Mirt vannak a vallsok Mirt vannak a vallsok

Miért vannak a vallások?

Miért vannak a vallások? • Igazság keresése • Űr betöltése

Hogyan keletkeztek a vallások

Honnan van minden népnek Istentudata?

Honnan van minden népnek Istentudata és mire emlékeztet? 1. Teremtés – Isten létezése 2. Lelkiismeret – Isten törvényei 3. Szív – Örökkévalóság léte Minden ember számára adott 3 Biblián kívüli információforrás, amely Istenre emlékezeti. (Arisztotelész, Ciceró, indiánok, görögök, babilóniaiak, mohamedánok)

Emberi spekulációk • Mindegyik vallás ugyanahhoz a célhoz vezet? • Mindegyik vallás téved? • Van-e köztük olyan, amelyik az igazi? • Honnan kapunk megbízható választ?

A Biblia • Istentől ihletett: 2 Tim. 3, 16 A teljes írás Istentõl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, • Az igazság pecsétjét viseli magán : Jn 17, 17 Szenteld meg õket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.

Mi a vallás?

Mi a vallás? • az ember alapvető szükséglete, a népek minden Istenről alkotott elképzelése, megkérdőjelezhetetlen hittételek és cselekvési normák, amelyek tudatosan vagy öntudatlanul a Bibliában megnevezett teremtő Isten helyébe lépnek.

A vallás nem azonos az evangéliummal • A vallások ismertető jelei: emberekkel, emberektől származó előírásokkal, tárgyakkal van dolgunk. • a keresztyénység, története során sok esetben szintén vallásként lépett fel (dogmák, szertartások, kötelező imák, kötelező tized, erőszakos terjesztés). • A Biblia Istenébe és Jézus Krisztusba vetett hit nem azonos a vallással.

Vallások a világban • PPt.

Vallások fajtái • Egy Istenben hisznek: zsidó, keresztyén, iszlám • Filozófikus vallások: buddhizmus, hinduizmus, sintoizmus • Animista vallások: természeti vallások (égitesteket, köveket, fákat imádnak) • Keverék vallások: guruk un, ifjúsági vallásai: babona, mágia, varázslás, démonkultusz, okkultizmus és a nagy vallások keveréke.

Vallások fajtái (folyt) • Iszlám is keverékvallás: zsidó, keresztény és a dzsinnekbe, a pusztai démonokba vetett hit keveréke. • De! Van keresztény keverékvallásosság is, amikor Jézus evangéliumát az emberi vágyálmokkal, vagyis pogány filozófiával keverik. • Világnézetek is lehetnek vallások: fasizmus, szocializmus, kommunizmus.

Alapvető különbség az evangélium és a vallások között

Buddha, a hinduizmus megvilágosodottja Krisztus előtt 6. század közepe (India, Nepál, Thajföld stb. )

A buddhizmus főbb tanításai (1) • A szenvedés legyőzésének útja: a tudat kikapcsolása • Buddhista megváltás: Ha kialszik a tudat, akkor kialszik mindaz, ami belőle származik, tehát maga a szenvedés is megszűnik. Ezzel magától az élettől vált meg.

A buddhizmus főbb tanításai (2) • Karma: az embert a vágyai újjászületéstől újjászületésig hajszolják. Az újjászületés körforgásában a karma, a megtorlás, megfizetés törvénye érvényesül. Azért olyan nyomorúságos az élet, mert a halál után is csak egy új élet, új szenvedés vár ránk és ez ismétlődik.

Lélekvándorlás-hit következményei

A buddhizmus főbb tanításai (3) • Buddhista üdvösség útja: Nemes Nyolcrétű ösvény (helyes hit, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes élet, helyes igyekezet, helyes gondolkodás, helyes elmélyülés önmagunkban. • Nirvána: aki függetleníteni tudja magát minden szenvedéstől, és minden örömtől, az eléri a nirvánát. A nirvana sokszor használt képe a kialvó láng. Szerzetesrendek.

Buddha egyik utolsó intelme a tanítványaihoz • Ne keressenek menedéket semmiféle istenségnél • Őt magát ne tiszteljék Isten módjára • Ne ábrázolják szoborként

Szerencsebuddha

Mohamed, az iszlám prófétája Krisztus után 570 évvel (Mekka)

Kába kő • Mekka, karavánutak csomópontja, kába, fekete meteorkő, óarab fétis, szent forrás, jóshely, zarándokhely

Az iszlám vallás jellemzői (1) • Mohamed látomása: Gabriel arkangyal kijelentései (felesége szerint), eksztázisban • Iszlám: béke, Istennek való hódolás, szigorú monoteizmus (egyistenhit) • Kivándorlás (hedzsra): menekülés Medinába, mohamedán időszámítás kezdete (622) • Szent háború (dzsihád): ellenfelei legyőzése után vérrel, vassal terjesztette tanait

Az iszlám vallás jellemzői (2) • Korán: az iszlám szent könyve, amelyből meg lehet ismerni ennek az egy istennek az akaratát. Valójában tartalmazza Mohamed látomásait, részleteket a Bibliából, a zsidó Talmudból és apokrif könyvekből, valamint arab mítoszokat és formulákat.

Az iszlám vallás jellemzői (3) • Allah: a mozlimok istene. Iszlám tanítás szerint az emberi természet semleges, se nem jó, se nem rossz. Az ember képes jó és rossz cselekedetet is véghezvinni, amelyek azután megméretnek. A számadást Allah végzi, és dönti el ki hova kerül (mennybe vagy a pokolba). Az ítélet végleges. Az elszámoláshoz segíti a mozlim embert egy meghatározott életvitel, amelyet az iszlám 5 fő kötelességének (a hit oszlopainak) szoktak nevezni.

Az iszlám vallás jellemzői (4) • A mozlim 5 fő kötelessége (a hit oszlopai): 1. Hitvallás (gyakorolni és megvallani másoknak a hitét); 2. Imádság (naponta ötször, Mekka felé fordulva, pontosan előírt imaszöveggel); 3. Böjt (ramadán hónapban, 28 napon át, napkelte és napnyugta között); 4. Alamizsnaadás ( a hit gyakorlása mozlimok testvériségének jeleként. Az alamizsna az ember jövedelmének negyvened része. A tehetősebbek ezen felül kötelesek naponta egy szegény embert vendégül látni); 5. Zarándoklat Mekkába (hadzs, legalább egyszer életükben).

Naponta ötszöri ima

Ramadán

Az iszlám vallás jellemzői (5) • Mohamed tanai szigorúan törvényeskedők, és a legapróbb részletekig meghatározzák az ember mindennapi életét. • Megadás vagy megváltás: Az iszlámra jellemző Allah hatalmának való teljes alávetettség. • Kiszmet: a mozlim számára nem létezik más, mint a teljes önfeladás (iszlám) és a szolgai engedelmesség.

Az iszlám vallás jellemzői (6) • Megváltás: Az emberek megváltása fokozatosan történik. Vannak, akik már itt a földön elérik a Paradicsomot, mások csak a túlvilágon. A megváltást az Istenbe és a prófétákba vetett hit által, jó cselekedetek által, igazi bűnbánat által, de Allah kegyelme által is meg lehet szerezni, amelynek egyedüli alapja Allah kiszámíthatatlan teljhatalma.

Tenno, a sinto vallás legfőbb papja (Japán)

A sintoizmus jellemzői • Krisztus előtt 600 óta létezik. • A tenno a ten, kínai eredetű menny és a japán no szóból ered, azt jelenti mennyei uralkodó (a császár), aki szent és sérthetetlen. • Hirosima és Nagaszaki, és a japán kapituláció óta, amikor a császár kijelentette, hogy ő maga nem isteni eredetű, a sintoizmus hatása csökkent, de még így is jelentős.

A sintoizmus jellemzői • A sintoizmus: a buddhizmus a vallási sintoizmus, valamint különböző szekták keveréke. Két típusa van: 1. vallási sintoizmus (istenek útja), szertartások, oltárok és nemzetségtáblázatok kultikus tisztelete, Konfuciánus befolyása; 2. Állami sintoizmus (japán nemzeti kultusz, középpontjában a császár).

A sinto vallás szertartásai • A holtak tisztelete

Az emberek vallásai és az evangélium közti különbség a Biblia nézőpontjából (1)

Az emberek vallásai és az evangélium közti különbség a Biblia nézőpontjából (2) • Ha volna olyan vallás, amely megmenthetne minket, akkor ezt Isten megmondta volna. • A különböző vallások kultikus cselekményeit és tárgyak imádását a Biblia bálványimádásnak és varázslásnak nevezi. • A Biblia szerint minden vallás ateista, mert isteneik csak kitalálások, és a valóságban nem léteznek.

Az emberek vallásai és az evangélium közti különbség a Biblia nézőpontjából (3) • A vallások keletkezésének oka, hogy az ember nem akar többé Isten képmása lenni, hanem Istent formál a saját képmására. • A Biblia fényében valamennyi vallás tehetetlen az örök haláltól való megmentéssel szemben. • Az ember a vallásokkal nem tudja legyőzni az evangéliumot. • Jézus megmondta: “Senki sem mehet be az Atyához, csakis énáltalam (Jn 14, 6)

Az emberek vallásai és az evangélium közti különbség a Biblia nézőpontjából (4) • Az evangélium és a vallás közötti nagy különbség azok információforrása és hatósugara. • A Biblia az egyetlen írásos információ, amelyet, Isten adott, és csak ezt hitelesítette. (2 Pt 1: 20 -21, 2 Tim 3, 16) • Ebből, csakis ebből tudhatjuk meg, honnét jöttünk, mi végett élünk és hová megyünk.

Az emberek vallásai és az evangélium közti különbség a Biblia nézőpontjából (5) • Az ábra mutatja, hogyan hidalta át Isten azt a nagy szakadékot, amely közte és a bűnös ember között van. Az isteni információ a Jézus Krisztusról szóló evangéliumban éri el csúcspontját. • Ezzel szemben állnak az emberi információk, a vallások formájában.

Mit közölt velünk Isten a Bibliában? • Ő az igazságosság Istene, aki gyűlöli a bűnt, és a törvényben a bűn elháríthatatlan ítéleteként a halált szabta ki. (Jn 14: 6) • Ugyanakkor Ő a szeretet (1 Jn 4, 16), a jóság (JSir 3, 22) és az irgalmasság (Ef. 2, 4) Istene, aki nem akarja, hogy az ember örökre elvesszen. • Isten üdvözítő szándékát többször is a tudomásunkra hozta. (Ez 18, 23; 1 Tim 2, 4; Lk 19, 10).

Isten kijelentései • Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. (Jn 14: 6) • És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne. (1 Jn 4, 16)

Isten szándéknyilatkozatai • Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen? (Ez 18, 23; ) • Aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson. (1 Tim 2, 4; )

Miért egyedül csak Jézus?

Miért egyedül csak Jézus? (1) • Mivel a poklot, halált és ördögöt semmiféle emberi eszközzel legyőzni nem lehet, Isten leírhatatlan és áldozatos szeretetével maga tette meg ezt. A bűneink ítélete a golgotai kereszten ment végbe. • Jézus Krisztus, Isten Fia maga hidalta át a szakadékot Isten és ember között.

Miért egyedül csak Jézus? (2) • Ezt senki más nem tehette meg, mert csak ő volt bűntelen, és csak ez az áldozat felelt meg Isten igazságosságának. • A bűn adósságát Jézus Krisztus vérével lehetett kiegyenlíteni. • Nincs olyan vallás, amely helyettesíteni tudná azt, amit Isten cselekedett.

További különbségek a vallás és az evangélium között? (1) • Amit Jézus Krisztus hirdetett, az nem vallás, hanem evangélium (örömhír). • A vallás követel, az evangélium ajándékoz. • A világ összes vallása sem tud változtatni azon a tényen, hogy az ember Isten nélkül él. Csupán fel tudják tárni az istentelenséget és keresik az Istenhez vezető utat. • Mivel azonban a bűn elválaszt minket Istentől, ezért lehetetlen megtalálni őt.

További különbségek a vallás és az evangélium között? (2) • Az evangéliumban Isten jön hozzánk Jézus Krisztus által. • Valamennyi vallás elképzelhető az alapítója nélkül is, tanításuk nem függ egy bizonyos embertől. • Az evangélium ellenben Jézus Krisztus eljövetelére van felépítve és elképzelhetetlen Jézus Krisztus nélkül. • Az evangélium Isten megmentő keze.

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (1/a) • Jézus Krisztus nem vallásalapító, nem hozott új tanítást. Amit hirdetett, az az Ószövetség iratain alapul. Az Ószövetség nélkül Jézus számos szavát nem tudjuk megérteni. • Másrészt az ószövetségi igék és történetek csak Jézus kiegészítéseivel és az Ő élete által lesznek érthetővé számunkra • Jézus Krisztus a visszatekintő prófécia és az előretekintő kijelentés középpontja

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (1/b) • Jézus Krisztus – Isten fia Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm (Mt 3: 17). Megkeresztelésekor Valóban Isten fia vagy (Mt 14: 33). Viharban Bizony, Isten fia volt ez (Mt 27: 54). Százados • Buddha – tanító, megvilágosodott • Mohamed – próféta

Föltétlenül szükséges, hogy Jézus Isten fia legyen?

Föltétlenül szükséges, hogy Jézus Isten fia legyen? (1/c) • A csupán vallásos ember számára nem, hiszen ő magát tartja kiindulópontnak. Úgy gondolja, hogy a maga erőfeszítesei által juthat el Istenhez. • Aki felismerte, hogy ez lehetetlen, aki tud élete “tévedéseiről” (bűneiről), amelyeket egyetlen ember sem képes eltávolítani, az kinyújtja kezét Isten segítsége felé, ahogyan az Fiában közelít.

Föltétlenül szükségünk van Isten Fiára ahhoz, hogy elérjük Istent? (1/d) • A próféta, tanító jó tanácsokat adhat, amelyek segíthetnek jobb emberré válni, de az Istenhez vezető utat nem tudja megmutatni, mert ő sem találja, csak keresi. Ő maga is Istenre van utalva. • Emellett sokszor olyan teljesíthetetlen erkölcsi követeléseket állít elénk, amelyek még jobban kihangsúlyozzák az ember nyomorúságát, kiszolgáltatottságát.

Föltétlenül szükségünk van Isten Fiára ahhoz, hogy elérjük Istent? (1/f) • Mindannyian Istenre vagyunk utalva. • Isten pedig az Újszövetségben leszögezte, hogy számunkra, emberek számára csakis Jézus Krisztuson, a Fián keresztül visz az út hozzá. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. (Jn 14: 6) (Kijelentések)

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (2/a) • Jézus Krisztus bűntelen volt. • Egyetlen buddhista sem állíthatná ezt magáról. Ráadásul a buddhizmusnak egészen más az elképzelése a bűnről. Számára az életöröm és mindaz, ami hozzá tartozik, bűn. • Mohamednek nyilvánvaló bűnei voltak: házasságtörés, nagyobb hárem a megengedettnél, gyilkosság, stb.

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (2/b) • Csak egy bűntelen ember tudta nekünk megmutatni a bűnből kivezető utat. “Hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt”. (Zsid 4. 15, Jn 8, 46) • Az a vallásalapító, aki meg akarja nekünk mutatni a bűnből kivezető utat, de ő maga ezen az úton még nem járt, nem tud segíteni. • Jézus Krisztus mindazt megtette, amit nekünk hirdetett.

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (3/a) • Jézus Krisztus értünk és helyettünk halt meg • Isten elfordult bűneinktől, amelyet Jézusra terhelt. “Átokká lett értünk. ” (Gal 3, 13). • Jézusnak el kellett szenvednie a legsúlyosabb halált: az Atyától való elszakadást. • Nem volt még ember, aki helyettesként feláldozta volna magát a híveiért. • Jézus így készített utat számunkra az Atyához.

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (3/b) • Jézus keresztje híd lett, amely átívelte a szakadékot, amely minket az Atyától elválaszt. • Jézus követői mostmár bátran hivatkozhatnak Isten színe előtt Fiának helyettes halálára. • A Szent Bíró mostmár nem bűneinkre tekint, hanem egyedül Fiának vérére, amely megtisztít minden bűntől.

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (4/a) • Jézus Krisztus feltámadott – ez az üzenet az evangélium diadala • Mohamed sírja Medinában megtekinthető • Kusinarában megmutatják azt a helyet, ahol Buddhát elégették és hamvait a folyóba szórták • Jézus sírja azonban üres (Mk 16, 6)

Jézus sírja

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (4/b) • Ha más vallások tanításai erkölcsileg értékesek is, egyetlenegy vallásalapító sem győzte le a halált! • Krisztus a halottak birodalmában volt. • Ő visszajött a halottak közül, és szabaddá tette számunkra az utat az örö élet felé.

Mohamed sírja

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (5/a) • Jézus Krisztus szereti a bűnösöket és visszajön. …Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa (üdvözítse) a bűnösöket, (1 Tim 1, 15) • Jézus nem veti meg a bűnösöket, hanem szereti, még a kereszten is gondja volt egy gyilkosra (Lk 23, 39 -43) • Jézus segít, hogy elrendezzük a bűneinket

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (5/b) • Buddha megvetne bennünket a bűneink miatt • Mohamed fáradságos zarándokutakat és aszketikus életet mérne ránk • Jézus bűnbocsánatot kínál és azt mondja: • “Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek (Mk 11, 28)

5 különbség a vallásalapítók és Jézus Krisztus között (5/c) • Jézus nem hagyott itt bennünket arra való utalás nélkül, hogy visszajön majd, és mint vőlegény, magához veszi menyasszonyi gyülekezetét, mindazokat, akik Benne bíztak és őt szerették. • Eddig az Ószövetség valamennyi ígérete beteljesedett – nincs okunk kételkedni Isten szavában. • Egyetlen vallás sem nyújt reménységet arra nézve, hogy a vallásalapító visszajön.

Mi a különbség az igazi hit és a vallásos hit között? (1) • Az igazi hit abban áll, hogy megragadjuk Isten kezét, ennek örvendezünk és hálát adunk érte. • A bűn vonzása erősebb, mint az ember erkölcsi ereje és akarata. Senki nem tud a saját erejéből ettől szabadulni. • Aki nem fogadja el az evangéliumot; Isten ajánlatát Jézus Krisztusban, az elvész örökre. • Jézus nélkül minden vallás csupán ópium vagy Istentagadás.

Mi a különbség az igazi hit és a vallásos hit között? (2) • Az ember nem a bűnei miatt kárhozik el, hanem azért, mert nem fogadta el a felkínált megmentést. • Vallásával, idealizmusával, erkölcsiségével együtt ott kell töltenie az örökkévalóságot, ahol nincs nyugalom, nincs bűnbocsánat. “Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás” (Mt 8, 12).

Mi a különbség az igazi hit és a vallásos hit között? (3) • Az ember nem a saját cselekedetei által menekül meg, hanem egyedül Isten kegyelméből. Akkor az örökkévalóságot az ÚR Jézus mellett tölti. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. (Jn 14, 1 -3)

Mi a különbség az igazi hit és a vallásos hit között? (4) • Vallásos az az ember, aki gyakorolja vallása szertartásait, templomba jár, szolgál, igyekszik betartani vallása előírásait – Jó ember • Keresztyén hívő az az ember, aki nem önmaga rendelkezik élete fölött, hanem Krisztus kezébe adta azt. Ez az igazi hit. • Erre nyeri el bűnei bocsánatát, és Isten Szelleme (Szent Lelke) átveszi élete fölött a vezetést. (Jn 1, 9; Róm 8; 14)

Mi a különbség az igazi hit és a vallásos hit között? (5) • Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert. (Jn 1, 9) • Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. (Rom 8, 14) • Isten Szent Lelke állandóan felhívja a hívő figyelmét hibáira és egyre alaposabban megismerteti vele Isten Fiának megváltó tettét.

Mi a különbség az igazi hit és a vallásos hit között? (6) • Aki így jár Krisztussal, az nem tehet mást (nem is akar), mint hogy dícséri számtalan hívő testvérével együtt az Istent mindörökké. Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcseséget és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást. (Jel 5, 12)

Hogyan viszonyuljon a keresztyén ember a más vallású vagy világnézetű emberekhez? • Nem harcol ellenük, hanem eléjük éli Krisztust. • Jézus azt akarja, hogy úgy szeressük a felebarátunkat mint önmagunkat. • A keresztyén embernek ezért nem lehet ellenségképe. A háború nem Isten akarata. • A Biblia Istene, akinek Fia Jézus Krisztus, szeretetet helyezett a gyűlölet helyébe.

Hogyan viszonyuljunk a jövevényekhez? • Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, amelylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, amelyben jövevény voltál. (I Móz 21, 23) • Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom. (Zsolt 109, 4)

ÚR lesz a Jézus mindenütt • Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Filippi 2, 5 -11)