A gyermeki rajzfejlds fbb szakaszai Szakaszols Widlcher 1984

A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

Szakaszolás Widlöcher (1984) Három jelentősebb periódust különböztetünk meg: • 1 -3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál. • 3 -9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze, képi nyelv. • 9 -15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy szemléleti realizmus A gyermek a dolgok leképezését, grafikai megjelenítését a külső valóságnak rendeli alá. A rajz képi nyelv funkciója megszűnik.

1. Firka korszak (1 -3 év) • A rajzfejlődés kezdeti éveiben döntő, meghatározó szerepe van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. (pl. : testvér) • Az első ceruzafogás két szempontból is nagy élmény: nyomot hagy, valami láthatót hoz létre élvezetes maga a mozgás, a mozgás öröme • Ebből következően az első hetekben, hónapokban pozitív érzelmi megnyilvánulásokkal kíséri a rajzi tevékenységet. • Firka korszak nagy részére jellemző a „kéz vezérli a szemet” elv, tehát minden a mozgás örömének van alárendelve. (kifut a papíron → a szándékosság itt még nincsen jelen) • Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és gyakorolja be a gyermek

A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek lehetünk tanúi: 1. Amorf firkák: tartalma: pontok, függőleges, vízszintes, hosszabb, rövidebb vonalak, hajlított vonalak

a, határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt” firkák:

b, lengővonalas firka

c, körkörös gomolyfirka A gyermek időnként igyekszik a rajzlapon belül maradni, az íróeszközt könnyebben, lazábban fogja, a görcsösség lassan eltűnik.

d, cikcakk firka Tudatosabb mozgásvezérlés, nagy koncentráció és figyelem. Egy ültő helyében, egy rajzi folyamat → elismerésre méltó egy 2 éves gyermektől.

e, zártfirka, tömbfirka Énfejlődés → különállóság, autonómia Mérföldkő → megjelenik az első kezdetleges, véletlenszerű forma, ált. a kör → megjelenik az első jelentésadás, pl. : ez egy csiga

2. Kezdetleges alakrajzolás: • A gyermek uralja a papírt, „szem vezérli a kezet”. • Ábrázolásában egyre nagyobb szerep jut tudatosságnak, szándékosságnak a véletlenszerűség mellett. • A formákat megnevezi, a jelentésadás a 2 -3 éves korszak nyelvi tapasztalatával hozható összefüggésbe („mi ez” korszak). • A vonalak közül előbb jelennek meg az ívek, mint az egyenesek • Fontos jellemző a sémák kialakulása, kedvenc formáit sorozatszerűen rajzolja. A gyermek számára örömet jelent az egész lapot telerajzolni nappal, autóval, emberrel.

• A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás szándéka, a formák az ábrázolás eszközévé válnak. • A firkák a következő rajzi korszak elején is nagy szerepet játszanak, ötéves kortól jelentősen csökken az arányuk. ( 4 éves 47% → 5 éves 8% ) • Már ebben a korszakban utalásokat találhatunk a gyermekek rajzaiban a rajzoló személyiségére, temperamentumára. (nyomaték, vonalvezetés, térkitöltés, ritmus).

2. Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus (3 -9 év) • A rajzolás igazi nagy korszaka, a gyermekek a játék mellett a rajzolásban lelik örömüket. • Ebben a korszakban a rajz „képi nyelv”, ami sok mindent elmond a rajzolóról és a szándékairól. • Ebben a korszakban a gyermeki fantáziát nem korlátozzák sablonok, nem köti a valóság. • 6 -7 éves korig jellemző, hogy ami a gyermek számára érzelmileg fontos (pozitív és negatív is), azt részletesen kidolgozza, elnagyoltan veti papírra. • Az egocentrikus gondolkodás jól nyomon követhető a rajzokban 5 -7 éves kora között: „ez az én házam, ez az én kutyám”, illetve önmaga középpontbeli, felnagyított ábrázolása.

• Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való túlzsúfoltság. • Nem törődnek az irányokkal (kiterített kép). • Juxtapozíció (4 -5 éves korig): mindent rádobál a képre ami az eszébe jut „összedobált elemekből kialakul az egész” • Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört rajzol le a gyermek minél egységesebb a kompozíció, annál érettebb a gyermek • A gyermek meghúzza az alapvonalat: van elől, hátul, alul, felül perspektívaábrázolás kezdete • Egy rajzi folyamatban rajzolnak, nem szakítják félbe, ha csak félig készül el akkor sem tér vissza hozzá. • Mozgást még nem képesek ábrázolni. • Fontos jellemvonás ebben a korszakban a sémák alkalmazása, az alakok leegyszerűsítése, pl. : emberi és állati fej egyforma. • Határozott, biztos vonalvezetés. Egy vonalhúzással bonyolultabb formákat, alakokat is megrajzol. Nem korrigálja rajzait, elégedett velük. • Utánozni, másolni, még egyszer ua. lerajzolni nem szeretnek.

3. Természetszerű ábrázolás vagy szemléleti realizmus (9 -15 év) • A gyermek gondolkodásában egyre jelentősebb szerepet játszik az objektív valóság, a fantázia szerepe pedig csökken. Most már valóban azt akarja ábrázolni, amit, s ahogyan lát. • 8 -9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás (pl. : családrajz) • Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás. • A rajz többé már nem gyermeknyelv. • A rajzolási folyamatban is van változás: Eddigi határozott ábrázolás helyett sokat korrigál, javít, gyakran elégedetlen a munkájával, a radírozás időszaka. • Az iskolai elvárások erősen hatnak, felerősítik az önkorrekciós folyamatokat. • Önkontroll, önkritika erősödése → elégedetlenség → 12 -14 évesen sokan felhagynak a rajzolással • Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.

Ennek a korszaknak a sajátosságai: 1. A pontos részletezés az egész korszakra jellemző Sematikus részletezés → megtanult sémák használata (magunktól) Természetszerű részletezés → egyéniesített kivitelezés (megtanulható) Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is kifejezi (nem tanulható) 2. A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása fokozatosan jelenik meg nagy szerep az iskolai oktatásnak megjelenik a takarás, elkülönül a talajszint és az ég a távlat nagyságrendekkel való kifejezése

3. A mozgásábrázolás Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik általánossá Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat, kifejező testtartást is kapnak. (pl. : száguldó lovak) 4. 10 éves kor felett fejlődik a színharmónia iránti érzékenység A harsány, erőteljes színezés megszűnik, tudatosabban alkalmazzák a színeket Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás, árnyékolás 5. A másolás A minták lemásolásához való kedv kialakulása Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat, kidolgozzák és mint saját alkotásukat mutatják be Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés sokoldalúságát tökéletesítik.

Az emberábrázolás fejlődése (Mérei Ferenc és Feuer Mária) • Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet: leggyakrabban fej-láb emberke vagy két kör alak összeillesztése

• 6 -7 éves korig szembenálló, „homlokrajzok”. • 3 -4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb: fej, szem, száj, orr, törzs, láb, kar. • 4 éves kor körül arányeltolódás: nagy fej, szem, száj, orr, fül, kis törzs, hosszú kar, rövid láb. • 5 éves korban újabb elemek: haj, nyak, ujjak, ruha, valamint minél arányosabb kivitelezésre törekednek. • A felöltöztetés az alkalmazkodás jelzője, szocializálódás; ezzel különítik el a nemeket. • 5 -7 éves korú gyermekeknél a lap 70 -80%-át kitöltő emberalak a jellemző, az egocentrikus gondolkodás csökkenésével, 7 -9 éves korban az emberalak mérete is folyamatosan csökken. • 6 éves korban az emberrajzok ismérvei bővülhetnek: haj differenciáltabb ábrázolása (szalag, díszek, stb. ), homlok, szemöldök, szempilla. Kísérleteznek a profilrajzzal, testrészek aránya tovább javul. • A kéz, az ujjak a tenyér megrajzolásával sok gyermeknek gondja van. • 6 -7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek előre: díszítéssel sokat időznek, lányok → királylány, hercegnő; fiúk → lovagok, katonák

• 7 -9 éves korban megszilárdul a stabil emberalak rajz. • Figyelnek a nyakvonal, a váll helyes ábrázolására, a térd, sarok megjelenítésére. • Többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a szembennálló törzs. Próbálják az alakot cselekvés közben ábrázolni, 9 éves kor körül megjelenik az ízületekben való mozgatás. • 10 év felett a megjelenítés színvonalában jelentkező különbségek egyértelművé válnak, jó nívójú rajzokat csak a tehetséges gyermekek készítenek. A gyermekek egy része megmarad az egyszerűbb, begyakorolt testsémánál. • A jó képességű rajzolók tovább finomítják a megjelenítést, a sémák feloldódnak, törekednek az alakok egyéni kifejezésére. • A gyermekek többsége 13 -15 éves kor között felhagy a rendszeres rajzolással.

A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE 1. 7 - 8 hónapos csecsemő Megmarkolja a ceruzát, krétát, mint bármi más keze ügyébe eső tárgyat Hadonászik vele, szájba veszi, dobálja Nem érti a papírral való összefüggést Firkát még nem produkál 2. 8 -20 hónapos csecsemő Változatlanul marokra fogja az íróeszközt Hegyét ferde szögben erősen rányomja a papírra Eleinte a ceruza alatt hirtelen elhúzza a papírt, vagy keze és karja hirtelen megindul a felületen s határozottan kezdődő, majd elvesző nyomot hagy Később teljes vállöve ritmusos mozgatásával rendszerint nagy amplitúdójú lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát rajzol, amelyet gyakran nem képes megállítani a lap szélén Ettől kezdve már különböző nyomatékkal rajzol, gyengén, közepesen, vagy erősen nyomja rá az eszközt a papírra –szocializálódott a rajzeszközre

3. 20 -24 hónap Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy részét átveszi a mutatóujj, a mozgás változatlanul igénybe veszi az egész vállövet A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a cikcakk firka létrehozására, amely lényeges lépés: primitív szinten képessé válik a papír által határolt felület uralására 4. 24 -26 hónap Az íróeszközt a három radiális ujjal – hüvely-, középső- és mutatóujjal merőlegesen tartja a papírra Ez jelentős változás a rajzoló mozgás terén, ezért új firkatípus ekkor ritkán jelenik meg Többféle ceruzafogást is kipróbálnak, de a helyes ekkor még kényelmetlen számukra

5. 26 -54 hónap Az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk- és mutatóujj kezdi vezetni Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát közelebb fogja a hegyéhez Ekkor a teljes, jól begyakorolt firkarepertoár rendelkezésre áll Képesé válik jól felismerhető alakok rajzolására 6. 5 -7 év 7. életévre az íróeszköz használatának begyakorlása, készségszintű elsajátítása Az íróeszközt a legmegfelelőbb helyen fogja Mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik Ez a ceruzafogás lehetővé teszi: precíz, szem vezérelte és változatos, bonyolult vonalformák kialakítását nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását

Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: • Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a gyermekrajzok beszélnek • Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája.