Mirt kk az g ltalnos optikai jelensgek Ger

  • Slides: 13
Download presentation
Miért kék az ég? Általános optikai jelenségek Ger. An. Zó csapat, Balassi Bálint Nyolcévfolyamos

Miért kék az ég? Általános optikai jelenségek Ger. An. Zó csapat, Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Szunyoghy Anna, Dudás Gergő, Rácz Zoltán (mind 11. c) Felkészítő tanár: Komáromi Annamária II. kategória

Az égbolt légkör nélkül Fekete lenne A Holdnak nincsen légköre, ezért az égbolt is

Az égbolt légkör nélkül Fekete lenne A Holdnak nincsen légköre, ezért az égbolt is fekete. Emiatt a Hold fehéres talaja és a közvetlenül érkező fény miatt alig lehet látni valamit (csillagokat, Marsot). A Mars légköre viszont 0. 75 %-a Földinek így már van egy minimális fénytörés

A Vénusz légköre igen sűrű, nagy része CO₂. Az eget ott SO₂ és H₂SO₄

A Vénusz légköre igen sűrű, nagy része CO₂. Az eget ott SO₂ és H₂SO₄ tartalmú felhőréteg borítja, így a csillagos ég szinte egyáltalán nem látszik. A Merkúrnak szinte semmilyen légköre nincs, így ott sem tud kék égbolt létrejönni A gázbolygóknak nincsen szilárd felülete, így „égboltjukon” csak a különböző felhőket láthatnánk.

Légköri fényszóródás John William Strutt (Lord Rayleigh) Nap → fény (minden színt tart. )

Légköri fényszóródás John William Strutt (Lord Rayleigh) Nap → fény (minden színt tart. ) → Föld légköre A kül. Színek fénysugarainak más a hullámhossza A kék színnek a legkisebb a hullámhossza → ezt töri meg a legjobban

Színek Fény Kb. 380 -760 nm hullámhossz között van a látható fény →látható színspektrum

Színek Fény Kb. 380 -760 nm hullámhossz között van a látható fény →látható színspektrum A tárgyak a rájuk eső fényt különböző módokon verik vissza → emberi szem ezek egyedi hullámhosszát színként érzékeli

Szivárvány A fény prizmaszerűen megtörik a víz-, vagy páracseppeken Küldő része vörös, belül ibolya

Szivárvány A fény prizmaszerűen megtörik a víz-, vagy páracseppeken Küldő része vörös, belül ibolya Legerősebb: kilépési szög 41 -42⁰ (független a csepp méretétől, de a víz törésmutatójától nem) A tengervíz törésmutatója nagyobb → tengeri szivárványok sugara kisebb Olyan szivárvány is van ami a Hold által visszavert fény törésénél keletkezik

A szemlélő és a nap helyzetétől függ, nem egy fix pont az égen A

A szemlélő és a nap helyzetétől függ, nem egy fix pont az égen A Nappal átellenes részen van Az ív középpontja a megfigyelő árnyékának meghosszabbítása (Antiszoláris pont) A fény a felhőkben lévő jégkristályokon is megtörhet, így irizáló felhőket láthatunk

Dupla szivárvány → másik halványabb ív fordított színekkel Szivárvány körnek látszik repülőgépből

Dupla szivárvány → másik halványabb ív fordított színekkel Szivárvány körnek látszik repülőgépből

Délibáb Horizont közelében lebegnek, vagy fordított állásúnak látszanak a tárgyak, esetleg megkettőződnek A különböző

Délibáb Horizont közelében lebegnek, vagy fordított állásúnak látszanak a tárgyak, esetleg megkettőződnek A különböző sűrűségű levegőrétegek törésmutatója más (a melegebbé kisebb) A levegőrétegek határfelületén megtörik a fény, így a szemünkbe jutó fénysugarak meghosszabbításánál látjuk a tárgyakat

Alsó (sivatagi, félsivatagi, aszfalt) és felső állású délibáb (hideg levegő van alul) Tengeren az

Alsó (sivatagi, félsivatagi, aszfalt) és felső állású délibáb (hideg levegő van alul) Tengeren az utóbbi esetben a közeli dolgok messzinek látszanak, a horizont megemelkedik (Titanic) Fata morgana: Többszörös légköri fénytörési, tükrözési jelenség, amelynek következtében a tárgyak képe a valóságos mérethez képest megváltozik, eltorzul. Ha az alsó tükrözés (délibáb) és a felső tükrözés feltételei egy időben teljesülnek, akkor jön létre a fata morgana.

Sarki fény Légkörbe behatoló töltött részecskék (napszél) Ezeket a földi magnetoszféra csak a pólusok

Sarki fény Légkörbe behatoló töltött részecskék (napszél) Ezeket a földi magnetoszféra csak a pólusok közelében engedi belépni Ionizáció Fénykibocsátással térnek vissza eredeti alakjukba Leggyakrabban 100 km magasan

Köszönjük a figyelmet!

Köszönjük a figyelmet!

Források • • https: //hu. wikipedia. org/wiki/D%C 3%A 9 lib%C 3%A 1 b_(jelens%C 3%A

Források • • https: //hu. wikipedia. org/wiki/D%C 3%A 9 lib%C 3%A 1 b_(jelens%C 3%A 9 g) https: //hu. wikipedia. org/wiki/Sziv%C 3%A 1 rv%C 3%A 1 ny https: //wiki. startlap. hu/miert-kek-az-eg/ https: //hu. wikipedia. org/wiki/Mars_(bolyg%C 3%B 3) https: //hu. wikipedia. org/wiki/F%C 3%A 9 nysz%C 3%B 3 r%C 3%A 1 s https: //hu. wikipedia. org/wiki/Sarki_f%C 3%A 9 n http: //curious. astro. cornell. edu/about-us/58 -our-solar-system/planets-anddwarf-planets/planet-watching/249 -what-color-is-each-planet-intermediate