Oktatsszociolgia Dr Papp Z Attila ME ATTI egyetemi

Oktatásszociológia Dr. Papp Z. Attila ME, ATTI, egyetemi tanár

Finanszírozási modellek a felsőoktatásban

Miről lesz szó? Finanszírozás formái Felsőoktatás közgazdasági alapelvei Finanszírozás modelljei Alapmodellek Vegyes modellváltozatok Néhány tanulság a finanszírozási modellekkel kapcsolatban Magyar felsőoktatás jelenlegi finanszírozási rendszere Forrás: Temesi 2004.

Finanszírozás formái Közvetlen – intézményeket támogat Közvetett – hallgatókat támogat

Közvetlen finanszírozási formák Intézményfinanszírozás (bázis alapú) Teljesítményfinanszírozás (ráfordítás jellegű kiadások) Egyszerű normatív finanszírozás (néhány mutató vagy kizárólag a hallgatói létszám) Képlet szerinti normatív finanszírozás Normatív + projekt finanszírozás Megrendeléssel történő finanszírozás

Közvetett finanszírozási formák Hallgatói ösztöndíjak Hallgatói hitelek Voucher - utalványrendszer Leírás a személyi jövedelemadóból

Felsőoktatás közgazdasági alapelvei A felsőoktatás szolgáltatás Alapelvek: 1. Magán vagy közjószág-e? 2. Pozitív externális (külső) hatás 3. Hatékonyság 4. Esélyegyenlőség biztosítása 5. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés

1. Felsőoktatás: magán vagy közjószág-e? Piaci viszonyokat milyen mértékben fogadjuk el? A piaci szabályozás megléte pozitívumnak számít

2. Felsőoktatás pozitív externális (külső) hatása Az is profitál, aki közvetlenül nem vesz részt benne Zéró korreláció elve

3. Felsőoktatás hatékonyságának elve Ráfordítás és eredmény viszonya Pl. egy oktatóra jutó hallgatók száma Mekkora csoportokat működtetünk?

4. Esélyegyenlőség biztosításának elve Egyenlő hozzáférés lehetősége Állami beavatkozással segíteni kell a hátrányos helyzetűeket

5. Minőségfejlesztés elve Az intézmény minőségi fejlesztésre van-e ösztönözve? Aszimmetrikus informáltság A hallgatók vagy más vevők nem tudhatják, mit vásárolnak Felsőoktatási piac: „árban” és minőségben is versenyeznek az intézmények Termékdifferenciáció

A felsőoktatás finanszírozásának alapmodelljei Intézményfinanszírozás tandíj nélkül Normatív finanszírozás (tandíj nélkül) Piaci alapú finanszírozás Kvázipiaci alapú finanszírozás

Intézményfinanszírozás tandíj nélkül • Rövid távú alkufolyamat mechanizmusa érvényesül • Pazarló, nem hatékony • Állandóan újratermelődő forráshiány • Esélyegyenlőség biztosítva • Nem ösztönzi a minőségfejlesztést

Normatív finanszírozás (tandíj nélkül) Hallgatói létszám alapú fejpénz Mit fizetni a fejpénzből? Tiszta eset: mindent (fenntartást, működtetést, béreket, hallgatói támogatásokat), és nincs tandíj sem! Normatíva: leszűkíti az alkufolyamatok során eldöntendő kérdéseket Normatíva lehet alku tárgya, de ez hosszú távú alkufolyamat Veszély: a finanszírozás az oktatás extenzív fejlesztésére ösztönöz, ez minőség rovására mehet

Piaci alapú finanszírozás Minden költséget a hallgató (mint vevő) fizet – tandíj Sérül az esélyegyenlőség és az externális hatások elve

Kvázipiaci alapú finanszírozás - Üzleti alapon működik, - A hallgatók kiadásait az állam biztosítja

ALAPMODELLEK ALAPELVEK Intézmény. Normatív Piaci rendszer Kvázipiaci finanszírozás (tandíjfizetés) rendszer (tandíj nélkül) Piaci szabályozás Állami szerepvállalás Piac Állami szerepvállalás Pozitív külső hatások Van Nincs Van Hatékonyság Nincs Van Nincs Esélyegyenlőség Biztosítva Nincs Van Minőségfejlesztés

Vegyes modellváltozatok Intézményfinanszírozás részleges tandíjfizetéssel Normatív finanszírozás tandíjjal Piaci rendszer részleges állami tandíjátvállalással

Intézményfinanszírozás részleges tandíjfizetéssel Intézmény kiadásainak egy részét az állam, másik részét a hallgatók fizetik meg Tandíj mértéke kulcskérdés ha alacsony a tandíj: sérül a hatékonyság és a minőségfejlesztés elve, de javul az esélyegyenlőség elve ha magas a tandíj: sérül az esélyegyenlőség, javul(hat) a hatékonyság és minőségfejlesztés

Normatív finanszírozás tandíjjal Az állami támogatás az intézményi bevétel egy részét fedezi Az intézményi bevétel másik részét tandíj formájában szedik be a hallgatóktól Tandíjak mértéke piaci körülmények között alakul ki Hatékonyság biztosított Esélyegyenlőség vs. minőség? ha a tandíj magas nincs esélyegyenlőség, ha a tandíj alacsony, nincs minőségfejlesztés

Piaci rendszer részleges állami tandíjátvállalással Intézmény: piaci alapon működik Állam: nem a teljes tandíjat, hanem csak egy részét állja Hatékonyságra ösztönzés Hatékonyság vs. esélyegyenlőség? ha az állami szerepvállalás alacsony, sérül az esélyegyenlőség, ha magas, csökken a hatékonyság

Vegyes finanszírozási modellek VEGYES (KOMBINÁLT) MODELLEK ALAPELVEK Intézményfinanszírozás részleges tandíjfizetéssel Normatív finanszírozás részleges tandíjfizetéssel Piaci rendszer részleges állami tandíjátvállalással Piaci szabályozás Piac Pozitív külső hatások Van Van Hatékonyság Elvileg lehetséges Van Elvileg lehetséges Esélyegyenlőség Minőségfejlesztés Elvileg biztosított Elvileg lehetséges Van

Néhány tanulság Nincs tökéletes modell Az intézményfinanszírozáshoz képest léteznek (legalább egy szempont szerint) jobb modellek Tandíj bevezetése mindegyik modellen javít

Magyar felsőoktatás jelenlegi finanszírozási rendszere

Normatív finanszírozás elemei Hallgatói juttatások Képzési normatíva Tudományos normatíva Fenntartói normatíva

Hallgatói juttatások Ösztöndíjakra, kollégiumi támogatásra, lakhatási támogatásokra, jegyzetvásárlási támogatásra fordítható összegek Tapasztalat szerint ez maximum 10 százalékát szokta kitenni az egyetemek költségvetésének. Bemeneti szükséges adatok Nappali (államilag támogatott, nem tandíjas) hallgatói létszámok. Rendszerint az előző évi őszi adatokat szokták alapul venni.

Képzési normatíva Évente kormányrendelet szabályozza Pályakövetési rendszer Évente max. 10 százalékkal változhat Szakok, képzési területek szerint meghatározott 2008 -ban számítási alap: 260. 000 HUF

Tudományos normatíva Teljes munkaidős oktatók Kutatók száma Minősített teljes munkaidős oktatók Fokozatot szerzettek az elmúlt két Fokozatot szerzettek az adott költségvetési évben Nem lehet kevesebb, mint a képzési normatíva alapján számított összeg fele 2008 -ban: teljes munkaidős oktatók: 1. 400. 000 HUF Minősített teljes munkaidős oktatók: 1. 900. 000 HUF

Fenntartói normatíva Az intézmény fenntartását szolgálja Nem lehet kevesebb mint a képzési támogatás 50 százaléka Hallgatói létszámhoz igazított alkalmazotti létszám alapján számítható ki A több éves (Mo-n: 3 éves) fenntartói megállapodás állandó jellegű támogatási része

Fenntartói megállapodás – állandó elemek (2) A fenntartói megállapodásban rögzített állandó jellegű támogatás elemei a következők: a) a fenntartói normatíva [132. §], b) beruházásokkal összefüggő szolgáltatás vásárlásához biztosított minisztériumi hozzájárulás, c) a normatívákhoz nem köthető intézményi feladattámogatások.

Fenntartói megállapodás Teljesítménykövetelmények – 3 évre IFT – intézményfejlesztési terv Fenntartói értékelés, vizsgálat és ellenőrzés kiterjed a fenntartói megállapodásban foglaltak időarányos teljesítésére is.

Fenntartói megállapodás – változó elemek (3) A változó jellegű támogatások a következők: a) hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások [129. § (1)-(3) bekezdés], b) képzési támogatás [130. §], c) az intézmény működését támogató tudományos normatíva [131. § (1) bekezdés], d) közoktatási feladatellátás támogatása, e) az egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás.