Nevelsllektan Elads 12 Trgya problematikja A nevelsllektan mint

Neveléslélektan Előadás 1_2, Tárgya, problematikája

A neveléslélektan, mint alkalmazott tudomány elsősorban a fejlődéslélektanra támaszkodik n a széles értelemben vett személyiségfejlesztés törvényszerűségeit a spontán hatások és a szervezett nevelési folyamatban vizsgálja n a neveléslélektan szoros összefüggésben áll a pedagógiai tevékenységgel és tevékenység törvényszerűségeit feltáró neveléstudománnyal n

Kutatási módszerek megfigyelés: introspekció és mások megfigyelése n kísérlet: - a változók kontrollja - kontrollcsoport - kísérleti designok - statisztikai alapfogalmak - a laboratóriumi és természetes kísérletek problémái n

A megfigyelés módszere, megfigyelhető jelenségek A bölcsődei vagy az óvodai csoportban, ill. az általános iskolai osztályban az alábbi jelenségek vizsgálatára kerülhet sor a megfigyelés valamelyik módszere segítségével: n a/ a nagymozgás, n b/ a finom mozgás, n c/ a társas viszonyok jellege és gyakorisága; n d/ a tevékenység típusainak (pl. játék, szociális interakció, tanulás, munka) meghatározása; n e/ az agresszív magatartás vizsgálata; n f/ a proszociális (pl. altruista) viselkedés gyakorisága; n g/ a verbális és nem verbális kommunikáció gyakorisága és jellemzői.

A megfigyelés szempontjai n n a/ figyelembe kell venni, hogy a megfigyelő személye és magatartása bizonyos hatást gyakorolhat a megfigyelés alatt álló személyekre; b/ a megfigyelt eseményeket a "papír-ceruza", kép és hangrögzítéssel jegyezhetjük le c/ a megfigyelések előtt pontosan meg kell határozni a megfigyelés tárgyát és módszerét (ld. alább); d/ a fő megfigyelés előtt az előzetes megfigyelések során célszerű kipróbálni a megfigyelés és rögzítés módszerét, a kapott eredmények kódolásának és feldolgozásának módját, a megfigyelés időbeni jellemzőit stb.

n teszt és kérdőív: - a „standardizált kísérlet” - rangsorolás és kategorizáció - teljesítmény és képességtesztek - projektív módszerek - a klinikai skálák - személyiségkérdőívek A tesztelés problémái: - megbízhatóság (reliabilitás) - érvényesség (validitás) - gazdaságosság

esettanulmány n az irányított és a non-direktív beszélgetés n

Mi a fejlődés? n n n development, entwicklung, kibontakozás változás – nem minden v. tekinthető fejlődésnek a mennyiségi gyarapodás minőségileg újat eredményez: egyszerűtől a bonyolult fele a differenciálatlantól a differenciált fele az integráción keresztül állandóság és változás

A fejlődés dimenziói és ellentmondásai n n n n univerzalitás megfordíthatóság minőségi változás determinizmus célirányosság folyamatosság területáltalános n n n n kulturalitás egyirányúság mennyiségi változás szabad akarat nincs cél szakaszosság területspecifikus

Univerzalitás vagy kulturális meghatározottság? kérdés: egy adott változás minden egyednél időben pontosan fellelhető vagy csak bizonyos környezeti feltételek esetén? n létezik-e általában vett gyermeki természet, vagy azt a kultúra formálja? n az egy kultúrkörben végzett felmérések általánosításai téves következtetéseket eredményezhetnek (pl. beszédfejlődés) n

Megfordíthatóság vagy egyirányúság? vajon a fejlődés kritériuma az, hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek? n jónéhány képesség elsajátítása idővel nehezedik (pl. nyelv), a korábban elsajátítottak meg romlanak n a pszichoanalízis a korai élmények visszafordíthatatlan jelentőségére utal, az egész életen át tartó fejlődést hirdetők szerint nincs kiemelt jelentősége a gyermekkornak n

Minőségi vagy mennyiségi változások? a minőségi változás szakaszos fejlődésre utal, a mennyiségi lineárisra n a folyamatos ismeretbővülés, a tudás gazdagítása, mint kognitív paradigma n a minőségi változás fel nem cserélhető szekvenciákra épül n

Célirányosság a fejlődésben n a célirányosság kérdése az emberi lét céljával kapcsolatos problémába van ágyazva Van Geer: a „kibontakozás” metaforája nem felelhet meg a fejlődéselmélet céljainak, mert nincsenek olyan belső strukturális (és funkcionális) tulajdonságok, amelyek a fejlődés végét, a célállapotot jelölnék. az ellentmondást az táplálja, hogy a célállapot meghatározása nélkül nem tudjuk, hogy melyek az előremutató, s melyek a regresszív folyamatok

Öröklődés vagy környezet? n n fajra jellemző prediszpozíciók: mozgás, beszéd egyénre jellemző prediszpozíciók: IQ n n társas élettér: anyagi, tárgyi kultúra, társadalmi gyakorlat családi szocializáció, a szociális tanulás

A szakaszosság jellemzői egy adott időszakban a viselkedés egy uralkodó jegy köré csoportosul n a szakaszok minőségileg különböznek egymástól n a szakaszok egymásra épülnek n a szakaszok kialakulásának sorrendje állandó, univerzális, nem felcserélhető n

A pszichoszexuális fejlődés – S. Freud n n n a személyiség analitikus megközelítése: id, ego, superego örömelv és azonnali kielégülés versus valóságelv énvédő mechanizmusok: elfojtás, reakcióképzés, projekció, azonosulás, szublimáció, regresszió, fixáció az ösztönén feszültségei: erosz versus thanatosz pánszexualizmus

Az életkori szakaszok 0 -1 év orális szakasz – erogén zóna a száj n 1 -3 év anális szakasz – az ürítés kontrollja: anál-retentív és anál-expulzív n 3 -6 év fallikus szakasz – ödipális konfliktus n 7 -12 év látencia szakasza – a szexualitás csökkenése n 13 évtől genitális szakasz- az ödipális konfliktus újra a felszínen , a családon belüli tárgyválasztás helyett külső n

tárgyválasztás – az a személy, akire a libidó irányul n fixáció – elakadás, krízis: sajátos személyiségproblémát vagy sajátos személyiségvonást eredményez n

Pszichoszociális fejlődés – E. Erikson n az életen át tartó fejlődés elmélete: mindennek ami fejlődik, van egy fejlődési alapterve az emberi lehetőségek kibontakozásának elmélete krízis: fordulópont, sorsdöntő esemény, válság az új szakasz beköszöntével

Elemi pszichoszociális modalitások n n n n 1. kapni, adni viszonzásul 2. megtartani, elengedni 3. létrehozni, valamivé válni 4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat 5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel 6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat 7. alkotni, gondoskodni 8. lenni, szembesülni a nemléttel

Az életciklus krízisei csecsemőkor (0 -1): alapvető bizalom vagy bizalmatlanság n kisgyermekkor (1 -3): autonómia vagy kétely n a játék kora (3 -6): kezdeményezés vagy bűntudat n iskoláskor (7 -12): teljesítmény vagy kisebbrendűség n

serdülőkor (13 -18): identitás vagy szerepkonfúzió n fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció n felnőttkor: alkotóképesség vagy stagnálás n időskor: integritás vagy kétségbeesés n

A pszichoszociális erő és a kapcsolatok tengelye n n n n bizalom vagy bizalmatlanság autonómia vagy kétely kezdeményezés vagy bűntudat teljesítmény vagy kisebbrendűség identitás vagy szerepkonfúzió intimitás vagy izoláció alkotás vagy stagnálás integritás vagy kétségbeesés n remény – anyai személy n akarat – szülői személyek szándék – család n n n kompetencia – szomszédság, iskola hűség – kortárscsoportok szeretet – társ a barátságban gondoskodás – háztartás bölcsesség - emberiség

Az értelmi fejlődés szakaszai – J. Piaget n n biológiai gyökerek univerzális konstruktivista szemlélet organizáció és adaptáció, mint alapvető humán folyamatok az intellektuális folyamatok is egyensúlyteremtésre törekednek

Az alkalmazkodás részfolyamatai n n „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz

Ekvilibráció: asszimiláció és akkomodáció huza-vona

Az életkori szakaszok 0 -2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz n 2 -7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) n 7 -12 év: konkrét műveletek szakasza n 12 -17 év: formális műveletek szakasza n

Szenzomotoros szakasz n n n reflexsémák gyakorlása (0 -1 hó) elsődleges cirkuláris reakciók (14 hó) másodlagos cirkuláris reakciók (4 -8 hó) másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8 -12 hó) harmadlagos cirkuláris reakciók (12 -18 hó) a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18 -24 hó)

Szenzomotoros szakasz az érzékelés és mozgás összerendezése n elkülöníti önmagát másoktól és a külvilágtól n tárgyállandóság kialakulása: a tárgy akkor is létezik, ha az nem hozzáférhető az érzékszervek számára n

Preoperacionális szakasz n n n még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára szimbólumok használata : kép és szó egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás

Egocentrizmus a „három hegy” problémában

Konkrét műveletek szakasza a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg n decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál n csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése n reverzibilitás, kiegyenlíthetőség n

A mennyiség megmaradásának problémája

A formális gondolkodás szakasza „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi n minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető n tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció n világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek n

Az erkölcsi fejlődés Piaget elméletében n n a szabályok értelmezésének értelmi-logikai feltételei vannak 4 -7 év – a szabály az idősebbek társas viselkedését példázza 7 -10 év – a szabály idősebbektől származó sérthetetlen kinyilatkozás 4 -10 év között a szabályok abszolútok és külső eredetűek a szándék és következmény összemosódik

Az erkölcsi fejlődés szakaszai – L. Kohlberg Posztkonvencionális erkölcs Konvencionális erkölcs Prekonvencionális erkölcs

Prekonvencionális szint n n Heteronóm erkölcs – szemléletmódja az univerzális erkölcsi realizmus, egy cselekedet „jósága” ugyanolyan valóságos, mint annak fizikai tulajdonságai Instrumentális erkölcs – minden embernek megvannak a maga érdekei ==> csereelv működik, jó az, ami összeegyeztethető az önés mások érdeke között

Konvencionális szint n Az erkölcs személyközi normái – az emberek közti kölcsönös bizalom ==> egy harmadik személyű nézőpont n n az altruisztikus és proszociális viselkedés elvárása A társadalom rendszerére hivatkozó erkölcs – az egyén a társadalom egy általánosított tagjának a nézőpontját veszi át n n az egyéni érdek csak akkor fogadható el, ha összeegyeztethető a szociomorális egységgel a szabályrendszer fenntartása intézmények révén: jog, vallás, stb.

Posztkonvencionális szint n Az emberi jogok és társadalmi jólét erkölcse – egyetemes jogok és erkölcsök – a törvények jók, ha védelmezik az alapvető emberi jogokat n n az alapvető jogokat a társadalom nem sértheti: egyenlőség, méltányosság, stb. Az egyetemessé tehető, megfordítható és megkövetelhető általános etikai elvekhez ragaszkodó erkölcs n n figyelembe kell venni az összes többi nézőpontot megfordíthatóság: más is ezt tenné, az én helyzetemben