Eurpai alkotmny s integrcitrtnet 1 I Alkotmny s

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 I. Alkotmány és alkotmányosság 1. Alkotmány, alkotmányosság, alkotmánytörténet 11. Alkotmány és alkotmányosság I. 12. Alkotmány és alkotmányosság II. Források: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

1. Alkotmány, alkotmányosság, alkotmánytörténet Alapkérdés: mit tehet az állam polgáraival? Az uralom szükségszerű. Az uralomnak/hatalomnak korlát kell. A korlát: a jog.

A hatalomkorlátozás gondolatának korai megjelenései: Pl. középkori „választási kapitulációk” („conditio”) – esetlegesség Felvilágosodás: törekvés az állandóságra – a modern alkotmányosság előzményei ØRousseau: társadalmi szerződés ØMayflower Compact (1620. november 11. - New Plymouth)

Terminológia: ◦ Constitutio – rem publicam constituere (antik Róma – egyház – USA – francia forradalom) Alkotmánytörténet (fejlődési tendenciák, modellek, összehasonlítás) * * *

11. Alkotmány és alkotmányosság I. 1. Az állam-felfogás fejlődése Az állam fogalma – mai értelmében – 16. századi. Korábban: Ókori görög poliszok: Ø Ø városállam = polgárok közössége (közvetlen részvétel) vallás, erkölcs, család – közügyek! polgári jogok: az adott városállam polgári jogai

Antik Róma: Civitas Romana (városállam, de birodalommá nőtt) Ø római polgárok közössége, akik részesei a közhatalomnak Ø ők azok, akik a res publica kérdéseivel foglalkoznak Ø köz- és magánügyek elválasztása Ø imperium: magisztrátusok, császár osztatlan teljhatalma, de átvitt értelemben a terület is (birodalom), ahol ez a hatalom érvényesül Ø

Középkor: Ø Land, terre, terra (terület) Ø regnum, regne – királyi hatalom Ø de sokszor hiányzik az egységes hatalom (hűbéri struktúrák) Ø köz- és magánjog összemosódik (a személy saját rendi állása szerinti jogokkal rendelkezik) Alakuló modern állam: Ø abszolút monarchiák létrejötte Ø erős központi hatalom Ø hűbéresi területi hatalmak felszámolása Itália: lo Stato (az állam elvont fogalma)

Különbségek az ókori görög, középkori és a modern állam között Görög polisz (Athén) Az egész emberi életet átfogja (vallás, erkölcs, család). Az egyes személy szabadsága kiterjed arra, hogy az államhatalomban részt vegyen (politikai jogok). Általános emberi jogok nincsenek, csak a polgárok jogai. A demokrácia közvetlen demokrácia. Állam mint személyegyesülés (személyi elv). Városállam. Középkori „államfelfogás” Nincs tulajdonképpeni államhatalom. A magán- és közjog között nincs választóvonal; a hűbériség a szervező elv. Az államhatalmat Istenből vezetik le. A modern (nyugati típusú) állam Az állami feladatok korlátozottak; az egyénnek privát szférája van, ehhez tartozik a vallás és az erkölcs. Politikai jogok és szabadságjogok. Az emberi jogok elismerése, amelyek függetlenek az állampolgárságtól. Közvetett demokrácia is. Állam mint területi egyesülés (területi elv). Állam mint egy nagyobb terület állama. A modern (nyugati típusú) állam Egységes államhatalom; hatalmi monopólium. Köz- és magánjog elválasztott rendszerek. Szekularizált állam. Nemzetállam.

2. Az állam modern fogalma Az az intézmény, amely meghatározott területen, a legfőbb és egységes tekintély alapján kormányozza az ott élőket. Fő tartalmi elemek: a) Főhatalom b) Terület c) Népesség

A) Főhatalom: Antik rómaiak, középkori hűbérurak: summa potestas Jean Bodin (16. sz. ): szuverenitás (souveraineté) = „[emberi] törvények által nem korlátozott, a polgárok és alattvalók feletti legmagasabb hatalom” korlátlan és egységes (nem megosztott) hatalom (de nem abszolút: pl. az isteni ill. természettörvényekhez kötve van) Ma: egyre viszonylagosabb a szuverenitás (nemzetek feletti – szupranacionális – szervezetek, integrációk)

B) Államterület: Az államhatár által lehatárolt földfelszín. Tengereknél: Ø parti vizek 12 tengeri mérföld távolságig, Ø kontinentális talapzat (200 tengeri mérföldig) korlátozottan használható. Légtér, világűr. Az állam hatalma minden ott tartózkodóra kiterjed (kivéve a külföldi diplomatákat), de különös kapcsolat áll fenn az állam és polgárai között.

C) Népesség: Állampolgárok – jogi kötelék (törvény erejénél fogva vagy hatósági határozat eredményeként). Ius sanguinis (vérségi jog). Ius soli (területi elv).

3. Az alkotmány fogalma Két fő fogalmi elem: • Az államhatalom gyakorlásának legfontosabb viszonyai. • Az alapvető emberi (állampolgári) jogok. + harmadik: „legfőbb jogi norma” (hierarchia) Alkotmány Törvény Általános norma Rendelet Jogalkalmazói aktus (határozat vagy ítélet) Egyedi intézkedés

Mit tartalmaznak az alkotmányok (általában)? A) A közhatalom gyakorlása kapcsán: Ø Ø Ø hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát, főbb hatalmi szervek megalakulásának, megszűnésének módját, legfontosabb feladat- és hatásköreiket, ezek gyakorlásának garanciáit, az alkotmánymódosítás, törvényhozás legfőbb szabályait, (szövetségi államoknál a szövetség és a tagállamok viszonyát). B) Az alapvető jogok körében: Ø Ø az alapvető emberi és állampolgári jogok felsorolását, azok lényeges tartalmát, korlátozásuk módját, terjedelmét, érvényesülésük garanciáit.

4. Materiális és formális alkotmányfogalom Materiális: bizonyos tartalmi feltételeknek megfelel (pl. népszuverenitás, demokratikus választások, államhatalmi ágak elválasztása, tisztviselők felelőssége, emberi jogok tényleges biztosítása) Formális: előre meghatározott eljárásban fogadták el és hirdették ki.

5. Rugalmas és rugalmatlan alkotmányok Rugalmas: amelyet könnyű módosítani Ø pl. úgy, ahogy az egyszerű törvényeket (Egyesült Királyság). Viszonylag rugalmatlan: Ø pl. minősített többség, Ø speciális alkotmányozó szerv, Ø utólagos népszavazás, Ø szövetségi államokban a tagállamok egy részének hozzájárulása, Ø újabb parlament elfogadása. Abszolút rugalmatlan: Ø „örök érvényű” rendelkezések. Cél: az alkotmány stabilitása. * * *

12. Alkotmány és alkotmányosság II. 1. Alkotmányozás Történelmi „alkotmányozás-típusok”: Szerződés-típusú: § középkor: pl. Magna Charta Libertatum (1215) § újkor: pl. Petition of Rights (1628), Fundamental Orders of Connecticut (1639) Alkotmány az uralkodó egyoldalú aktusaként (oktrojált alkotmány). A nép képviselői (esetleg közvetlenül a nép) által elfogadott alkotmány: Pl. francia forradalom alkotmányai. Kvalifikált törvényként való elfogadás. (De itt is, az alkotmányozó hatalom elvben elválik a törvényhozó hatalomtól, más minőség. )

Három fogalom az alkotmányozás kapcsán (fr. forr. , Sieyès Abbé): Pouvoir constituant originaire (eredeti alkotmányozó hatalom): államalapítással vagy forradalommal összefüggésben. Pouvoir constituant institué („levezetett” alkotmányozó hatalom): a meglévő alkotmányban meghatározott alkotmánymódosítási szabályoknak megfelelően. Pouvoirs constitués: az alkotmány által beiktatott hatalmi tényezők.

Pouvoir constituant Originaire Institué Pouvoirs constitués TH BH VH

Az alkotmányozás oka/célja szerint: Abszolút királyi hatalom alkotmányos keretek közé szorítása (18. sz. vége, 19. sz. első harmada). Nemzeti közösség állammá szervezése (pl. olasz, német egység). Államforma vagy a kormányzás módjának gyökeres megváltoztatása (pl. Olaszország 1946/47 – áttérés monarchiáról köztársaságra).

2. Az alkotmányok megjelenési formái a) Írott (kartális) alkotmányok (pl. francia forradalmi alkotmányok) b) Alkotmánytörvények (több dokumentum – pl. 1867. évi osztrák alaptörvények) c) Alkotmányerejű törvények (utólagos kiegészítések – pl. USA) d) Organikus törvények (alkotmányos szabályozási tárgyakra részletesebb szabályozás külön törvényben – pl. a törvényhozás működéséről, egyes alapvető jogokról, stb. )

3. Az írott alkotmányok megjelenése 1787: USA § preambulum és főszöveg (állam működése) § alapvető jogok későbbi kiegészítésekben (Bill of Rights) 1791: Franciaország § alapvető jogok az Ember és Polgár Jogainak Deklarációjában § utána az államhatalom gyakorlására vonatkozó szabályok

4. Íratlan alkotmányok „Íratlan” – valójában jórészt le van írva, de nem egy kartában, hanem külön törvényekben: TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY. Pl. Anglia: egyes törvények (statute law), alkotmányos szokás (constitutional convention), bírói esetjog (case law), Stabil, de rugalmas. Hasonló Izrael: nincs alkotmányos karta, hanem több alaptörvény (basic laws). Magyarország: 1949 -ig történeti alkotmány.

5. Alkotmány és alkotmányosság Kétféle álláspont: Alkotmány: Ami a formális alkotmányfogalomnak megfelel (megfelelő eljárásban fogadták el). Alkotmány: Formális és tartalmi jelentése is van: megfelelő eljárásban fogadták el, de benne vannak az európai kultúrkörben fontosnak tartott értékek is. Alkotmányosság: Ha a gyakorlat a tartalmi követelményeknek is megfelel. Alkotmányosság: Ennek is van formális és tartalmi jelentése is: be kell tartani az eljárási szabályokat az állami gyakorlatban, s egyúttal a tartalmi értékeket is. Alkotmányosság alatt Európában inkább a tartalmi követelményeknek való megfelelést értjük.