FNIX ME MEGJUL EGYETEM FELSOKTATSI INTZMNYI FEJLESZTSEK A

FŐNIX – ME MEGÚJULÓ EGYETEM FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSEK A FELSŐFOKÚ OKTATÁS MINŐSÉGÉNEK ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK EGYÜTTES JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00015 FŐNIX- ME Dr. Szendi Dóra Okos városok helyzete a Visegrádi országokban (fogalmak és a mérhetőség problematikája)

ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE 1. Bevezetés 2. Okos városok fogalma 3. Okos városok teljesítményének mérhetősége 4. Nemzetközi példák okos városokra 5. Példa a mérhetőségre a Visegrádi országok vonatkozásában

BEVEZETÉS • egyre intenzívebb globalizáció – új kihívások a városoknak • városok szignifikáns hozzájárulása a globális GDP-hez – 2014, World Economic Forum: 80% – 2018 -ra kicsivel 80% fölé nőtt (Hajduk, 2016; Kola-Bezka et al. 2016; Worldbank, 2018) • városi népesség aránya – 1950: mindössze 80 város a világon, ahol a népesség meghaladta az egymillió főt – 2011 -re 480 db – Több mint hárommilliárd városlakó – 2050 -re ötmilliárd lehet • World Economic Forum: 2, 50, 75 és 80% – – szárazföldek 2%-a népesség körülbelül 50%-a világ energiafogyasztásának 75%-a CO 2 -kibocsátás 80%-a

VÁROSI NÉPESSÉG ARÁNYA Forrás: Worldbank adatai alapján saját szerkesztés

LEGGYORSABBAN NÖVEKVŐ MEGAVÁROSOK Forrás: Mc. Kinsey

SIKERES VÁROS ENYEDI GY. 1997 1. A sikeres város képes a gazdasági szerkezet változtatására. 2. A sikeres város szolgáltató szektorában magas az értékhúzó ágazatok aránya. 3. A sikeres várost a tudás-alapú termelés jellemzi. 4. A sikeres városban erős az innovációs képesség. 5. A sikeres városban döntések születnek. 6. A sikeres városban erős és gyarapodó a középosztály. 7. A sikeres város nagy értékű környezetet nyújt. 8. A sikeres város jól kezeli konfliktusait. 9. A sikeres városnak jelentősek a külső kapcsolatai. 10. A sikeres városban növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás.

SMART CITY KONCEPCIÓ KIALAKULÁSA • Eredetileg: 1980 -as és ’ 90 -es évek, információs kommunikációs technológiák (IKT) szerepe és – IKT tette a városokat „okossá”. – 2000 - 2010: IKT, mint okos városi infrastruktúra (ekormányzás, e-oktatás…), internet szerepe (Bizjan, 2014. ) • Nincs tiszta, egységes koncepció. tulajdonságai meghatározók) (városok egyedi

KAPCSOLÓDÓ KIFEJEZÉSEK • ökováros (~eco city), • fenntartható város (~sustainable city), • alacsony emisszióintenzitású város (~lowcarbon city), • tudásváros (~knowledge city), • intelligens város (~intelligent city), • digitális város (~digital city), • reziliens város (~resilient city), • mindenütt jelen lévő város (~ubiquitous city), • zöld város (~green city), • információs város (~information city), • élhető város (~liveable city), • hibrid város (~hybrid city), • kreatív város (~creative city), • humánus város (~humane city), • tanuló város (~learning city), • zöld város (~green city), • hálózatos város (~wired city).

SMART CITY • Nincs egységesen elfogadott definíció • Néhány fogalom: 1. olyan város, mely valamennyi kritikus infrastruktúrát megfigyel és integrál, beleértve az utakat, hidakat, alagutakat, vasutat, metrót, repülőteret, kikötőt, kommunikációt, vizet, energiát, és a főbb épületeket. Ezáltal jobban optimalizálja erőforrásait, megtervezi tevékenységeit és ellenőrzi a biztonsági szempontokat, miközben maximalizálja a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokat (Hall, 2000).

FOGALMAK 1. 2. Komninos (2011): olyan térségek, ahol a tudás és innováció aránya nagyon magas, amelyet egyrészt a város kreatív lakossága, másrészt a digitális infrastruktúra és a tudásmenedzsment biztosít. 3. Kourtit/ Nijkamp (2012): az okosvárosok a tudásintenzív és kreatív stratégiák eredményei, melyek célja, hogy javítsák a városok társadalmi-gazdasági, ökológiai, logisztikai és versenyteljesítményét. 4. Dameri (2013): olyan pontos határokkal rendelkező földrajzi terület, ahol a magasan fejlett technológiák (IKT, logisztika, energia) együttműködnek, ezáltal előnyöket hozva létre a lakosságnak a jólét, társadalmi befogadás, környezet minősége, és intelligens fejlődés szempontjából.

FOGALMAK 2. 5. Giffinger et al. (2007): olyan digitális platform, ahol a különböző szereplők komplex ökoszisztémát hoznak létre a fejlődés érdekében, ahol valamennyi információt szenzorokkal követnek nyomon, minden időpillanatban a legjobb szolgáltatást nyújtva. 6. Hollands (2008): IKT technológiák infrastruktúrájának fejlesztése és kialakítása a társadalmi és városi növekedés érdekében, a városi szereplők hatékony bevonásával. 7. Lombardi et al. (2012): IKT technológiák széleskörű alkalmazása, amelyek a humán tőke, kapcsolati tőke és környezeti feltételek javulását is eredményezik.

FOGALMAK CSOPORTJAI 1. technokrata (technológiaorientált) megközelítés 2. komplex elméletek 3. főleg városok osztályozásával és rangsorok felállításával foglalkozó értelmezések

SMARTCITY-FOGALMAK KÖZÖS JELLEMZŐI (RICHTER ET AL. 2015) • • • IKT-infrastruktúrák elérhetősége és használata, üzleti folyamatok vezérelte városi fejlődés, társadalmi szereplők bevonása a közszolgáltatásokba, high-tech és kreatív iparágak szignifikáns jelenléte, társadalmi és kapcsolati tőke kiemelkedő szerepe, társadalmi és környezeti fenntarthatóság.

INTELLIGENS VÁROSOK Forrás: J. Cartajena (2016): Smart cities in Latin America (https: //unctad. org/meetings/en/Presentation/CSTD_2015_ppt 05_Cartajena_en. pdf)

SMART CITYK EURÓPÁBAN Forrás: European Parliament: Mapping smart cities in the EU (2014), pp. 34.

SMART CITYK ELOSZLÁSA EURÓPÁBAN Forrás: European Parliament: Mapping smart cities in the EU (2014), pp. 39.

SMART CITY HATÉKONYSÁGÁNAK MÉRHETŐSÉGE • Többféle elképzelés/ komponensek számítása, vagy komplex index értékeinek – Giffinger (2007) 6 komponense – és kapcsolódó indikátorok – Lombardi et al. (2012): 60 indikátor - továbbfejlesztett triple helix modell – Szchech (2014): Lódz vizsgálata: Giffinger 6 komponense és 19 alkalmazott indikátor – Cohen (2014): Dél-Amerika intelligens városai (6 komponens, 28 indikátor) – Smart city érettségi modellje (2014) – India (2015): okos városok támogatása – Dall’O et al. (2017): kis és középvárosok okosságának mérése – IBM smart city vizsgálat

GIFFINGER 6 DIMENZIÓJA • okos gazdaság: gazdasági versenyképesség, innováció, vállalkozási hajlandóság, teljesítmény • okos emberek alrendszer: lakosság képzettségi vagy oktatási színvonala, és társadalmi interakciók • okos kormányzás: politikában való részvétel, lakosság számára nyújtott szolgáltatások, és adminisztráció folyamata • okos közlekedés: helyi és nemzetközi elérhetőség, IKT technológiák elérhetősége, modern közlekedési rendszerek • okos környezet: attraktív természeti feltételek, és környezettudatosság • okos életkörülmények: élet minősége (kultúra, egészség, biztonság, lakhatás, turizmus, stb. )

─ ─ ─ ─ SMART CITY KONCEPCIÓ (GIFFINGER ET. AL. , 2007. ) ─ ─ OKOS GAZDASÁG OKOS EMBEREK (versenyképesség) (társadalmi és emberi tőke) innovációs környezet vállalkozói hajlam gazdasági image és védjegyek termelékenység munkaerő-piaci rugalmasság nemzetközi beágyazottság átalakulás/változás képessége ─ ─ ─ ─ képzettségi szint élethosszig tartó tanulás képessége társadalmi és etnikai pluralizmus rugalmasság kreativitás nyitott gondolkodás közéletben való részvétel OKOS KORMÁNYZÁS OKOS MOBILITÁS (részvétel) (közlekedés és IKT) döntéshozatalban való részvétel közösségi, társadalmi szolgáltatások átlátható kormányzás politikai stratégiák és perspektívák ─ ─ helyi elérhetőség nemzet(köz)i elérhetőség IKT infrastruktúra hozzáférhetősége fenntartható, innovatív, biztonságos közlekedési rendszerek OKOS KÖRNYEZET (természeti OKOS ÉLETKÖRÜLMÉNY erőforrások) (életminőség) ─ ─ vonzó természeti környezet/feltételek szennyezettség környezetvédelem fenntartható erőforrás gazdálkodás ─ ─ ─ ─ kulturális létesítmények egészségügyi feltételek egyéni biztonság lakókörülmények oktatási lehetőségek turisztikai attraktivitás társadalmi kohézió

SMART CITY FAKTOROK (NAM-PARDO, 2011. ) Technológia i faktorok Okos gazdaság Okos kormányzá s Okos emberek Smart city Okos életkörülm ények Okos környezet Intézményi faktorok Okos mobilitás Humán faktorok Forrás: Nam-Pardo, 2011. és Európai Parlament, 2014. alapján saját szerkesztés

LOMBARDI ET AL. (2012): TRIPLE HELIX MODELL • Giffinger dimenzióinak adaptálása (kivéve okos közlekedés), 60 indikátor alkalmazása • triple helix modell átdolgozott verziója, ami három szektor (egyetemek, ipar, kormányzatok) együttműködésére alapozza a tudás-teremtést és az innovációk kialakítását • A modell kiegészült a civil szektor hozzájárulásával. • adatforrások: Urban Audit adatbázis, EU projektjelentések, Eurostat, Európai Zöld Város Index. • Európai várostípusok: vállalkozói város (entrepreneurial city); úttörő város (pioneer city); élhető város (liveable city); kapcsolt város (connected city).

SZCZECH (2014) – LÓDZ VIZSGÁLATA 1. 2. 3. 4. Gazdaság: Mobilitás: egy főre jutó GDP multimodális elérhetőség (EU-27=100) 1000 főre jutó vállalkozások száma 1000 főre jutó személygépkocsik száma aktivitási ráta (%) munkanélküliségi ráta (%) lakosság elégedettsége a közösségi közlekedési rendszerekkel (0 -100 index) 5. Emberek/ emberi tőke: Környezet népesség életkor szerinti mediánja népsűrűség (fő/km 2) foglalkoztatási arány (%) 1000 főre jutó felsőfokú végzettségűek aránya év azon napjainak száma, amikor az ózonkoncentráció meghaladja a 120 µg/m 3 -t légszennyezettség fontos probléma lakosság szerint (0 -100 index) Kormányzat: segítőkész adminisztráció számára (0 -100 index) a polgárok 6. a Életminőség erőforrások felhasználása hatékony (0 -100 index) 1000 főre jutó szociális lakásokban élő háztartások száma lakosság elégedettsége terekkel (0 -100 index) biztonságos város a lakosság számára (0 -100 index) könnyű megfelelő lakáshoz jutni (0 -100 index) a közösségi

SMART CITY ÉRETTSÉGI/ FEJLETSÉGI MODELLJE • Sustainable Business Leadership Forum (Fenntartható Üzleti Vezetés Fóruma), 2014 • Reziliencia (ellenálló-képesség) – vulnerablilitás (sebezhetőség) Forrás: Kumar/Dahiya (2017) alapján saját szerkesztés

LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT SMART CITY KOMPONENSEK (FORRÁS: HAJDUK (2016) ÉS SZENDI (2017) ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS) Szerző Giffinger (2007) Eger (2009) Giffinger, Gudrun (2010) Nam, Pardo (2011) Lados (2011) Lombardi (2012) Vizsgált komponensek gazdaság, emberek, kormányzás, mobilitás, környezet, életkörülmények technológia, gazdasági fejlődés, munkahelyek számának növekedése, életminőség gazdaság, közlekedés, környezet, emberek, életkörülmények, kormányzás város társadalmi-gazdasági, politikai helyzete, a környezet gazdaságitársadalmi, technológiai jellemzői, kapcsolatok, intézményi feltételek, integráció, alkalmazások, innovációk emberek, üzleti, városi szolgáltatások, közlekedés, kommunikáció, vízgazdálkodás, energiagazdálkodás gazdaság, emberek, kormányzás, környezet, életkörülmények Kourtit, Nijkamp (2012) emberi tőke, infrastrukturális tőke, társadalmi tőke, vállalkozói tőke ISO 37120 (2014): Sustainable városi szolgáltatások: oktatás, pénzügyek, tűzvédelem, veszélyhelyzetek Development of Communities – kezelése, kormányzás, egészségügy, rekreáció, biztonság, közlekedés, Indicators for City Services and várostervezés, vízellátás; életminőség: gazdaság, környezet, biztonság, telekommunikáció, innováció Quality of Life Cohen (2014) Stankovic et al. (2017) természeti környezet, gazdaság, kormányzás, társadalom, életminőség, közlekedés infrastruktúra, élhetőség és életkörülmények, környezet, foglalkoztatás és pénzügyek, kormányzás, városi biztonság és társadalmi kohézió

SMART CITYK ELOSZLÁSA AZ EU-BAN Vizsgált városok 33%-a: környezeti dimenzió kiemelkedő szerepe. Kategóriánként eltérő sorrend az egyes komponensek fontosságában. Forrás: European Parliament: Mapping smart cities in the EU (2014), pp. 36, 38.

KÖRNYEZETI KOMPONENS TÚLSÚLYA Forrás: European Parliament: Mapping smart cities in the EU (2014), pp. 42.

GIFFINGER (2007): RANKING OF EUROPEAN MEDIUMSIZED CITIES (HTTP: //WWW. SMART-CITIES. EU/) • • Smart city modellek Városok: 100 – 500 ezer fő lakosság Új változat: 300 ezer – 1 millió fő lakosság Európai középvárosok • Cél: rangsor képzése, összehasonlítás • Városok kiválasztási szempontjai: – 100 – 500 ezer fő lakosság – Minimum egyetem (tudás pillér fontossága) – Maximum 1, 5 milliós vonzáskörzet (olyan városok kiszűrése, amelyek környezetében nagyváros van)

KOMPONENSEK Forrás: http: //www. smart-cities. eu/

INDIKÁTOROK Forrás: http: //www. smart-cities. eu/

VIZSGÁLT VÁROSOK Forrás: Giffinger, Haindlmaier & Kramar (2010): The role of rankings in growing city competition 30

RANGSOR Forrás: http: //www. smart-cities. eu/

COHEN (2014) – DÉL-AMERIKA • az intelligens városok olyan települések, amelyekben a technológia alkalmazása révén, hatékonyabbá teszik a közösségeket az alábbi területeken: erőforrás-felhasználás, energiahatékonyság, szolgáltatások minőségének javítása, fenntartható fejlődés elősegítése, vagyis olyan problémák megoldása, amivel a városlakók mindennapi életük során szembesülhetnek • 6 komponens, 28 indikátor, funkcionális várostérségek (FUA – functional urban area) • indikátorok kiválasztásának szempontjai: információk hozzáférhetősége, lekérdezések sűrűsége az információ eléréséig, homogén és összehasonlítható adatok, szakértői javaslatok Rangsor - Latin-Amerika 1 Santiago de Chile 2 Mexikóváros 3 Bogotá 4 Buenos Aires 5 Rio de Janeiro 6 Curitiba 7 Medellín 8 Montevideo

COHEN – SMART CITY „FRAMEWORK” Forrás: Cohen (2014) alapján saját szerkesztés

COHEN (2014) SMART CITY HATÉKONYSÁG MÉRÉSE Forrás: Cohen (2014) alapján saját szerkesztés

IBM SMART CITY KEZDEMÉNYEZÉS • A városok működése hét, hálózatokból, infrastruktúrából és környezetből álló alaprendszerre épül: – az „emberek” alrendszer (egészségügy, oktatás, közbiztonság, a helyi kormányzat szolgáltatásaival való elégedettség), – üzleti alrendszer, mely tartalmazza a város üzleti életet befolyásoló politikáját és szabályozási környezetét is (üzleti környezet, adminisztrációs terhek), – városi szolgáltatások alrendszer (közszolgáltatások kezelése, helyi kormányzás és adminisztráció), – közlekedési alrendszer (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők), – kommunikációs alrendszer (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon és számítógép-használat), – vízgazdálkodási alrendszer (vízszolgáltatás, csatornázás), – energiagazdálkodási alrendszer (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások).

VÁROSOK ÖSSZTELJESÍTMÉNYE Forrás: Lados (2011) 36

BÉCS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA • Város alapadatai – Lakosság: 1, 67 millió – Egy főre jutó GDP: 35 239 EUR • Előkelő hely az Európai smart cityk között: Cohen (2011): 4. hely, 2014 -ben: 3. hely • Top-down fejlesztések: város szerepe biztosításában, projektek lebonyolításában az infrastruktúra • 1993 – 2011 megújuló energiaforrások aránya: 5%-ról 11%-ra nőtt • régió egyik K+F központja – Ausztria K+F költségvetésének közel 35%-a Bécsben – bécsi egyetemek évi 2, 3 millárd euro hozzáadott érték

1. Forrás: http: //wienenergie. solarlogweb. at/2798. html Citizen’s Solar Power Plants • közösségi alapú zöld beruházás • donaustadti naperőmű: 2100 napelem modul, 2100 kilowatt teljesítmény • 200 háztartás áramellátása (4 ilyen van Bécsben) • évi 800 tonna CO 2 csökkenés

2. Car-free living / Carsharing • tömegközlekedés részaránya: 39% • város első autómentes lakóövezete: 1999 -ben, 244 lakással • zóna lakosai: saját autó helyett gyalog, tömegközlekedéssel vagy kerékpárral járnak • ‘car sharing pool’: lehetőség autót igénybevételére

AMSTERDAM FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA • Város alapadatai – Lakosság: 743 000 – Egy főre jutó GDP: 41 443 EUR • Kereskedőváros 16. században is – tengeri kereskedelmi hajók 50% érinti a várost – 400 x 400 m tárolótér: hajók adatainak gyűjtése – Világ egyik első open data megoldása • alulról jövő (bottom-up) kezdményezések - gyakorlatból tanulni • különböző karakterű negyedekben Living Lab projektek – kísérleti terület – tesztelik és tökéletesítik az egyes megoldásokat, és a bevált ötleteket már könnyebben tudják alkalmazni a város többi kerületében, illetve a világ más pontjain értékesíteni.

IAMSTERDAM

AMSTERDAMI KEZDEMÉNYEZÉSEK 1. • • • Ijburg legfiatalabb városnegyed (1990 -es évek vége) alacsony, intenzív beépítésű lakónegyed, viszonylag alacsony átlagéletkor világ egyik leggyorsabb internet hozzáférése: 500 Mb/s lakosai folyamatosan együtt dolgoznak az ASC programmal fő fejlesztési területek: közlekedés, munkakörnyezet, egészségügy és energiagazdálkodás Mesterséges szigetek a város keleti részén: 18, 000 otthon és 45, 000 lakos Kapcsolódó projektek: Amsterdam Free Wifi, Fiber-tothe-Home in Ijburg, Ijburg YOU decide, -Oosterlicht, project of Zuiderlicht-, RIng-Ring, Smart Work@Ijburg, The Digital Road Authority - Incident Management, Wijk TV

2. Zuidoost • Legzöldebb városnegyed • Központi mag: Ajax aréna, az Amsterdam Poort (vásárló negyed) és Biljmer vasútállomás körül – bevásárló és szórakoztatóipari központ Energetic Zuidoost: Amsterdam Arena és a helyi kórház (AMC) CO 2 kibocsátás csökkentése Amsterdam Arena Innovációs klaszter Cél: minél több lehetséges új fejlesztést integrálni a stadion és környékének kiszolgáló rendszerébe

HTTPS: //AMSTERDAMSMARTCITY. COM/PROJECTS 3. Nieuw West • átlagon felüli energiafogyasztású környék • kerületi szintű Smart Grid • A smart grid olyan elektromos hálózat, amely üzemeltetési és energetikai szabályozást foglal magába az okos mérés, okos készülékek, megújuló energia források és energia hatékony erőforrások területén.

VISEGRÁDI ORSZÁGOK Forrás: citypopulation. de adatai alapján saját szerkesztés

REGIONÁLIS GDP/FŐ Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés

VISEGRÁDI ORSZÁGOK OKOS VÁROSAINAK TELJESÍTMÉNYE Forrás: saját szerkesztés

MÓDSZERTAN •

EREDMÉNYEK Praha Ostrava Budapest Miskolc Warszawa Kraków Gdansk Bialystok Bratislava Kosice gazdaság emberek kormányzás mobilitás környezet életminőség Index 4, 86 3, 39 -2, 26 4, 40 1, 15 2, 66 2, 37 0, 60 -2, 91 -1, 02 0, 86 -2, 69 5, 51 0, 06 2, 21 -1, 04 4, 00 -0, 11 -0, 56 0, 68 0, 86 -4, 48 -4, 31 2, 84 -1, 37 3, 82 -1, 42 -0, 82 3, 81 2, 44 -2, 71 2, 10 -0, 40 -2, 23 0, 50 -0, 18 1, 02 -2, 47 1, 67 -1, 95 1, 53 -0, 06 -0, 46 -0, 05 -0, 74 0, 45 1, 30 -0, 75 -0, 04 -4, 04 -3, 11 1, 69 -1, 46 4, 81 1, 52 -0, 10 3, 80 5, 18 -1, 24 -2, 89 -4, 55 -6, 29 -1, 00 -6, 11 -0, 60 1, 90 -3, 64 -0, 95 -1, 19 -1, 77

EREDMÉNYEK Forrás: saját szerkesztés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!