1 Hangok Ksztette Horvth Andrea Keletkezsk A magyar

1. Hangok Készítette: Horváth Andrea

Keletkezésük • A magyar beszédhangok kilégzéskor keletkeznek. Hangképző szerveink: tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, ínyvitorla, orrüreg, szájüreg (nyelv, ajkak, szájpadlás, fogak) tk. 36 -37. • Beszédlégzésnél nem akkor veszünk levegőt, amikor az elfogy, hanem akkor, amikor a beszéd tartalma megengedi. • Beszédhangjaink a magánhangzók (14 db) és a mássalhangzók (25 db). • A magyar ábécé! tk. 49.

Magánhangzók • A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a gégefőben ütközik akadályba: megrezegteti a hangszalagokat. • Magánhangzóink zöngés hangok. • Időtartam szerint lehetnek: rövidek vagy hosszúak. • A nyelv mozgása szerint lehetnek: magasak vagy mélyek. • Magas magánhangzóink: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű • Mély magánhangzóink: a, á, o, ó, u, ú (háború) tk. 38 -40. l.

Magánhangzótörvények 1. A hangrend törvénye tk. 39. l. a) A magas hangrendű szavakban csak magas magánhangzó van. b) A mély hangrendű szavakban csak mély magánhangzó van. c) A vegyes hangrendű szavakban mély és magas magánhangzó is van. 2. Az illeszkedés törvénye tk. 40. l.

A mássalhangzók • A mássalhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben ütközik akadályba. • Időtartam szerint lehetnek: rövidek vagy hosszúak. • A hangszalagok működése szerint lehetnek: zöngések vagy zöngétlenek. tk. 41 -42. l.

Mássalhangzótörvények A hangtörvény a hangok egymásra hatása. A részleges hasonulás során két hangból az egyik megváltozik zöngésség szerint meghívott légy kedvesebb a képzés helye szerint ellenben angyal Írásban nem jelöljük. tk. 42 -43. gh → kh gyk → tyk nb → mb ngy → nygy

A teljes hasonulás során két hangból az egyik ugyanolyanná válik, mint a másik. Fajtái: 1. Jelölt teljes hasonulás: a) -val, -vel, -vá, -vé géppel, pirossá b) -s, -sz, -dz + j mossa, mássz, húzzuk, eddz c) ez, az + toldalék ekkor, abban 2. Jelöletlen teljes hasonulás: hagyjon, anyja tk. 43.

Az összeolvadás során két hangból egyetlen harmadik lesz. Írásban nem jelöljük. tk. 44. zöldség: ds → cs kutatja: tj → ty játszik: tsz → cc A rövidülés során a találkozó mássalhangzók közül a hosszú megrövidül. Írásban nem jelöljük. tk. 44. lombban: mbb → mb varrta: rrt → rt A kiesés során három találkozó mássalhangzó közül az egyiket (a középsőt) nem ejtjük. Írásban nem jelöljük. tk. 44. most már: stm → sm nézd csak: zdcs → zcs

2. Betûk

• A betű a hang írott vagy nyomtatott jele. • Az írásjegyek száma szerint a betű lehet: � egyjegyű (a, b, c) � kétjegyű (cs, dz, ly) � háromjegyű (dzs)

A betûrend Az ábécé a betűk sorrendje. A betűrend a szavak sorrendje, alapja az ábécé. 1. A besorolás alapja a szó első betűje. Arany, Békési, Gazsó, Kovács, 2. Ha ez megegyezik, az első különböző betű. Fagy, Falak, Flóra, Füst 3. A betűrend a hosszú és a rövid magánhangzók között nem tesz különbséget. lékel, leken, lekezel

4. A betűrendben a betűhiány megelőz minden betűt. díj, díjmentes, lapoz 5. Többszavas szerkezetek betűrendbe sorolásakor a szóhatárokat nem vesszük figyelembe. nagy bátorság, nagybetű, 6. A kettőzött betűket mindig külön betűkre kell bontani. loccsan, locsi-fecsi, locska, locsogó

3. Helyesírásunk

A magyar helyesírás szabályai Felépítése: 1. Szabályzat: helyesírási szabályokat tartalmaz a Tartalom segítségével kereshetünk benne 2. Szótár: helyesen írt szóalakok betűrendes sora a helyesírási szabályok számára hivatkozik 3. Tárgymutató: helyesírási fogalmak betűrendes felsorolása a helyesírási szabályok számára hivatkozik

Szótagolás, elválasztás 1. A szótagolás során a szót minden lehetséges helyen elválasztjuk. Minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne. 2. Az elválasztás során a szót csak egyetlen helyen választjuk el (pl. a sor végén). 3. A toldalékos és a toldalék nélküli szavakat a szótagolás szabályai szerint választjuk el. tk. 52 -53. 4. Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el. -ember, vas-utas, fel-ismer ős

helyesírásunk alapelvei A kiejtés elve azt jelenti, hogy szavaink nagy részét úgy írjuk le, ahogy a mű m velt magyar emberek ejtik. tk. 64 -65. Helyesírási szabályok: tk. 65 -67. 1. A szó végén az ó, ő mindig hosszú. 2. Az ú, ű olló, tó, vessző, bő főnév végén legtöbbször hosszú borjú, tű de! áru, menü melléknév végén mindig hosszú, sűrű 3. víz, út, tűz �a kéz mintájára kezek �vizek, utak, tüzek kézi �vízi, úti, tűzi

• A szóelemzés elve azt jelenti, hogy írás közben magunkban a szót elemeire bontjuk, és úgy írjuk le azokat, ahogyan külön ejtve hangzanak. ellen+ben orr+hossz, vissz+hang, ejt+s+d, tk. 69 -73. • Helyesírási szabályok: 1. A –t végű igék felszólító módjában �ha ss, ssz hangot hallunk �ss, ssz betűt írunk �ha ccs hangot hallunk � ts betűt írunk 2.

2. Ha az ige –s, -sz, -z vagy –dz hangra végződik, a toldalék –j hangja teljesen hasonul, ezért ezekben az igealakokban kettőzzük a mássalhangzókat: mossuk, ússzunk, rázza, eddzétek 3. A –val, -vel, -vá, -vé rag v-je hasonul a szótő utolsó mássalhangzójához. lombbal, kézzel, látvánnyá, ügyessé 4. Az ez, az mutató névmás z hangja hasonul a toldalék kezdő mássalhangzójához. ez+ben = ebben, az+tól = attól

A hagyomány elve 1. az ly-os szavak, 2. a tulajdonnevek és 3. a régies családnevek írásakor érvényesül. tk. 74 -75. 1. Az ly-os szavak a) Szó elején csak a lyuk szóban írunk ly-t. lyukas, lyukról b) Minden névmást ly-nal írunk. milyen, olyan, bármelyik c) Minden toldalékot j-vel írunk. írjon, csizmája, tudjuk

3. Családnevek 1. Elválasztásuk: kiejtés szerint. Fischer [fiser �fi-ser] �Fi-scher; Gaál [gál] �Gaál 2. Betűrendbe sorolásuk: írásjegyek szerint. Fischer, Fiser 3. Toldalékolásuk: a) A toldalék a kiejtett hanghoz hasonul. Hideghgel, Záchcsal b) A kettőzött mássalhangzóra végződőekhez a hasonult toldalékot kötőjellel kapcsoljuk. Páll-lal, Sóss-sal

Az egyszerûsítés elve Írásunk takarékoskodik ott, ahol ez nem megy az érthetőség rovására. Tehát a következő esetekben egyszerűsít: tk. 76. Az elv érvényesül: NEM érvényesül: 1. (asz+szony helyett: ) asszony összetett szóban: díszszemle 2. (sakk+kal helyett: ) sakkal személynévnél: Kiss-sel összetételben: sakk-kör

4. Alaktan (szószerkezet)

• A szó szerkezetileg tőszó vagy toldalékos szó egyszerű szó vagy összetett szó. • A szó elemei (építőkövei): �tk. 57 -58. szótő előtag utótag képző jel rag (iskola-) (-épület) toldalékok

• A tőszó a szó toldalék nélküli, szótári alakja. tart, kezd • A szótő a toldalékos szavak töve. tartomány, kezdetleges • A kötőhang két szóelem között található magánhangzó, amely megkönnyíti a kiejtést. virágot, kenyerem

A szegmentálás • A szegmentálás jelentése: a szóelemek elválasztása egymástól függőleges vonalakkal. • Módszere: újból és újból elölről kezdve értelmes szavakat keresünk. • Pl. : egyszerűsíthető: egyszerű egyszerűsíthető

A toldalékok 1. A képző megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. Pl. : béke (állapot) �békés (tulajdonság) főnév melléknév

2. A jel módosítja a szó jelentését. Igéhez kapcsolódók: Főnévhez, melléknévhez, számnévhez kapcsolódók: - bb középfok - t, -tt - k többes szám - na, -ne, ná, -né - i többesjel - é birtokjel - m, -d, -ja, -nk, -tok, -juk birtokos személyjelek múlt idő feltételes mód - j felszólító mód

3. A rag mondattá fűzi össze a szavakat. Mindig a szó legvégén áll, és csak egyetlen egy lehet belőle. Főnévhez, melléknévhez, számnévhez kapcsolódók: -kor (mikor? ) -ban, -ben (hol? ) -val, -vel (mivel? ) -ért (miért? ) -nak, -nek (kinek? ) Igéhez kapcsolódók: -m, -d, -ja -nk, -tok, -juk igei személyragok (a cselekvő személyét határozzák meg)

A szóelemek felismerésének lépései 1. Szegmentálás 2. Szótő, előtag, utótag megnevezése 3. A toldalékok megnevezése: a) Megváltoztatja-e a szó jelentését? ha igen: képző b) Tanultuk-e a jeleknél? ha igen: jel c) A maradék (a szó legvégén): rag

5. jelentéstan

Az állandósult szókapcsolatok színesebbé, szemléletesebbé teszik fogalmazásainkat. Bennük a szavaknak nem külön-külön, hanem együtt van csak jelentésük. Ezért nem is változtathatunk rajtuk. 1. A közhely egy köztudott dolgot minden eredetiség nélkül, elkoptatott formában fejez ki. Pl. hab a tortán, nem ragozom tovább 2. A szólások szókapcsolatok. (Bennük a szavaknak nem külön, hanem együtt van csak jelentésük. Ezért nem is változtathatunk rajtuk. ) Pl. : lógatja az orrát, otthagyja a fogát

3. A szóláshasonlatot tartalmazó szólás. (Bennük a szavaknak nem külön-külön, hanem együtt van csak jelentésük. Ezért nem is változtathatunk rajtuk. ) Pl. : szerény, mint az ibolya 4. A közmondás kerek mondat. Valamilyen népi bölcsességet fogalmaz meg. Pl. : Nem jó az ördögöt a falra festeni. 5. A szállóige szó szerinti idézet, amelyet sokan ismernek és használnak. Pl. : Ember, küzdj és bízva bízzál! (Madách) A kocka el van vetve. (Caesar)

SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS H + J Minden szó hangalakból és jelentésből áll. tk. 87. A hangalak az a hangsor, amelyet kiejtünk, vagy az a betűsor, amelyet leírunk. A jelentés az a dolog, amire gondolunk. A JELENTÉSTANI SZÓCSOPORTOK: (a hangalak és jelentés viszonya alapján)

H j 1. A hangutánzó szó hangalakja utal a jelentésre. (Hangalakja hangokat utánoz. ) tk. 88. dörög, berreg H J 2. A hangfestő szó hangalakjával cselekvések, tulajdonságok hangulatát adja vissza. tk. 88 -89. bandukol, alamuszi

h — j 3. Az egyjelentésű szavakban egy hangalakhoz egyetlen jelentés kapcsolódik. tk. 89. H H J 4. A többjelentésű szavakban egy J hangalakhoz több összefüggő J jelentés kapcsolódik. tk. 90 -91. J 5. Az azonos alakú szavakban egy hangalakhoz J több jelentés kapcsolódik. Közöttük nincs J összefüggés. tk. 91 -92.

~ H J H 6. A hasonló alakú szavak hangalakja hasonló, jelentése más és más. tk. 92 -93. J H H J J 7. A rokon értelmű szavak hangalakja más és más, jelentése ugyanaz. tk. 94.

H H 8. Az ellentétes jelentésű szavak hangalakja más és más, jelentése ellentétes. tk. 95. J J

6. kommunikáció

• A nyelv jelrendszer, a beszéd „anyagraktára”. Építőkövei: a szavak �a szószerkezetek �a mondatok �a bekezdések �a szöveg • A bekezdés az egyetlen gondolatot kifejtő mondatok egysége. • A beszéd a működésben lévő nyelv.

A kommunikáció tájékoztatást, információcserét jelent. Eszközei: nyelvi jelek (beszéd, írás) nem nyelvi jelek (tekintet, arcjáték, mozdulatok) tk. 14. l. A kommunikációs folyamat tényezői: feladó (aki közöl) címzett (aki hallgatja) kód (nyelvi és nem nyelvi jelek) csatorna (telefon, televízió stb. ) üzenet ( a kommunikáció tartalma) beszédhelyzet (hol, mikor) tk. 16. l.

A mindennapi kapcsolattartás formái • köszönés: érthetően, tekintettartással Ki köszön előre? �a fiatalabb az idősebbnek �a férfi a nőnek • megszólítás: a tisztelet, megbecsülés kifejezése • bemutatkozás, bemutatás: legtöbbször teljes névvel Ki mutatkozik be először? �a fiatalabb �a férfi

Illemtan Az ember is biológiai lény, ezért térre van szüksége. De ha ez nincs, akkor el kell viselnie a másik közelségét. Ezt segítik az illemszabályok. § Ásítás: illetlenség § Csuklás: csukott szájjal § Tüsszentés: halkan, szánkat elfedve § Orrfúvás: minimális hanghatással § Köhögés: soha ne fojtsuk vissza!

7. fogalmazás

A szövegszerkesztés lépései 1. Témaválasztás, a műfaj és a cél meghatározása 24 -27. 2. Anyaggyűjtés 3. Az anyag elrendezése (szerkesztés) 4. Vázlatírás 28 -29. 5. Megfogalmazás (piszkozatban) 6. Címadás 7. Önellenőrzés, javítás 8. Tisztázás 27. 30. 31. 30. 28.

2. Az anyaggyűjtés során végiggondoljuk a választott témát, s ami eszünkbe jut, azt egy-egy szóval leírjuk. 3. Az anyag elrendezése (szerkesztés) a) A gyűjtött anyag sorrendbe állítása a műfajnak megfelelően (időbeli vagy térbeli rendben) sorszámozással. b) Római számokkal megtervezzük a szerkezeti egységeket (a bevezetést, a tárgyalást és a befejezést) is. Arra kell törekednünk, hogy a szöveg kerek egész legyen.

3. Vázlatírás A vázlat az eddig megszerkesztett anyagból készül. A vázlat a szöveg „csontváza”, tükrözi annak logikai felépítését. Jó vázlat nélkül nincs jó fogalmazás! A vázlat formája: I. „Otthon” II. 1. Tükör 2. Törpék 3. Alma III. Feltámadás

5. A megfogalmazás során minden vázlatpontot egy-egy bekezdésben dolgozunk ki piszkozatban (!). 7. Önellenőrzés: a kész írásművet többször átolvassuk a piszkozatban, és javítjuk a következő szempontok szerint: a) Szóismétlések javítása b) Helyesírási hibák javítása (Helyesírási szótár) c) Az igeidők ellenőrzése 8. Tisztázás: a javított vázlat és fogalmazás átmásolása a füzetbe.

A szöveg szerkezete I. Bevezetés: felkelti a figyelmet közli a szöveg témáját II. Tárgyalás: a legterjedelmesebb rész tartalmazza mindazt, amit az író közölni kíván III. Befejezés: összefoglalja az elmondottakat lezárja a közlést Mindhárom szerkezeti egység bekezdésekből épül fel. (A bekezdés az egyetlen gondolatot kifejtő mondatok egysége. )

Közlésformák: 1. Elbeszélés: eseményeket közöl 2. Párbeszéd: a szereplők beszélgetése 3. Monológ: a szereplő gondolatai 4. Leírás: az események helyszínének bemutatása 5. Jellemzés: a szereplők bemutatása

A párbeszéd két vagy több szereplő beszélgetése. Feladata a szereplők érzelmeinek kifejezése. Az élőbeszédhez hasonlít. Az elbeszélésbe gyakran illesztünk párbeszédet, amellyel élénkítjük a fogalmazást. Ne használjuk túl sokszor, mert unalmassá válhat! A monológ a párbeszéd egyik fajtája, a szereplők gondolatainak közlése. Felismerhető az E / 1. személyről.

A leírás az a szövegrészlet, amely tájékoztatja az olvasót az író által elképzelt helyszínről, folyamatról. A leírás is mozzanatokból áll, amelyek térbeli (helyszín) vagy időbeli (folyamat) rendben követik egymást. A térbeli leírás logikai rendje: I. Általános kép II. Részletek III. Összbenyomás

Az elbeszélés Ha egy szöveg feladata valamilyen esemény közlése, akkor a szöveg műfaja elbeszélés. Minden eseménysor apróbb cselekvésekből, mozzanatokból tevődik össze. A mozzanatok az elbeszélésben időrendben követik egymást. Az időrend az események sorrendje a cselekményben.

A levél tulajdonképpen beszélgetés távoli ismerőssel. Ezt kell állandóan éreznie annak, akihez a levél szól. Tehát a levél részei: Ø Ø Ø megszólítás kapcsolatfelvétel (bevezetés) a kapcsolat lezárása (befejezés) búcsúzás keltezés aláírás Megszólítás! Búcsúzás: Keltezés Aláírás

Helyesírása � A megszólítás végére mindig felkiáltójelet teszünk. Benne a főnevek nagy kezdőbetűsek a mellékneveket kisbetűvel kezdjük. � A búcsúzás végén mindig kettőspontot használunk. Az e-mail gyakori levélírási forma. A szabályokat ebben is figyelembe kell venni (megszólítás, búcsúzás, aláírás stb. ).