FNIX ME MEGJUL EGYETEM FELSOKTATSI INTZMNYI FEJLESZTSEK A

FŐNIX – ME MEGÚJULÓ EGYETEM FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSEK A FELSŐFOKÚ OKTATÁS MINŐSÉGÉNEK ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK EGYÜTTES JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00015 Az idő szalad, az iskola marad Szertefoszlott kultúrfölény? Kunos Nóra

SZERTEFOSZLOTT KULTÚRFÖLÉNY? A kultúra is bizonyos fokig harc a nemzetek között. Nemcsak együttműködés, hanem verseny és harc is. Nem szeretném, ha a jövő magyar nemzedék a kultúra elültöltő puskáival felszerelve szemben találná magát más nemzetek kulturális tankjaival, repülőgépeivel és más modern fegyvereivel. Gr. Klebelsberg Kúnó 1925

SZÖVEGKÖRNYEZET Első világháború vége = a Monarchia vége Őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság Külső támadások, belpolitikai válság, ellenkormányok Menekülők százezrei Magyarországon 1920. június 4. Trianoni békediktátum Lassú, nagyon lassú konszolidáció

MAGYAR NEONACIONALIZMUS „Szeretném a köztudatba bevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítani a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és bántani nagy történelmi igazságtalanság. ” Kultúrfölény-elmélet Reformkori hagyomény A nemzet kultúregysége A kultúra teremtő erő Környező nemzetek feletti szellemi fölény Nem a kard, hanem a kultúra…

A KULTÚRFÖLÉNY-GONDOLAT EREDETE Ifj. gr. Andrássy Gyula 1860 -1929 „ha megismerik kultúránk fölényét, ha meg is tudjuk tartani ennek a kultúrának vezető szerepét és felsőbbségét azon népekkel szemben, melyek széjjel tépték. … A világot ma újból uraló szellemi áramlatok a mi vitorlánkat fogják dagasztani s nekünk fognak használni. Szolgálja tehát a magyar intelligencia a magyar kultúrát azzal a tudattal, hogy a kultúrversenyben elfoglalt helyünk legjobb ajánlólevelünk, legerősebb propagandaeszközünk lesz. ”

ÉS EREDMÉNYE • • • Érdekeltségi iskola Közel 6000 új tanterem Közel 2000 tanítói lakás Korszerű iskolaépületek 8 osztályos népiskola (1940 -től) Új tantervek minden szinten Középiskolai reform: három típus Nőoktatás általánossá tétele Tanárképzés reformja

EURÓPÁHOZ KÉPEST http: //www. tankonyvtar. hu/en/tartalom/tamop 425/2011_0001_520_europa_tarsadalomtortenete/ch 11. html

NÉPOKTATÁS – DE MIÉRT IS? Tőkés gazdálkodás • Kereskedelmi, hajózási, pénzügyi ismeretek szükséglete • Iparosodás • Civil kurázsi Polgáro- • Esélyteremtés sodás • Valódi szellemi háttér Felvilágos • Neveléselmélete koherens odás Elemi népiskolai oktatás bevezetés • Uralkodói akarat Felvilágo • Nincs előzménye sodás • Rendkívül lassú Iparoso- • A feudalizmus gát dás Pol gár o sod ás • Feudális maradványok • Idegen eredet

ÁLLAMI NÉPOKTATÁS MAGYARORSZÁGON 1845 1777 Állami irányítás Egységes tartalmak Reál ismeretkörök Tanítóképzés 1926 1868 6 -12 éves kor között két év iskoláztatás kötelező Tankötelezettség 6 -12 éves kor közt Tandíj/mentesség Állami ellenőrzés Az alapfokú oktatás erősítése Tankötelezettség kiterjesztésének terve Minden gyermeket azonos célok érdekében egységes, ingyenes, intézményes nevelésben kell részesíteni. (A nemzeti nevelés általános elveinek rendszeréről, 1790. )

VELÜNK ÉLŐ HERBARTIZMUS Kormányzás Oktatás „poroszos oktatás” Bismarck: „…nem liberalizmussal, hanem vérrel és vassal…” Fegyelem Tekintélytisztelet Drillezés Vezetés Engedelmes alattvalóvá nevelés Johann Friedrich Herbart (1776 -1841) 1806. Göttingen. Általános Pedagógia Mindannyian Herbart köpönyegéből bújtunk ki…

DE TÉNYLEG? „a gimnáziumi tanterv egészében véve - nem vette figyelembe a 10 -15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait. Nehezen megemészthetõ tananyagtömeg volt ez, tele fogalom-meghatározásokkal, felsorolásokkal” (Pukánszky Béla a Ratio Educationisról, 1777) „Úgy gondolom, hogy ha kevesebb tananyag lenne akkor azt a tudást sokkal könnyebben el lehetne mélyíteni, mint amit most tanul az ember. Ennyi dolgot képtelenség belepréselni az ember agyába, arról nem is beszélve, hogy ilyen mélységekben teljesen felesleges is. … Következménye is rengeteg féle lehet a túlterheltségnek. Lehet az akár egészségügyi probléma, pszichés probléma. Így csak az érdeklődést ölik ki az emberből. ” (11. osztályos elitiskolás diák, 2016)

DE KI TALÁLJA KI, MIT KELL TANÍTANI?

27/35 PISA – 2000 -től Szövegértés, matematika és természettudományok területén NEM lexikális, hanem alkalmazott tudást mér 3 évente félmillió diák OECD átlag alatt…

SZERTEFOSZLOTT…

RÁADÁSUL: Iskolai kiégés: - Az iskolai követelmények miatti fizikai és mentális fáradtság - Cinikus hozzáállás - A hatékonyság érzésének hiánya

DE… Őszintén szólva, ha meghallom, hogy „jó tanár” rögtön arcok ugranak be. … a legfontosabbat mind közül, felső tagozatban ismertem meg. Akkor jött be a töri, és mindenki egy nagyon unalmas tantárgyra számított. Nos, bejött egy ilyen 60 év körüli bácsika, gondoltuk, hogy biztos azért tanít törit, mert már régóta él… Persze Bandi bácsi olyan izgalmas és érdekes órát rittyentett elénk, hogy mindenki azt kívánta, bár csak törink lenne minden nap. Volt is nagy sírás, mikor hetedikben nyugdíjba ment, mi meg ott maradunk még egy évet, egy olyan tanárral, aki csak a saját szemléleteiről beszélt nekünk, a második világháborúról pedig kevésbé. A gimiben élveztem az órákat, tetszett, hogy általánosból már annyi mindent tudtam, hogy nem is igazán kellett tanulni. De az igazi változás tizenegyedikben történt meg. Fakultációt kellett választani, és hát számomra természetes volt, hogy jó, akkor töri, de arra is úgy gondoltam „lesz, ami lesz”. Hétfő, utolsó két óra, nem igazán számítottam arra, hogy én ott majd bármit megértek, vagy hogy képes leszek figyelni. Ehhez képest olyan rálátást kaptam a történelemre, amit eddig még sehol és végre kezdem megérteni az átmeneteket is, okokat, következményeket, nem csak azt, hogy ettől eddig mi tartott. Mert a jó tanár nem az, aki teleszórja ötösökkel az osztályt. Nem az, akinek mindenáron az a célja, hogy beleverje a tudást és a tényeket a gyerek fejébe. A jó tanár segít, és gondolkodni tanít meg bennünket. Rávilágít dolgokra, de hagyja, hogy mi jöjjünk rá arra, amire kell. Mert az életre senki nem készít fel bennünket. Senki nem tanítja meg nekünk, hogy kell élni, de azzal, hogy abban akarnak nekünk segíteni, hogy GONDOLKODJUNK, és ne csak magoljunk, azzal, ha belátjuk, ha nem, óriási segítséget nyújtanak a későbbiekben. Persze nem a lexikális anyagot kell majd felhasználnom egy csekk kitöltésekor, de már maga az, hogy végig tudom gondolni a helyzetet, segíteni fog.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!