1 Konzisztencia osztlyok az MSZ EN 206 1

  • Slides: 81
Download presentation
1

1

Konzisztencia osztályok az MSZ EN 206 -1: 2002 szerint 2

Konzisztencia osztályok az MSZ EN 206 -1: 2002 szerint 2

Roskadás mérés 4 x 25 → 3 x 25 3

Roskadás mérés 4 x 25 → 3 x 25 3

4

4

5

5

6

6

 , r e n r h. ä 0 4 B 9 r 1

, r e n r h. ä 0 4 B 9 r 1 o , t c k i ö V érn m d é sv 7

8

8

C 0…C 3 = = tömörítési mérték = = 400 mm / h mm

C 0…C 3 = = tömörítési mérték = = 400 mm / h mm > 1, 0 Vizsgáló eszköz a Walz-féle tömörítés méréséhez 9

10

10

11

11

12

12

Következtetés: Ha változatlan beton pórustartalom mellett a cementpép: adalékanyag illetve cementkő: adalékanyag arányt növeljük,

Következtetés: Ha változatlan beton pórustartalom mellett a cementpép: adalékanyag illetve cementkő: adalékanyag arányt növeljük, akkor a beton testsűrűsége csökkenni fog, de a beton testsűrűségében változás állhat be akkor is, ha például az adalékanyag testsűrűsége változik meg. Ezért a környezeti osztályok feltételeinek ellenőrzése során nem az ott előírt legkisebb beton testsűrűséget kell alapul venni, hanem a beton összetételéből (beleértve a tervezett levegőtartalmat is) ki kell számítani a friss beton tervezett testsűrűségét, és a friss beton bedolgozása akkor megfelelő, ha a friss beton „tapasztalati” testsűrűsége próbatesten mérve a tervezett értéknél legfeljebb 2 százalékkal kisebb. (Ez ≤ 20 liter/m 3 levegőtartalomnak felel meg, ami 13 rendkívül nagy érték. )

Példa a cementtartalom változásának a beton testsűrűségére tett hatására r. C = 3100 x

Példa a cementtartalom változásának a beton testsűrűségére tett hatására r. C = 3100 x = 0, 55 r. A = 2640 rcem. -pép = 1776 1. példa kg/m 3 m 3/m 3 2. példa kg/m 3 MC = 280 VC = 0, 090 MC = 310 VC = 0, 100 MV = 154 VV = 0, 154 MV = 171 VV = 0, 171 MA = 1942 VA = 0, 736 MA = 1873 VA = 0, 710 VL = 0, 020 Összesen: 2376 1, 000 Összesen: 2354 m 3/m 3 1, 000 Pórusmentes beton testsűrűsége, kg/m 3 2376 / 0, 98 = 2425 2354 / 0, 98 = 2402 A szilárd, kiszárított állapotú beton várható testsűrűsége, kg/m 3 2306 = rfriss beton - (x-0, 3) · MC = 2276 feltéve, hogy a cementkőbe a cement mintegy 30 tömeg%-át kitevő víz épül be. 14

Az építési célnak — beleértve a tartósságot is — csak a kellően bedolgozott, megkövetelt

Az építési célnak — beleértve a tartósságot is — csak a kellően bedolgozott, megkövetelt tömörségű, zárványmentes beton felel meg, ezért a bedolgozott friss beton levegőtartalmát korlátozni kell Magyarországon a friss beton bennmaradt levegőtartalmának (a levegőzárványoknak) ajánlott tervezési értéke a következő: 15

A friss beton ajánlott levegőtartalma Beton Általában Vízzáró beton Kopásálló zúzottkőbeton Légbuborékképző adalékszer nélküli

A friss beton ajánlott levegőtartalma Beton Általában Vízzáró beton Kopásálló zúzottkőbeton Légbuborékképző adalékszer nélküli fagyálló beton legfeljebb 2, 0 térf. % legfeljebb 1, 0 térf. % legfeljebb 3, 0 térf. % XF 1 legfeljebb 2, 0 térf. % XF 2(BV-MI) és XF 3(BV-MI) legfeljebb 1, 5 térf. % Légbuborékképző adalékszerrel készített fagyálló beton, XF 2, XF 3, XF 4 bevitt levegőtartalom legalább 4, 0 térf. %; azaz összesen: (4, 0 – 6, 0) térf. % Bontott adalékanyagú újrahasznosított beton, általában 0, 5 térfogat%-kal több, mint 16 kavicsbeton esetén

A friss beton testsűrűségének tervezése a tervezett levegőtartalom figyelembevételével: ahol az adalékanyag térfogata: és

A friss beton testsűrűségének tervezése a tervezett levegőtartalom figyelembevételével: ahol az adalékanyag térfogata: és az adalékanyag keverék súlyozott testsűrűsége: 17

18

18

19

19

A korábban környezeti követelményként előírt cmin cementtartalommal (KK konzisztencia mellett is) lényegesen kisebb fck

A korábban környezeti követelményként előírt cmin cementtartalommal (KK konzisztencia mellett is) lényegesen kisebb fck nyomószilárdsági küszöbértékek adódtak annál, mint amekkorákat az új környezeti feltételek megkövetelnek. Például az XC 1 környezeti osztályban fck, cube, korábbi=16, 1<25, 0 N/mm 2= fck, cube, új. Tehát a cementtartalom környezeti követelménye korábban kisebb betonszilárdságot eredményezett, mint amekkora betonszilárdság a jövőben a megkövetelt cementtartalommal és megengedett víz-cement tényezővel jár. 20

Következtetés Az új betonszabvány a környezeti feltételek teljesüléséhez általában lényegesen nagyobb beton nyomószilárdsági jellemző

Következtetés Az új betonszabvány a környezeti feltételek teljesüléséhez általában lényegesen nagyobb beton nyomószilárdsági jellemző értéket és ezáltal osztályt ír elő, mint amekkorának az alkalmazása korábban környezeti követelmény volt. 21

Például az olvasztó sózás nélküli, függőleges felületű fagyálló beton nyomószilárdsági osztálya a jövőben legalább

Például az olvasztó sózás nélküli, függőleges felületű fagyálló beton nyomószilárdsági osztálya a jövőben legalább C 30/37 kell, hogy legyen a korábbi C 20/25 osztállyal szemben. Ez a követelmény a CEM 42, 5 szilárdságú cementből legalább 25 -30 kg/m 3 -rel nagyobb adagolást kíván, mint amennyi az eddig alkalmazott CEM 32, 5 szilárdságú cementből elegendő volt. 22

23

23

24 az MSZ 4798 -1 szabvány N 2. fejezete szerint (0, 97/0, 76)

24 az MSZ 4798 -1 szabvány N 2. fejezete szerint (0, 97/0, 76)

Az MSZ EN 206 -1 szabvány szerint a próbatesteket az MSZ EN 12390 -2:

Az MSZ EN 206 -1 szabvány szerint a próbatesteket az MSZ EN 12390 -2: 2001 szabványban leírt módon kizsaluzásuktól szilárdságvizsgálatukig végig víz alatt (vagy klímaszekrényben) kell tárolni, és a próbatesteket közvetlenül a törés előtt kell a vízből (vagy a klímaszekrényből) kivenni. (A szerkezetből kifúrt hengerek nyomószilárdságát légszáraz állapotban kell vizsgálni. ) Magyarországon a próbakockákat szabad vegyesen, azaz kizsaluzásuktól 7 napos korig víz alatt, utána szilárdságvizsgálatukig laborlevegőn tárolni, és légszáraz állapotban eltörni. 25

A szilárd beton testsűrűségét kiszárított állapotban A szilárd beton testsűrűségét az MSZ EN 12390

A szilárd beton testsűrűségét kiszárított állapotban A szilárd beton testsűrűségét az MSZ EN 12390 -7: 2001 szerint kell megmérni. 1. Ha a testsűrűség mérést a végig víz alatt tárolt, 1. tehát vizes nyomószilárdság vizsgálati próbatesteken végezzük (ρvizes), akkor a nyomószilárdság vizsgálat után visszamaradó — legalább 200 cm 3 térfogatú, — betondarabon meg kell a víztartalmat állapítani (n), és ennek alapján kell a kiszárított állapotban 26 értelmezett testsűrűséget kiszámítani:

ahol: ρkiszárított és ρvizes testsűrűség mértékegysége: kg/m 3 n = 1 -nél kisebb nevezetlen

ahol: ρkiszárított és ρvizes testsűrűség mértékegysége: kg/m 3 n = 1 -nél kisebb nevezetlen szám 2. Másik lehetőség, hogy végig víz alatt tárolt 2. próbatestek esetén a testsűrűséget külön e célra készített és (60 ± 5) °C (nem 105 -110 °C!) hőmérsékleten tömegállandóságig szárított 27 próbatesten határozzuk meg.

A vegyesen tárolt, szilárd közönséges beton és közönséges beton nehézbeton próbatestek testsűrűségét nehézbeton szilárdságvizsgálat

A vegyesen tárolt, szilárd közönséges beton és közönséges beton nehézbeton próbatestek testsűrűségét nehézbeton szilárdságvizsgálat előtt, a légszáraz állapotú próbatesten kell megmérni. A vegyesen tárolt, szilárd könnyűbeton próbatestek testsűrűségét (60 ± 5) °C hőmérsékleten tömegállandóságig szárított, legalább 300 g tömegű próbadarabon kell meghatározni. 28

29

29

A kockaszilárdság előírt jellemző értéke, N/mm 2 ha a próbakockákat végig víz alatt tárolták

A kockaszilárdság előírt jellemző értéke, N/mm 2 ha a próbakockákat végig víz alatt tárolták fck, cube ha a próbakockákat vegyesen tárolták C 8/10 C 12/15 10 15 11 16 C 20/25 25 C 25/30 30 27 33 C 30/37 37 C 35/45 45 C 40/50 50 C 45/55 55 54 60 C 50/60 60 65 Nyomószilárdsági osztály fck, cube, H 40 49 30

A kezdeti gyártás során a mintavételt addig kell kezdeti gyártás folytatni, amíg a minták

A kezdeti gyártás során a mintavételt addig kell kezdeti gyártás folytatni, amíg a minták száma legalább 35 nem lesz. Egy minta vizsgálati eredményét legalább három próbatest egyedi vizsgálati eredményének átlaga adja (legalább 35· 3 = 105 próbatest). Meg kell adni a — mintánkénti legalább 3 -3 próbatest vizsgálati eredményéből átlag számítással képzett — 35 vizsgálati eredményt és a 35 vizsgálati eredmény átlagát, valamint a következő képlettel ki kell számítani a 35 vizsgálati eredmény szórását (σ35), amely az elméleti szórás jó közelítését adja: 31

A figyelembe vehető σ szórás legkisebb értéke - közönséges beton esetén: 3 N/mm 2,

A figyelembe vehető σ szórás legkisebb értéke - közönséges beton esetén: 3 N/mm 2, - nagyszilárdságú beton esetén: 5 N/mm 2. A beton a tervezett nyomószilárdsági osztálynak a kezdeti gyártás során megfelel, ha a következő kezdeti gyártás megfelelőségi feltételek egyidejűleg teljesülnek: 1. feltétel: közönséges beton esetén: fcm, test ≥ fcm = fck + 4 nagyszilárdságú beton esetén: fcm, test ≥ fcm = fck + 5 előírt iparági beton esetén: fcm, test ≥ fcm = fck + 12 2. feltétel: közönséges beton esetén: fci ≥ fck – 4 32 nagyszilárdságú beton esetén: fci ≥ fck – 5

A folyamatos gyártás akkor kezdődik, amikor folyamatos gyártás már legalább 35 egymás utáni, ki-hagyás

A folyamatos gyártás akkor kezdődik, amikor folyamatos gyártás már legalább 35 egymás utáni, ki-hagyás nélküli, azonos feltételekkel készített betonra vonatkozó vizsgálati eredményünk van, három hónapnál hosszabb, de legfeljebb 12 hónap idő alatt. A folyamatos gyártás eredménye legalább 15 egymás után következő, legfeljebb 12 hónap alatt végzett mintavétel ill. vizsgálat után értékelhető. Folyamatos gyártás során egy minta egy próbatestből áll(hat). 33

A beton a tervezett nyomószilárdsági osztálynak a folyamatos gyártás során megfelel, ha: folyamatos gyártás

A beton a tervezett nyomószilárdsági osztálynak a folyamatos gyártás során megfelel, ha: folyamatos gyártás 1. feltétel: valamennyi nyomószilárdsági osztály esetén: fcm, test ≥ fcm = fck + 1, 48· 1, 48 σ35 és a figyelembe vehető σ35 szórás legkisebb értéke - közönséges beton esetén: σ35 ≥ 3 N/mm 2, nagyszilárdságú beton esetén: σ35 ≥ 5 N/mm 2, továbbá 0, 63·σ35 ≤ s 15 ≤ 1, 37·σ35 Ha a szórásra vonatkozó feltétel nem teljesül, akkor a rendelkezésre álló utolsó legalább 35 minta vizsgálata alapján új σ35 szórás értéket kell 34 meghatározni.

1. feltételhez tartozik: Ha a gyártó nem tudja a kezdeti gyártásra vonatkozó szórásának értékét

1. feltételhez tartozik: Ha a gyártó nem tudja a kezdeti gyártásra vonatkozó szórásának értékét bizonyítani, akkor σ ≥ 6 N/mm 2 értékkel kell számolni. 2. feltétel folyamatos gyártás esetén: közönséges beton esetén: fci ≥ fck – 4 nagyszilárdságú beton esetén: fci ≥ 0, 9·fck 35

A beton megfelelőségének további feltételei: a. ) A testsűrűség vizsgálati eredmények terjedelme ne legyen

A beton megfelelőségének további feltételei: a. ) A testsűrűség vizsgálati eredmények terjedelme ne legyen nagyobb, mint a testsűrűségek átlag értékének 4 %-a; b. ) A nyomószilárdság vizsgálati eredmények terjedelme ne legyen nagyobb, mint a nyomószilárdságok átlag értékének 15 %-a. 36

37

37

38

38

A következő gondolat merül fel: Minthogy 5 %-os alulmaradási szinttel számoltak, az átvétel valószínűsége

A következő gondolat merül fel: Minthogy 5 %-os alulmaradási szinttel számoltak, az átvétel valószínűsége nem 50 %, hanem annál nagyobb (n=15 → 65 %, n=35 → 70 %), azaz az eddigiekhez képest az átadó kockázata csökken és az átvevő kockázata növekszik. 39

A fenti összefüggések meggyőződésem szerint próbahengerre vonatkoznak, és ezért próbakockák vizsgálata során át kellene

A fenti összefüggések meggyőződésem szerint próbahengerre vonatkoznak, és ezért próbakockák vizsgálata során át kellene azokat számítani az vizsgálata összefüggésnek megfelelően. 40

41

41

Példa az összeadandó átszámítására 42

Példa az összeadandó átszámítására 42

PRÓBAKOCKA esetén a σ szórás legkisebb értéke PRÓBAKOCKA - közönséges beton esetén: 3 →

PRÓBAKOCKA esetén a σ szórás legkisebb értéke PRÓBAKOCKA - közönséges beton esetén: 3 → 1, 276· 3=3, 8 N/mm 2, - nagyszilárdságú beton esetén: 5 → 6, 4 N/mm 2. A beton a tervezett nyomószilárdsági osztálynak a kezdeti gyártás során megfelel, ha a következő megfelelőségi feltételek egyidejűleg teljesülnek: 1. feltétel: közönséges beton esetén: fcm, test ≥ fcm = fck + 4 → 5, 1 nagyszilárdságú beton: fcm, test ≥ fcm = fck + 5 → 6, 4 előírt iparági beton: fcm, test ≥ fcm = fck + 12 → 15, 3 2. feltétel: közönséges beton esetén: fci ≥ fck – 4 → 5, 1 nagyszilárdságú beton esetén: fci ≥ fck – 5 → 6, 4 43

Az MSZ EN 206 -1: 2002 ill. MSZ 4798 -1: 2004 2 fcm =

Az MSZ EN 206 -1: 2002 ill. MSZ 4798 -1: 2004 2 fcm = fck + min. 4 N/mm 4 összefüggésével szemben az MSZ EN 1992 -1 -1: 2005 (Eurocode 2) szabvány (és a magyar hídszabályzat) szerint: fcm, cyl = fck, cyl 2 + 8 N/mm 8 44

45

45

Kezdeti és folyamatos vizsgálatot csak a gyártó vagy megbízottja végezhet, gyártó amelynek eredménye alapján

Kezdeti és folyamatos vizsgálatot csak a gyártó vagy megbízottja végezhet, gyártó amelynek eredménye alapján a gyártó megfelelőségi nyilatkozatot tesz. A megfelelőségi nyilatkozat megbízhatóságát a beton megrendelője (vevő = kivitelező) je azonosító vizsgálattal ellenőrzi. 46

A nyomószilárdság azonosító vizsgálata Azonosító vizsgálatot akkor kell végezni, ha például meg akarunk győződni

A nyomószilárdság azonosító vizsgálata Azonosító vizsgálatot akkor kell végezni, ha például meg akarunk győződni arról, hogy a kérdéses friss beton ugyanahhoz az alap- sokasághoz tartozik-e, amelyre a gyártó a jellemző szilárdság megfelelőségét igazolta; A vizsgálathoz kivett minták „n” számát illetően az érdekelt felek (előíró, gyártó, felhasználó) írásban rögzített megegyezése alapján kell meghatározni. 47

Gyártásközi ellenőrzés tanúsításával készített beton azonosító vizsgálata → 48

Gyártásközi ellenőrzés tanúsításával készített beton azonosító vizsgálata → 48

Gyártásközi ellenőrzés tanúsítása nélkül készített beton azonosító vizsgálata Legalább 3 mintát kell venni, a

Gyártásközi ellenőrzés tanúsítása nélkül készített beton azonosító vizsgálata Legalább 3 mintát kell venni, a próbatestek darabszáma mintánként legalább 3 legyen. 1. feltétel Valamennyi nyomószilárdsági osztály esetén: fcm, test ≥ fcm = fck + 1, 48·σ ahol a szórást σ ≥ 6 N/mm 2 értékkel kell számolni. 2. feltétel Közönséges beton esetén: fci ≥ fck – 4 Nagyszilárdságú beton esetén: fci ≥ 0, 9·fck → 49

Az azonosító vizsgálat eredménye akkor megbízható, ha legalább 9 próbatest vizsgálatán (és legalább tn

Az azonosító vizsgálat eredménye akkor megbízható, ha legalább 9 próbatest vizsgálatán (és legalább tn = 1, 8 értékű Student-tényező alkalmazásán) alapul Student-tényező (akkor is, ha az európai szabvány kevesebb próbatestet ír elő). Ez a visszavont MSZ 4720 -2: 1980 szellemisége. Ennek az elképzelésnek az alkalmazása a megrendelő (vevő = kivitelező) alapvető érdeke lenne, és ezt az átvételi feltételt már a szerződésben, megrendelő levélben stb. érvényesíteni ill. rögzíteni lenne szükséges. 50

51

51

A beton gyártójának felelőssége attól függ, hogy a beton gyártójának felelőssége megrendelés szerint „tervezett”,

A beton gyártójának felelőssége attól függ, hogy a beton gyártójának felelőssége megrendelés szerint „tervezett”, „előírt összetételű” vagy „előírt iparági” betont kell-e készítenie. A „tervezett beton” olyan beton, amelyet a környezeti osztályok (pl. fagyállóság), a használati élettartam és a beton tulajdonságai (pl. szilárdság, konzisztencia, legnagyobb szemnagyság) előírásával rendelnek meg a gyártótól. A gyártó a „tervezett beton” megrendelés szerinti tulajdonságait kielégítő betonösszetétel megtervezéséért és ennek az összetételnek megfelelő betonkeverék elkészítéséért, végül is 52 a beton teljesítőképességéért felelős.

Az „előírt összetételű beton” olyan beton, amelyet a beton alapanyagainak és a beton összetételének

Az „előírt összetételű beton” olyan beton, amelyet a beton alapanyagainak és a beton összetételének előírásával rendelnek meg a gyártótól. A gyártó az „előírt összetételű beton” megrendelés szerinti alapanyagainak alkalmazásáért és az előírt keverési arány betartásáért felelős, de nem felelős a beton teljesítőképességéért. Az „előírt iparági beton” szilárdsági jele legfeljebb beton” C 16/20, környezeti osztálya XN(H), X 0 b(H) és X 0 v(H), és szakmai szervezet (p. szövetség, társaság) betonreceptje alapján rendelik meg. A gyártó felelőssége olyan, mint az előírt összetételű 53 beton esetén.

Egyszerű példa a beton jelére: C 30/37 – XC 3, … - 24 –

Egyszerű példa a beton jelére: C 30/37 – XC 3, … - 24 – S 2 – MSZ 4798 -1 S 2 → Roskadási mérték = 50 – 90 mm vagy C 30/37 – XC 3, … - 24 – Képlékeny – - MSZ 4798 -1 54

55

55

56

56

az MSZ 12620 betonadalékanyag szabvány „felhasználás” irányultságú, míg az MSZ 18293 homokos kavics szabvány

az MSZ 12620 betonadalékanyag szabvány „felhasználás” irányultságú, míg az MSZ 18293 homokos kavics szabvány „gyártás” irányultságú volt. 57

Miben kell mindenek előtt dönteni az adalékanyag vonatkozásában? - az alkalmazandó adalékanyag fajtájáról: homokos

Miben kell mindenek előtt dönteni az adalékanyag vonatkozásában? - az alkalmazandó adalékanyag fajtájáról: homokos kavics zúzottkő bontott törmelék kohósalakkő Van ezekre külön-külön új európai termékszabvány? Nincs 58

Az MSZ EN 12620 betonadalékanyag termékszabvány • nem tesz különbséget az adalékanyag fajták között,

Az MSZ EN 12620 betonadalékanyag termékszabvány • nem tesz különbséget az adalékanyag fajták között, (homok, kavics, zúzottkő szavak nem szerepelnek a szabványban); • a tulajdonságokat nem rendeli adalékanyag fajtákhoz; • nem írja elő, hogy a tulajdonságok közül mikor, melyiknek van termékmínősítő szerepe; • nem ad termékosztályokat. 59

Mindez jelentős az eddigi magyar gyakorlathoz képest 60

Mindez jelentős az eddigi magyar gyakorlathoz képest 60

Még miben kell dönteni az adalékanyag vonatkozásában? Abban, hogy a tulajdonságok közül melyeket nevezzük

Még miben kell dönteni az adalékanyag vonatkozásában? Abban, hogy a tulajdonságok közül melyeket nevezzük ki termékminősítő tulajdonságnak. 61

Homok Tulajdonság Vizsgálati szabvány Kavics Homokos kavics Zúzottkő Könnyű kőanyaghalmaz XX XX Testsűrűség MSZ

Homok Tulajdonság Vizsgálati szabvány Kavics Homokos kavics Zúzottkő Könnyű kőanyaghalmaz XX XX Testsűrűség MSZ EN 1097 -6 Halmazsűrűség MSZ EN 1097 -3 Vízfelvétel MSZ EN 1097 -6 X Szemmegoszlás MSZ EN 933 -1 MSZ 4798 -1 MSZ 18288 -5 XX Szemalak, ha d > 4 mm MSZ EN 933 -3 MSZ EN 933 -4 Szemalak, ha D ≤ 4 mm MSZ EN 933 -6 MSZ 18288 -3 3. fejezet Los Angeles aprózódás MSZ EN 1097 -2 MSZ 18287 -1 XX Mikro-Deval aprózódás MSZ EN 1097 -1 MSZ 18287 -6 XX Magnézium-szulfátos aprózódás MSZ EN 1367 -2 MSZ 18289 -3 XX XX X X 62

Halmaz-szilárdság MSZ EN 13055 -1 A melléklet X Fagyállóság MSZ EN 13055 -1 C

Halmaz-szilárdság MSZ EN 13055 -1 A melléklet X Fagyállóság MSZ EN 13055 -1 C melléklet X Agyag-iszap tartalom MSZ 18288 -2 XX Vízoldható kloridion tartalom MSZ EN 1744 -1 7. fejezet XX XX Vízoldható szul-fátion tartalom MSZ EN 1744 -1 10. fejezet XX XX Szerves (humusz) szennyeződés MSZ EN 1744 -1 15. 1. szakasz X X X Pirit szennyeződés MSZ EN 1744 -1 14. 1. szakasz Y Y Y MSZ 4798 -1 Alkáli szilikát reakció MSZ EN 12620 hajlam MSZ EN 13055 -1 MSZ CR 1901 Alkáli dolomit reakció hajlam Jelmagyarázat: MSZ 4798 -1 MSZ EN 13055 -1 d = névleges legkisebb szemnagyság D = névleges legnagyobb szemnagyság XX = termékminősítő vizsgálat, amelyre van követelmény X = általában elvégzendő vizsgálat, amelyre nincs követelmény érték Y = gyanú esetén elvégzendő vizsgálat X Y 63

Homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagysága az MSZ 4798 -1 szabványban (NAD) Magyarországon az

Homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagysága az MSZ 4798 -1 szabványban (NAD) Magyarországon az MSZ EN 12620: 2003 szabvány alapján 64

Az MSZ EN 12620: 2003 szerinti osztályozott adalékanyag frakciók szemmegoszlási követelményének vázlata 65

Az MSZ EN 12620: 2003 szerinti osztályozott adalékanyag frakciók szemmegoszlási követelményének vázlata 65

Megnevezés Határ szemnagyság Méret, mm Homok d=0 D≤ 4 Homok fr. d>0 D=4 d=2

Megnevezés Határ szemnagyság Méret, mm Homok d=0 D≤ 4 Homok fr. d>0 D=4 d=2 4<D≤ Homokos kavics frakció! d=2 Kavics frakció Homokos kavics Feltétel Közbenső ellenőrző szita, mm Példa mm/mm 0, 063; 0, 25; 1 0/1; 0/2; 0/4 MSZ EN nem ismeri, NAD! Szűk frakció 11, 2→ 12! D/d≤ 6 D> Nyújtott fr. 11, 2→ 12! 6<D/d≤ 10 4 2/8; 2/12! 4; 8 2/16; 2/20 — 4/8; 8/16; 16/32 D/2 4/16; 8/32 D/(6, 25– 11, 2) 0/8; 0/16; 66 0/24; 0/32 Szűk frakció d≥ 4 D≥ 8 d≥ 4 D>8 d=0 D≤ 45 → 63! 1/4; 2/4 D/d≤ 2 Nyújtott fr. D/d>2 D/2

MSZ EN 206 -1 MSZ 4798 (NAD) 67

MSZ EN 206 -1 MSZ 4798 (NAD) 67

Beton adalékanyagok szemmegoszlásának határgörbéi 68

Beton adalékanyagok szemmegoszlásának határgörbéi 68

69

69

Kőzetfizika Ezt a NAD feloldja! Szemmegoszlás 70

Kőzetfizika Ezt a NAD feloldja! Szemmegoszlás 70

Eltérés az európai és a magyar szitavizsgálat között MSZ EN 933 -1 A mintát

Eltérés az európai és a magyar szitavizsgálat között MSZ EN 933 -1 A mintát ki kell szárítani, azután a 0, 063 mm nyílású szita felett meg kell mosni, majd meg kell szárítani, hagyni kell lehűlni, és ezt követően kell a szitálást elvégezni. MSZ 18288 -1 MSZ EN 933 -1 MSZ 18288 -1 Száraz vizsgálathoz légszáraz vagy kiszárított, de meg nem mosott anyag szükséges. Vizes vizsgálathoz légszáraz, de ki nem szárított vizsgálati anyag szükséges. Vizes vizsgálat közben az anyagot folyamatos vízsugárral kell mosni. A mosóvízzel eltávozott finomrész mennyiségét a mosás előtti és utáni tömegmérésből ki kell számítani, és hozzá kell adni a szitáláskor a 0, 063 mm nyílású szitán áthullott anyaghoz. A 0, 063 mm alatti finomrészt a felfogott mosózagyból beszárítással ki kell nyerni, és mennyiségét meg kell határozni. 71

Zúzottkőbetonok esetén a zúzottkő adalékanyag megfelelősége tekintetében figyelembe kell vennünk az ÚT 2 -3.

Zúzottkőbetonok esetén a zúzottkő adalékanyag megfelelősége tekintetében figyelembe kell vennünk az ÚT 2 -3. 601: 2006 új útügyi műszaki előírást is, amely összhangban áll az európai betonadalékanyag (MSZ EN 12620: 2003) és aszfaltadalékanyag (MSZ EN 13043: 2003) szabvánnyal, sőt az MSZ EN 206 -1: 2002 európai betonszabvány MSZ 4798 -1: 2004 magyar nemzeti alkalmazási dokumentumával (NAD) is. 72

A 2006. január 1 től érvényes „Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok” című új útügyi műszaki

A 2006. január 1 től érvényes „Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok” című új útügyi műszaki előírás az 1998 -ban kiadott elődjét váltotta fel. 73

Az ÚT 2 -3. 601: 2006 új zúzottkő útügyi műszaki előírás követi az MSZ

Az ÚT 2 -3. 601: 2006 új zúzottkő útügyi műszaki előírás követi az MSZ EN 13043: 2003 (aszfalt adalékanyag), MSZ EN 13242: 2003 (adalékanyag kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz), MSZ EN 13285: 2003 (kötőanyag nélküli keverékek), MSZ EN 12620: 2003 (beton adalékanyag) európai szabványokat, és összhangban áll az MSZ 4798 -1: 2004 (NAD az MSZ EN 206 -1: 2002 szabványhoz) betonszabvánnyal. 74

75

75

76

76

MSZ 4798 -1: 2004 (→NAD) NAD Kőzetfizikai csoport: Kf-Ba (alternatív) Los Angeles M%: 20

MSZ 4798 -1: 2004 (→NAD) NAD Kőzetfizikai csoport: Kf-Ba (alternatív) Los Angeles M%: 20 < a. LA 25 ≤ 25 Mikro-Deval M%: 15 < a. MD 20 ≤ 20 Szulfátos kristályosítás M%: 10 < a. MG 15 ≤ 15 Beton nyomószilárdsági osztály legfeljebb: C 25/30 B-UNZ-5/12 → Kf-Ba-…-5/12 77

78

78

79

79

80

80

81

81