A hztartsok gazdlkodsa Kik alkotnak egy hztartst Milyen

A háztartások gazdálkodása Kik alkotnak egy háztartást? Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? Mire költik a háztartások a jövedelmeiket?

Évi kollégiumba készül Nagy öröm érte a Szerencsés családot: Évi sikeresen felvételizett az első helyen választott fővárosi középiskolába. Mivel ősztől a napi utazás közel 3 órát venne igénybe, ezért döntésre kell jutni: vállalják-e a hosszadalmas utazást, vagy Évi inkább kérje felvételét egy budapesti kollégiumba? A megváltozott helyzetre való tekintettel a családnak át kell gondolnia közösen az anyagi helyzetét. A Szerencsés családnak gazdasági döntéseket kell hoznia, tehát gazdálkodik. Annak a színterét, ahol a család gazdálkodik, háztartásnak nevezzük. Ismerjük meg a Szerencsés család háztartását, és gondoljuk át, mi hogyan döntenénk hasonló helyzetben!

Évi kollégiumba készül A kollégiumi ellátás 1 hónapra 18 ezer forintba kerül, a távolsági bérlet és a BKV-bérlet ára együtt 8 ezer forint lenne. • Vitassátok meg (lehetőség szerint négyfős csoportokban/”családokban”), hogy melyik lehet a jó megoldás Szerencsésék számára! Amikor döntéseket hozunk arról, hogy mit vásároljunk a boltban, hogy bowlingozzunk-e, vagy moziba menjünk, hogy félretesszük-e a zsebpénzünk egy részét egy jó cipőre, vagy hogy vállalunk-e nyári munkát – fontos gazdálkodási tevékenységet végzünk. Minden döntésünknek hatása van másokra is. Nem mindegy tehát, hogy mikor mit döntünk, milyen iskolát választunk, milyen munkát vállalunk, mire költjük a pénzünket, hogyan takarékoskodunk.

Mi a háztartás? Válasszátok ki a képen látható példák közül, melyik nem minősül háztartásnak! • A Szerencsés család közös lakásban • Szerencsés nagyinál látogatóban az unokák • Szerencsés Peti és barátja közös albérletben • Szerencsés Éva és az unokatestvére egymás melletti kertes házban A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egy-egy háztartást alkot. Több család is alkothat egy háztartást például olyankor, amikor több generáció él együtt (nagyszülők, szülők és a gyermekek). Ha fiatal felnőttként barátnőddel vagy barátoddal összeköltözöl, akkor is háztartásról beszélhetünk, hiszen a költségek közös vállalása és a közös fogyasztásból származó előnyök kihasználása közös gazdálkodásra sarkall titeket.

A családi kassza A Szerencsés család összeül, hogy végiggondolják az anyagi helyzetüket a felmerülő új kiadások függvényében. Először a bevételeiket tekintik át: • • Az édesapa nettó fizetése havonta 151 000 forint, és emellett a 26 660 forintos családi pótlékot is ő kapja a két eltartott gyermek után. Az édesanya fizetésének nettó, kézhez kapott összege 85 150 forint. Van egy panellakásuk is Budapesten, azt egyetemistáknak adják ki albérletbe, amelyből 55 000 forint bérleti díjra lehet számítani havonta. A munka mellett Szerencsés anyukának marad ideje a hobbijára, a hímzésre is. Hímzett zsebkendőit a havi vásáron szokta eladni, ami mintegy 12 000 forint extra bevételt jelent a családnak. Keressetek még példákat, milyen erőforrásokkal, milyen bevételeket érhetnek el a családok!

A családi kassza Összegezzétek, mekkora a Szerencsés család összes havi jövedelme! Derítsétek ki, hogy az alábbiak közül melyik nem lehet a Szerencsés család bevétele? 1. Peti zsebpénze 2. Szerencsés apu 20 ezer forintos kenónyereménye 3. Szerencsés anyu Erzsébet-utalványa 4. Szerencsés nagyi szociális támogatása, amit az önkormányzattól kap A háztartások jövedelme: • munkából származó bevételek • vagyonból származó jövedelem • társadalmi juttatások (transzferek) • egyéb jövedelmek

A pénzcsap A Szerencsés család a bevételek összeírását követően a havi kiadásairól is listát készít, hogy lássák, mire megy el a pénz egy hónapban. Ez a lista segítségükre lesz a döntéshozatalban Évi kollégiumi elhelyezésének kérdésében is. Írjátok össze, hogy szerintetek általában milyen kiadásai lehetnek egy családnak!

A pénzcsap Kiadás Élelmiszer Villanyszámla Benzin Gázszámla Tisztálkodószerek Mosogatógép havi törlesztőrészlete Napilap havi előfizetése Tisztítószerek Iskolai ebédbefizetés (2 fő) Közösségi közlekedés Vízdíj Szemétdíj Mobiltelefon Biztosítások havi díja Tv-, telefon-, internet- előfizetés Ruházati cikkek Mozijegy Zsebpénz Banki költségek Költség 102 000 Ft 10 600 Ft 42 000 Ft 10 200 Ft 15 500 Ft 4 500 Ft 3 600 Ft 5 900 Ft 10 000 Ft 11 100 Ft 6 700 Ft 3 000 Ft 15 000 Ft 11 900 Ft 12 500 Ft 28 000 Ft 12 000 Ft 15 000 Ft 1 500 • Nézzétek át a táblázatban található kiadásokat, és beszéljétek meg, melyiken, hogyan (és miért) lehetne spórolni! • Mondjatok példát olyan kiadásokra, amelyeken nem lehet változtatni! • Van-e a táblázatban olyan kiadás, ami luxusnak minősül?

A pénzcsap • Rendszerezzétek a család kiadásait a KSH-csoportosítása szerint! • Készítsétek el a család kiadási tortadiagramját! A KSH-csoportosítást a tortadiagram mellett láthatjátok. • Állapítsátok meg, hogy az egyes kiadási csoportok milyen százalékos arányt képviselnek a teljes tortából! • A fenti arányokat hasonlítsátok össze az ábrán látható KSH-adatokkal! Példák a KSH (=Központi Statisztikai Hivatal) kategóriáira: • • • élelmiszer: tej, kenyér, iskolai ebédbefizetés lakásfenntartás: villany, gáz, lakásbiztosítás közlekedés: buszbérlet, vonatjegy, tankolás hírközlés: tv, telefon, internet kultúra, szórakozás: mozi, szépirodalmi könyvek, koncert egyéb: cigaretta, biztosítások, ruházati cikkek, alkohol stb.

Összegzés

A háztartások szerepe a gazdaságban A háztartás azoknak a csoportja, akik közösen döntenek arról, hogy mire fordítják a jövedelmüket. A háztartás a gazdaság legkisebb egysége. Eladóként erőforrásokat (munkaerő, tőke, föld) értékesítenek, vevőként termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak. A háztartások többnyire a piac igénybevételével adnak el és vásárolnak.

A háztartások bevételei

A háztartások bevételtípusai • A pénzbeni bevételek legfőbb forrása a munkából származó jövedelem. • A munkavégzés történhet munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban. • Munkaviszonyban munkabért fizet a munkáltató a munkavállalónak, megbízási jogviszonyban megbízási díjat a megbízó a megbízottnak, vállalkozási jogviszonyban vállalkozási vagy vállalási díjat a megrendelő a vállalkozónak. A munkajövedelem függhet a munkában töltött időtől vagy a teljesítménytől. Pénzbeni bevételek egyéb forrásai: • Vagyonból származó jövedelem: például ha nyáron bérbe adjuk a család nem használt nyaralóját, vagy ha a bank a számlánkon elhelyezett zsebpénzünk után kamatot fizet. • Társadalmi jövedelmek (juttatások): például a családi pótlék, a munkanélküli-segély, a tanulmányi ösztöndíj. Ilyenkor az államtól jutunk bevételhez. Ezeket a transzfereknek nevezett juttatásokat az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a háztartásoknak előre meghatározott elvek szerint. • Egyéb jövedelmek: például ha pénzt nyerünk a lottón, vagy örököljük dédszüleink megtakarításait. Természetbeni juttatások: Ilyen juttatás lehet például a céges autó, a mobiltelefon, a vásárlási utalvány vagy az egészségpénztári befizetés.

A háztartások kiadásai A háztartások először azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik meg, amelyekre éppen a leginkább igényük van, kiadásaikat főként a szükségleteik befolyásolják. Az egyes háztartások igényei eltérhetnek egymástól, például attól függően, hogy a család tagjai hol laknak, milyen korúak, milyen iskolai végzettségűek, mivel foglalkoznak, milyen kulturális háttérrel rendelkeznek. A háztartás rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével járó tranzakciókat együttesen kiadásoknak nevezzük. Háztartások folyó fogyasztási kiadásainak főbb csoportjai Élelmiszer Lakásfenntartás Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Egyéb

A háztartások kiadástípusai A fontosabb háztartási kiadások: • folyó fogyasztási kiadások • tartós fogyasztási cikkek • állami elvonások (pl. adók) Javak szükségletek szerinti csoportosítása: • létszükségleti cikkek • normáljavak • luxusjavak Folyó fogyasztási kiadások: a létfenntartáshoz, a mindennapi életvitelhez kapcsolódó kiadások. Például amikor a szüleink kéthetente nagybevásárlást tartanak, vagy előfizetnek az internetre, rendszeresen csökkentik a háztartás rendelkezésre álló jövedelmét. Enni mindenkinek kell, ahogy az sem árt, ha télen tudunk fűteni és világítani. Ezeket létszükségleti cikkeknek nevezzük, mivel ezek fogyasztását a háztartások a jövedelmük változása esetén sem csökkentik. Tartós fogyasztási cikkek: nem egyszeri és nem azonnali, hanem hosszabb távú, vagyis tartós fogyasztási cikkek beszerzése. Például amikor a család új autót vagy nyaralót vásárol. Azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek fogyasztása együtt nő a háztartás jövedelmének növekedésével, normáljavaknak nevezzük. Állami elvonások: a háztartások jövedelmüknek egy előre meghatározott részét közvetlen ellenszolgáltatás nélkül kötelesek az államnak átengedni. Ezeket az állam általi elvonásokat összefoglalóan adóknak nevezzük Ha több a zsebpénzünk, gyakrabban járunk moziba vagy gyakrabban utazunk a családi autóval. Azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyekből nagyobb arányban növeljük a fogyasztásunkat, mint ahogy a jövedelmünk növekszik, luxusjavaknak nevezzük.

A legfontosabb tudnivalók Kik alkotnak egy háztartást? Akik jövedelemmel rendelkeznek, amit közösen használnak fel, és közösen hozzák meg fogyasztási döntéseiket. A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egyegy háztartást alkot. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? Egy adott időszak alatt a háztartások pénzben és természetben juthatnak bevételhez (munkából, tulajdonokból, társadalmi jövedelem formájában és egyéb forrásból). Ezeket együttesen jövedelemnek nevezzük. Mire költik a háztartások jövedelmeiket? A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével járó tranzakciókat együttesen kiadásoknak nevezzük. Az egyik legfontosabb tényező (mely befolyásolja a kiadásaink összetételét) az, hogy mekkora bevételre tettünk, illetve tehetünk szert, vagyis az, hogy mekkora jövedelem felett rendelkezhetünk. A felhasználás szempontjából a KSH a következő 6 kategóriába sorolja a kiadásokat: élelmiszer, lakásfenntartás, közlekedés, hírközlés, kultúra/szórakozás, egyéb. A következő óra témája: Hogyan készítsük el a családi költségvetést?