Az sszetett mondat Nagyon meleg van Rvidnadrgot vettem

  • Slides: 67
Download presentation
Az összetett mondat

Az összetett mondat

Nagyon meleg van. Rövidnadrágot vettem fel. Azért vettem fel rövidnadrágot, mert nagyon meleg van.

Nagyon meleg van. Rövidnadrágot vettem fel. Azért vettem fel rövidnadrágot, mert nagyon meleg van. Nagyon meleg van, és rövidnadrágot vettem fel.

Az összekapcsolt mondatok között nyelvtani, vagy (tartalmi) logikai kapcsolat lehet. egyszerű mondat+egyszerű mondat =összetett

Az összekapcsolt mondatok között nyelvtani, vagy (tartalmi) logikai kapcsolat lehet. egyszerű mondat+egyszerű mondat =összetett m. egyszerű m. +egyszerű m. = többszörösen összetett mondat

Az összetett mondatot alkotó egyszerű mondatok neve tagmondat. A két tagmondatból álló mondatot összetett

Az összetett mondatot alkotó egyszerű mondatok neve tagmondat. A két tagmondatból álló mondatot összetett mondatnak, a három vagy több tagmondatból álló mondatot többszörösen összetett mondatnak nevezzük. A nyelvtanilag összekapcsolt mondatokat alárendelő összetett mondatoknak, a tartalmilag összekapcsolt mondatokat mellérendelő összetett mondatoknak nevezzük. TK: 11/2, 3

Az alárendelő összetett mondat Úgy döntött, többet nem találkoznak. Az a lényeg, hogy Félix

Az alárendelő összetett mondat Úgy döntött, többet nem találkoznak. Az a lényeg, hogy Félix elégedett az eredménnyel.

Az alárendelő összetett mondatok főmondatból és mellékmondatból állnak. A főmondattal kérdezni tudunk, és a

Az alárendelő összetett mondatok főmondatból és mellékmondatból állnak. A főmondattal kérdezni tudunk, és a kérdésre válaszoló tagmondat a mellékmondat. Azért vettem fel rövidnadrágot, mert nagyon meleg van. A tagmondatok sorrendje nem kötött, a főmondat megelőzheti mellékmondatot, de a mellékmondat is állhat a főmondat előtt.

Elmegyünk Félixhez, hogy meglássuk az új lakását. Hogy mivel foglalkozott egész nap, azt el

Elmegyünk Félixhez, hogy meglássuk az új lakását. Hogy mivel foglalkozott egész nap, azt el sem tudom képzelni. A ház, miben a múltkor jártunk, Izoldáé volt.

Tk: 14/1 A mellékmondatokat a mondatrészek alapján nevezzük meg. 1. 2. 3. 4. 5.

Tk: 14/1 A mellékmondatokat a mondatrészek alapján nevezzük meg. 1. 2. 3. 4. 5.

A főmondatban a mellékmondat valamely mondatészét gyakran egy mutató névmás vagy egy határozószó képviseli.

A főmondatban a mellékmondat valamely mondatészét gyakran egy mutató névmás vagy egy határozószó képviseli. Mivel ezek a szavak utalnak a mellékmondat fajtájára, ezért utalószóknak nevezzük. Nem megmondtam azt, hogy ott ne szaladgálj. Nem megmondtam, hogy ne szaladgálj.

Nem az hozta a csomagokat, aki a sor végén állt. Tk: 15/4

Nem az hozta a csomagokat, aki a sor végén állt. Tk: 15/4

Az összetett mondatok elemzése Azt hiszem, hogy menni fog. Azt hiszi, én tettem. Sosem

Az összetett mondatok elemzése Azt hiszem, hogy menni fog. Azt hiszi, én tettem. Sosem hallgat meg, az a baj.

Alanyi mellékmondat Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki tagmondat formájában. Az a

Alanyi mellékmondat Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki tagmondat formájában. Az a baj, hogy senki sem figyel ide. Kérdése: ki? mi? kik? mik? + főmondat Utalószavai: az, azok, olyan, annyi Kötőszavai: aki, ami, ki, mi, hogy, amikor Előfordulhat, hogy kimarad az utalószó és a kötőszó, esetleg mindkettő.

Lehet, nem is lesz idén hó. Az a baj, hogy senki sem figyel ide.

Lehet, nem is lesz idén hó. Az a baj, hogy senki sem figyel ide. „Az nem ehet, hogy annyi szív hiába onta vért. ” Természetes, hogy a sereg vonulása nem történhetett titokban.

Nem mind barátod, vihart arat. Aki fél a víztől, keveset végez. Akinek vaj van

Nem mind barátod, vihart arat. Aki fél a víztől, keveset végez. Akinek vaj van a nem eszik halat. fején, ne menjen a napra. Aki szelet vet, ki gyorsan ad. Aki varjat akar lőni, aki rád mosolyog. Ki sokba kap, Kétszer ad, nem pengeti íját.

A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki tagmondat formájában. Kérdései: kit? mit? +főmondat

A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki tagmondat formájában. Kérdései: kit? mit? +főmondat Utalószavai: azt, olyat, annyit, akkorát, úgy Kötőszavai: akit, amelyet, amennyit, aminek, amiről, hogy Gyakran hiányzik a főmondat utalószava és a kötőszava.

Amit feleslegesnek gondolunk, azt kihúzzuk. Néha előfordul, hogy Félix nem eszik vacsorát. Aki sietni,

Amit feleslegesnek gondolunk, azt kihúzzuk. Néha előfordul, hogy Félix nem eszik vacsorát. Aki sietni, akar gyalog jár. Elgondolkodtató, miért jobbak a régi szövetek. Annyit fogok aludni, amennyit csak bírok. Azt gondoljátok, hogy ezekkel a falakkal véditek meg a népet? Kevesen tudták, hogy Rudabányán ezüstöt és rezet is bányásztak.

Az idézés 1. Az idéző mondat megelőzi az idézetet: Félix mindenki előtt kijelentette: „

Az idézés 1. Az idéző mondat megelőzi az idézetet: Félix mindenki előtt kijelentette: „ Izoldával soha nem megyek bevásárolni. ”

idéző mondat: - nagy kezdőbetűvel kezdjük - kettőspontot teszünk a végére idézet: - alsó

idéző mondat: - nagy kezdőbetűvel kezdjük - kettőspontot teszünk a végére idézet: - alsó idézőjellel kezdjük - nagy kezdőbetű a mondat elején - kitesszük a mondatvégi írásjelet. - felső idézőjellel zárjuk az idézetet

2. Az idéző mondat az idézet után áll: „Izoldával soha nem megyek bevásárolni” –

2. Az idéző mondat az idézet után áll: „Izoldával soha nem megyek bevásárolni” – jelentette ki Félix mindenki előtt. „Mikor indulunk bevásárolni? ” – kérdezte Izolda Félixtől. „Maradj ott ahol vagy!” – kiáltott Tankérd

idézet: - alsó idézőjellel kezdjük az idézetet. - nagy kezdőbetű áll a mondat elején

idézet: - alsó idézőjellel kezdjük az idézetet. - nagy kezdőbetű áll a mondat elején -HA A MONDAT KIJELENTŐ, AKKOR A PONOT NEM TESSZÜK KI, DE HA TARTALMILAG MÁS MONDAT AZ IDÉZET, AKKOR A KÉRDŐJELET ÉS A FELKIÁLTÓJELET KITESSZÜK. -felső idézőjellel zárjuk az idézetet

idéző mondat: - kötőjellel kötjük az idézethez - kis kezdőbetűvel kezdjük - kitesszük a

idéző mondat: - kötőjellel kötjük az idézethez - kis kezdőbetűvel kezdjük - kitesszük a mondatvégi írásjelet

3. Az idéző mondat beékelődik az idézetbe: „Fogadom – jelentette ki Félix mindenki előtt

3. Az idéző mondat beékelődik az idézetbe: „Fogadom – jelentette ki Félix mindenki előtt –, hogy soha többé nem megyek bevásárolni Izoldával. ˮ idézet: - alsó idézőjellel kezdjük az idézetet - nagy kezdőbetű áll a mondat elején

idéző mondat: - kötőjellel kötjük az idézethez - kis kezdőbetűvel kezdjük - kötőjellel kötjük

idéző mondat: - kötőjellel kötjük az idézethez - kis kezdőbetűvel kezdjük - kötőjellel kötjük az idézet másik feléhez - HA VAN AZ IDÉZŐ MONDATBAN VESSZŐ, AKKOR AZT A KÖTŐJEL UTÁN TESSZÜK KI

idézet: - kis kezdőbetűvel folytatjuk az idézetet - kitesszük a mondatvégi írásjelet a mondat

idézet: - kis kezdőbetűvel folytatjuk az idézetet - kitesszük a mondatvégi írásjelet a mondat tartalmának megfelelően - felső idézőjellel zárjuk az idézet második felét

Az idézésnek két fajtáját különbözetjük meg: szó szerinti (egyenes) tartalom szerinti (függő)

Az idézésnek két fajtáját különbözetjük meg: szó szerinti (egyenes) tartalom szerinti (függő)

A határozói mellékmondatok 27/3, 4 A határozói mellékmondat a főmondat cselekményének vagy történésének valamilyen

A határozói mellékmondatok 27/3, 4 A határozói mellékmondat a főmondat cselekményének vagy történésének valamilyen körülményét - helyét, idejét, módját, célját, eszközét stb. – fejti ki bővebben

Délelőtt eljöhetnél hozzánk leckét írni. Elmegyünk táborozni idén is? A kajakosok edzőjükkel mentek a

Délelőtt eljöhetnél hozzánk leckét írni. Elmegyünk táborozni idén is? A kajakosok edzőjükkel mentek a világbajnokságra. Soha nem láttam még ekkora dinnyét. A turistáknak hoztam egy kis harapnivalót. Külön-külön lépjetek be az orvosi rendelőbe! A kerítés mögött pipacsok nyílnak.

Az asztal mellett még legalább öten elférnek. Két hét múlva szerdán megyünk a matematikai

Az asztal mellett még legalább öten elférnek. Két hét múlva szerdán megyünk a matematikai országos döntőre. A sötét vermet gázégővel világítottuk meg.

Leggyakoribb fajtái: Helyhatározói mellékmondat Időhatározói mellékmondat Módhatározói mellékmondat Okhatározói mellékmondat Célhatározói mellékmondat

Leggyakoribb fajtái: Helyhatározói mellékmondat Időhatározói mellékmondat Módhatározói mellékmondat Okhatározói mellékmondat Célhatározói mellékmondat

További határozói mellékmondatok: eszköz- és társhatározói mellékmondatok fok-és mértékhatározói mellékmondatok állapothatározói mellékmondatok eredet- és

További határozói mellékmondatok: eszköz- és társhatározói mellékmondatok fok-és mértékhatározói mellékmondatok állapothatározói mellékmondatok eredet- és eredményhatározói mellékmondatok részeshatározói mellékmondatok állandó határozói mellékmondatok

A helyhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés helyét fejti ki mellékmondat fajtájában. Kérdése:

A helyhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés helyét fejti ki mellékmondat fajtájában. Kérdése: hol? , honnan? , hová? , merre? , meddig? + főmondat

Utalószavai: ott, onnan, oda, arra, abból, addig, az előtt stb. Kötőszavai: (a)hol, (a)honnan, (a)hová,

Utalószavai: ott, onnan, oda, arra, abból, addig, az előtt stb. Kötőszavai: (a)hol, (a)honnan, (a)hová, (a)merre, (a)meddig stb. Ahol Félix lakott, ott nem volt szokás a mosakodás.

Az időhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés idejét fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései:

Az időhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés idejét fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései: mikor? mióta? meddig? mennyi ideig? mikorra? + főmondat

Utalószavai: akkor, azóta, addig, akkorra stb. Kötőszavai: (a)mikor, (a)mióta, (a)meddig, (a)míg, (a)mire stb. Amikor

Utalószavai: akkor, azóta, addig, akkorra stb. Kötőszavai: (a)mikor, (a)mióta, (a)meddig, (a)míg, (a)mire stb. Amikor Emerencia eljött otthonról, akkor különös hangokra lett figyelmes.

A módhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés módját fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései:

A módhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés módját fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései: hogy? hogyan? miképp? mi módon? milyen módon? + főmondat

Utalószavai: úgy, akként, akképpen stb. Kötőszavai: hogy, amint, mintha stb. Úgy dobd a labdát,

Utalószavai: úgy, akként, akképpen stb. Kötőszavai: hogy, amint, mintha stb. Úgy dobd a labdát, hogy ne érjen a falhoz.

Az okhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés okát fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései:

Az okhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés okát fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései: miért? , mi okból? + a főmondat Utalószavai: azért, amiatt stb. Kötőszavai: mert, mivelhogy, minthogy, hogy

A célhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés célját fejti ki tagmondat formájában. Utalószavai:

A célhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés célját fejti ki tagmondat formájában. Utalószavai: azért, avégett, annak érdekében stb. Kötőszavai: hogy, nehogy stb.

Nem mentem el hozzátok, mivel Emerencia is ott volt. Eldobtam a telefonszámát, hogy még

Nem mentem el hozzátok, mivel Emerencia is ott volt. Eldobtam a telefonszámát, hogy még véletlenül se hívjam fel többé. Mivel esett az eső, vizes a járda. Azért mentem oda az ablakhoz, hogy kinézzek rajta. Arra törekedtünk, hogy minél jobb eredményt érjünk el. Azon veszekedtek, hogy kié legyen a könyv. Azért utazom másodosztályon, mert nincs pénzem drágább jegyre.

A jelzői mellékmondat a főmondat egy jelzős szintagmáját fejti ki mellékmondat formájában. Fajtái: Minőségjelzős

A jelzői mellékmondat a főmondat egy jelzős szintagmáját fejti ki mellékmondat formájában. Fajtái: Minőségjelzős mellékmondat Mennyiségjelzős mellékmondat Birtokos jelzős mellékmondat

Minőségjelzős mellékmondat A minőségjelzős mellékmondat a főmondat minőségjelzős szintagmását fejti ki mellékmondat formájában. Kérdése:

Minőségjelzős mellékmondat A minőségjelzős mellékmondat a főmondat minőségjelzős szintagmását fejti ki mellékmondat formájában. Kérdése: milyen? miféle? Utalószavai: olyan, az, akkora, annyi stb. Kérdőszavai: hogy, mint, aki, amely

„Olyan feltétellel adom pedig néked, hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed. “ „Sokszor oly

„Olyan feltétellel adom pedig néked, hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed. “ „Sokszor oly laza voltam, mint egy homokszobor. “ Olyan telefont vettem, amilyen neked van. Akkora szobám van, hogy táncolni lehet benne. Egy olyan számítógépre lenne szükségem, mint az öné.

Mennyiségjelzői mellékmondat A mennyiségjelzős mellékmondat a főmondat mennyiségjelzős szintagmáját fejezi ki főmondat formájában. Kérdése:

Mennyiségjelzői mellékmondat A mennyiségjelzős mellékmondat a főmondat mennyiségjelzős szintagmáját fejezi ki főmondat formájában. Kérdése: mennyi? Utalószava: annyi Kötőszava: amennyi, ahány

Birtokos jelzői mellékmondat A birtokos jelzős mellékmondat a főmondat birtokos jelzős szintagmáját fejezi ki

Birtokos jelzői mellékmondat A birtokos jelzős mellékmondat a főmondat birtokos jelzős szintagmáját fejezi ki főmondat formájában. Kérdései: kinek? , minek? Utalószavai: annak, olyannak Kötőszavai: hogy, aki, stb.

Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói állítmányát vagy a névszói-igei állítmány névszói részét fejti

Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói állítmányát vagy a névszói-igei állítmány névszói részét fejti ki mellékmondat formájában. utalószó = állítmány Utalószavai: az, azok, olyan, akkora, annyi, azé, olyan stb. Kötőszavai: aki, amilyen, amennyi, hogy, amely, amekkora, ahány

Olyan ruhát vett, hogy mindenki elámult. Olyan a tekintet, mint a ma született bárányé.

Olyan ruhát vett, hogy mindenki elámult. Olyan a tekintet, mint a ma született bárányé.

Sajátos jelentéstartalmú mondatok Hasonlító mellékmondat – a főmondat valamelyik mondatrészét hasonlat formájában fejti ki.

Sajátos jelentéstartalmú mondatok Hasonlító mellékmondat – a főmondat valamelyik mondatrészét hasonlat formájában fejti ki. kötőszavai: mint, akár, mintha Olyan ez a kert, mint egy mintagazdaság! Olyan jó a hangod, akár egy énekesnek.

Feltételes mellékmondat – a főmondatban kifejezett cselekvésnek vagy történésnek a feltételét fejezi ki. kötőszavai:

Feltételes mellékmondat – a főmondatban kifejezett cselekvésnek vagy történésnek a feltételét fejezi ki. kötőszavai: ha, hogyha Ha a napot hasznosan töltötted, elégedetten mehetsz aludni. Elmegyek hozzátok, hogyha legközelebb te jössz el hozzánk.

Következményes mellékmondat: a főmondatban kifejezett gondolat következményét fejezi ki. kötőszavai: hogy, úgyhogy Beszélj úgy,

Következményes mellékmondat: a főmondatban kifejezett gondolat következményét fejezi ki. kötőszavai: hogy, úgyhogy Beszélj úgy, hogy lekösd a hallgatóságot.

Megengedő mellékmondat – azt fejezi ki, hogy valami megtörténhetne, lehetséges lenne, azonban mégsem az

Megengedő mellékmondat – azt fejezi ki, hogy valami megtörténhetne, lehetséges lenne, azonban mégsem az történik, amire számítunk a főmondat alapján. kötőszavai: noha, jóllehet, ha-is, mégis Erős fickó volt, noha nem látszott rajta.

Az mellérendelő összetett mondat Az összekapcsolt mondatok között nyelvtani, vagy (tartalmi) logikai kapcsolat lehet.

Az mellérendelő összetett mondat Az összekapcsolt mondatok között nyelvtani, vagy (tartalmi) logikai kapcsolat lehet. A nyelvtanilag összekapcsolt mondatokat alárendelő összetett mondatoknak, a tartalmilag összekapcsolt mondatokat mellérendelő összetett mondatoknak nevezzük.

Azt mondta. Nem lesz több baleset. Félix megreggelizett a konyhában. Hét óra előtt elindult

Azt mondta. Nem lesz több baleset. Félix megreggelizett a konyhában. Hét óra előtt elindult az iskolába.

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai között csupán tartalmi, logikai összefüggés van. Ezt a tagmondatok

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai között csupán tartalmi, logikai összefüggés van. Ezt a tagmondatok közötti KÖTŐSZÓK jelölik a kötőszó utal a mellérendelés fajtájára a kötőszó el is maradhat

Fajtái: 1. kapcsoatos 2. ellentétes 3. válsztó 4. következtető 5. magyarázó

Fajtái: 1. kapcsoatos 2. ellentétes 3. válsztó 4. következtető 5. magyarázó

A kapcsolatos mondat A kapcsolatos viszonyú tagmondatok között egyszerű, természetes összefüggés van, a második

A kapcsolatos mondat A kapcsolatos viszonyú tagmondatok között egyszerű, természetes összefüggés van, a második tag továbbfűzi, folytatja, újabb mozzanattal egész írt az első tagmondatban leírtakat. Leesik a hó, és reggelente kemény fagyok vannak.

 1. kötőszó nélkül: Izolda elment a nagyszülőket meglátogatni, benézett a szomszédokhoz is. 2.

1. kötőszó nélkül: Izolda elment a nagyszülőket meglátogatni, benézett a szomszédokhoz is. 2. kötőszóval (és, s, meg, is, sem, se) : Félix elhívta Izoldát randevúra, és a nyári estén egy jót sétáltak. 3. Páros kötőszó (is-is, sem-sem, se-se, nemcsak-hanem…is): Sem Tankréd nem tanult, sem Emerencia nem készült az órára.

Az ellentétes mondat Az ellentétes mellérendelő összetett mondatok második tagmondattal ellentétben áll azzal az

Az ellentétes mondat Az ellentétes mellérendelő összetett mondatok második tagmondattal ellentétben áll azzal az állítással, amelyet az első tagmondat tartalmaz. 1. kötőszó nélkül: Én dolgoztam, te pihentél 2. egyes kötőszóval (de, azonban, pedig, mégis, mégsem, bár, viszont): Kedvesen szólt hozzá, de a fiú átnézett rajta

Nem készültem az esti koncertre, mégis elkísértem Tankrédot. A vízipoloskák igazi vízi lények, de

Nem készültem az esti koncertre, mégis elkísértem Tankrédot. A vízipoloskák igazi vízi lények, de kopoltyújuk nincsen. Vegyétek le a bádogdoboz tetejét, fúrjatok bele egy lyukat. Vagy az esernyődet nyisd föl, vagy vedd magadra az esőkabátodat. A tél végén a lárvák kimásznak a vízből, s egy kőre vagy kiemelkedő ágra telepednek. Reggel még kisüt a nap, de aztán dél felé egyre sűrűbb felhők telepednek a vidékre.

A választó mondat A választó mellérendelésben a két tagmondat különböző lehetőségeket tartalmaz, melyek közül

A választó mondat A választó mellérendelésben a két tagmondat különböző lehetőségeket tartalmaz, melyek közül választani lehet, vagy kell. A két tagmondat általában felcserélhető egymással. - egyes kötőszóval (vagy): Elmehetsz Félixszel teniszezni, vagy itt maradsz Izoldával. - páros kötőszóval (vagy-vagy, akár-akár): Vagy elmegyek a meccsre, vagy megnézem a közvetítést a tévében.

Kötőszó nélkül (általában kérdésekben fordul elő): Megy-e, marad-e? Megírod a leckéd, vagy inkább segítesz

Kötőszó nélkül (általában kérdésekben fordul elő): Megy-e, marad-e? Megírod a leckéd, vagy inkább segítesz Emerenciának?

A következtető mondat Megbotlottam egy kőben, ezért elestem a járdán. A következtető összetett mondatok

A következtető mondat Megbotlottam egy kőben, ezért elestem a járdán. A következtető összetett mondatok között okokozati viszony van. Az első mondat tartalmazza az okot, a második az okozatot (következményt). A tagmondatok nem cserélhetők fel egymással, mert akkor a logikai viszony felbomlana.

Egyes kötőszóval: (ezért, így, tehát, ennélfogva, következésképpen, úgyhogy) Előreengedett a sorban, így két órára

Egyes kötőszóval: (ezért, így, tehát, ennélfogva, következésképpen, úgyhogy) Előreengedett a sorban, így két órára végeztem. Kötőszó nélkül: Elromlott a lift, gyalog kellett felmennem a hatodikra.

A magyarázó mondat A magyarázó mellérendelő összetett mondat második tagmondata az első tagmondat tartalmát

A magyarázó mondat A magyarázó mellérendelő összetett mondat második tagmondata az első tagmondat tartalmát magyarázza, részletezi, esetleg helyreigazítást közöl. Kötőszavai: hiszen, ugyanis, tudniillik, úgyis, azaz, vagyis, illetve, mégpedig

A kutya vad ugatásba kezdett, ugyanis egy idegen állt meg a kerítés mellett.

A kutya vad ugatásba kezdett, ugyanis egy idegen állt meg a kerítés mellett.

Ismétlés Az idézés „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit, azért érdemes jól nem megcsinálni.

Ismétlés Az idézés „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit, azért érdemes jól nem megcsinálni. “ (Robert Fulghum)

1. Robert Fulghum kijelentette: „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit, azért érdemes jól nem

1. Robert Fulghum kijelentette: „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit, azért érdemes jól nem megcsinálni. “ 2. „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit, azért érdemes jól nem megcsinálni. “ – jelentette ki Robert Fulghum. 3. „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit – jelentette ki Robert Fulghum - , azért érdemes jól nem megcsinálni. “