Gazdlkodsi modul Gazdasgtudomnyi ismeretek I Kzgazdasgtan KRNYEZETGAZDLKODSI MRNKI

  • Slides: 26
Download presentation
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke

Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke

A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés körülményeit a mezőgazdasági sajátosságok befolyásolják és e sajátos feltételrendszer

A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés körülményeit a mezőgazdasági sajátosságok befolyásolják és e sajátos feltételrendszer legfontosabb elemei üa termőföld, üa termelő állatok, üa kitettség, üa szezonalitás, üa biológiai faktor jelenléte.

A mezőgazdaság erőforrásai A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása. Termelés során termelési

A mezőgazdaság erőforrásai A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása. Termelés során termelési tényezők kerülnek felhasználásra: – Munka (munkaerő) – Természeti tényezők (föld) – Tőke Vállalkozó kézség Kreativitás Információ Társadalmi tényezők

MUNKAERŐ

MUNKAERŐ

A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai • • • Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási

A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai • • • Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben • Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei • A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok • Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban

A foglalkoztatottak száma és aránya Év Nemzetgazdaság Mezőgazdaság Élelmiszeripar 1000 fő % 1990 4880

A foglalkoztatottak száma és aránya Év Nemzetgazdaság Mezőgazdaság Élelmiszeripar 1000 fő % 1990 4880 100, 0 693 14 234 5 1993 3827 100, 0 349 9 197 5 1997 3646 100, 0 288 8 160 4 2000 3871 100, 0 241 6 161 4 2001 3868, 3 100, 0 243, 4 6, 3 158, 0 4, 1 2002 3870, 6 100, 0 240, 9 6, 2 161, 1 4, 2 2003 3921, 9 100, 0 215, 2 5, 5 152, 0 3, 9 2004 3900, 4 100, 0 204, 9 5, 3 141, 1 3, 6 2005 3901, 5 100, 0 194, 0 5, 0 140, 4 3, 6

A mezőgazdasági munkaerő-felhasználása (ÉME) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Nem fizetett munkaerő

A mezőgazdasági munkaerő-felhasználása (ÉME) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Nem fizetett munkaerő 573415 532491 507762 521151 458037 426634 406641 Fizetett munkaerő 138561 132414 135175 125590 123870 127151 113980 Összesen 711976 664906 642937 646741 581907 553785 520621 ÉME (Éves Munkaerő Egység): egyetlen olyan személy munkaidő ráfordításának felel meg, aki egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben.

A munkaerő korcsoportok szerinti összetétele A munkaerő korösszetétel szerint (%) Korcsoportok Mezőgazdaság Ipar 1990

A munkaerő korcsoportok szerinti összetétele A munkaerő korösszetétel szerint (%) Korcsoportok Mezőgazdaság Ipar 1990 2001 14 -29 év 23, 5 17, 9 28, 2 28, 4 30 -39 év 31, 0 23, 1 30, 9 24, 4 40 -49 év 27, 2 34, 0 26, 5 30, 1 50 év felett 18, 3 25, 0 14, 4 17, 1 Összesen 100, 0

Az aktív keresők iskolai végzettsége szerinti összetétele Iskolai végzettség Általános iskola Középiskola Felsőfokú iskola

Az aktív keresők iskolai végzettsége szerinti összetétele Iskolai végzettség Általános iskola Középiskola Felsőfokú iskola Összesen A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) Mezőgazdaság 1990 2001 55, 3 39, 2 5, 5 100, 0 42, 3 51, 2 6, 5 100, 0 19, 5 71, 2 9, 2 100, 0 34, 0 58, 2 7, 7 100, 0 Ipar

A mezőgazdaság-, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásainak alakulása ÉV 1990. évi változatlan

A mezőgazdaság-, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásainak alakulása ÉV 1990. évi változatlan áron (millió Ft) 1987 51 095 1990 26 396 1991 16 498 1992 10 671 1993 11 266 1995 11 205 1998* 47 987 1999 48 410 2000 44 500 2001 63 146 2002 65 559 2003 65 379 2004 42 941 * Módszertani változás (1998 tól a lakossági szektor beruházásait is tartalmazza)

Kemizálás • Műtrágyázás • Vegyszeres növényvédelem • Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és –kiegészítők

Kemizálás • Műtrágyázás • Vegyszeres növényvédelem • Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és –kiegészítők • Műanyagok felhasználása – Fóliák, csövek

Műtrágya-felhasználás Megnevezés 1985 1990 1992 2004 205 104 31 72 79 Nitrogén 86 55

Műtrágya-felhasználás Megnevezés 1985 1990 1992 2004 205 104 31 72 79 Nitrogén 86 55 24 50 51 Foszfor 51 20 4 10 13 Kálium 68 29 3 12 15 1338 671 179 423 461 1 hektár mezőgazdasági terültre jut (kg) Ebből: Műtrágya-ellátás hatóanyagban (1000 tonna)

Biológia - Genetika • Növénynemesítés, fajtakeresztezés • Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása •

Biológia - Genetika • Növénynemesítés, fajtakeresztezés • Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása • Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok • A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

Állatállomány alakulása (1000 db) Év Szarvasmarha Juh Sertés Felnőtt baromfi 1990 1571 1865 8000

Állatállomány alakulása (1000 db) Év Szarvasmarha Juh Sertés Felnőtt baromfi 1990 1571 1865 8000 31121 1995 928 977 5032 27549 2002 770 1103 5082 23235 2004 724 1397 4059 32814 2005 708 1405 3853 31902

FÖLD

FÖLD

A termőföld sajátos tulajdonságai • Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közgazdasági termékenység • • Mesterséges

A termőföld sajátos tulajdonságai • Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közgazdasági termékenység • • Mesterséges termékenység Helyhez kötött (immobil faktor) Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan Örökkévaló Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs Befolyásolja a mezőgazdasági termék egyéni értékét

A föld, mint erőforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése A föld kereslete származékos kereslet Származékos

A föld, mint erőforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése A föld kereslete származékos kereslet Származékos kereslet: A vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél. A termelési tényezők iránti kereslet a piaci kereslet által befolyásolt származékos kereslet. A föld kínálata állandó, rugalmatlan

A földterület használata művelési ágak szerint (2006) 1000 hektár Százalékos megoszlás 4509, 6 48,

A földterület használata művelési ágak szerint (2006) 1000 hektár Százalékos megoszlás 4509, 6 48, 5 Kert 96, 0 1, 0 Gyümölcsös 102, 8 1, 1 Szőlő 94, 3 1, 0 Gyep 1014, 5 10, 9 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 5817, 2 62, 5 Erdő 1776, 7 19, 1 Nádas 61, 1 0, 7 Halastó 34, 2 0, 4 TERMŐTERÜLET 7689, 2 82, 6 Művelés alól kivont terület 1614, 2 17, 4 ÖSSZES FÖLDTERÜLET 9303, 4 100, 0 Megnevezés Szántó

1994. évi LV. törvény a termőföldről I. Fejezet Bevezető rendelkezések II. Fejezet A termőföld

1994. évi LV. törvény a termőföldről I. Fejezet Bevezető rendelkezések II. Fejezet A termőföld tulajdonjogának megszerzése III. Fejezet A termőföldek használata IV. Fejezet A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások V. Fejezet A termőföld hasznosítása és védelme VI. Fejezet A talaj védelme VII. fejezet Hatálybalépés, átmeneti és záró rendelkezések

A földtulajdonnal kapcsolatos kérdések Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy

A földtulajdonnal kapcsolatos kérdések Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföld legyen. A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az 1000 hektárt.

Belföldi jogi személyek Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet (szövetkezet és

Belföldi jogi személyek Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet (szövetkezet és gazdasági társaság) termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Kivéve: • Magyar Állam, • Önkormányzat, • Közalapítvány.

Külföldi személyek A jogszabály korábban egyértelműen kimondta, hogy a külföldi magánszemély és jogi személy

Külföldi személyek A jogszabály korábban egyértelműen kimondta, hogy a külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát NEM szerezeti meg. 2004. májusában tartalmazza: elfogadott törvénymódosítás az alábbiakat A tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Külföldi magánszemély és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Időtartam szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Időtartam szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat) termőföldre haszonbérleti szerződést legfeljebb 20 évre köthet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint bérbeadó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet. Erdő és ültetvény esetében a művelési ágak sajátosságainak megfelelő, a fentiektől eltérő szabályozás van hatályban. A külföldi magán- és jogi személyek legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Terület nagysága szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Terület nagysága szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat, a gazdasági társaság és a szövetkezet) legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 ha vagy 50000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától, vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől haszonbérel.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!