A MAGYAR ROMANTIKA KPZMVSZETE Haznkban a romantika az

A MAGYAR ROMANTIKA KÉPZŐMŰVÉSZETE

Hazánkban a romantika az 1848 -49 -es szabadságharc leverése után következő Bach-korszakban vált művészi kifejező formává, amikor a reformkor reményteljes évtizedei után az elfojtott szabadság érvényesülésének vágya egyéni, szabadabb felfogásban keresett utat magának. Lotz Károly: Táborozó huszártisztek (1857)

Íróink, zeneköltőink, festőink és építészeink egyaránt a dicsőséges múlt felé fordultak érdeklődésükkel, hogy az abszolutizmus sötét éveiben a nemzeti hagyományokban találjanak ösztönző erőt. Székely Bertalan: Mohács (1866)

A magyar romantika az építészetben Építészeink számára nem állt olyan gazdag középkori emlékanyag rendelkezésre, mint pl. Angliában. A gazdasági alap is szűkebb volt az elnyomás éveiben, amikor ez a stílus kibontakozott, nem volt megfelelő anyagi alap az Feszl Frigyes: Pesti Vigadó építkezésekre, (1859 -65) ezért a romantikus építészet időszaka igen rövid volt hazánkban.

E korszak építészei közül emelkedett ki Feszl Frigyes (Pest, 1821. február 3. – Budapest, 1884. július 27. ) a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.

• 1821. február 3 -án született német származású pesti családban. • Apja, Feszl József (1791 -1860) kőfaragómester, hat fia közül József és Frigyes lép építészeti pályára. • Frigyes középiskoláit 1830 -1836 között a pesti piaristák gimnáziumában végezte. • Majd szabályos céhes képzésben részesült: háromévi inaskodás után Hild Józsefnél (az egri székesegyház építésze) dolgozott legényként. • 1839 -ben vándorkönyvével Münchenbe ment és a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, ahol Friedrich von Gartner és Friedrich Bürklein voltak mesterei. • Az Akadémia elvégzése után utazgatott: Ausztria, Bajorország, a német államok, Párizs, Észak-Itália, Velence szerepelnek útinaplójában. Feszl Frigyes: Pesti Vigadó

• 1844 -ben tér végleg haza Pestre. • Jelentősebb munkái (Kauser Lipóttal, Gerstner Károllyal, Zofahl Lőrinccel társulva) a pesti Országház pályaterve (1844), a Dohány utcai zsinagóga megvalósulatlan terve (1851), Oszvald-ház (1846 -48), Glösz-ház (1847 -48). • 1854 -ben kiválik a társulásból és egyedül dolgozik tovább - mesterjog nélkül pályázatokat és Pest város megbízásait készíti. Stílusa ekkor már nem mutat lényegi változást, romantikus jellege egész életén végigkíséri. A Pesti Vigadó felső párkányának fejszobrai

Főműve az 1859 -1865 között felépült új Pesti Vigadó • 1858 -ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. • A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s egyhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. • Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában "fényes és nyilvános táncvigalommal".

A Pesti Vigadó felső párkányának fejszobrai • A középen elhelyezett címertől jobbra és balra a két leghatalmasabb király: Nagy Lajos és Mátyás. • Mellettük kétoldalt a két legnagyobb hadvezér: Hunyadi János és Zrínyi Miklós. • Majd a reformkor két kiemelkedő egyénisége, a korszak két nagy mecénása: József Nádor és Széchenyi. • Tőlük kifelé, megint csak szimmetrikusan jobbrabalra a magyar történelem két nevezetes nőalakja: Szent Erzsébet és Szilágyi Erzsébet. • Legkívül két nagy ország-újjáépítő: IV. Béla a tatárjárás után, és Vabula Jakab a török hódoltság után. • Az északi oldalhomlokzatra két külhoni uralkodóházból a magyar trónra jutott király: Zsigmond és Mária Terézia. • A délire a magyarság ősei közül kettő Attila és Árpád került.

• A Vigadó összes külső díszítőeleme, a lejjebbi zenés szobrok, az oszlopfejeken álló szobrok, az oszlopokon körbefutó domborművek, a címerek stb. mind-mind szerepelt Feszl eredeti tervén, legtöbbjüket ő maga rajzolta meg, ám kivitelezésük gyakran évtizedeket csúszott, és ténylegesen egyik sem Feszl megformálása vagy közvetlen tervének betű szerinti megvalósítása. • A szoborfejek azonban mind Marschalkó János munkái, és az épület ünnepélyes felavatásakor, 1865 -ben készen álltak.

• Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik. • A szobrok többségét Alexy Károly szobrászművész készítette. • 1865 -ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. • A Pesti Vigadó koncertterme többféle célt is szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, s számos komolyzenei előadás helyszíne volt.

A budapesti Dohány utcai Zsinagóga belső szentélye • Feszl Frigyes tervezte a templom belső szentélyét. • Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat mindmáig őrzik. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20. -án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8 -án Széchenyi Istvánért, 1894 -ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést. •

A magyar romantika a szobrászatban A 19. század második felének legsajátosabb szobrász egyénisége Izsó Miklós volt. Ő az első - sokáig az egyetlen -, aki a hazai szobrászatot erős nemzeti színezettel egyetemes európai szintre emeli. Mintegy párhuzamos jelensége annak a népi-nemzeti felfogásnak, amely Petőfi és Arany, illetve Erkel és Liszt művészetében jelentkezett. Székely Bertalan: Izsó Miklós

A 19. századi hazai romantikus szobrászat kiemelkedő képviselője 1831. szeptember 9 -én született Disznóshorváton, a mai Izsófalván. Édesapja, Itso József kékfestőmester. Édesanyja Szathmáry Eszter, aki egy híres pap- és tanítócsalád sarja. Dugonics

Csak hét évvel később született meg első gyermekük, Miklós, akiből küzdelmes gyermekés ifjúkort követően híres ember, szobrászművész lett. Izsó Miklós a disznóshorváti református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait 6 éves korában, 1837 -ben. 1840 -ben a sárospataki kollégiumba került. (Itt lett belőle Izsó Miklós, valószínűleg úgy, hogy az anyakönyvbe történő beíráskor a nevét "elhallották„. Ez az oka annak, hogy az Itso Miklósként anyakönyvezett kisfiúból Izsó Miklós néven vált híres művész. Petőfi

Jó szerencséje már 1847 -ben Rimaszombatra vitte, amiben feltehetően a Gömörben élő anyai rokonságának, esetleg apja ott töltött éveiben szerzett barátainak, ismerőseinek is szerepe lehetett. Jakowetz Antal kőfaragómester műhelyében inasként dolgozott. 1849. február 26 -án önkéntesként a szabadságharc katonájának állt, tanulmányai így félbemaradtak. Mint honvéd hadnagy, 19 ütközetet harcolt végig. Mindig kitűnt bátorságával, példamutatásával. A nagysallói ütközetben súlyosabban megsebesült. Világos után szülőföldjén bujdosott egy ideig, majd menekülnie kellett, mert kényszersorozással császári katonának akarták vinni.

1850 -ben visszatért Rimaszombatra, és folytatta a kőfaragó munkát. Itt hozta össze a sors a városban visszavonultan élő legnagyobb magyar szobrászművésszel, Ferenczy Istvánnal, István akinek rimaszombati műhelyében tanult és aki korán felismerte Izsó tehetségét. Monti: Ferenczy képmása 1820 -24 között. Ferenczy alkotta meg 1822 -ben a megszülető magyar szobrászat szimbólumát, a „Pásztorlányka avagy a szép mesterségek kezdete „ c. szobrot.

1856 -ban Ferenczy bizonyítványt állít ki számára, mely szerint nála 2 évig a szobrászat művészetét tanulta Izsó, és ebben kiváló előmenetelről tett tanúbizonyságot. 1957 -től Izsó Miklós Bécsben és Münchenben tanult -jellemző módon diáktársai közadakozásából - és innen küldi haza első művét, amelyet Búsuló juhász címen szoktunk emlegetni (1862). Idealizált népi alakot mutat, de már érződik benne valaminő fojtott erő, olyan energia, amely ezt a békés beállítást szinte szétfeszíti.

Nélkülözések közepette töltött tanulóévek után Izsó hazatér és nagyobb megrendelések hiányában -miközben néhány épületplasztikai megbízásból szerzi meg létalapjátkis méretű tanulmányokat készít népi figurákról, elsősorban Táncoló paraszt -okról.

Ez az egész életén végighúzódó bozzetto-sorozat a mozgás és testábrázolás számtalan változatát, bravúros kifejezését és népi szilajságát ábrázolja olyképp, hogy a sajátos nemzeti jelleg általános érvényű kifejezéssé válik. Lendület és szenvedély, test és ruházat szoros kapcsolata, a test kifejező készségének és érzékeny mintázásának gazdagsága élteti e kis vázlatokat, bizonyítva, hogy Izsó a legnagyobb feladatokra hivatott.

Debrecen város felkérésére megmintázza Csokonai Vitéz Mihályt. Az emlékmű kismintájában mintegy megteremti a hivatástudattal bíró magyar költők szobrászi típusát (1866). Az 1871 -ben felavatott mű sajnos az egyetlen olyan köztéri alkotása, amely még életében megvalósult.

Egészsége - súlyos családi örökségként egész életében hurcolt tüdőbaja miatt – fokozatosan romlott. A Szeged város felkérésére tervezett Dugonics-szobor munkálatai közben 1875. május 28 -án váratlanul elhunyt. Mindössze 43 évet és nem egészen 9 hónapot élt. Mátrai Lajos György: Izsó Miklós sírja budapesti Kerepesi temető

A magyar romantika a festészetben A magyar romantikus festészet kezdetei is a 19. század elejére nyúlnak vissza, és Kisfaludy Károly romantikus témájú tájképein jelennek meg először. A háborgó tenger, készülő vihar, villámlás, középkori romok szerepelnek képein. Kisfaludy Károly: Éjjeli szélvész Igazi remekművek azonban (1820) csak a későbbiekben, az elnyomás korában, a Habsburg-uralom elleni tiltakozásként születtek.

Székely Bertalan: Szent László király A reformkor hazafiai által hőn óhajtott nemzeti festészet a szabadságharc utáni évtizedekben született meg, amikor az osztrák elnyomás temetői csendjében a festők a magyar történelmi múlt dicsőséges eseményeit élesztették újra, hogy a nemzeti szabadság eszméjét ápolják és ébren tartsák. Az Izsó Miklós által megfogalmazott népinemzeti forma a festészetben még nem tud szóhoz jutni, festőink nemesi származásuk miatt és a nemesi közönség korlátain belül nem lépték túl a nemesi-polgári ízlés határait.

Nemzeti festészetünk arculatának kialakulása több művész munkásságán keresztül történik: • • Madarász Viktor Székely Bertalan Lotz Károly Benczúr Gyula Madarász Viktor: Podjebrad cseh király bemutatja Mátyásnak a magyar küldöttséget (1873 )

Madarász Viktor A festőt a forradalmi hagyományok vezették el a romantikus festészethez. Nem egyszerűen történelmi eseményeket mond el, hanem állásfoglalásra készteti a nézőt, a múlt ábrázolásán keresztül a jelen tragédiájára ébreszt.

A Gömör vármegyei vashámortulajdonos Madarász családnak régi, a Rákóczi-szabadságharcig visszanyúló forradalmi hagyományai voltak. Amikor 1848 -ban kitört a szabadságharc, az iglói, pécsi, majd pozsonyi jogi A bujdosó álma tanulmányokat folytató (1856) Viktor és fivére, András is továbbvitte a családi hagyományt. Részt vett a szabadságharcban s előbb a 41. , később a 131. honvédzászlóaljnál szolgált a világosi fegyverletételig, amikorra már hadnagyi rangban szolgált.

A szabadságharc meghatározó élménye maradt élete végéig, ám részvételéről keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy kardját és mentéjét megőrizte, még sírjába is maga mellé rakatta őket. A fegyverletételkor Eszékről gyalogszerrel tért haza, majd rövid rejtőzködés után Pécsett csatlakozott szüleihez. Kívánságuknak megfelelően folytatta a jogi tanulmányokat, de egyúttal Zách Felicián (1858) egy Pósa Gábor nevű arcképfestőhöz is eljárt tanulni.

1853 -ban a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd 1855 -ig a történeti-festészeti szakosztályon lett hallgató. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855 -től láthatott a nagyközönség. A Kuruc és labanc című festmény hatalmas sikert aratott. Kuruc és labanc (1855)

Párizsban, 1859 folyamán születtek meg legnagyobb művei: • Hunyadi László siratása

• Zách Felicián • Zrínyi Ilona Munkács várában

1864 -ben készült el a • Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben

1868 -ban a • Dobozi és hitvese

és a Dózsa népe címet viselő kompozíció

• 1870 -ben tért vissza Magyarországra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához. Bethlen Gábor tudósai körében című pályamunkáját is visszadobták. 1873 -ban visszavonult, az apjától örökölt üzletet vezette tovább. A közöny annyira elkedvetlenítette, hogy miután később Izabella királynő című nagyszabású történeti képe a nyakán maradt, végképp búcsút vett a művészettől és olcsón túladott vázlatain. • Az idős Madarász 1903 -ban ismét megpróbálkozott a festéssel, de arcképei és történelmi munkái nem ütötték meg a korábbi színvonalat. Szinte elfeledetten hunyt el 1917 -ben. Időskori önarckép

Lotz Károly • Német apa és magyar anya fiaként nyolcadik gyermekként született 1833. december 16 -án. • A pesti piaristák iskolájában tanult. • A szabadságharc eseményeit (1848) rögzíti helyszín, esemény tekintetében pontos akvarelleken. • 1852 -ben Bécsben kezdte festészeti tanulmányait. • 1857 -ben segédkezett a bécsi görög-keleti templom falképeinél. • Az 1860 -as évek elejétől Magyarországon fest, az évtized közepétől ismertté válik • 1885 -től a Mintarajz-tanoda, majd a nők számára létesült Festészeti Tanoda tanára. • 1896 -ban a Szent István-rend kiskeresztjével tüntetik ki. • 1904 -ben bekövetkezett halálakor Berzeviczy Albert kultuszminiszter a "nemzet halottjának" nyilvánítja. Október 15én a Műcsarnokban ravatalozzák fel.

Lotz Károly műve többek között az Operaház mennyezetfreskója, a Parlament és a Néprajzi Múzeum mitológiai tárgyú képei, a Mátyás-templom és a pécsi székesegyház keresztény legendái.

Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. –Mátyásföld, 1910. augusztus 21. ) • A bécsi Képzőművészeti Akadémián és Waldmüller szabadiskolájában, majd 1859 -től Münchenben tanult. • 1856 -ban Brassóban és Szebenben tartózkodik, ahol arckép- és cégérfestésből él. • 1857 -ben meghívást kap az Aichelburg grófok csehországi birtokaira. Itt több portrét fest a család tagjairól, s megismerkedik a marschendorfi birtokuk intézőjének árva húgával, Kudrina Janette-tel, akivel 1860 -ban házasságot köt. • Megbízásra készült arcmásainak Önarckép (1860) ellenértékéből utazik 1859 -ben Münchenbe, tanulmányai folytatására.

Itt készült néhány korai főműve is • Önarckép (1860) • II. Lajos holttestének feltalálása (1860) • Dobozy Mihály és hitvese (1861)

• A hazai nemzeti művészet megteremtése érdekében 1862 -ben véglegesen Pesten telepedett meg. • Első itthon készített nagy történelmi tablója, a Mohácsi vész (1866).

• Egy évvel később festette az Egri nőket (1867)

1870 -ben készült V. László c. történelmi kompozíciója

1875 -ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a Thököly búcsúját.

Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a Zrínyi kirohanását 1879 -ben fejezte be.

• A 1880 -1890 -es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. • 1871 -től a Mintarajziskola tanára, 1902 -től pedig igazgatója volt, majd 1905 -ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. • 1910. augusztus 21 -én hunyt el, 75 évesen. • Élete végéig alkotó munkával, festéssel, írással, tanítással foglalkozott. Szadán emlékmúzeum mutatja be munkásságát. Honfoglalás Vérszerződés

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16. ) • Középiskolás korában Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magánrajziskolájában, Kassán kezdett festeni és rajzolni. • 1861 -től a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865 -től 1869 -ig Karl von Piloty tanítványa volt. • 1869 -ben Olaszországban, 1874 -ben Franciaországban tett tanulmányutat. • 1876 -tól 1883 -ig a müncheni akadémián tanított. • Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. • Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. • 1906 -ban a főrendiház örökös, 1910 -ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett.

Első sikerét Hunyadi érte el 1866 -ban. László búcsúja című képével

1875 -ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével.

Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A milleniumra, 1896 -ra megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása.

1907 -ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett.

Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás).

VÉGE