Eurpai alkotmny s integrcitrtnet 2 A modernkori angol

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 A modernkori angol alkotmányfejlődés (a XVII. századi sarkalatos törvények, a kabineti kormányzás, a király és a parlament viszonya: az alkotmányos és a parlamentáris monarchia) 1. A Stuart abszolutizmus Angliában 2. A monarchia bukása és Cromwell diktatúrája 3. A restauráció korszaka Angliába 4. A parlamentáris monarchia modellje (Anglia) Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

1. A Stuart abszolutizmus Angliában

1. Előzmények: a Tudor-korszak (1485 -1603) � 15. sz. második fele: „rózsák harca” �VIII. Henrik �Gyarmatosítás, posztógyártás, kereskedelem – Európa legfejlettebb állama �Központosítás – abszolutizmus �Court of Request, Star Chamber, High Court of Admirality, Északi Tanács, Walesi Tanács, Privy Council

2. Stuart-abszolutizmus (1) � I. Jakab (1603 -25) és I. Károly (1625 -1649) idején felbukkanó társadalmi változások: erősödő nemesi középosztály és városi polgárság � Abszolút kormányzás: � A parlament visszaszorítása (1603 -1640: mindössze 4, 5 évig ülésezett, 9 -szer ült össze � A király prerogatívák alapján kormányoz, a Privy Councilra támaszkodva ◦ Különbíróságokkal igyekszik megtörni az ellenzéket (High Commission, Star Chamber) ◦ Törvénytelen bevételnövelő eszközök – parlamenti jóváhagyás nélkül: ◦ Hajópénz (1634), monopóliumok értékesítése, kényszerkölcsönök, erdőbírságok, elítéltek vagyonának elkobzása, stb.

2. Stuart-abszolutizmus (2) Ellenállás: A) Parlament (a House of Commons-t a 15. sz. óta vagyoni cenzus alapján választották): � Csak a parlamentnek van joga új vagy különös állami bevételek megszavazására � A törvényhozás parlamenti jog, a törvények a királyt is kötik � 1604: a parlament kizárólagosan jogosult választási vitákban dönteni � 1604: a hazaárulás és béketörés kivételével az alsóház kizárólagosan jogosult bíráskodni a House of Commons tagjainak büntető ügyeiben

2. Stuart-abszolutizmus (3) 1628: Petition of Right: sérelmek felsorolása és szembeállítása korábbi törvényekkel, alkotmányos dokumentumokkal: �Tilos törvénytelen adókat, kényszerkölcsönöket, kényszeradományokat szedni �Tilos a törvénytelen bebörtönzés, letartóztatás, birtokelkobzás (csak törvényes bíróság dönthet) �Tilos a katonaság kényszerbeszállásolása �Tilos a hadijog illetéktelen alkalmazása Király: „Legyen igazság, ahogy kívánták. ”

2. Stuart-abszolutizmus (4) B) Common law bíróságok: � Az évszázados jog alapján ítélkező rendes bíróságok joggyakorlata az alkotmány érvényesülésének garanciája � Edward Coke bíró: a király prerogatívákból származó joga nem korlátlan, az általa felállított különbíróságok nem állnak a c. l. bíróságok fölött („rule of law”) A királyi hatalom azonban nem hátrál (1629): � Ellenzék vezetőinek letartóztatása � House of Commons feloszlatása, tagjainak bebörtönzése felségsértésért, lázadás szervezéséért

3. Alkotmányos válság és polgárháború (1) A) „Rövid parlament”: � 1640 márciusában I. Károly összehívja a parlamentet (a skót felkelés miatt pénz kell) � A House of Commons azonban petíciót akar benyújtani a háború ellen � A király feloszlatja, ellenzéki vezetőit letartóztatja B) „Hosszú parlament” (1640 -1660): � Kényszerűségből újra összehívja, a H. of C. eredményei: � A Star Chamber által önkényesen elítélt politikai foglyok szabadon engedése � A király legfőbb tanácsadóinak vád alá helyezése � Hajópénz eltörlése � Királyi különbíróságok megszüntetése � Egyház feletti ellenőrzés átvétele

3. Alkotmányos válság és polgárháború (2) Triennial Act (1641): � Ha az utolsó parlament utolsó ülésétől számított harmadik év szept. 10 -e előtt a király nem hívja össze újra a parlamentet, akkor is össze fog ülni, meghatározott eljárási rendben: � A király mulasztása esetén a felsőház elnöke, a lordpecsétőr és Anglia Nagy Pecsétjének minden egyes és összes mindenkori meghatalmazottja összehívja a parlamentet � Ha ezek elmulasztanák, akkor a főnemesek közül 12 hívhatja össze � Ha ezek is elmulasztanák, akkor spontán választói gyűlések választhatnak követeket a következő márciusra A parlamentet csak saját jóváhagyásával lehet feloszlatni ill. elnapolni összeülésétől számított 50 napon belül. Cél: ne alakulhasson ki ismét olyan helyzet, hogy a parlament évtizedekig nem ülésezik.

3. Alkotmányos válság és polgárháború (3) A) Grand Remonstrance (Nagy Tiltakozás) 1641: � Mintegy 200 pontban sorolja fel az alsóház (kis többséggel elfogadott határozatban), hogy a katolikusok milyen kedvezményeket kaptak a királytól, hogy bizonyos korrupt állami tanácsadók idegen államok zsoldjába szegődve befolyásolták a királyt � A király bebörtönözné a H. of C. vezetőit, de azok elmenekülnek (a király is elhagyja Londont) B) Polgárháború: � A H. of C. további követelései (hadsereg feletti kontroll átvétele, egyházi reform) 1642 -ben nyílt fegyveres konfliktushoz vezetnek a királyhoz és a parlamenthez hű katonai erők között � Az alsóház a következő években valóságos parlamenti kormányzást folytat, fokozatosan ellenőrzése alá vonva a kormányzás minden ágát.

2. A monarchia bukása és Cromwell diktatúrája

1. A „csonka parlament” (16471653) (1) Előzmények: � A polgárháború kezdete óta eredménytelen tárgyalások az uralkodó és a parlament között � A király nem hajlandó lemondani ősi prerogatíváiról (anglikán egyház és hadsereg feletti ellenőrzés, minisztereinek szabad kiválasztása) Az irányítás azonban átcsúszik a hadsereg kezébe: � 1647 július: megszállja Londont, az alsóházból elűzi a presbiteriánus képviselőket (akik az újnemességre és a felsőpolgárságra támaszkodva megegyezést kerestek a királlyal) � 1648: 140 képviselő letartóztatása (507 tagú alsóházból 60 ún. independens – a középrétegek és a parasztság képviselői – marad) � A királyt 1647 -ben letartóztatják, s a csonka parlament halálra ítéli, 1649 -ben kivégzik

1. A „csonka parlament” (16471653) (2) A csonka parlament működése: A) Alsóházi határozatok: Népszuverenitás kimondása: „A nép az Úr szándéka szerint minden igaz hatalom forrása… és… akiket a nép választott meg és akik a népet képviselik… a legfőbb hatalom letéteményesei” A Lordok Háza és a király kiiktatása a törvényhozásból – az alsóház szuverenitása: „bármi iktattassék is törvénybe… a parlamentben összegyűlt alsóházi tagok által, az törvény erejével bír, és kötelező a nemzet minden tagjára nézve, még akkor is, ha a király vagy a főrendi ház nem járult hozzá”

1. A „csonka parlament” (16471653) (3) B) A királyi hatalom eltörlése: � „a királyi tisztséget ebben az országban nem viselheti és nem gyakorolhatja egyetlen ember sem egyszemélyi módon” � „a nemzet… saját képviselői vagy nemzeti gyülekezetei tanácsa által kormányoztassék” � „minden rendű és rangú ember… engedelmeskedni tartozik ezen ország kormányának, mivel minden hatalom ezen ország jelenlegi és soron következő képviselőiben ölt testet, és csakis őbennük” �A VH gyakorlását a (jórészt a) parlament tagjaiból választott Államtanácsra bízzák � A legfontosabb ügyeket parlamenti rendeletekkel szabályozzák

2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (1) � 1653 -ra a hadsereg teljesen saját kezébe veszi a hatalmat: �Oliver Cromwell egyszemélyi katonai diktatúrát alakít ki �A régi parlamentet szétkergeti, majd újat hív össze („kis parlament” – 140 fő) – tagjait a hadsereg vezetői és az independens gyűlések által összeállított listák vezetőiből jelölték ki

2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (2) � Az új kormányzati rendszert a hadsereg vezetői által megszövegezett „Instrument of Government” c. „kormányzati okirattal” igyekezett megszilárdítani: � Lordprotektorátus: a legfőbb hatalom gyakorlója, a kormányzat vezetője a lordprotektor: � A parlamenttel együtt a legfőbb törvényhozó � Hozzájárulása kell a parlament döntéseihez � Kegyelmezési jog � Katonaság vezetője � Az őt segítő Tanács véleményét kikérve irányítja a külügyeket, üzen hadat, köt békét

2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (3) Tanács: � Az alapokmányban meghatározott 7 személy (utóbb a parlament jelöltjei közül a Tanács és a lordprotektor választ további tagokat) � A lordprotektor halála esetén megválasztja utódját � Parlamenti szünet idején hozzájárulása kell bizonyos tisztviselők kinevezéséhez Parlament: � 400 választott képviselő (a Tanács jogosult a megválasztottakat „alkalmatlannak” minősíteni és a mandátumtól elzárni) � A lordprotektorral elvben együtt gyakorolt TH � Minden harmadik évben összehívandó, 5 hónapon belül nem napolható el, nem oszlatható fel

2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (4) � Adómegszavazási jog – de veszélyhelyzet idején a lordprotektor és a Tanács korlátlan felhatalmazással bír a pénzügyek intézésére, törvényt és törvényerejű rendeletet is hozhatnak � Bizonyos főtisztviselők megválasztásához a parlament hozzájárulása szükséges Summa: � A választottak általi kormányzás, a népszuverenitás elve visszaszorul � A lordprotektor végrehajtó hatalma domináns, lényeges kérdésekben rendeletekkel kormányoz

3. A katonai diktatúra vége �Cromwell konfliktusba kerül a parlamenttel, amely maga is alkotmányozni akart: �Humble Petition and Advice – Alázatos kérelem és tanács: legyen második kamara („Other House”), Cromwell jelölje ki utódját, legyen király �Cromwell elutasítja, a parlamentet feloszlatja �Halála (1658) után kijelölt utódját, fiát a hadsereg rövid idő után eltávolítja (1659)

3. A restauráció korszaka Angliában

1. A visszaállított királyság közjogi jellemzői Cromwell halála után katonai diktatúra összeomlik, 1660 májusában visszatér II. Károly, akit királlyá koronáznak KORAI ALKOTMÁNYOS MONARCHIA: � � � A törvényhozás és az adóztatás kérdéseiben a parlamentnek elsőbbsége van az uralkodóval szemben Az uralkodó nem bíráskodhat a common law bíróságok megkerülésével Visszanyeri jogait a Lordok Háza A király ellenőrzi a kormányzati kiadásokat, a hadsereget, tengerészetet, hadat üzen, békét köt, irányítja a külkapcsolatokat A forradalom alatt elkobzott királyi, egyházi javakat visszaadják A Parlament – bíróságok – helyi közigazgatási autonómia szervei EGYENSÚLYT képeznek a királyi hatalommal szemben

2. A korai alkotmányos monarchia eszméi (Clarendon koncepciója) Clarendon (a király első minisztere): � A törvényhozás a parlament feladata, a kormányzás irányát azonban a király az általa összeállított Titkos Tanácson (Privy Council) keresztül határozza meg � A kormányzásban a király a parlament által megszavazott pénzügyi forrásoktól függ � A parlament súlyos esetekben jogi eljárást (impeachment) folytathat le az uralkodó tanácsadóival (minisztereivel) szemben, de nem szabhatja meg, hogy kik legyenek a király miniszterei, s nem szólhatnak bele a konkrét kormányzati döntésekbe � A törvények alkalmazása a bíróságok feladata. (A parlament és az uralkodó viszonya dinamikus: az előbbi igyekszik ellenőrzése alá vonni a hadsereget és a külpolitika irányítását. )

3. Habeas Corpus Act (1679) „Vedd a fogoly testét!” � Eredetileg igazgatási irat annak megjelölésére, hogy a fogva tartottat mely bíróság elé kell állítani � A 17. században jogi garanciává fejlesztették: � A letartóztatott által vagy az ő érdekében más által írásban előterjesztett kérelem esetén a lordkancellár vagy más illetékes bíró parancsot (habeas corpust) bocsát ki � Ahhoz címezve, aki a letartóztatottat fogva tartja (pl. sheriff, börtönőr, tisztviselő) � Tartalma egy parancs: a foglyot 3 napon belül a letartóztatás idejének és okának megjelölése mellett állítsa bíró elé s a továbbiakban a bíróság határozatához tartsa magát � A bírósághoz szállítás (és visszaszállítás) költségei a fogva tartottat terhelik; a határidő a bíróság távolságától függően lehet több is (max. 20 nap) � A Habeas Corpus Act csak állami veszély idején függeszthető fel, parlamenti határozattal �

4. A toryk és whigek elkülönülése �Tory párt: földbirtokosok érdekeit képviselő anglikán, konzervatív párt a House of Commonsban �Whig párt: arisztokratikus vezetésű, de más vallásúakat is tömörítő liberális párt �Két és fél évszázadig ezek határozzák meg az angol parlamenti politizálást.

5. A dicsőséges forradalom (1) � II. Károly után II. (Stuart) Jakab ismét abszolutizálni igyekszik a királyi hatalmat � A konfliktus vallási kérdésen élesedik ki (a parlament az anglikánokat védi, az uralkodó udvarában viszont a katolikusok érdekeit igyekszik előmozdítani) � A Lordok Háza egyes örökletes tagjai Jakab vejéhez, Orániai Vilmoshoz fordulnak, beavatkozást kérve � Vilmos 1688 -ban partra száll, II. Jakab pedig Franciaországba menekül � Helyreállíttatik a törvényes hatalomgyakorlás, a parlament döntő szerepet játszik � Három törvényi pilléren nyugszik:

5. A dicsőséges forradalom (2) A) Bill of Rights (1689): a királyi hatalom alkotmányos kereteinek meghatározása � II. Jakab bűneinek felsorolása � A trón megüresedésének deklarálása � Orániai Vilmos királlyá nyilvánítása, aki esküvel erősíti meg a királyság régi és elvitathatatlan jogait és szabadságait: � � � A törvények felfüggesztése parlamenti jóváhagyás nélkül törvénytelen A korona előjog alapján nem szedhet adót Az alattvalók petíciót nyújthatnak be a királyhoz Békeidőben hadsereg csak parlamenti hozzájárulással tartható A parlamenti felszólalások tárgyában semmilyen parlamenten kívüli hatóság nem kezdeményezhet felelősségre vonást Tilosak a túlzott mértékű óvadékok, bírságok (Leglényegesebb: áttételesen világossá teszi, hogy a trón betöltése közvetlenül a parlament, közvetve pedig a törvényhozást megválasztó nép döntésén alapul. )

5. A dicsőséges forradalom (3) B) Triennial Act („Hároméves törvény”) 1694: �Előzmény 1641 (egy-egy hároméves periódusban legalább 50 napos parlamenti ülésszakot kell tartni) �Most: nemcsak ülésszakot, de parlamenti választásokat is kell tartani háromévente (a király nem tarthatja meg hosszabb ideig a számára kedvező összetételű H. of C-t) �Utóbb (1715) hét évre módosítják (Septennial Act)

5. A dicsőséges forradalom (4) C) Act of Settlement (Trónöröklési törvény, 1701): � Mivel a Bill of Rights-ban meghatározott trónöröklési rend megszakadt, új rendre van szükség: � A parlament a Hannover-házra ruházza az uralkodói tisztséget � Trónra csak anglikán személy kerülhet � A király csak a parlament beleegyezésével hagyhatja el Angliát � A kormányzati döntések jórésze a Titkos Tanácsban születik – az egyetértő tanácstagok kötelesek aláírni! � Külföldi személy nem viselhet magas állami tisztséget és nem lehet képviselő � A bírák megbízatása addig tart, amíg „jól viselik magukat” (quamdiu se bene gesserint) – egyébként a parlament két házának előterjesztésére elmozdíthatók � Az alsóház általi vádeljárás (impeachment) alól az uralkodó nem mentesíthet senkit

4. A parlamentáris monarchia modellje (Anglia)

1. Az alkotmányos monarchia továbbfejlődése (1) A) A parlamentáris monarchia kialakulásának előfeltételei a 17. századi fejlődéssel már adottak: �A király hatalma a parlamenttől ered (nem isteni, nem korlátlan) �A parlament feltételeket is szab, korlátokhoz köti az uralomgyakorlást �A TH rendszeresen, évente összeül �Benne három egyenrangú elem: uralkodó – Lordok Háza – House of C. �(King-in-Parliament)

1. Az alkotmányos monarchia továbbfejlődése (2) B) Fokozatos fejlődés: �A hatalmi súlypont áthelyeződik a koronáról a parlamentre, elsősorban az alsóházra (polgári réteg képviseletére) �A kormányforma is parlamentárissá válik: az uralkodó már nem közvetlenül, hanem miniszterei útján kormányoz �A minisztereket a parlamenti erőviszonyokat is figyelembe véve nevezi ki

1. Az alkotmányos monarchia továbbfejlődése (3) C) Konkrét lépések: � 1742: a parlamenti többség bizalmatlanságát érezve Sir Robert Walpole miniszterelnök lemond �Walpole, majd később William Pitt (175661, 1766 -68) idején a miniszterelnök már kiemelt szerepű („prime minister”), nem primus inter pares �A királyt elvileg vétójog illeti, de ezt 1707 óta nem gyakorolja!

2. Az angol parlamentáris monarchia modellje (1) A 18. század vége. Főbb sajátosságai: � A kormány (kabinettanács) politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek (Lord North kormánya 1782 -ben, egy sikeresnek ígérkező bizalmatlansági szavazást megelőzve lemond) – a kormány tartósan csak a parlamenti többségre támaszkodva kormányozhat � A miniszterek kollektíve felelősek: jogsértés esetén a Lordok Háza ítélkezett már régebb óta (egyéni felelősség); most azonban a „rossz kormányzásért” is felel a kormány egésze, politikai értelemben (kollektív felelősség) � A király csak elvben szabad a miniszterelnök kiválasztásánál – a gyakorlatban olyat kénytelen választani, ki mögött parlamenti többség áll

3. Az angol parlamentáris monarchia modellje (2) Újfajta egyensúly a hatalmi tényezők között: Nemcsak a parlament tud korlátokat állítani a kormánynak (uralkokodónak), hanem fordítva is: � Parlamentfeloszlatási jog � A parlament összetételének befolyásolása (alsóház – választási városok, Lordok Háza – „peer”-ek kinevezése) � Vétójog: 1707 óta nem gyakorolják, de elvben lehetséges (King-in-Parliament, de a parlament megtagadhatja a korona szükségleteinek megszavazását, az adókat éppúgy, mint a személyes szükségletek fedezését [civillista]) � A kormányzás a hivatásos politikusok kezébe kerül, a király érdemben már nem befolyásolja � Kialakul viszont és megerősödik a miniszteri felelősség �