HRES MAGYAR MATEMATIKUSOK Bolyai Farkas 1775 1856 Sokoldal

HÍRES MAGYAR MATEMATIKUSOK

Bolyai Farkas (1775 -1856) Sokoldalú tudós, a matematikán kívül más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott. A nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematikafizika- és kémiaprofesszoraként. Sokat tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt. Fő matematikai műve a Tentamen, amelynek két kötete 1832– 33 -ban jelent meg. Ebben igyekszik axiomatikus alapokra helyezni és rendszerbe foglalni az aritmetikát és geometriát. A bevezető részben használt fogalmai a halmazelmélet első kezdeményének tekinthetők.

Bolyai János (1802 -1860) 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek kortársai. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának (Bolyai Farkasnak) írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem” Tudományos felfedezése végül 1832 -ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai is figyelemre méltóak.

Bolyai János szülőháza Kolozsvárott Családi körzőkészlet a marosvásárhelyi Bolyaimúzeumban Bolyai János szobra a kolozsvári egyetem Farkas utcai épületének belső udvarán Az Appendix egyik oldala A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen

Kőnig Gyula (1849 -1913) Munkásságának főbb területei: • analízis • algebra • halmazelmélet • matematikai logika Egyik elindítója volt a Bolyai-kultusznak. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja volt.

Beke Manó (1862 -1946) Tanulmányait Pápán kezdte. A budapesti tudományegyetemen 1883 -ban matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Matematikai, tanügyi, pedagógiai és természettudományi értekezéseket és tankönyveket írt. Sokat tett azért, hogy a nők közép- és felsőfokú tanulmányokat is folytathassanak. Algebrával, differenciálegyenletekkel geometriával foglalkozott. és a Bolyai-féle A Bolyai János Matematikai Társulat 1951 óta évente Beke Manó díjjal jutalmazza a matematika legjobb népszerűsítőit.

Arany Dániel (1863 -1945) Matematika tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1893. december 1 -én megalapította a Középiskolai Matematikai Lapokat Tudományos munkásságának főbb területei: • valószínűségszámítás • játékelmélet problémák • determináns elmélet • biztosítási matematika Magyar László iskolaigazgatóval közösen könyvet írt az életbiztosítás matematikájáról. Legnagyobb hatással a középiskolai matematikai oktatásra volt. Az ő nevét viseli a 9. és 10. osztályosok matematika versenye.

Kürschák József (1864 -1933) A budapesti Műszaki Egyetem kiemelkedő professzora volt. Őt tekintjük a modern algebra egyik legnagyobb alakjának. A variációszámítás, a parciális differenciálegyenletek és a geometriai szerkesztések elméletében végzett kutatásokat. A matematika tanításában is jelentős érdemeket szerzett. Minden évben megrendezésre kerül a nevét viselő matematika verseny.

Riesz Frigyes (1880 -1956) Felsőfokú tanulmányait Zürichben, Budapesten és a göttingeni egyetemen végezte. A kolozsvári, majd hosszú ideig a szegedi egyetemen tanított, ahol 1929 -től 1946 -ig a Bolyai Intézet vezető matematika professzora volt. Ő tartotta a differenciál- és integrálszámítás előadásokat, s a hozzájuk tartozó gyakorlatokat. Kutatási területe: klasszikus analízis és funkcionálanalízis (Valós függvénytan, Fouriersorok, Komplex függvénytan)

Fejér Lipót (1880 -1959) Matematikát és fizikát tanult Budapesten, Berlinben, Göttingenben, Párizsban. A kolozsvári egyetemen, majd 1911 -től haláláig a Budapesti Tudományegyetemen tanított. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A matematikai problémákat minden oldalról alaposan elemző módszere nagy hatással volt a környezetében dolgozó kutatókra. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Erdős Pál, Kalmár László, Pólya György, Turán Pál)

Haar Alfréd (1885 -1933) Matematikai tehetsége korán megmutatkozott, már középiskolás korában a KÖZÉPISKOLAI MATEMATIKAI LAPOK munkatársa lett. Egyetemi tanulmányait Budapesten és a göttingeni egyetemen végezte. Riesz Frigyessel megalapította a szegedi egyetem matematikai központját, és a színvonalas tudományos munka mellett oktatás- és tudományszervezési feladatokban is részt vett. Kiváló előadónak tartották, az előadásokhoz írt saját kezű jegyzetei közül nem egy könyv alakban is megjelent később. 1922 -ben munkatársaival együtt létrehozta az első külföldön is jelentős magyar matematikai folyóiratot.

Szőkefalvi-Nagy Gyula (1887 -1953) Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte matematika-fizika szakon, 1909 -ben középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált. Tanított a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen, mindkét helyen a Geometria Tanszéket vezette. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja volt. Főbb kutatási területe: geometria, algebra, függvénytan

Szőkefalvi-Nagy Béla (1913 -1998) A matematikai analízis világhírű művelője, a 20. századi magyar matematika egyik legnagyobb alakja volt. A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának két alkalommal volt dékánja , vezette az Ábrázoló Geometria, majd Függvénytan, ill. Geometria és Analízis Tanszéket. Az MTA levelező, majd rendes tagja volt. Könyveit, tanulmányait számos nyelvre lefordították. Széles nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápolt, Szőkefalvi-Nagy Béla vizsgáztat ellátogatott több híres külföldi egyetemre ( a Drezdai Műegyetemre, a Columbia Egyetemenre, az Indiana a szegedi egyetemen, 1953. Egyetemre)

Pólya György (1887 -1985) 1905 -ben lett a budapesti tudományegyetem hallgatója. Először jogi, később irodalmi és filozófusi, végül fizikai és matematikai előadásokat hallgatott. Később azt mondta, matematikussá válásában a legnagyobb szerepet a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, a Kürschák József Matematikai Tanulóverseny és Fejér Lipót játszotta. Tanulmányait 1910 -ben Bécsben, majd Göttingenben és Párizsban folytatta. Doktorátusát Budapesten szerezte 1912 -ben valószínűségszámításból. 1914 -ben lett a zürichi műszaki egyetem tanára. 1925 -ben jelent meg a Szegő Gáborral (1895– 1985) közösen írt analízis feladatgyűjteménye, amely a műfaj klasszikusának számít. 1940 -ben az amerikai Stanford Egyetem professzora lett. A matematikai ágak közül a kibernetika köszönheti neki a legtöbbet. A Kibernetika egy komplex tudományos irányzat, amely a szabályozás, vezérlés, információfeldolgozás, továbbítás, általános törvényeit kutatja.

Neumann János (1903 -1957) Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Az ő nevéhez fűződik a „játékelmélet” megteremtése Számos tudományos akadémia és társaság választotta tagjának, illetve díszdoktorának. Foglalkozott tudománypolitikai kérdésekkel, a tudományos és technikai fejlődés filozófiai és morális problémáival. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – megépítését 1944 -ben, amelyet 1952 ben helyeztek üzembe. A számítógépkorszak útnak indítójaként is emlegethetjük

Kalmár László (1905 -1976) Kutatási területei: • matematikai analízis • matematikai logika és alkalmazásai, különösen • a kibernetika, • a számítástudomány és • a matematikai nyelvészet területén. A XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1962 -ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964 -ben már számítógép működött.

Péter Rózsa (1905 -1977) 1927 -ben a Budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos oklevelet szerzett A Budapesti Tanárképző Főiskola Matematika Tanszékének megszervezője és vezetője, később az ELTE professzora volt Azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozott, akik egyformán kiemelkedőt alkottak kutatóként, pedagógusként és könyvíróként. Játék a végtelennel című könyvét elsősorban nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embereknek szánta. Ezért úgy kellett írnia szeretett tárgyáról, hogy a komolyabb előképzettséggel nem rendelkező olvasók is követni tudják, s kedvüket leljék benne. Hogy kísérlete mennyire sikeres volt, az bizonyítja, hogy a számtalan magyar kiadáson túl tizenkét idegen nyelvre is lefordították.

Turán Pál (1910 -1976) Legnagyobb eredményeit a számelmélet területén alkotta. Elsőként alkalmazott valószínűségszámítási módszereket a számelméletben.

Hajós György (1912 -1972) A budapesti tudományegyetem végzett, először a Műegyetemen tanított, majd 1949 -től az ELTE geometria tanszékének volt a vezetője. Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai–Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben Legnagyobb alkotásának tekinthető egy geometriai, de számelméleti alakban megfogalmazható sejtés (Minkowski -sejtés) bebizonyítása, amely évtizedeken át sok kiváló kutatónak nem sikerült. Legismertebb tankönyve a Bevezetés a geometriába

Erdős Pál (1913 -1996) Elsősorban: • számelmélettel (ezen belül főleg elemi számelmélettel) • kombinatorikával, • halmazelmélettel, • analízissel és • valószínűség-számítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott.

Lovász László Budapesten született 1948 -ban. Elsősorban kombinatorikával és számítógép tudománnyal foglalkozik. A 2000 -es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője. Tanított az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen, s több külföldi egyetemen oktatott. Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt.

Lax Péter Dávid Magyar származású amerikai matematikus (Peter D. Lax) 1926 -ban született Budapesten Elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozik, kutatási területei: • a parciális differenciálegyenletek elmélete, • folyadékdinamika, • számításelmélet.