Eurpai alkotmny s integrcitrtnet 1 X A trvnyhozs

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 X. A törvényhozás szervezete (egy- és kétkamarás parlamentek); a parlamenti jog fogalma, forrásai 24. A parlamentek kialakulásának története; A parlamenti jog fogalma és forrásai 25. Egy- és kétkamarás parlamentek. A kétkamarás parlamentek történeti típusai 26. Az egykamarás parlamentek. A parlamentek egyéb szervei Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

24. A parlamentek kialakulásának története. A parlamenti jog fogalma és forrása

1. Középkori előzmények (1) Királyi tanács (curia regis): �Meghatározatlan, de lassan rendszeresülő összetétel �„Megkérdezés joga” �Főurak mellett lassan a köznemesek, polgárok is Rendi gyűlések: �Országos szinten is (az összes rendek) �Anglia: „mintaparlament” (1295) �Franciaország: États Généraux (1302) �Magyarország: kiindulópont: „székesfehérvári törvénylátó napok” - Aranybulla

1. Középkori előzmények (2) A rendi gyűlések sajátosságai: �A rendek többnyire külön tanácskoznak (kivéve Angliát) �A rendi képviselők saját rendjüket képviselik �Kötött mandátum �Változó összetétel (uralkodó befolyásolja) �Korlátozott jogkör (új adók elfogadása, hadsereg felállítása); a rendek igyekeznek tágítani, a király szűkíteni

2. A népképviseleti gyűlések megjelenése (polgári kor) �A polgári forradalmak kora �A képviselők már nem rendeket képviselnek, hanem az össznemzetet �Alapja a népszuverenitás �Általánossá és egyenlővé váló választójog �Szabad mandátum �Modern parlamentek (19. sz. )

3. A parlamenti jog fogalma és forrásai (1) �Jogszabályok, jogszokások, precedensek �Tárgyuk: a TH feladat- és hatásköre, megalakulása, feloszlása, szervezete, működése, fegyelmi rendje, a képviselők jogállása �Precedens: konkrét ügyben való eljárás, amelyet utóbb a parlament irányadónak tekint �Parlamenti jogszokás ill. konvenció: ha a precedens követése elismert gyakorlattá vált �Parlamenti szokás: a TH állandó, megszilárdult gyakorlata (akár írott norma értelmezése is lehet)

3. A parlamenti jog fogalma és forrásai (2) A parlamenti jog írott forrásai: �Alkotmány �Törvények (pl. választójog, képviselői jogállás) �Házszabály-modellek: �Angol: határozati formában, egyszerű többséggel �Svéd: törvényi formában (1866 óta) �Francia: Alkotmányozó nemzetgyűlés ad felhatalmazást a parlamentnek a hsz. megalkotására; határozati forma

25. Egy- és kétkamarás parlamentek. A kétkamarás parlamentek történeti típusai

1. Fogalmi megalapozás Általánosságban: kétkamarás rendszer az, ahol a parlament feladatait - legalább részben - két együttműködő kamara látja el �Szűkebb értelemben: ha a törvényhozáshoz mindig szükség van mindkét kamara beleegyezésére is) �Ha a felsőház érdemben nem tudja megakadályozni, hogy az alsóház elfogadjon egy törvényt, akkor ez a szűkebb értelem nem áll Történetileg: �Rendi kor: elkülönült rendi kamarák (2 -3 -4) �Polgári kor: eleinte általános a kétkamarás rendszer

2. Érvek a kétkamarás rendszer mellett �Tapasztalat: egykamarás rendszer korábban többnyire csak zavaros helyzetben volt (pl. Anglia: I. Károly kivégzése után) – bár kivételesen előfordult békés viszonyok között is (pl. Norvégia) �A népesség sokszínűségét jobban le tudja képezni �Szövetségi államokban a felsőház tudja képviselni a tagállami érdekeket �Az alsóházi képviselők érzik, hogy van korlátja a hatalmuknak (John Stuart Mill) �Második kamara: „chambre de réflexion” �A felsőházak kisebb létszámúak (operatív munka) �Kevésbé hajtja tagjait a népszerűségvágy �Magasabb követelmények a választhatóságra

3. Érvek az egykamarás rendszer mellett �Nép csak egy van – tehát népakarat is – a parlamentnek egységesnek kell lennie �Sieyès abbé: „a népnek nem lehet ugyanazon időben két különböző akarata… ezért a törvényhozó test… csak egy lehet” �(Valójában fikció: a parlament – a kamarák számától függetlenül – nem föltétlenül a „népakaratot” fejezi ki)

4. A felsőházak történeti funkciói Az arisztokrácia képviselete: �Kiváltságos rendek �Társadalmi címek és rangok viselői (felsőházi típusú kamarák) �Örökletesség ill. kinevezés alapján Demokratikus kontroll: �Ha a felsőházban is – többnyire – demokratikusan választott képviselők ülnek (pl. műveltségi, vagyoni cenzus alapján választott tagok) Szövetségi tagállamok képviselete: �Pl. USA

5. A kétkamarás parlamentek típusai (1) Arisztokratikus felsőház: �Pl. Anglia: House of Lords (19 -20. sz. fordulójáig) �Örökletes főnemesi cím: „peer”-ség – automatikusan felsőházi tagságra jogosítja a család elsőszülöttjét Kinevezésen alapuló felsőház: �Pl. 1848 -as piemonti alkotmány �Legalább részben az uralkodó által kinevezett tagok Korporatív felsőház: � 20. sz. első felétől �Foglalkozási ágak, hivatásrendek képviselete (nem népképviseleti) �Pl. 1934 -es osztrák, 1937 -es ír alkotmány

5. A kétkamarás parlamentek típusai (2) Szövetségi állami felsőház: �Oka: az állami főhatalom megoszlása szövetség és tagállamok között – tagállami érdekek megjelenítése a szövetségi TH-ban �Egyenlőtlen tagállamok egyenlő képviselete (USA), vagy �Tagállamok arányos képviselete (1871: Németország, bár Poroszország felülreprezentált) �(Unitárius államokban is lehetséges területi alapú felsőházi képviselet: Franciao. – a départements, Olaszo. : a régiók népe választja a szenátust)

5. A kétkamarás parlamentek típusai (3) Népképviseleti felsőház: �A törvényhozás „megkettőzése”: a felsőházat és az alsóházat is általános választójog alapján választják �Pl. 1831 -es belga alkotmány Egyéb: �Kinevezésen alapuló felsőházi tagság („a nemzet legkiválóbbjai”) �Betöltött tisztségen alapuló felsőházi tagság (pl. egyházi méltóság, állami hivatal alapján) �A „műveltség” képviselete (1869 -es spanyol alkotmány: egyetemi rektorok, egyetemi tanárok, tudományos társulatok küldöttei)

6. A két kamara egymáshoz való viszonya (1) A) Lényegi egyenjogúság: �Pl. Svájc: minden törvényjavaslatot mindkét háznak el kell fogadnia [kivételesen együttes ülésen döntenek – Bundesrat (szöv. kormány) megválasztása] B) Részleges felsőházi túlsúly: �Pl. USA: döntően egyenjogúak, de bizonyos kérdésekben a Szenátusnak többletjogai vannak (bírák, miniszterek, tisztviselők kinevezésénél, nemzetközi szerződések ratifikációjánál 2/3 -os szenátusi többség kell; impeachmentnél a Szenátus bíráskodik)

6. A két kamara egymáshoz való viszonya (2) C) A népképviseleti kamara túlsúlya: �A népképviseleti alsóház választja a kormányt (Anglia, Németország, Ausztria), vagy bizalmatlansági indítvánnyal leválthatja (Franciaország) �A törvényhozásban is az alsóháznak vannak döntő jogosítványai �pl. Németország: a Bundesratnak csak felfüggesztő vétójoga van a Bundestag által elfogadott törvényekkel szemben – de tagállami érdekeket érintő törvénynél szükséges a Bundesrat hozzájárulása �Pl. Franciaország: véleménykülönbség és az egyeztetési folyamat sikertelensége esetén a miniszterelnök az alsóháztól kéri a végleges döntést

26. Az egykamarás parlamentek. A parlamentek egyéb szervei

1. Egykamarás parlamentek A parlamenti feladatokat egyetlen (népképviseleti) kamara látja el. A 20. századig ritka, kivételes helyzet (pl. 1793 Fr. o. ). Érvek: �A felsőházak fékező ill. egyensúly-funkcióját egykamarás rendszerben is meg lehet valósítani (bizottságok, harmadik olvasat, ellenzéki jogok) �Hatékonyabb (gyorsabb) Történetileg sajátos skandináv megoldás: az egykamarás parlament kétfelé osztása (relatív elkülönülés): �Norvégia: Storting kétfelé válik (Lagthing – Odelsting), külön tárgyalnak �Finnország: az Eduskuntán belül nagybizottságot hoznak létre – a törvényhozási folyamatban külön szerepe van

2. A parlamentek egyéb szervei (1) A) Bizottságok: Cél: a plenáris ülés tehermentesítése (javaslattétel, döntés-előkészítés, véleményezés, ellenőrzés) Sajátos történeti modellek: � Anglia: a „ház mint bizottság” (kötetlenebb tárgyalás) � Franciaország: osztályrendszer – a parlamenti tagok közül sorsolják az osztályok tagjait 19 -20. sz. : állandó és különbizottságok: � Részben politikai, részben szakmai szempontok szerint választják ki a bizottságok tagjait � Az egyes szakterületeken állandó bizottságok (pl. pénzügyi, igazságügyi, külügyi) � Külön- vagy vizsgálóbizottságok (ideiglenesek)

2. A parlamentek egyéb szervei (2) B) Parlamenti „klubok”, frakciók: �Az azonos párthoz tartozó képviselők csoportja �A 20. századi modern tömegpártok idején már egységes, fegyelmezett csoport C) Országgyűlési tisztviselők: �Házelnök (képviseli a TH-t, szervezi a parlamenti munkát) �Anglia: Speaker (semleges közvetítő a király és a parlament között) �Kontinentális Európa: aktív politikus, de házelnökként törekszik a semlegességre

2. A parlamentek egyéb szervei (3) �„Az ellenzék vezére” (Leader of Opposition): Angliában a hivatalban lévő kormányfő politikai ellenfele �Whip (= ostor): a pártfegyelem fenntartója a frakcióban �Jegyzők, titkárok: az elnök segítői az ülés vezetésében �Háznagy (főtitkár): az adminisztráció irányítója