A vilggazdasg fejldsnek szakaszai Szentes Tams Vilggazdasgtan I

A világgazdaság fejlődésének szakaszai Szentes Tamás: Világgazdaságtan I. f.

Irodalom a következő órára • 1. David Kotz: A jelenlegi pénzügyi és gazdasági krízis mint a kapitalizmus neoliberális formájának rendszerszintű krízise • Néhány észrevétel a „Nemzetközi gazdaságtan” tananyagaként bevezetett Krugman, P. R. - Obstfeld, M. tankönyvről és a világgazdaságtan oktatásáról • Honlapon: • 1. kotz_szakaszolas_valsag • 2. szentes_krugman

Világgazdaság • A világgazdaság a nemzetgazdaságok szerves, önálló mozgástörvényekkel rendelkező egysége. • Kialakulása időrendileg nem az önálló nemzetállamok kialakulása utánra tehető, hanem velük párhuzamos. • A kapitalizmus (ki)fejlődésével párhuzamos

Merkantilizmus és korai gyarmatosítás korszaka • 16 -17. század merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka (már a 15. sz. végétől) • Amerika felfedezése, Afrika körülhajózása • Változás a hagyományos távolsági kereskedelem útvonalában: Mediterrán tájakról áttevődik az Atlanti térségre • Változás az áruszerkezetben: fűszerkereskedelem helyett a tömegfogyasztási cikkek és a nyersáruk kerültek előtérbe a kereskedelmi hajózásban • Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása • A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany- és ezüstkincsekre orientált kifosztása • Interkontinentális rabszolga-kereskedelem

A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora • Ipari forradalom és a szabadversenyes nemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban • Textilipari termékek • Acélipar (gőzvasút, gőzhajózás) • Világméretű munkamegosztás kezd kialakulni, döntően a gyarmatbirodalmakon belül (bipoláris kapcsolatok) • Külkereskedelem meghatározója az árucsere-kereskedelem és a gyarmati erőszak • Jó néhány nem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló perifériás szerepet nyert (Latin-Amerika, KE) • Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országok csoportjába emelkedett

Monopolizáció és gyarmati tőkekivitel korszaka • 19. sz. utolsó harmada – 20. sz. első harmada • 3 lépcsője van: (a két dátum a lépcsők határai) – 1914: I vh. , az aranystandard-rendszer összeomlása (1880 -tól működött) – 1929 nagy gazdasági világválság kezdete (Keynes új gazdaságpolitikája az uralkodó a II. vh-ig), fontos politikai fordulópont, mert utána nyert teret a fasizmus • A tőke koncentrációjának következtében kialakultak a monopóliumok (trösztök, kartellek, részvénytársaságok stb. ) → relatív tőkefelesleg • Meghatározóvá válik a tőkekivitel az árukivitellel szemben • Új ipari nagyhatalmak jelentek meg. Európai dominancia megtört: USA, Japán, Németország • Acélipar és más alapiparágak kifejlődése • Technikai, technológiai fejlődés: Robbanómotorok és elektromos gépek, repülés, hadászati eszközök korszerűsítése

Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása • II. vh. vége – 1970 -es évek eleje • Nagy világpolitikai átrendeződéssel járt: dekolonizáció, új államok sokasága, szovjet blokk létrejötte • Hidegháborús konfrontáció kialakulása • Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés • Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak

Az elvetélt nemzetközi reformkísérletek, pénzügyi zavarok korszaka • Olajárrobbanás, energiaválság, tudományos és technológiai forradalom: elektronikai és komputertechnológia továbbfejlődése, kommunikációs és információs technológia új eredményei, anyag- és energiatakarékos és környezetbarát technológiák • A fejlett országokban a stagfláció leküzdését, a fellendülést és inflációcsökkentést célzó és protekcionista eszközöket igénybe vevő nemzeti gazdaságpolitika, a kevésbé fejlett országokban a strukturális igazodás politikája került előtérbe. • Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás átrendeződési folyamata, fokozódott a fejlődő országok csoportjának differenciálódása, felgyorsult és kiszélesedett az eladósodás folyamata.

• ’ 80 -as évek elején nemzetközi adósságválság • Sokoldalú kereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése • A monetáris bizonytalanság leküzdésére, a kulcsvaluták stabilizálására az „irányított lebegtetés” gyakorlata alakult ki, megoldatlanul hagyva az általános nemzetközi tartalékeszköz és a stabil árfolyamrendszer problémáját. • A szovjet blokk országainak gazdasága a gazdasági visszaesése, egyensúlytalanságok

A volt szocialista országok átalakulása és a globális problémák előtérbe kerülésének korszaka • ’ 80 -as évek vége, ’ 90 -es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháború megszűnése • Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbben fejeződik ki. • Lehetőség nyílik a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. (? ) • A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése

ELMÉLETTÖRTÉNETI HÁTTÉR Szentes Tamás: Világgazdaságtan I. f.

Merkantilizmus ≈ 16 -18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek: gazdagság=pénz=arany Forrása a külkereskedelem § A belföldi kereskedelem révén realizálható előnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek → az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. § A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek.

A XVI-XVIII. -ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos feudális abszolutizmusa, ill. ahol, mint gazdaságpolitikaként érvényesült, bár Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult… A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozza Az árutermelés fejlődésével függ össze, már nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik. A kereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

§ A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása (→ protekcionizmus) Korai merkantilizmus: § gazdagság = nemesfém-készletek § gazdagság növekedése, ha X > IM § a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása § minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg

Fejlett merkantilizmus: § a beáramló arany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) § a saját termelési kapacitások növelése érdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása (→ polgárság megerősödése) § utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása § magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun (1571 -1641) Jean-Baptiste Colbert (1619 -1683)

Bukásának okai • Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása (Franciaország) • A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok. • A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás. • Law hitelmanipulációjának bukása • Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

Fiziokratizmus: a merkantilizmus (első) kritikája (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) § A jólét nem a beáramló arany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig elsősorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. § A mezőgazdaságon alapuló zárt (önellátó) gazdaság az „ideális”; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség. François Quesnay (1694 -1774), Anne Robert Jacques Turgot (1727 -1781)

A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették: a gazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek= „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése.

A gazdaság természetes rendje • A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a természettudomány. • Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor) • Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

• Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére. • Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet. • Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

• Valójában a termelésre, koncentráltak és nem a forgalomra, ami egyrészt az jelentette, • hogy a többletet is magából a termelésből származtatták, másrészt pedig azt, hogy a termékeket ( a használati értékek tömegét) tekintették az igazi gazdagságnak • a pénzt nem tekintették különleges dolognak, csak a csere puszta közvetítőjének.

A pénz puszta csereeszköz • Erre épül Hume mennyiségi pénzelmélete, amit Ricardo is átvesz, hogy a kereskedelmi mérlegek automatikusan kiegyenlítődnek Ø ha sok arany áramlik az országba az árak emelkednek, ami viszont ösztönzi az importot és helyre áll a kereskedelmi mérleg egyensúlya. Ø (Ennek egyik változata támasztja alá Ricardonal a komparatív előnyök elméletét)

A többlettermék magyarázata • A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni. • A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output naturálisan megegyezik. • Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

Csak a mezőgazdaság produktív • A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot. • A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel. • Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség • „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető. ” (Quesnay)

Klasszikus angol politikai gazdaságtan § 18. század második fele – 19. század utolsó harmada (a gyarmati típusú nk-i munkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith (1723 -1790), David Ricardo (1772 -1823) - munkaérték-elmélet - „láthatatlan kéz” - munkamegosztás § „Laisser faire, laisser passer” → az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. → a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséhez a protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. § A vámok csak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak.

§ A munkaráfordítások különbözőségén alapuló nemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete § A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789 -1846) „növendék iparágak” elmélete: A szabadkereskedelem kizárólag a fejlett országok érdekeit szolgálja, a modernizáció kezdetén álló országokban a hazai (még versenyképtelen) iparágak védelemre, támogatásra szorulnak.

Marx (1818 - 1883) elmélete • Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése • Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése • Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi?

Marx (1818 - 1883) elmélete § A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése → az egyensúlytalanságok és ellentmondások halmozódása rendszeresen visszatérő (ciklikus) válságokhoz vezet. § A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést (a hasznokat viszont a tőkések kisajátítják), azonban egyenlőtlen csere, a „kizsákmányolók” és a „kizsákmányoltak” közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus. § Az ún. termelő („működő”) tőke nemzetközi áramlása okainak és következményeinek vizsgálata.

Neoklasszikus elmélet Kialakulása: 19. század utolsó harmada – I. világháború (a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka) § Szabadkereskedelmi politika (állami beavatkozás csak „piaci kudarcok” esetén) § A klasszikus egyensúlyi mechanizmus koncepciójának korrekciója és kiegészítése → Általános Egyensúlyelmélet § A keresleti tényezők bevonása a nemzetközi munkamegosztás magyarázatába; a komparatív költségelőnyök további forrásainak azonosítása § A komparatív előnyök újrafogalmazása § A nemzetközi tényezőáramlás okainak és következményeinek elemzése § A nemzetközi gazdaságtan forrása → továbbfejlődik

Keynes (1883 -1946) elmélete § A második világháború vége – 1970 -es évek közepe (a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a “hidegháború” időszaka) John M. Keynes § Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője („multiplikátor” hatású) § Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikát kell folytatnia. A hazai termelés importtal történő felváltása azonban gazdasági visszaesést okozhat (kedvezőtlenül érintve a partnerországokat is), ami közvetett állami szabályozást tehet szükségessé.

§ Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. § A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is § Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer)

Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905 -1985), G. Myrdal (1898 -1987), R. Prebisch (1901 -1986), H. Singer (1910 -2006) § Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit (pl. komparatív előnyök) § A rendszer automatikus egyensúlya helyett a „kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai” § A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki § A partnerek egyenlőtlensége § A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését (backwash effect – Myrdal)

§ A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. § A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett „természetes irányt” követi. § „Perverz” tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása.

„Újbaloldali” és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911 - 2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930 - ) § A fejlődő országok (a „harmadik világ”) elmaradottságának a világgazdaság tőkés rendszere az oka. § A „nemzetközi kizsákmányolás” rendszere az „egyenlőtlen cserére” épül. § A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlenségeket okoz § Ennek elsődleges oka a munkaerő nemzetközi immobilitása. § Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is

Neoliberális monetarista elmélet § Az 1970 -es évek közepe – (az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka stagfláció) § Sikeres támadás a keynesi elmélet ellen F. Hayek (1899 -1992), M. Friedman (1912 -2006) § A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez).

§ A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállítható a nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. § A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása § A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára

Következő órára • Ha-Joon Chang: Kicking Away the Ladder: The “Real” History of Free Trade • Honlapon: chang_kicking_away