Gazdlkodsi modul Gazdasgtudomnyi ismeretek I Kzgazdasgtan KRNYEZETGAZDLKODSI MRNKI

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és jellemzői napjainkban Közgazdasági szabályozók a mezőgazdaságban 21. lecke

A 80 -as évek fő jellemzői „magyar mezőgazdasági modell” 1. A termelőszövetkezeti szektor túlnyomó súlya a mezőgazdasági nyersanyagtermelésben. 2. A mezőgazdasági kistermelés jelentős súlya. 3. A kiegészítő tevékenységek számottevő szerepe. 4. Az állami szektor domináns volta az élelmiszerfeldolgozásban és az élelmiszer-kereskedelemben.

Az előzményekről 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény A 80 -as évek végén bevezetett adóreform A kétszintű bankrendszer kialakítása A termelői és fogyasztói árak kezdődő liberalizálása A külkereskedelem állami monopóliumának oldódása Az ún. előprivatizáció beindulása Egy 1989. évi jogszabály lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek vagyonuk 50%-át a szövetkezet dolgozói között felosszák (a földvagyonra nem terjedt ki) Az állami és tanácsi vállalatoknak az átalakulásról szóló 1989. évi XIII. törvény értelmében kft-vé vagy rt-vé kellett átalakulniuk 1992. december 31 ig, az ÁG-oknak 1993. június 30 -ig

A rendszerváltást követő legfontosabb gazdaságpolitikai jogszabályok • • • A privatizációs törvények Az 1992. évi I. törvény a Szövetkezetekről Az 1992. évi II. törvény a Szövetkezetekről A kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

Az egyes törvények hatása az élelmiszer-gazdaság vertikum szakaszainak társadalmi- gazdasági szerkezetében beálló változásokra Szövetkezeti törvények Privatizációs törvények A kárpótlás törvénye A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény Mezőgazdaság Élelmiszeripar Élelmiszerkereskedelem Jelentős Szerény szerény Jelentős Szerény Jelentős Nincs

Az élelmiszer-gazdaság társadalmi és gazdasági szerkezete napjainkban

TULAJDONFORMA A mezőgazdasági nyersanyagtermelésben a magántulajdonon alapuló gazdálkodás vált meghatározóvá. A külföldi tőke jelenléte csekély.

Saját tulajdon aránya a különböző méretű gazdaságoknál (2005) • • <5 hektár 92, 8% 5 -20 hektár 85, 0% 20 -50 hektár 74, 3% >50 hektár 23, 6% Összes gazdaság tekintetében 38, 3%

Földhasználat, eszközök A 90 -es évek folyamán a földtulajdon és a földhasználat szétvált egymástól. A termelőeszközök esetében, az eszközök jelentősebb része társas vállalkozások tulajdonában van.

KIBOCSÁTÁS A mezőgazdaság kibocsátásának gazdálkodó csoportok szerinti megoszlása Gazdasági társaságok 40% Szövetkezetek 10% Egyéni gazdálkodók és a lakosság más csoportjai 50% A mezőgazdasági termékértékesítés kb. 2/3 -át a társasvállalkozások adják.

Gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági és halászati ágban Gazdálkodási forma* 2005 (db) Egyéni vállalkozás 41 161 Gazdasági társaság 11 304 Szövetkezet 1 549 ÖSSZESEN 56 157 A gazdasági társaságokon belül legnagyobb számmal korlátolt felelősségű társaságok szerepelnek *KSH (2006): Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 2005. 205 p.

Az ökonómiai üzemméret Az üzem méretét a potenciális jövedelemtermelő kapacitás fejezi ki, ami egyenlő az üzem összes standard fedezeti hozzájárulásával Az üzemméret jellemzésére az Európai Méretegység (EUME) szolgál: 1 EUME = 1200 € SFH = 300 000 Ft SFH ( 1 € ~ 250 Ft) SFH: bruttó termelési érték és az előállításhoz szükséges közvetlen változó költségek különbsége

Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) 146/2004. (IX. 30. ) FVM rendelet tesztüzemi rendszer keretében kialakított standard fedezeti hozzájárulás értékek alkalmazásáról Példák a rendeletből: - búza 64 590 Ft/hektár - burgonya 430 716 Ft/hektár - juh 3 663 Ft/állat (Vállalati gazdaságtan keretében)

Gazdálkodás szerkezete Magyarországon 155 ezer gazdálkodás haladja meg az 1 EUME méretet. Az általuk használt mezőgazdasági terület kb. 4 millió hektár.

A mezőgazdasági terület megoszlása Magyarországon a gazdaságok mérete szerint, 2005 http: //epp. eurostat. ec. europa. eu/portal/page? _pageid=1073, 46587259&_dad=portal&_schema=PORTAL&p_ product_code=KS-NN-06 -022

500 ha feletti gazdaságok területe/ megyei szinten SAPS támogatást igénylők 39 % 4. 6 % 43 % 3. 1 % 3. 4 % 46 % 2. 2 % 51 % 6. 8 % 2. 1 % 28 % 3. 7 % 46 % 5. 4 % 51 % 4. 5 % 35 % 4. 3 % 11 % 6. 7 % 28 % 7. 9 % 39 % 7. 1 % 46 % 5. 1 % 43 % 3. 7 % 37 % 7. 0 % 30 % 7. 5 % 26 % 9. 5 % 34 % 5. 5 % A mezőgazdasági terület a megyék közötti megoszlása

Mezőgazdaságon kívüli jövedelemszerzési lehetőséggel bíró gazdaságok aránya (%) < 5 ha 5 -<20 ha 20 -<50 ha 50=< ha Összes Turizmus 0, 2 0, 3 1, 3 0, 3 Kézműves ipar 0, 1 0, 0 0, 1 0, 2 0, 1 Mezőgazdasági termékek feldolgozása 7, 9 8, 0 8, 9 7, 7 8, 0 Fafeldolgozás 0, 1 0, 2 0, 7 0, 1 Akvakultura 0, 0 0, 1 0, 2 0, 7 0, 1 4, 4 4, 9 9, 1 16, 2 5, 8 Szerződéses munkák 0, 0 0, 1 0, 5 1, 2 0, 2 Egyéb tevékenység 0, 5 0, 3 0, 9 3, 4 0, 7 Összesen 11, 7 12, 6 17, 4 22, 5 13, 3 Megújuló energiatermelés http: //epp. eurostat. ec. europa. eu/portal/page? _pageid=1073, 46587259&_dad=portal&_schema=PORTAL&p_product_code=KS-NN-06 -022

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!