Amit tudunk s amit cseleksznk Szkely Erika AKI

Amit tudunk és amit cselekszünk Székely Erika AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztálya szekely. erika@aki. gov. hu

Kutatásunk: Biró Szabolcs (szerk. ), Hamza Eszter, Molnár András, Rácz Katalin, Székely Erika (szerk. ), Tóth Kristóf, Tóth Orsolya, Varga Eszter: A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. AKI, 2012. Megjelenés alatt.

A munkaerőpiac kínálati oldala Aktív korú népesség Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Munkanélküli Gazdaságilag inaktív GYES, GYED Nyugdíjas, járadékos Alkalmazott Segítő családtag Tanuló Háztartásbeli Társas vállalkozás tagja Gazdálkodó Eltartott Szociális gondozott Szövetkezeti tag Alkalmi és idénymunkás Tőketulajdonos Passzív munkanélküli Megjegyzés: Aktív korú: a 15 -64 éves népesség. Foglalkoztatott: GYES, nyugdíj és tanulás melletti munka is. Forrás: KSH alapján az AKI Vidékpolitikai Osztályán készült összeállítás

A népesség gazdasági aktivitásának főbb mutatói 2000 2010 Változás, 2000=100% 15– 64 éves népesség 6 840, 7 6 769, 3 -1, 0 Foglalkoztatott 3 832, 0 3 750, 1 -2, 1 263, 2 474, 5 80, 3 Gazdaságilag aktív 4 095, 2 4 224, 6 3, 2 Gazdaságilag inaktív 2 745, 5 2 544, 6 -7, 3 59, 9 62, 4 4, 2 6, 4 11, 2 74, 8 56, 0 55, 4 -1, 1 Megnevezés Munkanélküli ezer fő Aktivitási arány Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta % Forrás: KSH STADAT alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült összeállítás

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség, foglalkoztatás

–A fejlettebb nyugat-európai országok foglalkoztatási szintjének (70 százalék) eléréséhez a 15 -64 éves népességből 1, 1 millió fő foglalkoztatására lenne szükség. – Ehhez a munkanélküliség felszámolása mellett a gazdaságilag inaktív népesség mintegy negyedét kellene visszavezetni a munkaerőpiacra.

Makrogazdasági környezet § Erős pénzpiaci kilengések, növekvő energiaárak § Csökkenő hazai és külföldi beruházási kedv; § Hitelhez jutás feltételeinek szigorodása; § Magas adóterhek; § Magas munkanélküliség (11%); § Csökkenő fogyasztás § Alacsony mobilitási hajlandóság; § Alacsony együttműködési, szövetkezési hajlandóság.

Vidéki térségeink jellemzői: – jelentős területi és ágazati eltérések; – gyenge vállalkozási aktivitás; – csökkenő foglalkoztatás; – magas szintű és elhúzódó strukturális munkanélküliség; – alacsonyan képzett munkaerő;

Vidéki térségeink jellemzői: – a szociális juttatásokra szorulók növekvő száma; – az adókíméléssel összefüggő „láthatatlan jövedelmek”; – a fekete és szürke foglalkoztatás egyidejű jelenléte; – 2010 -ben 200 ezer fő aktív álláskereső mellett – 2, 3 millió fő gazdaságilag inaktív (15 -64 éves) népesség, – 54%-os foglalkoztatási szint az aktív korú népesség körében;

A munkaerőpiac keresleti oldala – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan általános jelenség a szolgáltató szektor fokozódó térnyerése, a mezőgazdaság szerepének visszaesése; – 2000 -2009 között nőtt a vállalkozások száma, de foglalkoztatási képességük csökkent; – a vállalkozások túlnyomó része (90%-a) legfeljebb négy főt foglalkoztat; – a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások száma ötödével csökkent; – az alapvetően vidéki térségekben másfélszer több (5, 2 százalék) vállalkozás kötődik az agrárgazdasághoz, mint országos átlagban.

Az agrárágazat jellemzői: – leegyszerűsödött termelési szerkezet, gabonaágazat túlsúlya; – élőmunkát felváltó technológiák alkalmazása; – a nemzetgazdaság más ágazataiban elérhető magasabb jövedelmek és kedvezőbb munkakörülmények miatt gyors munkaerő-kiáramlás; – a munkaerő-felhasználás jelentős mértékben családi munkaerőn alapul; – az állandó munkaerő 90%-át a társas gazdaságok alkalmazzák; – a munkaerő-lekötés idényjellegű, a megélhetéshez mezőgazdaságon kívüli munkavállalásra van szükség.

A mezőgazdasághoz kapcsolódó foglalkoztatás bővítési eszközei § Piaci alapú munkahelyteremtés (nemzetgazdasági szempontból kívánatos) § Szociális alapú foglalkoztatás (munkaerőpiaci integrálás nélkülözhetetlen eszköze)

Piaci alapú munkahelyteremtés – a piaci kilátások kihasználására építve új munkahelyek kialakítása; – tevékenységdiverzifikáció; – a jelenlegi munkaerő egyenletesebb kihasználása; – feketemunka kifehérítése.

Piaci alapú munkahelyteremtés 2020 -ig szakágazatonként eltérő mértékű, összességében mintegy 5 -10%-os többletkibocsátás prognosztizálható elsősorban a nagyobb mennyiségű kézi munkaerőt igénylő gyümölcságazatban, illetve a zöldség- szőlő- és a borágazatban.

Piaci alapú munkahelyteremtés 2020 -ig Megnevezés Létszám ezer ÉME arány (%) Ágazati kilátások 8 – 26 34, 8 – 51, 0 Tevékenység diverzifikáció 15 – 25 49, 0 – 65, 2 ebből: élelmiszer-feldolgozás 8 – 12 23, 5 – 34, 8 közvetlen értékesítés 4– 8 15, 7 – 17, 4 zöldgazdaság 3– 5 9, 8 – 13, 0 23 – 51 100, 0 Közvetlen munkahelyteremtés összesen*

Piaci alapú munkahelyteremtés ösztönzése (aktív eszközök) – Munkaerő-piaci képzés: évente 60 -70 ezer résztvevő, 30 -40%-uk a képzés befejezését követő első három hónapban el tud helyezkedni. Hátránya: költséges, jelentős számban vannak, akik képzés nélkül is foglalkoztathatóak. – Bérjellegű támogatások (bér- és bérköltség-támogatás, járulékkedvezményt biztosító Start Plusz, Start Extra programok): évente 80 -100 ezer fő, a programban résztvevők kétharmada a továbbfoglalkoztatási idő után is a munkáltatónál marad. Hátránya: a legmagasabb iskolai végzettségűeket érinti leginkább, gyakran a nem támogatott munkavállalók rovására. – Vállalkozóvá válás ösztönzése: Évente 5 -7 ezer fő, vállalkozási aktivitást növeli. Hátránya: jellemzően csak önfoglalkoztatásra elegendő, sokan támogatás nélkül is vállalkoznának (holtteher veszteség), valamint a támogatás lejártát követően megszűnik a vállalkozás (tőke és szakismeret hiány)

Szociális alapú munkahelyteremtés aktív és passzív eszközök) 1. Közfoglalkoztatás, komplex munkaerő-piaci programok; 2. Szociális földprogram; 3. Szociális szövetkezet; 4. Saját fogyasztásra termelés.

Szociális alapú munkahelyteremtés § Átmeneti megoldás a piaci alapú foglalkoztatás hiányának leküzdésére. § A munkaerőpiaci szempontból leghátrányosabb helyzetű népesség helyzete a szociális alapú foglalkoztatás bővítésével javítható.

Szociális alapú munkahelyteremtés előnyei: § Szezonális munkaalkalmat teremtve biztosítja a megélhetéshez jövedelemforrásokat; § Hozzájárul a megőrzéséhez; résztvevők átmenetileg szükséges munkaképességének § Tehermentesíti a települési önkormányzatokat; § Lehetőséget teremt az önálló gazdálkodáshoz szükséges szakértelem, munkatapasztalat, kapcsolatrendszer megszerzéséhez.

Szociális alapú munkahelyteremtés hátrányai: § Alacsony státuszú munkakörök; § Nagyarányú újraalkalmazás (a közfoglalkoztatottak „bent ragadnak” a programokban); § Gyenge reintegráló hatás; § Támogatás nélkül nehezen fenntartható; § A résztvevők tartósan a programban „ragadnak”, nem válnak alkalmassá az önálló gazdálkodásra.

Szociális alapú munkahelyteremtés 2020 -ig Megnevezés Létszám (ezer ÉME) arány (%) Közfoglalkoztatás, komplex programok 10 – 15 20, 0 Szociális földprogram 10 – 15 20, 0 Szociális szövetkezet 5 – 10 10, 0 – 13, 3 Saját fogyasztásra termelés bővítése 25 – 35 46, 7 – 50, 0 10 – 15 20, 0 15 – 20 26, 7 – 30, 0 50 – 75 100, 0 ebből egyéni gazdaságok háztartások Közvetlen munkahelyteremtés összesen

Multiplikátor hatás § A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének közvetlen és közvetett hatásai – jelentős területi különbségek mellett – a vidéki térségek munkaerőpiacain a közvetett gazdasági hasznokon keresztül elsősorban a tevékenység diverzifikáció kihasználásával az élelmiszer láncban, illetve a mezőgazdaságon kívül a szolgáltatási szektorban jelentkezhetnek.

Közvetlen és közvetett mezőgazdasági munkahelyteremtés 2020 -ig Létszám Megnevezés (ezer arány (%) ÉME) Piaci alapú közvetlen ágazati munkahelyteremtés 23 – 51 28, 8– 34, 9 Piaci alapú munkahelyteremtés ágazaton kívüli foglalkoztatási hatása* 5 – 15 6, 3– 10, 3 Szociális alapú közvetlen ágazati munkahelyteremtés 50 – 75 51, 4– 62, 5 2– 6 2, 5– 4, 1 80 -146 100, 0 Szociális alapú munkahelyteremtés multiplikátor hatása** Ágazathoz kötődő munkahelyteremtés összesen Megjegyzés: *A piaci alapú foglalkoztatás bővítésénél a szakirodalomból kiindulva 1, 2 -1, 3 multiplikátor értékkel számoltunk **A foglalkoztatás szociális alapú bővítése a piaci alapúnál jóval alacsonyabb, 1, 04 -1, 08 multiplikátor értékekkel kalkuláltunk. Forrás: AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült szakértői becslés

Összefoglalás A piaci alapú foglalkoztatás bővítéséhez: – stabil, kiszámítható, vállalkozásbarát környezet kialakítása; – az ehhez szükséges keretfeltételek állami megteremtése; – munkahelyteremtést eredményező mezőgazdasági beruházások ösztönzése; – szakképzési rendszer munkaerőigényekhez történő igazítása; – a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködések, vertikális integrációk erősítése nélkülözhetetlen.

Összefoglalás A szociális alapú munkahelyteremtés hatékonyságát növeli: – a mintaprogramokban szerzett tapasztalatok, „jó gyakorlatok” bemutatása; – képzések, tanfolyamok szervezése elkerülhetővé teszi a munkanélkülivé válást, ami a szociális segélyezés állami terheit mérsékli; –a marginalizálódó lakosságcsoportok felzárkóztatása, társadalmi aktivitásuk növekedése, valamint a megélhetési nehézségek visszaszorulása egyaránt hozzájárul a vidék népességmegtartó képességének erősödéséhez.

Összefoglalás § Hosszú távon az ágazati munkahely-bővülés tevékenységdiverzifikációra alapozva, a munka hozzáadott értékének növelésével érhető el, míg a kizárólag technológiai korszerűsítésen alapuló értéknövelés inkább a foglalkoztatás mérséklődését eredményezi. § A foglalkoztatás bővítése vidéki térségekben kevésbé alapozható kizárólag mezőgazdasági alaptevékenységekre. A tartós felzárkózást az élelmiszerlánc egészét stabilizáló, valamint a szélesebb gazdasági környezet igényeihez illeszkedő fejlesztések szolgálják. § A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, korlátozott piaci alapú munkahelyteremtési lehetőségekkel rendelkező vidéki térségeinkben pedig a mezőgazdaság önellátó, öngondoskodó (szociális) funkciója juthat nagyobb szerephez.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Felhasznált irodalom: Biró Sz. (szerk. ) et al: A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. (Kézirat) AKI, 2012.