Mennyit r egy cg A cgrtkelsi mdszerek elmleti

Mennyit ér egy cég? A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása

Cégértékelési módszerek üSzorzószámos cégértékelés üSaját tőke alapú cégértékelés üGazdasági hozzáadott értékalapú cégértékelés üDiszkontált cash-flow alapú cégértékelés

Szorzószámos cégértékelés I. EBITDA alapú � határokon átnyúló tranzakciók –> számviteli beszámolók eltérősége �alapja: üzemi eredmény + amortizáció �szorzószám: a tőzsdei cégek adásvétele során realizált szorzó -> iparáganként

Iparági szorzószámok

Szorzószámos cégértékelés – EBITDA alapú Hátránya: • nem veszi figyelembe a pénzügyi eredményt (kamatok, kamatjellegű tételek, árfolyam-különbözetek); • nem veszi figyelembe a rendkívüli eredményt (beszámolóban rendkívüli bevételként és ráfordításként szereplő tételek); • cégérték nem minden esetben a valóságot fejezi ki; • mikro- és kisvállalkozások esetén korrekciós tételek szükségesek.

Szorzószámos cégértékelés – EBITDA alapú

Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú II. Adózott eredmény alapú �ténylegesen realizált adózott eredményből indul ki; �alapja: adózott eredmény -> ami felhasználható osztalékfizetésre vagy saját tőke növelésére mérleg szerinti eredményként �szorzószám: használhatóak a tőzsdén jegyzett cégek értékesítése során elért szorzószámok

Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú Hátrányai: �az adózott eredmény nem mindig tükrözi a cég tényleges eredményét -> „adóoptimalizálás” �tulajdonosváltozás, személyesen közreműködő tag változása esetén az adózott eredmény mértéke is változhat.

Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú

Saját tőke alapú cégértékelés �Kiindulási alap: Társaság mérlege. �Azt vizsgálja mekkora a cégben lévő eszközök, források piaci értéke és a kettő különbözete a saját tőke értéke, vagyis a cégérték. �Saját tőke: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék és mérleg szerinti eredmény összege. �Lényegében azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek és forrásainak „értékesítése” során mekkora jövedelemhez jutnának a tulajdonosok.

Saját tőke alapú cégértékelés Előnyei: �olyan tételek is számításba kerülhetnek, amelyek nem szerepelnek a társaság könyveiben (good-will, szellemi termékek, kapcsolati tőke, szerződés állomány, stb. ); �nem valós piaci értéken szereplő tételek piaci értéken kerülnek számításra (szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, stb. ); �befektetett eszközök esetén a számviteli törvény alapján elszámolt értékcsökkenés korrigálható a tényleges értékcsökkenéssel.

Saját tőke alapú cégértékelés Hátrányai: �nem minden esetben lehetséges a piaci érték pontos meghatározása; �ingatlan tulajdonnal rendelkező társaság cégértékelése esetén ingatlan értékbecslés is szükséges lehet; �devizás tételek értékelése -> nagyarányú árfolyammozgás, valamint jelentős összegű devizás tételek esetén kockázat.

Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés Alapelve: Nem elegendő haszon realizálása egy társaságban, hanem a haszon mértékének meg kell haladnia a kockázatmentes pénzügyi befektetéssel (bankkamat, állampapír kamat, stb. ) elérhető hozam mértékét -> Befektető kockázatot vállal a cégbe történő befektetéssel, ezért a módszertan szerint: cégérték = ténylegesen elért hozam – kockázatmentes pénzügyi befektetéssel elérhető hozam.

Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés

Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés Előnyei: �tényleges piaci hozamokból indul ki (pl. jegybanki alapkamat, általában elérhető banki kamat, stb. ) �ténylegesen realizált adózott eredményt veszi figyelembe <-> „adóoptimalizálás”.

Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés Hátrányai: �csak nyereséges cégek esetén alkalmazható, mivel veszteséges cégek esetén a cégérték negatív lenne �adózott eredmény nem minden esetben tükrözi a társaság tényleges eredményét.

Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer) �Alapelve: a vállalkozás értéke mindaz a jövedelem (készpénzben), amit a vállalkozás az üzleti tevékenységével hosszú távon, teljes élettartama során realizálni képes. �A DCF módszerint tehát a vállalkozás értéke a jövőbeli várható pénzáramlások, illetve ezek kockázatát is kifejező rátával diszkontált értéke. �Diszkontráta elfogadott mértéke 15% vagy 30% -> függ a cég múltjától (mennyire stabil), illetve az üzletág piaci tendenciáitól.

Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer)

Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer) Előnyei: �a leginkább elfogadott cégértékelési módszer; �a múlt adataira épül és a tényadatok tendenciái alapján meghatározott növekedési ütemmel számol; �az évek előrehaladásával csökkenő hozamok.

Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer) Hátránya: �jövőre valószínűsít hozamokat -> vagy alul teljesülnek vagy felül

Mennyit ér a cég? �Különböző módszerek alapján más-más cégértékek számszerűsíthetőek; �Bizonyos módszerek alapján történt cégértékek ki is zárhatóak az értékelés során; �Átlagolás.

Mennyit ér az üzletrész? Mitől függ? �szavazati jogok aránya többségi vagy sem? �részt vesz a cég működtetésében vagy csak tulajdonos? �ki viszi tovább a céget? �stb.

Mikor helyes a cégérték meghatározás? �Minden értéknövelő, értékcsökkentő tényező figyelembe vételre kerül. �Aktuális gazdálkodási adatok számba vétele is szükséges, nemcsak a lezárt üzleti évek.

Mi szükséges a jó cégértékeléshez? �Jogi dokumentumok – cégkivonat, társasági szerződés �Gazdálkodási dokumentumok - éves beszámolók (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet); - analitikák (befektetett eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek, stb. ); - éves üzleti tervek. �Egyéb információk (beszámolóban nem szereplő tételek, egyes beszámolóban szereplő tételek tartalma, szerződésállomány, vevőkapcsolatok, stb. ).

Köszönöm a figyelmet! Ferik Edit jogi szakokleveles közgazda Adótanácsadó ferik. edit@proferre. hu www. proferre. hu