TUDATOSODS ARANY VIKTOR Vannak dolgok amelyek elre lthatk

TUDATOSODÁS ARANY VIKTOR

Vannak dolgok, amelyek előre láthatók. Az ember megy az utcán, lát egy autóvezetőt, és bizonyos jelekből megérzi, hogy ez egy lassú, bizonytalan vezető, vagy ügyes, és a lehető leghamarabb fog céljához érni, de azt is, ha valakinek a vezetési módja magában hordja az elkövetkezendő balesetet.

A tudatlan ember sodródik az élet tengerén, mint egy papírhajó.

A tudatosodás első fokozata, amikor észleli, hogy a sors nem csak jó és kellemes dolgokból, hanem fájdalmas, és szenvedtető eseményekből áll. Ösztönösen és persze eredménytelenül megpróbálja kizárólag a kellemeseket megélni, és a kellemetleneket elkerülni. A Sors igazságtalan, szeszélyes hatalomként tűnik fel előtte, a megélt jót saját érdemének tudja be, a rosszat pedig mindig külső hatásként, de ennek oka az, hogy a rosszat kivetíti. Így él az emberek nagy többsége.

A tudatosodás következő fokozata, amikor az ember rádöbben, hogy a Sors nem külső hatalom, nem elkerülhetetlen végzet, hanem saját tetteiből és a külvilág arra adott válaszaiból áll, így felerészben, 50%-ban ő maga felelős sorsáért, nem hibáztathatja érte kizárólagosan a külvilágot.

A tudatosodott ember felismeri a tettei és a Sors válaszai közötti összefüggést, meglátja azt a törvényszerűséget, hogy a külvilág melyik válasza mögött milyen ok és cél rejtőzik, így kezébe tudja venni saját sorsának irányítását, mert célzott tetteivel célzott választ ér el a külvilág részéről, ügyeinek forrását és megoldását önmagában keresi.

A megvilágosodott ember már nem lát különbséget önmaga és a külvilág között, mindkettőt önmagaként, mindkettő reakcióit önmaga reakcióiként, önmagával folyatott párbeszédként látja.

A tudatosodás állandó fokozatos és folyamatos. Aki magától nem tudatosodik, az a fájdalmasabb kényszertudatosodáson megy keresztül. Ha a tetteinkkel, és azok következményével való szembesülést, elemzést a tányér elmosogatásához hasonlítjuk, akkor két lehetőség áll fenn az ember számára. Választhatja a (látszatra) nehezebb utat, és minden étkezés után igyekezhet a még langyos tányért hamar vízzel leöblíteni, mosogatószerrel megtisztítani, eltörölgetni, és visszatenni a helyére a konyhaszekrénybe.

A (látszatra) könnyebb, valójában azonban nehezebb út úgy működik, hogy az ember a legkisebb ellenállást választja, és étkezés után a tányért behajítja a mosogatóba, és a következő étkezésnél elővesz egy tisztát. Magyarán nem szembesül tetteivel, nem elemzi azokat, hanem a szőnyeg alá söpri, és él a vakvilágba. Egy ideig nagyon jól működik ez, azonban a krach, a csőd, baleset előre látható.

Egyszer eljön az a pillanat, amikor az ember nagyon szeretne enni, tiszta tányér azonban már nincs, a mosatlan egekig érően felhalmozódott és már csak a fizikai hely hiányában is nehézkes a mosogatásba belekezdeni. balesetveszélyes is, arról nem is beszélve, hogy az odaszáradt ételmaradékot háromszorosan nehéz lepucolni a tányérról. így aztán sokszoros munkával, sokszoros időfelhasználással, türelmetlenül, éhesen, és ingerülten kényszerül az ember nekilátni a mosogatásnak.

Ez az állapot, amikor az ember úgy érzi, csődbe jutott. Van, aki több csődöt is megél életében, mire eljut arra a felismerésre, hogy jobban jár, ha nem hagyja megtelni a mosogatót mosatlan edénnyel. Saját döntésünk, hogy étkezés után mosogatunk vagy nem, azonban érett emberként fel kell vállalnunk tettünk következményeit, és nem a külvilágot kell kárhoztatnunk érte!

Ha csődbe jutottál, írj! aranyviktor 001@gmail. com Van megoldás! http: //hitbenhat. hu/