Az urbanizci fldrajzi klnbsgei a tradicionlis vrosfejlds dr

Az urbanizáció földrajzi különbségei, a tradicionális városfejlődés dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Terület és településfejlesztés n n E 393, kedd 11. 40– 15. 10 Összesen 12 alkalom – 2 óra elmarad: október 23. (nemzeti ünnep), október 30. (őszi szünet) n Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban – Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70 p) – Szemináriumi dolgozat a megadott témákból (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 15 oldal (30 p) n n A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom – BELUSZKY P. – KOVÁCS Z. – OLESSÁK D. (szerk) 2001: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. – Budapest: CEBA Kiadó, pp. 55– 59. ; pp. 70– 91. ISBN: 9639089850 – JENEY L. 2013: Városföldrajz. – In: JENEY L. – KULCSÁR D. – TÓZSA I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39– 70. – http: //jeney. web. elte. hu/02 varosfoldrajz. pdf

Az urbanizáció fogalma, földrajzi különbségei 3

Urbanizáció fogalma n n 1. Város: „urbs” latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás – Városi életforma terjedése falvak és városok közötti különbségek csökkenése 2. Mennyiségileg: városodás – Városok arányának növekedése, módjai a) Várossá nyilvánítással b) Településhatárok módosításával (falu városhoz csatolásával, városok kettéválásával) – Városlakók arányának növekedése, módjai a+b) Városok arányának növekedésével c) Városok falvaknál gyorsabb népesedésével (beköltözés vagy természetes szaporodás) 3. (Egyesek szerint: első városnövekedési szakasz) – Követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció, posztszuburbanizáció – Szerencsésebb inkább agglomerálódásnak nevezni

A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885– 2010 között n Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után – Városok átlagnépessége csökkent – Városok átlagos intézmény-ellátottsága csökkent

Urbanizáció földrajzi eltérései n Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció földrajzi egyenlőtlenségei – Városiasodottság: jelentős különbség a falvak és a városok között – Városodottság: városlakók néhány nagyvárosban koncentrálódnak, máshol falusias területek, hiányoznak a kis- és középvárosok n Városlakók arányának tényezői, függ: 1. 2. 3. 4. Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója

1. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a városlakók aránya: – Síkvidéki országokban, mint a hegyvidékiekben – Mérsékelt égövben, mint a zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők) n n De: bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Városlakók aránya Magyarországon: Alföldön > dombvidékeken – Alföldön magasabb a városlakók aránya: Hajdú-Bihar 80%, Csongrád 75%, Békés 74% (mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek) – Dombvidékeken alacsonyabb: Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% (aprófalvak)

2. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le endemikus falusias társadalom – Latin-Amerika: indián előzmények + spanyol telepesek nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők n Magyarország – Alföld: XVI–XVII. sz. : török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség) hagyom. településhálózat kipusztulása – Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat)

3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint n 1. 2. 3. XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság városodottság a fejlettség fokmérője Ipari forradalom: fejlett gazdaságok faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a városi lakosság 50% feletti) 1950: 50% felett még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: – Bel. 97%, NBr. , Holl. 89%, Dán. 85%, Fro. 75%, Olo. 67% 1. K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 67%, Ro. 57%, Alb. 38% 2. Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Trópusi Afr. és D-Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van, elmaradottabb országokban a népesség kis része városlakó): Nepál 11% Burundi 8%, Bhután 7%, Ruanda 6%

A városodás alakulása 1950 -től napjainkig n Kultúrrégiónként, országonként csökkenő eltérések az urbanizációban ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget 1. Fejlett világ: szub- dezurbanizáció nagyvárosok népességnövekedése lelassult 2. Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban legnagyobb megapoliszok, de hiányos kis- és középvároshálózat – Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Am. vagy Oroszo. ): erőteljes urbanizálódás igen magas a városi lakosság aránya – Ma: Föld népességének több mint fele városokban él, folyamatosan nő A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ

4. A város elfogadott fogalma n (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) – Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) – Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom n Ma: népességszám alapján – Japán 50000 fő – Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő Svo. 83%, Nor. 74% (pedig északi, hegyvidéki országok) n Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo. ) – – Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám)

A tradicionális urbanizáció fejlődéstörténete 12

Az antik város 13

Első állandó települések megjelenése a Földön n Emberiség bölcsője a száraz magasföldeken – Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna: pl. Földközi-tenger medencéje) – Vándorlás a folyóvölgyekbe, alacsonyabb térszínekre n Neolit forradalom: állandó települések – Csiszolt kőszerszámok megjelenése – Tartós építőanyagok + szilárd hajlék n Ókor hajnalán – Uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20– 60 fős) falu – Földművelés hatékonyabbá válik munkamegosztás kiemelkedtek a városok

A Föld legnagyobb városai a történelemben Forrás: SCHNEIDER, W. 1973, p. 252. , UNITED NATIONS (1975– 2000)

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában antik város ókori Róma: ER 1, VR 1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER 1 – részben eu-i, VR 1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER 1, VR 1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER 1. : Moszkva szuburbanizáció USA 1910 -es évektől, Nagy-Britannia: 1940 -es évek dezurbanizáció USA 1970 -es évektől, Európa 1980 -as évektől tradicionális város modern város posztmodern reurbanizáció Európa (London) 1980 -as évektől város posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban

A késői antik birodalmak városai n n n Kr. e. 1600: városfejlődés Eu -ban is közvetítéssel (KisÁzsia, Egyiptom) Kr. e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában

A görög polisz (városállam) jellemzői n n n A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb – De: Athén 2600 km 2, Spárta 3 x ekkora n n Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás – De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog n n n Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben – Szabályosság – Agóra: városi élet központja

Római Birodalom Időszak Róma Többi város Királyság kora Fiatal város Kikötőváros: Ostia (Kr. e. VIII–VI. Városfal, Capitoliumon erődítmény, sz. ) híd a Tiberisen Köztársaság kora 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, (Kr. e. 509– 31) Pompeji, Brindisium Császárság kora Augustus: 1, 1 mió fő (1, 5– 2 mió fő? )Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, (Kr. e. 31–Kr. u. Építészet: Caesar fóruma, Augustus Köln, Regensburg, Budapest 476) palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3– 5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei

Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban n 1. Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások – – 2. 3. Városi lakosság csökkent (elpusztultak vagy nem voltak biztonságosak elmenekültek) Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt – – Mezőgazdaság jelentősége hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat aprófalvak

A feudális város 21

Feudális város Európában n n Első feudális városi kezdemények: csak VIII–IX. sz. 3 -féle szerepkör alapján 1. 2. 3. n Védelmi funkció: IX-XII. sz. : pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge)

A középkori feudális város jellemzői n n Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól – Alacsonyabb népességszám – Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége – Kevésbé jellemzőek a monumentális, kultikus építmények n Városfalon belül fejlődnek (hasonlóság a római városokhoz) – Burg (vár) – bürger – Városfal besűrűsödés szabálytalan utcahálózat n Feudális városok sokáig csak Ny-Eu-ban, máshol: – – – DNy-Eu (Ibéria): mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után DK-Eu (Bizánc): összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között

Konstantinápoly n 350– 800: világ legnagyobb városa – – n 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Európa–Ázsia találkozásánál) Kora középkor: – – Keletrómai Birodalom Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527– 565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532– 537) Később: Eu. legnagyobb városa

Urbanizációs központok a késő középkori Európában n n XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz. : Hansa-városok – 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége – Fénykora a XV. sz. -ban (160 város a tagja, pl. : Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) – Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! – Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) – Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük n n n Nagy földrajzi felfedezések: atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz. , Közép-Eu: 30 éves háború járványok városi tereket érzékenyebben érintették