1 A szfajok 1 1 Viszonyszk Ksztette Horvth

1. A szófajok 1. 1. Viszonyszók Készítette: Horváth Andrea

1. Névelõ • Fajtái: határozott határozatlan a, az egy Felismerése: Hangsúlytalan helyzetben: névelő Hangsúlyos helyzetben: egy: számnév, az: mutató névmás. Használata: 1. Egy köznév előtt első szövegbeli jelentkezésekor egyaránt állhat határozott és határozatlan névelő. De azután, hogy ismertté vált, csak határozott névelővel használhatjuk. 2. A határozott névelőt nem szabad használni személynevek előtt. A határozatlan névelőt nem szabad használni elvont fogalmak előtt.

2. Igekötõ • Az igekötő módosítja vagy megváltoztatja a hozzá kapcsolódó szó (ige) jelentését. tk. 85. • Módosítja pl. : irányt jelöl (belép) kezdetet jelöl (elindul) véget jelöl (elolvas) eredményt jelöl (felöltözik) eredménytelenséget jelöl (elsóz) • Megváltoztatja pl. : összement, kibeszél 6. osztály

3. Kötõszó A kötőszók két nyelvi elem kapcsolatát fejezik ki. Összekapcsolhatnak szavakat tagmondatokat mondatokat. Két mondat közötti összefüggés lehet: kapcsolat (és) ellentét (de) magyarázat (hiszen) következtetés (ezért) ok (mert) választás (vagy)

Helyesírás: vesszõhasználat A vessző a leggyakoribb írásjel. Mikor használjuk? felsorolás tagjai között, kivéve és, s, meg, vagy előtt tagmondatok elválasztására páros kötőszók használatánál (is – is, vagy – vagy)

4. Névutó • A névutó a vele kapcsolatos névszóval együtt fejez ki �helyet (a pad alatt, a pad fölé, a pad mellé) �időt (órák óta, órák múlva, óra körül) �egyéb körülményt (velem együtt, Évi miatt) 5. Segédige • A segédige egy másik, tartalmas jelentésű szó módját vagy idejét segít kifejezni. Önállóan nem fordul elő. ige + segédige: elköltöztünk volna el fogunk költözni névszó + segédige: Ma jó lesz az idő. (létige!)

A szófajok felismerésének lépései 1. Ragok, jelek nélkül vizsgáljuk a szót! 2. A szó jelentésének megállapítása: - főnév, ha valaminek a neve - melléknév, ha valaminek a tulajdonsága - számnév, ha valaminek a mennyisége - névmás, ha az előzők helyett áll �

- ige, ha cselekvést jelent - határozószó, ha helyet, időt, módot jelent - névutó: főnév után rövid szó - igekötő: ige után rövid szó - főnévi igenév: ige + ni - melléknévi in. : ige + ó, ő, t, tt, andó, endő - határozói in. : ige + va, ve �

A szófajok rendszere 1. Névszók: 2. Igék 3. Igenevek: 4. Határozószók főnév melléknév számnév névmás főnévi melléknévi határozói 5. Viszonyszók: névelő névutó igekötőszó segédige 6. Mondatszók: módosítószó indulatszó

1. A szófajok 1. 2. Mondatszók

A mondatszók onnan kapták nevüket, hogy egymagukban is szerepelhetnek mondatként vagy tagmondatként. 1. Indulatszó Az indulatszó érzelmeket, indulatokat fejez ki. A mondat többi részétől vesszővel, beszédben kis szünettel különítjük el. Bee, az enyém szebb! 2. Módosítószó A módosítószó módosítja az utána következők jelentését. bizony, talán, nem, -e, bár

2. 1. A szószerkezet (szintagma) két mondatrész alkalmi kapcsolata. tk. 41 -42. A szószerkezetek megtalálásának lépései: 1. 2. Ki mit csinál? Hátulról előre szavanként.

Nem minősül mondatrésznek, ezért nem is elemezzük: (áthúzzuk) a megszólítás Fiam, már megint nem tornázol! az indulatszó Ejnye, te puskázók gyöngye! a névelő Megpillantotta a fiatal őzet. a kötőszó Fel is ugrottak hozzánk.

Egy másik szóval együtt elemezzük: (kapcsozzuk) a módosítószó Ne focizz az udvaron! az igekötő Úszd le a távot! a névutó Becsengetés után érkezett. a segédige Emlékezni fogtok erre?

3. A mondat fő részei az alany (A) és az állítmány (Á). Ketten együtt alkotják a predikatív szerkezetet (A+Á).

A mondat szerkezete egyszerű tagolt teljes hiányos összetett tagolatlan szerkesztett szerkesztetlen szerves alárendelő mellérendelő szervetlen többszörösen összetett tő bővített

egyszerű mondat: egy predikatív szerkezete van tagolt, teljes: van (A+Á) tagolt, teljes, tő: csak (A+Á) A cica iszik. tagolt, teljes, bővített: (A+Á) + más mondatrész A cica tejet iszik. tagolt, hiányos: csak A vagy csak Á A cica. Iszik. tagolatlan: nincs (A+Á) tagolatlan, szerkesztett: van szószerkezet Kedves Öcsém! tagolatlan, szerkesztetlen: nincs szószerkezet. Dehogy!

összetett mondat: két predikatív szerkezete van összetett, szerves: két tagmondatból áll A cica tejet iszik, majd lefekszik aludni. összetett, szervetlen: egyik tagmondata indulatszó vagy megszólítás Cica, gyere tejet inni! Sicc, nem mész innen? többszörösen összetett mondat: több tagmondatból áll , azaz több predikatív szerkezete van A cica tejet iszik, majd lefekszik aludni, de előtte megmosakszik.

A mondat a beszédnek az az alapegysége, amellyel ki tudjuk fejezni egy-egy gondolatunkat. A mondatok a szöveg részei, így tartalmilag is, nyelvtanilag is kapcsolódnak egymáshoz. Mi befolyásolja a mondat jelentését? ♣ a szövegkörnyezet ♣ a beszédhelyzet ♣ a szórend és a hangsúly ♣ a hanglejtés és a mondatvégi írásjel A szórend a szavak sorrendje a mondatban. A mondat főhangsúlyos helye mindig az állítmány előtti hely.

A mondat helyesírása Vesszőt használunk a mondatban: 1. felsorolás tagjai között kivéve: és, s, meg, vagy előtt 2. indulatszó elkülönítésére 3. megszólítás elkülönítésére 4. tagmondatok között 5. páros kötőszók használatánál

Egyéb írásjelek: 1. Kettőspont: felhívja a figyelmet az utána következőkre (kötőszó soha nincs utána!) A legszebb küldetés a földön: másokat földeríteni. 2. Pontosvessző: felsorolásnál választjuk el vele a szorosabban összetartozó tagokat Kovács úr megjelent a fogadáson, hogy üdvözlő beszédet mondjon; kocsiba szállva elvitette magát az áruházba, hogy a megnyitón részt vegyen; végül elment a főtéri szobor avatására. 3. Gondolatjel: csattanó előtt vagy közbevetésnél használjuk Gondolhattam volna, hogy ő – miután összevesztem vele – meg sem fog ismerni. 4. Zárójel: közbevetésnél használjuk. A metaforáról és a szimbólumról (a stílusalakzatokról) már tanultunk.

2. 2. A szószerkezet

A szószerkezet fajtái tk. 41 -43. l. 1. A hozzárendelő szintagma vagy predikatív szerkezet: Az alany és az állítmány. E két tag más-más szófajú, de számban és személyben megegyeznek. Jele: 2. Alárendelő szintagma: Alaptagból és bővítményből áll. Jele: 3. Mellérendelő szintagma: Két azonos természetű tagból áll: azonos jelek és ragok, gyakran azonos szófaj jellemzi őket. Alaptagjuk ugyanaz a szó.

A mellérendelõ szószerkezet Fajta Kötőszava kapcsolatos és ellentétes de választó vagy következtető ezért magyarázó ugyanis Jele ~

4. A mondatrészek

Az állítmány tk. 44 -47. 1. Ha a mondatban van ige, az mindig állítmány. 2. Az állítmány fajtáját a szófaja határozza meg: �ha az állítmány ige, akkor: 1. igei állítmány �ha az állítmány főnév, melléknév, számnév vagy névmás, akkor: 2. névszói állítmány �ha az állítmány névszó + segédige, akkor: 3. névszói-igei állítmány

Mikor segédige a létige? Akkor segédige, ha eltűnik az átalakított mondatból. Az átalakítás: kijelentő módúvá, jelen idejűvé (most), 3. személyűvé (ő, ők) (Az átalakított mondat tehát így kezdődik: „Ő most …”) Pl. : Ott volt a házban. �Ő most ott van… Nem segédige! Pl. : Nagy volt a rumli. �Ő most nagy 0… Segédige!

Az egyeztetés Az állítmányt mindig egyeztetjük az alannyal. 1. Nyelvtani egyeztetés: a) Ha a mondatban több egyes számú alany van, akkor az állítmány is egyes számú. A fenyő és a borostyán növény. A rendező és az operatőr közösen készíti a filmet. b) Ha többes számú alany is van, az állítmány többes számú. A szép táj, a jó levegő, a különleges növények sokakat vonzanak.

2. Értelmi egyeztetés: Ha az alany alakilag többes számú tulajdonnév, de csak egyet jelent – az állítmány egyes számú. A Gázművek éjjel-nappal ügyeletet tart. Az Egyesült Államok csatlakozott a javaslathoz. Az alany Ismétlésének elkerülése a szövegben: 1. kihagyjuk 2. névmással helyettesítjük 3. rokon értelmű szóval helyettesítjük

A mód- és állapothatározó Ha a hogyan? kérdésre felelő mondatrész a) a cselekvésre vonatkozik � módhatározó b) ha valami másra �állapothatározó A fok- és mértékhatározó A fokhatározó körülbelül, általánosságban A mértékhatározó pontosan, mértékegységszerűen határozza meg a cselekvés intenzitását

Az állandó határozó felismerése 2. 1. A kérdését nem tanultuk más mondatrésznél. Ellenőrizni kell saját példákkal a rag- vagy névutó-vonzatot. (Pl. : hasonlít földre, leányra, időre stb. ) A minõségjelzõ A minőségjelző tk. 77. a) bővíti a jelzett szó jelentéstartalmát minősítő jelző b) az azonosak közül kiemel egyet kijelölő jelző

Az értelmezõ jelzõ Az értelmező jelző a jelzett szó után állva fejezi ki annak minőségét, mennyiségét vagy birtokosát. Az értelmezett szó ragjait mindig felveszi. Az értelmező helyesírása: Ha szünetet tartunk az értelmező előtt, akkor vessző kettőspont (felsorolásnál) előtt is, után is, akkor vesszők gondolatjelek zárójelek Nem használunk írásjelet, ha az értelmező névelő nélkül kapcsolódik a személynévhez. Pl. : Zoltán, az operatőr de! Zoltán operatőr

5. Helyesírásunk alapelvei

A kiejtés elve azt jelenti, hogy szavaink nagy részét úgy írjuk le, ahogy a mű m velt magyar emberek ejtik. 1. 2. A szó végén az ó, ő mindig hosszú. olló, tó, vessző, bő Az ú, ű főnév végén legtöbbször hosszú borjú, tű de! áru, menü melléknév végén mindig hosszú, sűrű 3. víz, út, tűz � a kéz mintájára kezek �vizek, utak, tüzek kézi �vízi, úti, tűzi 5. osztály

A szóelemzés elve azt jelenti, hogy írás közben magunkban a szót elemeire bontjuk, és úgy írjuk le azokat, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak. orr+hossz, vissz+hang, ejt+s+d, ellen+ben 1. A –t végű igék felszólító módjában ha ss, ssz hangot hallunk �ss, ssz betűt írunk ha ccs hangot hallunk � ts betűt írunk 2. Ha az ige –s, -sz, -z vagy –dz hangra végződik, a toldalék –j hangja teljesen hasonul, ezért ezekben az igealakokban kettőzzük a mássalhangzókat: mossuk, ússzunk, rázza, eddzétek 3. A –val, -vel, -vá, -vé rag v-je hasonul a szótő utolsó mássalhangzójához. lombbal, kézzel, látvánnyá, ügyessé 4. Az ez, az mutató névmás z hangja hasonul a toldalék kezdő mássalhangzójához. ez+ben=ebben, az+tól= attól 5. osztály

A hagyomány elve az ly-os szavak, a tulajdonnevek és a régies családnevek írásakor érvényesül. 1. Szó elején csak a lyuk szóban írunk ly-t. lyukas, lyukról 2. Minden névmást ly-nal írunk. milyen, olyan, bármelyik 3. Minden toldalékot j-vel írunk. írjon, csizmája, tudjuk A tulajdonneveket nagybetűvel kezdjük. Sopron, Bodri, Tamás 5. osztály

A családnevek 1. Elválasztásuk: kiejtés szerint. Fischer [fiser �fi-ser] �Fi-scher 2. Betűrendbe sorolásuk: írásjegyek szerint. Fieser, Fischer, Fiser 3. A toldalék a kiejtett hanghoz hasonul. Hideghgel, Záchcsal 4. A kettőzött mássalhangzóra végződőekhez a hasonult toldalékot kötőjellel kapcsoljuk. Páll-lal, Sóss-sal 5. osztály

Az egyszerûsítés elve Írásunk takarékoskodik ott, ahol ez nem megy az érthetőség rovására. Tehát a következő esetekben egyszerűsít: Az elv érvényesül: NEM érvényesül: 1. aszszony helyett asszony összetett szóban: díszszemle 2. sakkkal helyett sakkal családnévnél: Kiss-sel összetételben: sakk-kör 5. osztály

A magyar helyesírás szabályai Felépítése: 1. Szabályzat: helyesírási szabályokat tartalmaz a Tartalom segítségével kereshetünk benne 2. Szótár: 3. Tárgymutató: helyesírási fogalmak betűrendes felsorolása a helyesírási szabályok számára hivatkozik helyesen írt szóalakok betűrendes sora a helyesírási szabályok számára hivatkozik 5. osztály

6. Szövegszerkesztés

A szövegszerkesztés követelményei: 1. Egység: Ne térjen el a szöveg a témától! 2. Összefüggés: A részletek az elejétől a végéig szervesen kapcsolódjanak egymáshoz! 3. Haladás: 4. Arányosság: Lépésről lépésre jussunk el a befejezésig ismétlés, kihagyás nélkül! kezdéstől a Minden rész akkora terjedelmet kapjon, amekkora fontossága van a téma egészében!

A forrásművek adatai: 1. Könyveknél: Szerző: Cím. A kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás éve. Oldalszám 2. Folyóiratoknál: Szerző évszám. A cikk címe. A folyóirat címe, száma: oldalszám 3. Internetnél: Szerző évszám. A cikk címe. internetes cím. (a letöltés dátuma) Forrásainkat az elkészült írásmű végén fel kell tüntetni Felhasznált irodalom vagy Forrásjegyzék cím alatt – a szerzők betűrendjében.

A jegyzetelés Forrásai: könyvek, kézikönyvek, internet A helyes jegyzetelés szabályai: 1. Olvasd el figyelmesen a kiválasztott szöveget! 2. A második olvasáskor keresd meg a fő gondolatokat, a fontos részleteket és a leggyakrabban előforduló szakkifejezéseket! 3. Keresd meg és jegyezd le a lényeget az elolvasott szövegrészből! Csak a fontos fogalmakat, kifejezéseket, kulcsszavakat írd le! Szó szerint csak akkor másolj le hosszabb egységeket, ha azokat később pontosan akarod idézni! (Idézőjelek!) 4. Jegyzeteidet áttekinthetővé teszik a következetes betű- és számjelek. (cédulázás)

A hivatkozás Tk. 22 -24. l. A forrásművek adatai: 1. Könyveknél: Szerző: Cím. A kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás éve. Oldalszám 2. Internetnél: Szerző évszám. A cikk címe. Internetes cím. (a letöltés dátuma) Forrásainkat az elkészült írásmű végén fel kell tüntetni Felhasznált irodalom vagy Forrásjegyzék cím alatt a szerzők betűrendjében.

A kiselõadás A kiselőadás információk szóbeli előadása szemléltetéssel kísérve. tk. 31 -32. I. Figyelemkeltő bevezetés (érdekesség a témámról) A téma bemutatása (Azért ezt választottam, mert…) II. �A lényeg kiemelése a gyűjtött anyagból �Logikus felépítése (adat kevés legyen!) Közben: illusztrációk, példák bemutatása III. Tömör összefoglalás + saját vélemény IV. Köszönöm a figyelmet. V. Felhasznált irodalom

Az ismertetés célja az érdeklődők tömör és hiteles tájékoztatása egy adott műalkotás tartalmáról, értékeiről, hibáiról. Az önéletrajz • Az önéletrajz életünk fontosabb adatainak, eseményeinek közlése. Részletei időrendben követik egymást. Készítésének célja határozza meg, hogy mit és milyen terjedelemben hangsúlyozunk. • Fajtái: 1. hagyományos 2. amerikai típusú (kérdőív formájú)

Formai követelmények: � mindig kézzel kell írni �A/4 sima lap (margó!) �javítás nem lehet benne! Hagyományos önéletrajz Felépítése: 1. Cím 2. Születési adataim Apa, anya neve, foglalkozása Családi körülményeim Testvéreim kora, foglalkozása 3. Iskoláim, eredményeim, megbízatásaim 4. Érdeklődési köröm Hobbim, szabadidős tevékenységeim 5. Terveim 6. Keltezés 7. Aláírás

Amerikai típusú önéletrajz Felépítése: Név: Személyi adatok: Cél: Végzettség: családi állapot: életkor: születési adatok: szülők: (időszak) (intézmény neve, helye) (elnyert díjak, elért eredmények) Érdeklődési kör: Nyelvismeret: Hobbi: Iskolán kívüli tevékenységek: Keltezés Aláírás