A KZPKORI ANGOL ALKOTMNY AVAGY MINDEN AMI A

A KÖZÉPKORI ANGOL ALKOTMÁNY AVAGY MINDEN, AMI A KEREKASZTAL LOVAGJAI UTÁN, DE A RÓZSÁK HÁBORÚJA ELŐTT TÖRTÉNT ANGLIÁBAN…

A KÖZÉPKORI EURÓPA RÉGIÓI Nyugati periféria: Anglia Északi periféria: Skandinávia Nyugati Keleti frank bir. Keleti periféria: KK. Eur. Oroszok (Franciao. ) (Németo. ) Európa centrum Balkán Ibéria Arab kalifátus centrum Déli periféria: Itália Bizánc centrum

AZ ANGOL ALKOTMÁNYOSSÁG PILLÉREI PARLIAMENT KING COMMON LAW CONSTITUTION

AZ ANGOL TÖRTÉNELEM VÁZLATA A 15. SZÁZADIG Előzmények őslakosok: kelták (Kr. e. 6. évezredtől) a római kor (Kr. u. 1– 3. sz. ): Britannia Superior és Britannia Inferior eredmény: városi kultúra, műveltség, kereszténység (kelták) kereszténység: kelta hittérítők terjesztik, 3 -4. sz-tól Angolszász korszak (5 -11. század) angol, szász, jüt hódítás; kelták visszaszorulása (Wales, Skócia) angolszász királyságok létrejötte; 9– 11. század: dán hódítás 1066: hastingsi csata (a korszak vége) Normann korszak (11 -13. század) Hódító Vilmos reformjai, európai minta átvétele (a feudális királyság) Rendi korszak (13– 15. század) 1215: Magna Carta Libertatum a korlátozott monarchia koncepciója és az angol parlament létrejötte

AZ ANGOLSZÁSZ KORSZAK ANGLIA AZ 5– 11. SZÁZADBAN 5– 9. század: önálló angolszász királyságok hét legjelentősebb angolszász királyság: angolszász heptarchia Kelet-Anglia Mercia Northumbria Wessex Essex Kent Sussex hatalmi széttagoltság, a közigazgatás és bíráskodás területén a tartományi szint (hundredek, majd grófságok) a legjelentősebb elterjed a common law (angolszászok „közös joga”)

AZ ANGOLSZÁSZ KORSZAK ANGLIA AZ 5– 11. SZÁZADBAN 9– 11. század: dán támadások és a Danelaw 835: Sheppey-sziget (első támadás); 850: Thanet-sziget 867: Ragnar Loðbrók fiai elfoglalják York városát; Northumbria: saját fejedelemség; Mercia megsarcolása 878: Alfréd, Æthelred wessexi király öccse Edingtonnál legyőzi a dánokat; Wedmore-i béke: Guðrum megkeresztelkedik és békét köt Alfréddal Danelaw (Danelag) létrejötte Villásszakállú Sven (1013– 1014); Nagy Knud (1016– 1035); trónviszály 1035 és 1042 között Hitvalló Edvárd uralkodása: 1042– 1066

AZ ANGOLSZÁSZ KORSZAK TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA Előkelők uralkodói kíséret earldormanek és kíséretük (grófsági elők) püspökök Szabadok lovagok (grófságok szabad lakosai) szabad parasztok (földdel rendelkező és kunyhós parasztok) városok lakossága (jelentőségük csökken ebben a korszakban) Félszabad és szolga státuszú rétegek angolszász hódítás eredményeképpen: kelták

AZ ANGOLSZÁSZ KORSZAK ALKOTMÁNYÁNAK VÁZLATA Központi hatalom király; a heptarchia közös uralkodója: nagykirály (bretwalda) – pl. 1016. év végétől (Vasbordájú Edmund halála után) Nagy Knud bölcsek (elők) tanácsa: witan (király megválasztása, tanácsadás, kezdetleges központi bíráskodás) germán törzsi gyűlés elhal Helyi hatalom katonai alapú helyi közigazgatási egységek: hundredek, majd grófságok (shire-ek) grófságok élén: earldorman helyi bíráskodás jelentősége: common law bíróságok

Az utolsó(előtti) partraszállás Angliában…

A NORMANN KORSZAK ANGLIA A 11– 13. SZÁZADBAN A normann hódítás Hitvalló Edvárd halála után: trónviszály; trónkövetelők: Harold Godwinson, Godwin wessexi earldorman fia Keménykezű Harald norvég király (dán támogatással) Vilmos normandiai herceg (Rollo viking vezér leszármazottja) 1066. Stanford Bridge-i csata: Harold Godwinson legyőzi Haraldot 1066. hastingsi csata: Vilmos legyőzi Harold Godwinsont Hódító Vilmos (I. Vilmos, 1066– 1087) reformjai: normann arisztokrácia és angolszász elők integrálása nyugat-európai feudális alkotmány átvétele VII. Gergelyt nem fogadja el hűbérurának 1086. salisbury eskü: mindenki a király közvetlen hűbérese 1086. Domesday Book: birtokösszeírás Út a rendi átalakulás felé: 12– 13. század, I. Henriktől (1100)

A NORMANN KORSZAK TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA Arisztokrácia angolszász világi és egyházi elők normann és francia arisztokraták (Vilmos hívei) Lovagok Polgárság főként normann kereskedők, a városi kultúra felvirágzása Jobbágyok grófsági nemesség mezőgazdaságban dolgozó korábbi angolszász szabadok, rögzített szolgáltatásokkal („privilegizált jobbágyság”) Szolgák, félszabadok rétege a korszak végére eltűnik

A NORMANN KORSZAK ALKOTMÁNYÁNAK VÁZLATA Központi hatalom király: a legfőbb hűbérúr (európai minta) magnum consilium (normann arisztokratákkal egészül ki) központi igazgatásban: országos méltóságok központi bíráskodás: curia regis Helyi hatalom grófságok (shire-ek) megmaradnak earldorman mellé a királyhoz hű sheriffet küldi helyi bíráskodás: grófsági és esküdtszéki bíróságok, akiknek a munkáját vándorbírák segítik (12. századtól: Lordkancellár, equity bíráskodás)

A RENDI KORSZAK AZ ELSŐ SZABADSÁGLEVELEK I. Henrik (1100– 1135) I. Henrik: Hódító Vilmos ifjabbik fia (II. Vilmos öccse) normann arisztokraták kényszerítik charta kiadására annak érdekében, hogy trónra léphessen (Charter of Liberties, 1100) az egyházat sújtó igazságtalan adók eltörlése, urakkal szembeni egyes pénzkövetelések elengedése ígéret I. Vilmos alkotmányának helyreállítására halála után: trónviszály, zavaros időszak II. (Plantagenet) Henrik (1154– 1189) ő is kibocsát egy chartát, de az egyházzal szemben nem engedékeny Beckett Tamás canterbury érsek meggyilkolása (1170) pajzspénzt szed (scutagium)

A RENDI KORSZAK A MAGNA CARTA LIBERTATUM I. Richárd („Lionheart”), 1189– 1199 keresztes hadjáratokba bonyolódik otthon „gonosz öccse”, János herceg uralkodik Földnélküli János („John Lackland”), 1199– 1216 folytatja Richárd háborúit, elveszíti a francia birtokokat pénzért könyörög, majd vereség Fülöp Ágost fr. királytól Runnymede-i mező, 1215: Magna Carta Libertatum adó kivetése: csak a Magnum Consilium jóváhagyásával szabad embert csak a vele egyenlők által hozott ítélet alapján… városok számára szabad kereskedelem jogának biztosítása betartása felett 24 tagú bárói tanács őrködik (ellenállási jog) 1216 -ban János király vérhasban meghal (egyesek szerint megmérgezték)

A RENDI KORSZAK A PARLAMENT LÉTREJÖTTE III. Henrik, 1216– 1272 megpróbálja visszaszerezni a franciaországi birtokokat, költekezik, nem tartja be a Magna Cartában foglaltakat 1258: oxfordi províziók (15 tagú bárói testület uralma) városok és grófságok küzdelme a bárók hatalma ellen, Simon de Montfort vezetésével, I. mintaparlament (Model Parliament, 1265) III. Henrik esküt tesz a Magna Cartára (1267) I. (Nyakigláb) Edvárd („Longshanks”), 1272– 1307 leigázza Walest, majd magának követeli a skót trónt (William Wallace kivégzése, 1305) háborúskodások miatt szüksége van a rendekre: 1295 -ben összehívja a parlamentet II. mintaparlament (Model Parliament, 1295) (ez az első tényleges parlament!)

A RENDI KORSZAK 14 -15. SZÁZAD ESEMÉNYEI II. Edvárd, 1307– 1327 valójában feleségének szeretője, Mortimer gróf kormányoz skótok kivívják függetlenségüket (Arbroath, 1320) III. Edvárd, 1327– 1377 megerősödik a parlament (impeachment intézménye) kitör a Százéves Háború Anglia a Százéves Háború után 1453: francia győzelem Rózsák Háborúja (1455– 1485, York [fehér] és Lancaster [piros] ház között), az arisztokrácia „színe-java” megsemmisül Tudorok [Lancaster-oldalág] kerülnek hatalomra (VII. Henrik, 1485– 1509), új kormányzási módszerek, az abszolutizmus és az angol újkor kezdete

A RENDI KORSZAK TÁRSADALMA Arisztokrácia Lovagok grófsági nemesség (rendi képviselet, House of Commons) Polgárság világi és egyházi elők egyaránt (House of Lords) városi lakosság (rendi képviselet, ua. mint a lovagoknál) Parasztság rétegük differenciálódik (vagyoni szempontból) korábbi szolgák, félszabadok ide emelkednek

A RENDI KORSZAK ALKOTMÁNYÁNAK VÁZLATA Központi hatalom király: hatalmát a chartákban foglaltak, valamint a szokásjog szerint a rendek korlátozzák (limited monarchy) létrejön a rendi országgyűlés (Parliament) House of Lords: arisztokrácia, személyes jogon House of Commons: grófságok és városok (rendi képviselet) választójog (franchise, 1430), parlamenti jogok (impeachment, immunity) első megjelenési formái központi közigazgatási szervezet kialakulásának kezdetei Sakktábla Kamara (Exchequer Chamber): pénzügyi igazgatás központi bírósági rendszer megerősödik 15. század: 100 éves háború, Rózsák Háborúja, felbomlik a hármas egyensúly: központosítás (Tudorok) Helyi hatalom struktúrája nem változik lényegesen

AZ ANGOL JOGRENDSZER ALAPJAI Common law: az angolszász népek „közös joga” helyi bíróságok gyakorlatában alakul ki (grófságok) Equity Lordkancellár jogszolgáltatása a 12. századtól saját bírósági rendszere és gyakorlata alakul ki Statute law charták, províziók, később törvények (Actek) Jellegzetességek: történetiség, jogfolytonosság, szokások jelentősége római jogi (”civil law”) hatás elhanyagolható, kivéve Skócia

I. Edvárd („Longshanks”) angol király (1272 -1307) KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!