Eurpai alkotmny s integrcitrtnet 2 02 Az Egyeslt

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787 -es alkotmány 24. Az USA alkotmányos intézményrendszere I. (a preambulum, a törzsszöveg, az alkotmánykiegészítések; a törvényhozó hatalom szervezete és működése) [Tk. 446 -449. o. ] 25. Az USA alkotmányos intézményrendszere II. (a végrehajtó és a bírói hatalom gyakorlása) [Tk. 449 -452. o. ] Forrás: Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Budapest: Gondolat, 2003.

1. Történeti bevezetés �Földrajzi felfedezések �Gyarmatok kialakulása �Függetlenségi háború �Alkotmányozás

2. A gyarmati kormányzat jellegzetességei �Az első gyarmatok megalakulása (1583 Új-Fundland, 1607 Virginia, koloniális karták; 1620 Mayflower Compact) �A gyarmatok szervezete (kormányzó, council, assembly, bíróságok – főbenjáró ügyben fellebbezési lehetőség a londoni Privy Councilhoz) �Éleződő konfliktus az 1760 -as évektől (Stamp Act, Bostoni Teadélután) � 1774 Philadelphia: Első Kontinentális Kongresszus (külkereskedelmet összehangoló szövetség: Continental Association) �Függetlenségi háború � 1775: Második Kontinentális Kongresszus

3. A Függetlenségi Nyilatkozat �Megfogalmazója: Thomas Jefferson �Egyenlőség, Istentől származó elidegeníthetetlen jogok (élethez, szabadsághoz, boldogságra törekvéshez való jog) �E jogokról lemondani nem lehet, fenntartásukra hozzák létre az emberek a kormányzatokat (társadalmi szerződés) �Ha a kormányzat alkalmatlanná válik feladatára, a népnek joga van leváltani (John Locke 1689: Két értekezés a polgári kormányzatról) � 1783: Nagy Britannia elismeri a 13 volt gyarmat elszakadását

4. A Konföderációs Cikkelyek �Két koncepció: (1) radikálisok: elkülönült független államok szövetsége (konföderáció), (2) konzervatívok: újonnan létrehozott egységes állam (föderáció) � 1777: Articles of Confederation and Perpetual Union �Szuverén államok közössége, a hatalom súlypontja az egyes államoknál van, nem a szövetségnél �Egyetlen szövetségi szerv: Kongresszus (2/3 -os többséggel dönt) – csak koordinatív, tagállamonként egy szavazat �Válság (1784) � 1786: Annapolisi Értekezlet: javaslat egy általános államközi konvenció létrehozására � 1787. május 15: Philadelphiában gyűlnek össze 12 állam képviselői

5. Az Alkotmány elfogadása (1) �Alkotmányok az egyes tagállamokban (1776: Virginiai Bill of Rights, 1785: törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról) � 1787: Philadelphiai Konvenció: Virginia Plan (Edmund Randolph); New Jersey Plan (William Paterson) �A három kompromisszum: �Reprezentáció � 3/5 -ös kompromisszum �Kereskedelmi kompromisszum

5. Az Alkotmány elfogadása (2) �Az alkotmányos berendezkedés alapelvei: kisebbségvédelem, érdekegyeztetés, hatalmi ágak elválasztása, CHECKS AND BALANCES �Szövetségi/tagállami hatáskörmegosztás: �Exclusive federal powers �Concurrent powers �Denied powers �Bill of Rights kérdése �Ratifikáció: alkotmányozó nemzetgyűlések közül 9 jóváhagyása (1788. 06. 21. )

6. Az Alkotmány rövid áttekintése (1) �Preambulum: Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.

6. Az Alkotmány rövid áttekintése (2) � Főszöveg (Main Body): VII cikkely: Legislative branch Executive branch Judiciary branch A hatalom területi megosztása I. III. IV. § § Állami aktusok kölcsönös elismerése Azonos állampolgári jogok Büntető törvényhozás főszabályként tagállami jog Új államok belépéséről a Kongresszus határoz Az Alkotmány integritása, módosítása V. § § Amendments Kongresszus két házának 2/3 -a, tagállamok 3/4 -e ratifikálja VI. USA törvényei az unió jogszabályi hierarchiájának csúcsán állnak VII. Az Alkotmány hatályba lépése (9 tagállam alkotmányozó konvenciójának megerősítése kell)

7. Törvényhozó hatalom �Kongresszus: Képviselőház + Szenátus �Választójog �Képviselőház: Speaker, Szenátus: alelnök (ill. President Pro Tempore) �Törvényalkotási folyamat (kezdeményezés, szakbizottság, plenáris ülés/”teljes bizottság”, elnöki vétó lehetősége) �Kongresszus hatáskörei � Kifejezett hatáskörök (expressed powers): pl. pénzügyek, hadügyek, külkereskedelem, szövetségi bírósági rendszer � Tiltott hatáskörök (denied powers): rabszolgák behozatalának megtiltása, habeas corpus felfüggesztése (kivéve támadás veszélye esetén), diszkrimináció � Beleértett hatáskörök (implied powers): közvetlenül nem nevesített hatáskör, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelően gyakoroljon nevesített hatásköröket �A Kongresszus mint ellensúly: pl. impeachment, elnöki kinevezésekhez a Szenátus egyetértése kell, kereskedelmi szerződésekhez a Szenátus 2/3 -os beleegyezése kell

8. Végrehajtó hatalom �Gouverneur Morris: „a törvényhozás egyeduralmával szemben erős őrnek kell lennie a nép oldalán” �Prezidenciális rendszer �Az elnök megválasztása �Hatáskörök �Hagyományos államfői jogkörök �Végrehajtó hatalom feje �Az alelnök

9. Igazságszolgáltatás (1) �Szövegségi szinten: kerületi, fellebbviteli, LB (+speciális ügykörű bíróságok: kártérítésekre, adóügyekre, katonai ügyekre, stb. ) �Szövetségi bírák kinevezője az elnök (szenátusi jóváhagyással) „good behaviour” �LB: 8 tag + elnök – függetlenek (de lásd pl. Roosevelt esetét!) �Szövetségi bíróságok járnak el minden jogi és méltányossági (equity) ügyben, amelyekre az Alkotmány és az USA törvényei és nemzetközi szerződései vonatkoznak �Tagállami szinten: tagállami bírósági szisztéma, tagállami jog alkalmazására

9. Igazságszolgáltatás (2) �„Alkotmánybíráskodás” (Judicial review) �Marbury v. Madison (1803): �A John Adams elnök által utolsó pillanatban békebírónak kinevezett William Marbury kérte a LB-tól, hogy utasítsa kinevezési iratának elmaradt postázására az új elnököt (writ of mandamus), James Madisont (aki erre nem volt hajlandó) �A LB elnöke (John Marshall) ugyan elvben egyetértett a követeléssel, de a bíróság végül azt állapította meg, hogy az 1789 -es Judiciary Act alkotmányellenesen bővíti a LB Alkotmányban szabott eredeti hatáskörét, amikor lehetővé teszi, hogy a writ of mandamust kibocsássa �Jogszabályok ütközése esetén is köteles a bíró ítélni, eldöntve, hogy melyik jogszabályt alkalmazza – az Alkotmányra esküt tesznek, tehát azt kell alkalmazni �Utólagos normakontroll

10. Szabadságjogok (1) � 1789 -ben előterjesztett alkotmánykiegészítések (1791 -ben 10 lépett hatályba): „Bill of Rights” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Vallásszabadság, szólás- és sajtószabadság, békés gyülekezés joga és petíciós jog Fegyvertartás és fegyverviselés joga Beszállásolás tilalma békeidőben Személyes szabadság, mozgás, tulajdon szabadsága Főbenjáró ügyben esküdtszéki vád; kétszeres értékelés tilalma; önmaga ellen senki sem köteles tanúskodni, fair eljárás követelménye (due process of law) Gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog Esküdtszék egyes polgári jogvitákban is Tilos az indokolatlanul magas óvadék, a kegyetlen és szokatlan büntetés A Bill of Rights nem taxatív felsorolás (a „nép által élvezett jogok”) Tagállamok autonómiája érvényesül az USA-ra rá nem ruházott, de a tagállamoknak meg nem tiltott hatásköröknél

10. Szabadságjogok (2) �Néhány további kiegészítés: � 12. az elnököt és az alelnököt külön listán választják (1804) � 13. rabszolgaság eltörlése (1865) � 14. az USA-ban született személyek állampolgársága (1868) � 15. USA-polgárok szavazati joga nem korlátozható fajra, bőrszínre vagy korábbi szolgaságra tekintettel (1870) � 19. nemre tekintettel sem lehet korlátozni a szavazati jogot (1920) � 22. egy személy legfeljebb kétszer választható elnökké (1951) � 25. az alelnökre való hatalomátruházás módja (1967) � 26. szavazati jog 18 éves kortól (1971)