A bolognai folyamat Elad Dr Rdli Katalin fosztlyvezethelyettes

A bolognai folyamat Előadó: Dr. Rádli Katalin főosztályvezetőhelyettes

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai KÉPZÉSI TERÜLET KÉPZÉSI ÁG agrár műszaki ALAPKÉPZÉSI SZAKOK földmérő és földrendező mérnöki mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki tájrendező és kertépítő mérnöki AGRÁR erdőmérnöki gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki élelmiszer- és kertészmérnöki élelmiszermérnöki informatikus és szakigazgatási agrármérnöki kertészmérnöki környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki természetvédelmi mérnöki vadgazda mérnöki mezőgazdasági állattenyésztő mérnöki mezőgazdasági szakoktató növénytermesztő mérnöki 2

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai magyar történelem modern filológia BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY ókori és keleti filológia pedagógia és pszichológia szabad bölcsészet magyar (pl. drámapedagógia, eszperantó, észt, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin szakirányok) történelem (pl. történelem, levéltár, muzeológia, régészet szakirányok) néprajz anglisztika (pl. angol, amerikanisztika szakirányok) germanisztika (pl. német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika szakirányok) romanisztika (pl. francia, olasz, portugál, román/román nemzetiségi, spanyol szakirányok) romológia szlavisztika (pl. orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák /nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi szakirányok) ókori nyelvek és kultúrák (asszirológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] szakirányok) Keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög szakirányok) andragógia (felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó művelődésszervező, személyügyi szervező, szakirányok) pedagógia pszichológia szabad bölcsészet (pl. filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció, médiatudomány, művészettörténet szakirányok) 3

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai politikatudomány nemzetközi tanulmányok politológia szociális TÁRSADALOMTUDOMÁNY szociális munka szociálpedagógia társadalomismeret informatikus könyvtáros kommunikáció és médiatudomány kulturális antropológia szociológia társadalmi tanulmányok informatikai INFORMATIKA gazdaságinformatikus mérnök informatikus programtervező informatikus igazgatási JOGI ÉS IGAZGATÁSI bűnügyi igazgatásszervező igazságügyi igazgatási munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási nemzetközi igazgatási rendészeti igazgatási 4

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai védelmi biztonság- és védelempolitikai büntetés-végrehajtási nevelő NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI határrendészeti és -védelmi vezetői nemzetbiztonsági védelmi igazgatási katonai vezetői katonai gazdálkodási közgazdasági alkalmazott közgazdaságtan gazdaságelemzés közszolgálati üzleti GAZDASÁGTUDOMÁNYOK gazdálkodási és menedzsment kereskedelem és marketing emberi erőforrások nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató 5

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki bio-, környezet- és vegyészmérnöki építőmérnöki és műszaki földtudományi MŰSZAKI építészmérnök, ipari termék és formatervezői gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki villamos- és energetikai mérnöki műszaki menedzser, műszaki szakoktató anyagmérnöki faipari mérnöki könnyűipari mérnöki biomérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki építőmérnöki műszaki földtudományi építészmérnöki ipari termék és formatervezői gépészmérnöki közlekedésmérnöki mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki energetikai mérnöki villamosmérnöki műszaki menedzser, gazdálkodási mérnök műszaki szakoktató 6

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai egészségtudományi ápolás és betegellátás (pl. ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt szakirányokkal) egészségügyi gondozás és prevenció (pl. népegészségügyi ellenőr és védőnő szakirányokkal) ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY egészségügyi szervező (pl. egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező szakirányokkal) orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (pl. orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal) óvodapedagógus, tanító óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) tanító (nemzetiségi szakirányokkal) PEDAGÓGUSKÉPZÉS konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) gyógypedagógus (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal) 7

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai SPORTTUDOMÁNY sport testnevelő-edző testkultúra sportszervező rekreációszervezés és egészségfejlesztés humánkineziológia TERMÉSZETTUDOMÁNY élő természettudomány biológia élettelen természettudomány fizika kémia föld- és földrajztudományi földrajz földtudományi környezettudomány környezettan (pl. technika szakirány) matematika tudomány matematika természetismeret 8

Alap- és mesterképzés szabályozása n a felsőoktatási törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény n a 252/2004. (VIII. 30. ) Korm. rendelet n a 2005. évi költségvetési törvény n a 381/2004. (XII. 28. ) Korm. rendelet n a felsőoktatási törvényt módosító 2005. évi CVI. törvény 9

Az alap- és mesterképzési szak létesítése és indítása n Kormány szabályozza ¨ ¨ a többciklusú képzés rendjét, osztott és osztatlan képzések szerkezetét, alap- és mesterképzési területeit, képzési ágait, szakjait, kreditek számát, a külső szakmai gyakorlat képzési idejét n ¨ az indítással összefüggő eljárási rendet ¨ a képesítési keretet A miniszter szabályozza az alap- és mesterképzési és kimeneti követelményeit n A kormány meghatározza a felsőfokú szakképzés rendjét n A felsőoktatási intézmény meghatározza az intézményben folyó képzési programját 10

KÉPZÉSI PROGRAM n Képzési program: az dokumentuma, amely ¨ intézmény komplex képzési az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, ¨ felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá ¨ a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. 11

Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: n az alapképzési szak megnevezését, n végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), n képzési időt félévekben, n az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek számát, és ezen belül: n ¨ a képzési ág közös képzési szakaszához, szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő, ill. a szakdolgozathoz rendelhető kreditértéket, ¨ a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, ¨ intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben szerezhető kreditek minimális értékét, az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat: ¨ a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint ¨ a szakképzettség konkrét követelményeinek leírását, ¨ a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit, ¨ a törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatását, ¨ az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket. környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása 12

A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: n a mesterképzési szak megnevezését, n végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven) n az alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, n a képzési időt félévekben, n a mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek számát, ezen belül: ¨ alapozó ismeretekhez, ¨ szakmai törzsanyaghoz, ¨ a differenciált szakmai anyaghoz, illetve a szakirány választhatósága esetén a szakirányhoz, ¨ a szakokon kötelezően és szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét, ¨ a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket, 13

A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei n a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat: ¨ a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és ¨ a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint ¨ a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását, n a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket, n a törzsanyag ismeretköreinek bemutatását, n a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, n az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, n alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit. 14

A tanári szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák: n a tanári szakon megszerezhető végzettségi szintet, n a képzési időt félévekben, n a mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma, ezen belül: n ¨ a tanári szakképzettség (első és második) szakterületi ismereteihez, ¨ a tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismereteihez, ¨ a kötelezően és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek ¨ a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket, ¨ az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, ¨ a közoktatási intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlat kreditértékét, a tanári képesítés szerinti kompetenciáit: ¨ a tudáselemeknek a megszerzett ismereteknek és ¨ a személyes adottságoknak, készségeknek valamint ¨ a szakképzettség konkrét környezetben tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását, 15

A tanári szak képzési és kimeneti követelményei n a tanári szak felvételéhez szükséges pedagógiai, pszichológiai ismeretköröket, n a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretköreinek leírását, n a szakmai gyakorlat követelményeit, n ¨ gyakorlati ismeretek megszerzésének formáit, követelményeit, ¨ az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit, az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket 16

A tanári szak képzési és kimeneti követelményei Továbbá tanári szakképzettségként: n a szakképzettség oklevélben történő megjelölését, n tanári szakképzettségek felvételének feltételeit, ¨ ¨ n n a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés sajátos szakmai feltételei, az adott tanári szakképzettség kompetenciáit, ¨ ¨ ¨ n n az első tanári szakképzettség, a kizárólag második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételei, a tudáselemeknek a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása, az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeretköreinek leírását, az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményeit. 17

Képzési idők és kreditek száma n Felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, alapképzésben a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 60, n Alapképzésben alapfokozat (bachelor) és szakképzettség szerezhető: az összegyűjtendő kreditek száma legalább 180 kredit – összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább 210 – és legfeljebb 240 kredit, a képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév, n A mesterképzésben mesterfokozat (master) és szakképzettség szerezhető: az összegyűjtendő kreditek száma legalább 60 kredit és legfeljebb 120 kredit, a képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, n Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább 300 kreditet kell és legfeljebb 360 kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. n A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell és legfeljebb 120 kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév. n Doktori képzésben legalább 180 kreditet kell szerezni. A képzési idő 6 félév. 18

A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvű jelölése n Alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc), n Mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc), n A mesterfokozattal rendelkezők a szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök) n Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok doktori címe: dr. med. , dr. med. dent. , dr. vet. , dr. jur. n A doktori képzésben: Ph. D, DLA 19

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 20