A modern s a posztmodern vrosfejlds szakaszai dr

A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2019/2020, I. félév BCE Geo Intézet

A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése 2

1. Agglomerálódás n n n Modern urbanizáció 1. szakasza = tömörülés Agglomerálódás, modern urbanizáció 1. szakaszának egyéb (helytelen) nevei – Urbanizáció? : nem szerencsés, ha önmaga része (urbanizáció 1. szakasza) – Városrobbanás? : széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők jellemzik Agglomerálódás 4 tényezője: 1. Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) – Anglia, 1750– 1850: 6 18 millió – Fro. , 1800– 1900: 27 39 millió – No. , 1800– 1900 : 23 56 millió n 1. 2. „Push” tényező: mg. gépesítése vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: gyáripar városi munkaerőigény Urbanisztika technikai hátterének fejlődése (→nagyvárosi infrastruktúra)

Az agglomerálódás előmozdítója: az ipari forradalom n Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte – Társadalmilag: mg-ból iparba áramlás (foglalkozási átrétegződés) – Földrajzilag: faluból városba áramlás (népesség térbeli koncentrációja) n Előnyei lakossági szempontból – Bőséges munkahelykínálat – Magasabb és stabilabb bérek – Széleskörű szolgáltatások (oktatási és kulturális intézmények, kisker. stb. ) megléte n Előnyei vállalati szempontból – – – Bőséges szakképzett munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek, beszállítók, innovációs előnyök (kutatás stb. ) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Fogyasztópiacok közelsége Nagyobb termelékenység (pozitív externáliák) felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman)

Ipari forradalom és agglomerálódás terjedése Európában n ÉNy DK-i irányú diffúzió n Első modern nagyvárosok Ny-Eu-ban: London, Párizs – XVIII. sz. : Anglia – XIX. sz. közepe: Ny-Eu – XIX. sz. vége: É-, K-Köz-, D-Eu É-i része – XX. sz. első fele: D-Eu – XX. sz. közepe: K -Eu, Balkán n Ókori urbanizáció épp fordított volt: DK ÉNy Adatok forrása: népszámlálások

Európa a modern nagyváros bölcsője n n n Európa élre tör Anglia elsődlegessége: 1. ország, ahol városlakók aránya 50%< Eu-iak a 100 ezer fő feletti városokból – 1800: Eu 21/ világ 65 – 1900: Eu 148/ világ 301 n London – XVIII. sz. : 1. modern nagyváros (500 e<) – XIX. sz. : 2 mió felett – 1850– 1920: VR 1. – Világ első 8 mió feletti megapolisza Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között

Agglomerálódás 2 fázisa 1840 1929 n Fázisai 1. Korai: csak a város növekszik 2. Érett: beköltözések elővárosi övezetbe is összenő a várossal város közigazgatási határának kibővítése n Nagy-London területének beépítése ma Budapest példája – 1873: Pest + Buda + Óbuda = Budapest – XX. sz. eleje: erőteljes elővárosi fejlődés – 1900– 1907: villamosvonalak kiépülése Újpestre, Rákospalotára, Kispestre, Erzsébetfalvára – 1908: már Nagy-Budapest gondolata – 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatásköre 22 elővárosi településre is – 1950 január 1: mai Nagy-Budapest

Az agglomerálódás árnyai n Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés nem kívánt negatív mellékhatások – – – Túlzsúfoltság: back-to-back lakóházak Slum-ok (nyomornegyedek) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedei: születéskor várható élettartam 16 év – Közművek hiánya – Kolerajárvány – 1832: London 5000, Glasgow 2800 áldozat – Bűnözés

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira 1. 2. Legolcsóbb: új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója – Athéni Charta 1933 – modern stílus – Le Corbusier (1887– 1965) – Sűrű vízszintes beépítés helyett: felfelé terjeszkedés + több zöldterület – Szocialista országok sajátosságai: lakótelepek időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) Havanna lakótelep (Bp. ) az 1970 -es évekből

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira 3. Legdrágább: új városok létrehozása a nagyvárosok tehermentesítésére („tervezett” szuburbanizáció) – London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) – Robert Owen – New Lanark – Ebenezer Howard (1848– 1928) – kertváros mozgalom, 1885. : Garden Cities and Town Planning Association, 1898. : „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) – Szocialista országok sajátosságai: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

2. szakasz: szuburbanizáció n n n Spontán szuburbanizáció: sokkal jellemzőbb mint a tervezett szuburbanizáció Angolszász elnevezés: exurbanizáció XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés – Városok társ–gazd-i jólétének javulása együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel prosperáló városok nagyobbra nőhettek – Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) n XX. sz. (csak a fejlett világban) : városfejlődés ≠ városnövekedés – Nagyvárosok elágazó népesedési pályái egyesek népessége nőtt, másoké csökkent – Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg (≈ városok evolúciója) – A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása n Város népességszám-növekedése lelassul, majd fogy, elővárosi öv népesedik

Szuburbanizáció n Időbeli megjelenés – Fejlett világ: 1920– 1970 -es évek – Kelet-Közép-Európa: csak 1970 -es évektől (letelepedés korlátozása a városban) n Relatív dekoncentráció – Városlakók kiköltözése, de közvetlen elővárosi zónába (aggl. egésze tovább népessedik) n Mozgatórugói – Elégtelen lakókörnyezet a városban gazdagok kiköltözése (felfelé vándorlás) – Közlekedési infrastruktúra fejlődése lakóhely–munkahely nagyobb térbeli különválása n Városok terjeszkednek 1. Korai fázis: eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (HÉV, zónázó vonatok), részben autópályák: városok sugaras terjeszkedése 2. Érett fázis: később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak közötti területek is beépülnek a területek

Városok helyett városi agglomerációk n n n Eltér az agglomerálódástól: elővárosi övezetbe városból költöznek ki, nem kívülről be Öntudatos kiköltözők elővárosi övezetet nem csatolhatják a városhoz Agglomeráció részei – Közigazgatási értelemben vett város (városmag, központi város ≠ belvárossal) – Elővárosi övezet (szuburbia) – köznyelvben helytelenül gyakran csak ez az agglomeráció n Agglomeráció társadalmi–gazdasági és településszerkezete átalakul – – Sugárutak szerepe felértékelődik Elővárosi övezet: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Intézmények városban maradnak, fenntartásuk városra marad „Legjobb adófizetők” költöznek ki,

Statisztikai agglomeráció n Agglomerációk elnevezései – – – n FUR / FUA: Functional Urban Region / Agglomeration LUZ: Larger Urban Zone SMA: Standard Metropolitan Area Verdichtungsraum: sűrűsödési tér Kompakt város Jellemzői 1. Folyamatos beépítés 2. Ált. max. 1 óra ingázási idő 3. Nagyváros munkaerőpiaci, oktatási vonzása

Agglomeráció kialakítása n Terjeszkedés belülről kifelé – Agglomerálódás: város bekebelezi az elővárosi övezetét (közigazgatási határ kibővítése) – pl. 1950: Nagy-Budapest – Szuburbanizáció: elővárosi övezet kiterjedhet n Budapest csak statisztikailag nő tovább, közigazgatásilag már nem – 1970 -es évek: Budapesti agglomeráció kialakítása 45 településből (maga Bp. is része) – 1997: Budapesti agglomeráció kibővítése 78 településre – Ma: Budapesti agglomeráció ≈ Budapest + Pest megye (de nem teljesen azonos)

Településegyüttesek a KSH szerint n Kialakult agglomeráció (4) – Budapest, Győr, Miskolc, Pécs n Agglomerálódás valamely stádiumában lévő agglomerálódó térségek (3) – Balaton, Szombathely, Zalaegerszeg n Kevésbé szorosan összefonódó nagyvárosi településegyüttesek (15) – Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Tatabánya, Veszprém

A posztmodern városfejlődés szakaszai 17

3. Dezurbanizáció n Kiköltözés egyre nagyobb távolságra – Elővárosi övezet helyett távolabbi falusias térségek felértékelődése – 1970 -es évek: először USA, majd Ny-Eu n n Brian Berry (1976): „counterurbanization” = kontravagy ellenurbanizáció Abszolút dekoncentráció – Dekoncentráció: kiköltözés – Abszolút: népesség és munkahelyek száma agglomeráció egészében csökken

A dezurbanizáció okai n Fejlett országok, 1970 -es évek: világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) – 3. világ versenye, környezettudatosság, szakszervezetek, olajárobbanás, új nyersanyagok n Hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) – Zsúfolt, szennyezett modern nagyvárosi agglomerációk, ipari régiók népességmegtartó ereje csökken, taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára – Falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik n n n Mozgatórugója: új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, internet): a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása K-Köz-Eu sajátosságai: csak 1990 -es évektől – Kiegészül a dezindusztrializáció: a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése – Korábbi időszakban megindult a város „slum”-osodása – Demográfiai hullámvölgy az egész országban, igy dezurbanizáció célterületén is

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus 1. Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb. ) használó ember – Nem szükséges napi szinten ingázni a városba – Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak 2. A városi technikától a természetbe „menekülő” ember – Saját generátor, passzív ház n Mindkét típus nagyon tudatos

Az urbanizáció 4. szakasza: a reurbanizáció n n Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik – 1980 -as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll n n A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban – 1975– 1981: még csak 22%-nál – 1980– 1991: már 47%-nál

Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika n Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak 1. Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek 2. Humántőke lehetőségei n Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) – Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) – XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése – Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése n Public–private partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség)

1980 -as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek n Emblematikus város: London – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) – Dokk-negyed: Canary Wharf n Később: – – Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program – New York: Harlem – Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed)

Központi városok újranépesedésének emberi oldala n n „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” – Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg – Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) n Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása – Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

5. Posztszuburbanizáció n n Többen vitatják, hogy létezik Szuburbanizáció: kiköltözők még megtartják városi munkahelyüket ingázás Posztszuburbanizáció: később munkahelyek (ipar, szolgáltatások) is megjelennek az elővárosi övezetben, a központi városban csökken a számuk (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) Ipar szuburbanizációjának módjai 1. Kiköltözés a városközpontból 2. Zöldmezős beruházás – Jellemzője: posztfordi kisszériás, high-tech ipar, kkv-k + „just in time” beszállítók (szemben a korábbi agglomerálódással: fordista nagy szériás nagyipar) n Szolgáltatások szuburbanizációja – Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) – Logisztika, irodai funkció – Szabadidős tevékenységek (vidámpark, állatkert, Disneyland)