METAKOMMUNIKCI Vigyzat minden zenet Ismtls n n Minden

METAKOMMUNIKÁCIÓ Vigyázat: minden üzenet!

Ismétlés n n Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”.

Nonverbális kommunikáció = Metakommunikáció n n A nonverbális kommunikációs eszközök a verbális kommunikációt (a nyelvileg megformált szöveget) kísérő, azt kiegészítő vagy éppen módosító, olykor helyettesítő eszközök. A közléseink kb. a 7 %-a verbális, 38 %-a vokális (hangszín, hanglejtés stb. ), 55 %-a vizuális (megjelenéssel, testbeszéddel kifejezett) információ.

Nem nyelvi (nonverbális) jelzések: n 1) külső megjelenés n 2) vokális (hanggal kifejezett) nem nyelvi jelzések n 3) testbeszéd

Nem nyelvi jelek / 1 – Külső megjelenés

Nem nyelvi jelek / 2 – Vokális (hanggal kifejezett) nem nyelvi Minden élőszóban elhangzó szövegre jelzések n Szövegfonetikai eszközök: jellemző „zenei” q q q n Hangszín: a hang egyedi színezete Hanglejtés: a hangmagasság változása Hangerő Hangsúlyozás: hangerő + hangmagasság segítségével egy szótag kiemelése* Beszédtempó Szünetek Sóhajtás, nevetés, torokköszörülés… jegyek

Hangsúly n n n A magyarban: szó-, szakasz- és mondathangsúly Szóhangsúly a magyarban: mindig az első szótagon Léteznek hangsúlytalan szavak (pl. névelő, névutó, kötőszó). A szakasz a hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart A mondathangsúly a mondanivaló leglényegesebb szavára kerül A hangsúlyozást mindig a mondanivaló irányítja; a leglényegesebb: a fontos szó és az új közlés

Nem nyelvi jelek / 3 – Testbeszéd n n Mimika (arcjáték, tekintet) Gesztusok (fej-, kéz- és karmozdulatok) Testtartás Térközszabályozás

Gesztikuláció és mimika

Gesztikuláció és mimika A nem nyelvi jelzések jó részét ösztönösen használjuk → pl. a hat alapérzelem kifejezése → ha a nem nyelvi jelzések ellentétbe kerülnek a szóbeli közléssel, inkább az előbbinek hiszünk n Más részét a környezetünket utánozva tanuljuk → pl. fejbólintás és fejrázás Bulgáriában n

Alapérzelmek harag

félelem

meglepődés

bánat

undor

Testtartás

Térközszabályozás n n n 3, 6 m felett nyilvános zóna /Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat 1, 2 -3, 6 m társadalmi zóna /Ekkora távolságban állunk idegenektől, a nálunk dolgozó szakemberektől, és mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé 45 cm-1, 2 m személyes zóna / Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon 15 -46 cm intim zóna / az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy őrzi ezt a zónát. Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide szoros intim zóna: ez a 15 cm-en belüli távolság, ide szinte fizikai érintkezés során hatolhatnak be szüleink, gyerekeink, házastársunk, közeli barátunk, közeli rokonunk

n n Ha megfigyeljük, mekkora távolságra nyújtja ki egy ember kézfogásnál a karját, azonnal megtudjuk, honnan jött. A nagyvárosiaknak 45 cm-es „légbuborékuk” van, ilyen távolságba nyújtják ki a karjukat kézfogásnál, ilyenkor a két kéz semleges területen találkozhat. A vidékieknek ezzel szemben 100 cm-es vagy annál is nagyobb lehet a „légbuborékuk”, így ők szilárdan megvetett lábbal, a lehető legmesszebbre hajolnak előre, míg a városi előrelépve üdvözli a másikat. A távoli vagy nagyon gyéren lakott vidékről valók szívesebben intenek némi távolságból egymásnak.

Igazat mond?

Igazat mond?

Mit érez?

Mit érez?

Mit akar sugallni?

Mit akar sugallni?

Ismeretlen és Orbán Viktor

Vlagyimir Putyin

Obama és Enrico Letta (olasz miniszterelnök)

Hende Csaba honvédelmi miniszter

Julia Tyimosenko

Stephen Harper kanadai miniszterelnök

Michel Temer, a Brazil Szövetségi Köztársaság alelnöke steepling