Eurpai alkotmny s integrcitrtnet 1 II A trsadalmi

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 II. A társadalmi tagozódás és az államszervezet sajátosságai a középkorban. A germán-frank alkotmányfejlődés 2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Tk. 37 -43. o. 3. A frank társadalom Tk. 49 -51. o. 4. A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) Tk. 52 -55. o. Források: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.

Az európai államfejlődés madártávlatból 0. Nemzetségi szerveződés: � Vérségi kapcsolaton alapul (családokba és nemzetségekbe tömörülnek) � Vándorló közösség � „Karizmatikus” uralom

1. Törzsi vagy nomád állam: � Vérségi kapcsolat helyett katonai szervezet � Önállósuló közfunkciók – a társadalom egészétől elkülönülő állami szervezetrendszer � Letelepedés – területi hatalom (nemzetségek helyett pl. vármegyék a „végrehajtók”) � Kialakuló központi kormányzat (udvar – legfelsőbb TH, VH, BH)

2. tétel: A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Germán törzsek a népvándorlás korában (Skandinávia nélkül) Forrás: http: //upload. wikimedia. org/wikipedia/commons/5/50/Voelkerwanderun gkarte. png

1. A téma jelentősége �A germán társadalom intézményeinek egyes elemei még a 19. században is megvoltak � A germanisztika külön tudományos irányzattá alakult � A Frank Birodalom részint e germán intézményekből nőtt ki

2. A germán társadalom A) Közszabadok (Freilinge, Kerle) � Állattenyésztés, földművelés, háborúban katonáskodás B) Nemesség (Adel, Blutadel) � Vérségi alapon kiválasztott vezetők és alkalmasság alapján kiválasztott harcosok – a nemesi jelleg öröklődik � Funkció: vezetői feladatok ellátása

Kíséret (trustis, Gefolgschaft): � Nemesi vezetők által tartott harcosok csoportja � Fegyverforgató, saját családot még nem alapított fiatal férfiak � Uruknak hűségesküt tettek � Az úr házközösségébe tartoznak (védelem, ellátás, esetleg zsold) � Békeidőben „problémásak” (rablóhadjáratok) � Saját család („tűzhely”) alapításakor kiválnak a kíséretből

C) Szolgák (servus): � Szolgává válás: hadifogság, születés, adósság � Nem a Római Birodalom rabszolgáihoz hasonló jogállás, hanem szabadabb státusz (bizonyos körben önálló gazdálkodás) � Személyes szolgálat a családfő hatalma alatt � Felszabadítás esetén is megmarad az úri védőhatalom (Munt) A lényeges társadalmi különbség: szabadság állapota vagy nemléte � Csak szabadok – közszabadok és nemesek – tartozhatnak a nemzetségbe.

3. A germán közszervezet Közszervezet = személyi közösségek egymásra épülő rendje � Részben vérségi, részben mesterségesen létrehozott közösségeké A) Család (házközösség): � Vérségi kötelék által megalapozott munka- és vagyonközösség � Egyszerre több generáció � Monogám házasság

B) Nemzetség (Sippe): � Közös őstől leszármazó férfiak szakrális közössége � Házasság révén nők is tagjává válnak (de státusuk nem azonos a férfiakéval) � Annak vannak jogai a közösségben, aki a nemzetséghez tartozik Funkciói: � Békeközösség (békevesztés) � Védőközösség (becsületvédelem – bosszú, Fehde) � Jogközösség (nemzetségi házassági, gyámsági jog, öröklési rend, bírói fórum) � Hadiközösség � Települési közösség (a 3. századra nemzetségenkénti letelepülés)

C) Század (Hundertschaft, Gau): � Nemzetségek által alkotott magasabb rendű szerveződés � Rokon és szövetkezett népek katonai célú együttműködése � Később területi egység (századkerület) � Békehelyreállító szerep nemzetségek közti konfliktusokban (századkerületi gyűlések) D) Törzs (Tacitus: „civitas”): � Századokból alkotott mesterséges egység � Olykor közös hadi megmozdulások � Később kialakuló germán kisállamok alapja.

4. A germán hatalmi szervezet A) Gyűlés (thing, Ding): � A törzsek képviseleti szerve, a fegyverképes férfiak gyűlése („közvetlen demokratikus” intézmény, a svájci Landsgemeinde elődje) � Nagycsaládok, nemzetségek szerint gyülekeznek � Rendes gyűlés (echtes Ding) havonta � Rendkívüli gyűlés (gebotenes Ding) szükség esetén � Funkciók: › › Seregszemle Alapvető kérdések eldöntése (pl. háborúindítás) Hadjárat vezetőjének, királynak, fejedelemnek a megválasztása Legfelső ítélkezési fórum

B) Fejedelmi tanács: � Egyes germán törzseknél nem egy személy a vezető, hanem az előkelő nemzetségek vezetőinek tanácsa Más törzseknél ill. a későbbi időkben: C) Király/fejedelem: � Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció) � Öröklési és választási elv: › A tisztség „öröklődik” a királyi nemzetségben › A nemzetségfők által alkalmasság alapján kiválasztott jelöltet a népgyűlés választja meg uralkodónak › Aki olykor már életében maga mellé veszi kiválasztott utódját Pajzsra emelés és uralkodói jelvények (királyi szék, lándzsa, jogar) � A népgyűlés letaszíthatta a trónról („ellenállási jog”) �

A király funkciói: � Papi funkció � Hadsereg vezetése � Bíráskodás (súlyos ügyekben azonban a népgyűlés hoz ítéletet) Hatalmának anyagi alapjai: � Földbirtokai � Hadizsákmány � Bírságok Utazó udvar: � Kíséretével folyamatosan „körbeutazza” országát

D) Herceg (hadvezér): � Egyes törzseknél a király mellett külön választja a népgyűlés � Kivételes, időleges megbízatás � Fő szempont a harci-hadvezetői alkalmasság � Tevékenységének mércéje a katonai siker (antik Róma: „salus rei publicae suprema lex esto”) E) Tanács: � A király tanácsadói, de érdemi beleszólásuk is lehet

3. tétel: A frank társadalom Forrás: http: //upload. wikimedia. org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Frankish_Empire_481_to_814 -en. svg/1000 px-Frankish_Empire_481_to_814 -en. svg. png

A frankok: � Különböző nyugati germán törzsek (száliak, ripuáriak) szövetségéből alakult germán nép � A 4. században vonulnak be Galliába � A Nyugat-római Birodalom bukása után uralmuk alá hajtják a mai Franciaország jelentős részét és Németország nyugati területeit – Frank Birodalom � Meroving dinasztia: 5 -8. század � Első jelentős uralkodó: Klodvig (482 -511), felveszi a kereszténységet, a birodalmat szétosztja utódai között � A birodalmi központi hatalmat Martell Károly szilárdítja meg (8. sz. ) � Fia, Kis Pippin 754 -ben megalapítja a Karoling dinasztiát (8 -10. század) � Az ő fia, Nagy Károly (768 -814) császárrá koronáztatja magát a pápával; megteremti a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét � Utódai alatt azonban végleg szétesik a birodalom: › Középső Frank Királyság, Keleti Frank Királyság (Lotaringia és Észak. Itália) – a későbbi Német-római Birodalom › Nyugati Frank Királyság – a későbbi Francia Királyság

1. A frank társadalom tagozódása A) Nemesség: � A vérségi arisztokrácia és a fejedelmi kíséret tagjai � Az uralkodó szolgálatában, magas tisztségekkel, földbirtokkal B) Közszabadok („átmeneti” réteg): � Tagjai vagy felemelkednek a nemesi osztályba, vagy lecsúsznak a félszabadok közé C) Félszabadok: � Egy-egy nagyúr szolgálatába betagolódott lecsúszott közszabadok, vagy � felszabadított szolgák � Nem állnak uruk tulajdonában, vannak jogaik, cselekvőképességük

D) Szolgák: � Jogképesség nélküliek � Uraik házában, birtokán szolgálatot teljesítők E) Idegenek: � Vagy jogvédelem nélküliek (nem tagolódtak be a társadalomba) � Vagy valamely „vendéglátó” patrónus, esetleg a király oltalma alatt állók

2. Hűbériség – hűbéri állam Az európai államfejlődés egy következő stációja (a törzsi/nomád állam után) � A frankoknál a Karoling korban bontakozott ki A 4 -5. századi római vazallitás és a germán kíséreti hűség „találkozása” – kiegészülve utóbb a hűbérbirtokkal.

A) A latifundiumok és a vazallitás: � Késő római időkben egyes kisparaszti elemek „védnök”, patrónus oltalma alá helyezik magukat � Földjükért és személyes felajánlkozásukért cserébe védelmet kapnak (patrocinium) � A felajánlkozás „liturgiája”: kommendáció Hűbérúr (senior) Védelem, ellátás, segélyezés (saját udvarban) Hűbéres (vazallus) Szolgálat karral, fegyverrel, engedelmesség Kölcsönös, de nem egyenlő kötelék

B) Germán kíséreti hűség: � A katonai kíséret (Gefolgschaft) tagjai személyes hűséget fogadnak uruknak � Hűségesküt is tesznek A hűbéri kapcsolat személyi oldala: � a vazallus engedelmessége � és a kíséret személyes hűségkötelezettsége.

C) A hűbéri kapcsolat dologi oldala: hűbér A hűbérúr ahelyett, hogy a vazallust saját udvarában tartja és ellátja, inkább földbirtokot vagy más hasznot hajtó jogot (állást, megbízatást) bocsát a vazallus rendelkezésére. Hűbérviszony: Személyi elem Kölcsönös hűség Dologi elem Hűbérbirtok, javadalom

D) Hűbéri lánc: � A legfőbb hűbérúr a király, de az ő hűbéresei maguk is adnak hűbéreket saját vazallusaiknak, stb. – hűbéri hierarchia. E) A hűbérbirtok „örökölhetősége”: � Eredetileg a vazallus élete hosszáig adatott, � Később „kvázi” örökölhetővé vált F) Hűbéri állam: � Állami pozíciók mint „örökölhető” hűbérek adományozásával létrejövő hűbéri viszonyok által létrejövő struktúra. G) Territoriális hatalmak: � A király megerősödő hűbéresei dacolnak a központi hatalommal � Az uralkodók igyekeznek ezt minden alattvalótól közvetlenül kikért hűbéresküvel elhárítani (Nagy Károly, Hódító Vilmos) Az egykori Frank Birodalom területén létrejövő államokban a 10 -11. századra elterjedő struktúra.

3. A földesúri hatalom megerősödése � A hatalom alapjává a föld válik, a földbirtokok pedig nőnek (kisbirtokosok védelmet kérnek a nagybirtokosoktól). A) A földesúri hatalom a földjén élőkre is kiterjed: › Akár mint vazallusokra (felemelkedési lehetőség) › Akár mint alávetettekre (csekély járadékért dolgoznak a földön, a felemelkedési esély kicsi)

B) A földesúri birtok részei: � Udvarház (uradalom központja) � Parasztgazdaságok (ház, kert, szántó) � Allódium: hűbéri kötelékkel nem terhelt (szabadon elidegeníthető) birtok a földesúr kezelésében � Hűbérbirtok (kikerül a földesúr közvetlen hatalmából) A földesúr ezen kívül jövedelmet húz az ún. banalitásokból: � Vásározás, malomtartás, kocsmáltatás, vadászat, halászat

4. tétel: A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) 1. Mi az újdonság a germán korhoz képest? Germán törzsi differenciáltság – frank egységes, koncentrált államhatalom � Megerősödő királyi hatalom � Vérségi kötelékek helyett területi közigazgatás � › Különbség az északi és déli területek közt (északon még csak letelepedőfélben vannak a nemzetségek – délen már új típusú területi igazgatás)

2. A királyi hatalom Már nem törzsi király (szélesebb a hatalma, mint germán elődeinek). A) Tisztségének elnyerése: � Germán típusú „választás” és külsőségek (elők általi jelölés, nép általi megerősítés – akklamáció, pajzsra emelés, lándzsa, jogar) � Előd általi kijelölés � Egyházi legitimáció (felkenés krizmával, egyházi koronázás – a császári hatalom jelzése Nagy Károly óta)

B) Hatalmának alapja: � Hűbéri struktúra (a nép mintegy a király kísérete, személyes hűségkötelezettség) � Megnövekedett földbirtokok (patrimoniális berendezkedés – állami vagyon és uralkodói magánvagyon nem válik el élesen) � Megerősödő és egyre strukturáltabb központi kormányzat (személyesen az uralkodónak felelős tisztviselőkkel)

C) Hatalmának köre: Norma-alkotás: A. › › Bann (mindenkire kötelező rendelet, parancs) Kapitulárék (a Karoling-korban – egyedi utasítás pl. utazó bíráknak, vagy fejezetekbe tagolt, a szokásjogot kiegészítő törvénymű) Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett): B. › › › Bizonyos személyi körre (pl. elők) Meghatározott javakra (pl. királyi vagyon) Bizonyos súlyos bűncselekményekre (pl. a fejvesztéssel büntetendőkre) Új jogosítványok: C. › › Pl. pénzügyi jogkörök (pénzverés, adószedés, vámoltatás) Pl. az egyházzal kapcsolatos jogok (Eigenkirche) Közigazgatás: D. › › Központi igazgatás Területi igazgatás (grófságokon keresztül).

3. A központi igazgatás Udvar – mozgó udvar (átmeneti szállásokon) b) Differenciálódó kíséret, udvari tisztségviselők, méltóságok: a) Ø Ø Ø Major domus (háznagy): általános királyhelyettes (eredetileg a király földbirtokok intézője) Palotagróf (comes palatii): a király igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlója (eredetileg a királyi udvarok/paloták ügyintézője) Referendárius: az adminisztráció, az udvari írásbeliség vezetője (beosztottjai: kancellár és írnokok) Kincstárnok/kamarás (cubicularius, thesaurarius) Lovászmester (marschall): az udvari istállók, később a királyi lovagság vezetője Étekfogó (senechal), pohárnok

A központi kormányzat intézkedéseinek végrehajtása érdekében: � Birodalmi küldöttek (missi dominici) a helyi tisztviselők ellenőrzésére � A területi igazgatási egységek újjászervezése (grófságok - grófok)

4. Területi igazgatás Grófság: mesterségesen kialakított igazgatási kerület (határvidéken határgrófságok/őrgrófságok) � Élén a gróf (comes): a király által kinevezett és tetszés szerint felmentett, neki közvetlenül alárendelt tisztviselő � A gróf funkciói: a grófság bírája, igazgatási vezetője (adók, vámok beszedője – hányadot kap) 614 -től a grófokat nem az uralkodó nevezi ki, hanem a grófok közössége választja (a tisztség a földbirtokosok kezébe kerül, örökletessé válik)

5. Egyéb hatalmi tényezők A. Gyűlések: › A hadsereggyűlések elveszítették korábbi kompetenciáikat (marad katonai mustrának – „márciusi mező”: találkozás az uralkodóval, panaszok előterjesztése, uralkodói igazságszolgáltatás) Századok – századkerületek (jelentőségüket vesztik) C. Placita – elők tanácsa (a király tetszése szerint kér tőlük tanácsot) B.

6. Az immunitás Egyházi és világi előknek a királytól kapott azon joga, hogy saját birtokukon mentesek legyenek a helyi közigazgatás hivatalos személyeitől: › Negatív oldala: a helyi tisztviselők (grófok, grófi küldöttek) be nem léphetnek, adót nem szedhetnek, bírói funkciót nem gyakorolhatnak) › Pozitív oldala: e jogosítványokat a földesúr maga gyakorolja Az államhatalom egységével (és a jogegységgel) szemben ható tényező.