Oktatsszociolgia Dr Papp Z Attila ME ATTI egyetemi

Oktatásszociológia Dr. Papp Z. Attila ME, ATTI, egyetemi tanár

Kisebbségi oktatás: tipológia, magyarázatok 1. Magyarországi kisebbségi oktatás tipológiája 2. „Kisebbségi oktatás” tipológiája 3. Kisebbségi oktatást/kisebbségiek oktatását befolyásoló tényezők

Kisebbségi/nemzetiségi oktatás típusai Magyarországon 1. § § 2. § § § 3. § § § horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén a kisebbségi törvény (1993) elfogadása előtt is rendelkeztek intézményekkel stagnálás, a német kivételével német sikere – német mint világnyelv, már a nyolcvanas években elindult kiterjedés a középfokú szintre is bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán nem, vagy csak egy intézménnyel rendelkeznek „vasárnapi iskolák” Kisebbségi törvény elfogadása után jelent(ek) meg cigány kisebbségi oktatási forma kisebbségi törvény előtt is létezett anyanyelvi oktatás és esélyegyenlőség, tehetséggondozás ► „felzárkóztatás” – 1997 -ig dinamikus növekedés óvodai és általános iskolai szinten nagyon alacsony arányú a középfokú oktatásban alacsony a nemzetiségi nyelvoktatásban részesülők aránya

Nemzetiségi oktatásban részvevő tanulók száma oktatási szintenként (2001/2002 -2016/2017)

Cigány kisebbségi oktatásban részvevő tanulók száma oktatási szintenként (2001/2002 -2016/2017)

Tipológia n Anyanyelvén tanul Államnyelven (nem anyanyelvén) tanul Őshonos kisebbségi Kisebbségi/nemzetiségi Kisebbségiek oktatása oktatás Romák, hátrányos helyzetű Oktatási (nyelvi) kisebbségek oktatása alrendszer Bevándorlók „Vasárnapi iskolák” Migránsok oktatása

A kisebbségi oktatás sajátosságait magyarázó etnikai és etnikailag semleges tényezői Makro-szintű magyarázatok Mezo-szintű magyarázatok Mikro-szintű magyarázatok Etnicitással összefüggő RENDSZER ISKOLA EGYÉN CSALÁD Etnikailag semleges RENDSZER ISKOLA EGYÉN CSALÁD

Etnicitás – makró tényezők n Etnopolitikai környezet n Deszegregációs politika n Lingvicizmus n Etnokulturalista magyarázatok n Diszkrimináció n Társadalmi előítéletek és interetnikus kapcsolatok rendszere n Kisebbségek kurrikuláris jelenléte

Etnicitás – mezoszint (iskola) n Iskolák közötti és iskolán belüli szegregáció n Anyanyelvi programok, önkéntes szegregáció n Tanár-diák kapcsolat, pedagógusok elvárásai n Kisebbségi tanulási útvonalak n Oktatást támogató civil társadalom léte n Család iskolával szembeni elvárásai

Etnicitás – mikro (egyéni) szint n Család kulturális tőkéje n Etnikai sztereotípiák n Államnyelvi kompetenciák megléte n Ifjúsági kultúra sajátosságai

Nem etnikai tényezők – makro szint n Az ország külső-belső regionális környezete n Oktatási rendszer filozófiája n Rendszer működése (korai szelekció, óvodáztatás, centralizáció-decentralizáció) n Pedagógiai képzés, továbbképzés rendszere

Nem etnikai tényezők – mezo szint n Iskola mint szervezet n Iskolai erőforrások megléte n Pedagógusok társadalmi összetétele n Pedagógusok bérezése (alulfizetésük, korai kiégésük EUMC) n Használható pedagógiai kultúra n Iskolaszerkezet, iskola-előkészítő oktatás léte (EUMC) n Település szintű szegregáció

Nem etnikai tényezők – mikro szint n Család szociális és gazdasági tőkéje/pozíciója (egészségi állapot, családszerkezet, lakáskörülmények, munkanélküliség) n Belső migráció, lakóhely változtatás n A célországban eltöltött idő és motivációja