Alkotmny alkotmnyossg alkotmnyvdelem 1 Az alkotmny 2 Alkotmnyossg

Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem

1. Az alkotmány a hatalmi viszonyok önéletrajza; a mindenkori előző rendszerrel kapcsolatos félelmek (Sajó András: Az önkorlátozó hatalom); az állam morális vitorlája (Ronald Dworkin) Ø diktatúrában: papíros Ø Ø anyagi (materiális) értelemben vett alkotmány-fogalom: az államszervezet és a polgárok helyzete – ebben az értelemben minden államnak van alkotmánya Ø formális értelemben: egyetlen írott törvény, az alaptörvény (Nagy. Britannia, Izrael, Szaúd-Arábia: nincs) Ø globális (nemzetközi) alkotmány: nemzetközi jogi szabályok és elvek (európai alkotmány)

Ø történeti előképek: l l l Arisztotelész „politeiá”-ja – a városállam vezetésének rendje, az állam formája Cicero „constitutio”-ja – egy közösség alapnormái az állam szerződéses felfogása: a hatalom eredeti forrása a nép „államjogi szerződése” az uralkodóval (Ulpianus) – szerződésszegés ~ ellenálláshoz való jog, zsarnokgyilkosság (Magna Carta, Aranybulla; Aquinói Szent Tamás)

Ø modern értelemben vett alkotmány – a modern állam első formája: a 17. sz. angol abszolút monarchia → hatalomkoncentráció → puritán forr. → alkotmányos monarchia ~ alkotmányos kormányzás (const. governm. ); Ø 18. sz. amerikai és francia alkotmányfejlődés Ø az alkotmány jogi jellege: felsőbbség és ennek védelme a módosíthatóság nehezítésével – feloszlatásos (belga, holland, norvég), népszavazásos (US, Svájc, Ausztrália, Franciaország) módosítás, örökös klauzulák (Németo. )

2. Az alkotmányosság - jogállamiság az alkotmányosság arra ad választ, hogy adott államberendezkedési, szabályozási megoldás megakadályozza-e a szabadság indokolatlan korlátozását, a szervezett zsarnokságot, vagyis: az alkotmányosság elvei = a szuverenitás olyan korlátozása, amelyben érvényesülhet az állampolgár szabadsága (Sajó) Ø legitimációs bázisa az alkotmány, amit nemcsak az államapparátus, hanem a polgárok is elismernek Ø

Ø 1789 -es francia Deklaráció 16. §: nem jogállam, ahol l l az emberi jogok nem biztosítottak, nincs hatalommegosztás Ø alkotmányosság = túl a materiális (tartalmi követelmények~írott alkotmánnyal sem feltétlenül, 1936/1949; Kínai Karta 08: alkotmányos kormányzás nélkül) és a formális alkotmány-fogalmon (írott alaptörvény nélkül is, Anglia);

alkotmányos (jog)állam (korlátozott állam) = amelyben különféle jogelvek, jogi intézmények és eljárások szabnak határt az állami szervek önkényes tevékenységének (pl. U. S. alkotmány 14. kiegészítése: due process, törvényes eljárás nélkül senki sem fosztható meg életétől, szabadságától, tulajdonától) globális alkotmányosság = jogállamiság, emberi jogok érvényesítése

Ø az elvek egyike: az államhatalmi ágak (tv. hozó, végr. , igazságszolg. ) elkülönítésének elve l történelmileg 2 formája: - szétválasztás (separation of powers): alkotmányos monarchia, prezidenciális (US nem a legerősebb) elvileg teljes elkülönülés; létrejöttükben is függetlenek; V. francia köztársaság: félprezidenciális (dualista végrehajtó hatalom)

- megosztás (division of powers): parlamentarizmus – kevésbé hangsúlyozott a személyi elkülönülés; egyik ág sem tud érdemben cselekedni a másik nélkül 19. sz. : a parl. által választott kormány a király mellé lép → a végr. hatalom megkettőződik; létrejövetel szempontjából asszimetrikus: a végr. hatalmat a parl. hozza létre; a parl. bizalmatlansággal megbuktathatja a kormányt, de gyakran parl. feloszlatás is

parlamentarizmus 2 típusa (tv. hozás és végr. kapcsolata alapján): l l többségelvű (Westminsteri): kétpártrendszer > „orrhossz”; stabil kormányzás (GB, Ausztrália, Új-Zéland), közmegegyezéses (konszenzusos): „többpártrendszer”, koalíciós kormányzás (kont. Eu. )

3. Alkotmányvédelem Ø tág értelemben: különböző állami szervek (pl. Finnország: parlament) Ø szűkebb értelemben: bírói szervek (alkotmánybíráskodás) – rendes v. külön bíróságok (alkotmánybíróságok) Ø alkotmánybíráskodás ellen: l angol forr. : abszolút parl. szuverenitás → ma sincs l francia forr. : népszuverenitás (Rousseau) → csak előzetes normakontroll

Ø alkotmánybíráskodási modellek: l l decentralizált: „amerikai” v. „diffúz” modell – US. Marbury v. Madison → Argentína, Ausztrália, Kanada, India, Japán, skandináv, Svájc centralizált: „osztrák” v. „európai” modell – G, I, E, P, Kelet-Eu.

Magyar alkotmányfejlődés 1989 után 1. 1949 -es alkotmány 2. „Alkotmányos forradalom”

Magyar alkotmányfejlődés 1989 után 1. Az 1949 -es alkotmány Ø az 1936 -os szovjet minta: l l Ø államhatalom egysége, de munkamegosztás → 4 szervtípus állampolgári jogok garanciák nélkül Sólyom-bizottság 2002: 1989 előtt Magyarország nem volt jogállam

2. „Alkotmányos forradalom” Ø új alkotmány helyett átfogó módosítás: Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal (kölcsönös félelmek) Ø magyar parlamentarizmus: paktum (1990) - stabil kormányzás (konstruktív bizalmatlanság, 2/3 -os törvények számának csökkenése); „középgyenge” államfő Ø erős alkotmánybíráskodás

alkotmányozási próbálkozások: Ø l „új forradalmárok” (1990 -94) l restaurátorok (1996) l jelenlegi esélyek