Fractal Art Keith Mackay Mvszeti alkotsok a fraktlok

Fractal Art Keith Mackay Művészeti alkotások a fraktálok grafikus megjelenítésével Divine Connection Automatikus

A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető ismétlődés tapasztalható

A fraktál elnevezést 1975 -ben Benoit Mandelbrot adta, a latin fractus (vagyis törött, törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok tört számú dimenziójára utal, bár nem minden fraktál tört dimenziós. Ilyenek például a síkkitöltő görbék.

Benoît Mandelbrot (Varsó, 1924. 11. 20. ) lengyel származású matematikus. A Mandelbrot halmaz Családja 1936 -ban Franciaországba emigrált, 1958 -ban az USAba költözött és mint kutató-munkatárs 1958 és 1993 között az IBM Watson Research Centerben dolgozott, ahol a számítógépes grafika segítségével ábrázolni tudta a fraktálokat. Ő a fraktálgeometria felfedezője, az általa felfedezett Mandelbrothalmazt róla nevezték el.

Az önhasonlóság azt jelenti, hogy egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen bizonyos léptékig például a természetben a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, a hópelyhek alakja, a hegyek csipkézete, a fa ágai, a hullámok fodrozódása és még sok más.

A fraktál szóval rendszerint az önhasonló alakzatok közül azokra utalnak, amelyeket egy matematikai formulával le lehet írni, vagy meg lehet alkotni.

A legtöbb természeti objektum bonyolult alakú. Matematikai leírásuk lehetetlennek tűnt.

Mandelbrot bebizonyította, hogy a bonyolult struktúrák egyszerű képletekkel is leírhatók, amely a számszerű leíráson kívül az ezekben az objektumokban rejlő szabályosság felismerésében is segít bennünket. A fraktálok nemcsak színes, számítógéppel alkotott ábrák.

Egy sziget partvonala, egy folyó hálózata, a káposzta vagy a brokkoli szerkezete, vagy az erek és az idegek hálózata az emberi retinában mind-mind leírhatók fraktálként.

Mégis, több mint húsz évvel a fogalom bevezetése után még mindig nincs általánosan elfogadott fraktál-definíció, bár mondhatjuk azt, hogy a fraktálok olyan alakzatok, amelyek valamiképpen hasonló részekből épülnek fel.

Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja számos tudományos területen okozott felfordulást felfedezéseivel.

Elméleteit hasznosítják a pénzügyi világ bonyolult folyamatainak elemzésekor, de a fraktálgeometria segített az emberi szervek felépítését megérteni, sőt fölbukkan bizonyos művészeti elméletekben, a zenében és a festészetben.

A fraktálgeometria tette lehetővé a káoszelméletek számítógépes modellezését.

A káoszelmélet a matematikában és a fizikában olyan nemlineáris dinamikai rendszerek viselkedésével foglalkozik, melyek a káosznak nevezett jelenséget mutatják.

Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre. A légkör, a naprendszer, a lemez-tektonika, a turbulens folyadékok, az élő természet változása mind ilyen rendszerek.

A matematika káoszt mutató rendszerei determinisztikusak, ellenben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall.

Ebben a prezentációban, eddig és a továbbiakban, egy-két ábrától eltekintve Keith Mackay grafikus számítógépes munkáit láthatjuk, melyekben különböző Mandelbrot-halmazok grafikus megjelenítéseit használja fel a művész.

Benoît Mandelbrot 2007 -ben

A matematika iránt érdeklődőknek: Kilépés: ESC