Tzolt vzforrsok fellvizsglatt vgzk Tzvdelmi Szakvizsga Felkszts 1996

Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők Tűzvédelmi Szakvizsga Felkészítés

1996. évi XXXI tv. Tűzvédelmi törvény q. Tűz elleni védekezés rendszerét q. Tűzvédelmi feladatokat q. Jogokat és kötelességeket

Tűz elleni védekezés q. Tűzesetek megelőzés q. Tűzoltási feladatok ellátása q. Tűzvizsgálat q. A fenti feladatok feltételeinek biztosítása

A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetőleg a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb. ), a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.

Magánszemélyek tűzvédelmi feladatai q A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésé vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. q Szükséges felülvizsgálatok elvégzése q Tűzjelzést ad és híradási eszközét a jelzéshez rendelkezésre bocsátja q Tűzoltás, műszaki mentés során tűzoltás vezető utasítását végre hajtja, valamint eszközeit a tűzoltáshoz rendelkezésre bocsátja

Tűzjelzés 105 tűzoltóság - Tűzoltó 112 általános segélyhívó - Tűzoltó - Mentő - Rendőr

1/2006. (VI. 26. ) ÖTM rendelet Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzata Híradóügyelet nyilvántartásai, okmányainak tartalmi követelményei Káreset felvételi lapnak tartalmaznia kell: § a tűzeset, káreset helyét, § a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatokat, § az esemény méretét, terjedelmét, § a bejelentő személy nevét, telefonszámát,

Gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi feladatai qa közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; qa tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; qa tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;

A tűzvédelmi szabályzat elkészítésére kötelezett gazdálkodók a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ”A”, a tűz- és robbanásveszélyes”B”, valamint a tűzveszélyes”C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

Tűzvédelmi hatósági jogkör Országos Katasztrófavédelmi igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság Területi Katasztrófavédelmi kirendeltség A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít.

Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. Tűzvédelmi bírság szabható ki tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűzvagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idéztek elő, vagy veszélyeztetik a személyek biztonságát, akadályozzák a mentésüket; Bírság összege: több szabálytalanság együttes fennállása esetén összesen 10 000 Ft

Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100 000 1 000 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200 000 3 000 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 100 000 1 000 Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 30 000/kijárat 45 000/kijárat Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 60 000/kijárat 90 000/kijárat Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 200 000/kijárat 300 000/kijárat Tűzvédelmi szabálytalanság

Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt 100 000/fő 100 000 100 000/munkavállaló Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el 60 000 250 000 A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya 100 000/rendszer 1 000 /rendszer 20 000 60 000 Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén

Bírság összege: több szabálytalanság együttes fennállása esetén összesen 10 000 Ft A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 45/2011. BM. rendelet q. Meghatározott foglalkozási ágak q. Kötött vizsgatananyag q. Határozott vizsgáztatási rend q 5 évenkénti vizsga

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.

4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. A szakvizsgához kötött tevékenységet végzőket közvetlenül irányító vezető.

A szakvizsgaoklevelet vissza kell vonni, amennyiben a) a szakvizsgáztatás nem felelt meg az e rendeletben foglalt előírásoknak, b) a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, és a tűzvédelmi hatóság a szabályszegéssel okozott kárért, illetve az előidézett veszélyhelyzetért felelősségét megállapította.

Helyi tűzvédelmi szabályozás q 5 főnél több munkavállaló q 50 főnél több befogadására alkalmas egység q. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes létesítmény q. Kereskedelmi szálláshely

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;

az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait.

Tevékenységek végzésének módjai Állandó tevékenység erre a célra, a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kialakított épületben, helyiségben Alkalomszerű, változó helyiségben, különböző nem erre a célra létesített környezetben. Ebben a munkakörnyezetben nagyobb a valószínűsége a gyújtóforrás váratlan megjelenésének.

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011 BM rendelet) Tűzvédelemmel kapcsolatos létesítési és használati szabályok meghatározása

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS MENETE Az osztályba sorolás alapelvei: A tűzvédelmi rendelkezések alkalmazás céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, szabadtereket, a tűzszakaszokat az épületeket, a műtárgyakat, építményeket, és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

Tűzveszélyességi osztályba sorolás „A” fokozottan tűz-és robbanásveszélyes „B” tűz- és robbanásveszélyes „C” tűzveszélyes „D” mérsékelten tűzveszélyes „E” nem tűzveszélyes

Halmazállapot Gáz, gőz, köd Osztály Anyagi jellemző állandó alsó robbanási határérték a lobbanáspont levegőhöz viszonyítva A Fokozottan tűz- és robbanás veszélyes ARH = < 10 tf. % Lobb. pont < 21°C Üzemi hőm > = Lp Robbanó anyagok B Tűz- és robbanás veszélyes ARH > 10 tf. % 21°C < L. p < 55°C Lp> Üh > Lp-20°C Por mely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez 55°C < L. p< 150°C Lp 20> Üh > Lp-50 Legalább 50°C Gyull. hőm<=300°C lobbanáspontú gázolaj petróleum Az a gáz mely önmaga nem ég de az égés táplálja. (levegő kivétel) Lobb. pont > 150°C Gyull. hőm > 300°C Vizes diszperz rendszer. Ha: Éghető anyag>25% Víz<50% Nem éghető C Tűzveszélyes D Mérsékelten veszélyes E Nem tűzveszélyes Nem éghető Cseppfolyós Szilárd Egyéb gyulladási hőmérséklet különleges veszélyes tulajdonság

Rendeltetés alapján történő besorolás Osztály Területi egységek Veszélyességi övezet Helyiség Szabadtér Épület Egyéb A Fokozottan tűz- és robbanás veszélyes ahol "A" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő. B Tűz- és robbanás veszélyes ahol "B" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő. Robbanóképes porokat elszívó rendszer belső részei Tűzveszélyes ahol "C" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák Üzemanyagtöltő állomások üzemi területe D Mérsékelten veszélyes ahol "D" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák -ahol nyílt lángal üzemelő tüzelőberendezést használnak -ahol nem éghető anygot 300°C felett dolgoznak fel -állattartó helyiség -gépjármű tároló E Nem tűzveszélyes ahol nem éghető 300°C alatt állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak vagy forgalmaznak C Közösségi, iroda, lakó és szállás épületek.

Tűzveszélyességi Fokozat meghatározása csak folyadékokra vonatkoztatva Tűzveszélyességi fokozat. Anyagi jellemző állandó Lobbanáspont Üzemi hőmérséklet és a lobbanáspont Kiemelt folyadékcsoport kapcsolata ha az Üh > 35°C I. Lobb. pont < 21°C Üzemi hőm > = Lp II. 21°C < L. p < 55°C Lp> Üh > Lp-20°C 55°C < L. p < 150°C Lp-20 > Üh > Lp-50 III. IV. Legalább 50°C lobbanáspontú gázolaj, petróleum Lobb. pont > 150°C Lp-50 > Üh

AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS MENETE A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva százalékosan kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.

Tűzvédelmi használati szabályok

A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűzvagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogrammot, táblát kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A létesítményekben - a lakás céljára szolgáló területek kivételével - legalább egy darab az ott keletkező tűz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoport-okban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben.

TŰZOSZTÁLYOK A tüzek fizikai és égési jellemzői alapján: „A” szilárd anyagú lánggal és/vagy izzással ég „B” folyékony (cseppfolyós ) anyagok tüzei „C” gázok tüzei „D” fémek tüzei Készüléken jelölve van minden esetben (pl: 34 A 144 B C tűz oltására alkalmas ) Feszültségalatti berendezésnél való használhatóságot a készülék oldalán lévő címke határozza meg TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA.

Rossz Helyes A tüzet szélirányból támadni A tüzet a széléről előrehaladva oltani Folyó, csepegő anyagokat felülről kezdődően oltani Elegendő oltókészüléket egyszerre bevetni, nem egymásután Óvakodni kell a visszagyulladástól A használt tűzoltó készüléket tilos visszaakasztani, újra kell töltetni

Tűzoltó készülékek elhelyezési követelményei Tűzveszélyességi osztály Készülék helye Épület illetve szabadtér alapterületét csökkentő tényező Követelmény "A-B" helyiségben, illetve veszélyességi övezetben ------------------- minden megkezdett 50 m 2 alapterület után legalább 1 -1 db építményben illetve szabadtéren "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélességi övezet alapterülete kivételével a "C" - "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény, szabadtér előírásai szerint építményben illetve szabadtéren "A" és "B" tűzveszélyességi az alapterület minden megkezdett osztályba tartozó helyiség, illetve 200 m 2 -e után, de szintenként veszélességi övezet alapterülete legalább 1 -1 db kivételével építményben illetve szabadtéren "A" és "B" tűzveszélyességi az alapterület minden megkezdett osztályba tartozó helyiség, illetve 600 m 2 -e után, de szintenként veszélességi övezet alapterülete legalább 1 -1 db kivételével építményben illetve szabadtéren "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélességi övezet alapterülete kivételével "A-B" "C" "D" "E" szükség szerint

q. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. q. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. q. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni.

A készenlétben tartás hiánya 50000/db Karbantartás hiánya 30000/db

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA q Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni. q Karbantartó személy: az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi. q Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, javító műhelyt fenntartó vállalkozás. q Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett. q OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica,

Tűzoltó készülék karbantartási időszakok Tűzoltó készülék típusa Rendszerbentartói Alap Közép Teljes A tűzoltó készülék ellenőrzés karbantartás élettartama Porral oltó, vizes oltőanyag-bázisú habbal és vízzel oltó 1/4 év 1 év 5. és 15. év 10. év 20 év Törőszeges oltó 1/4 év 15. év 10. év 20 év Gázzal oltó 1/4 év 1 év -- 10. év 20 év Valamnnyi szén-dioxiddal oltó 1/4 év 1 év -- 10. év Vonatkozó szabályozás szerint Az MSZ 1040 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülék (kivétel szén -dioxid oltó) 1/4 év 1/2 év -- 5. 10. 15. év 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31 -ig porral

Biztonsági világítás és jelek § Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tűzjelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kell kezelni § a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket, § b) a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint § c) a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont.

§ Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villamos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét. § A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. § Ha a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül az épületen belül és szabadtéren egyaránt. § A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1, 8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetőek legyenek.

A biztonsági jelek színét az alábbi táblázat tartalmazza:

MSZ 15631 Tűzvédelmi jelzőtáblák E szabvány alkalmazása kötelező. Előírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének felhatalmazása alapján a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága engedélyezhet. E szabvány hatálya magán kisiparra és magán kereskedelemre is kiterjed. E szabvány tárgya a tűzveszélyre figyelmeztető, továbbá a megelőző tűzvédelem és tűzoltóság céljait szolgáló jelző táblák követelményei és vizsgálati előírásai.

Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.

A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. Oltóvíz hálózat kialakítása A vízmű magas és mély tárolójánál a tűzoltó gépjármű részére, NA 100 belső átmérőjű, műszakilag és a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttől 0, 8 méter magasságban kell kialakítani.

Tűzcsapok Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél a)legalább 400 k. Pa (4 bar) kifolyási nyomás biztosított az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, b)legalább 300 k. Pa (3 bar) kifolyási nyomás biztosított a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, és c) legalább 200 k. Pa (2 bar) kifolyási nyomás biztosított a fali tűzcsapoknál, és a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben.

Az éghető folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot 1000 m 3 -nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább 1200 k. Pa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

Oltóvíz tározók A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talajszinttől 0, 8 méter magasságban kell kialakítani. A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.

A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz - a vízállástól függetlenül - mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait a vonatkozó műszaki követelmények szerint kell felülvizsgálni és karbantartani.

HASZNÁLATI SZABÁLYOK Tűzjelző és oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes állapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karbantartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető kötelessége. A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.

Joghatással járó mérés és eszközei § Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.

§ Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül vagy közvetett módon - országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni. § Kötelező hitelesítésű mérőeszköz a hitelesítés érvényességének időtartamán belüli, de legfeljebb 2 évesnél nem régebbi első hitelesítést tanúsító jellel vagy hitelesítési bizonyítvánnyal, illetve megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal hozható forgalomba.

JELZŐTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOKHOZ § MSZ 1042 Jelzőtáblák vízvezetékekhez és tűzoltó vízforrásokhoz § E szabvány a tűzoltóvíz forrásokat jelölő jelzőtáblák változatait, követelményeit, elhelyezésüket illetve alkalmazásukat írja elő. § Mérete: a szabvány 1. ábrája a tűzcsapot jelölő tábla bemutatásán túlmenően az alaptábla méreteit is megadja. § Alapanyaga: a 2. 3 fejezet szerinti anyagában színezett műanyag legyen § A jelző tábla kivitele: A jelző tábla az időjárási és mechanikai hatásokkal szemben ütés, - korrózió, és öregedésálló, valamint színtartó legyen.

§ A jelzőtáblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függően a következők: § a) A jelű tábla: ivóvíz-távvezetékekhez, § b) B jelű tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez, § c) C jelű tábla: bekötővezetékekhez, § d) D jelű tábla: tűzoltó vízforrásokhoz.

a jelzőtábla színe: § az ürítőzárat jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne sárgászöld, feliratozása szürkésfehér, § c) a légtelenítő szerelvényt jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne enciánkék, feliratozása szürkésfehér, § d) a házi főelzárót jelző C jelű tábla alapszíne enciánkék, feliratozása szürkésfehér, § e) a válaszzárt jelző tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jelű tábla) alapszíne tűzvörös, feliratozása szürkésfehér, § f) A tűzcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelző D jelű tábla alapszíne fehér, kerete tűzvörös, feliratozása RAL fekete. § a tolózárat jelző tábla (A, B és C jelű tábla) alapszíne enciánkék, betű-, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása) szürkésfehér,

a jelzőtábla feliratozása: § a) az írásmód függőleges, vastag vonalú, közepes írás, § b) a felirati mezők tartalmának részletezése az A, B és C jelű táblákon § ba) a szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiértékű szám vagy barcode (az A, B és C jelű táblához), § bb) a szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők: § Z tolózár, § L légtelenítő szelep, § H házi főelzáró, § AL önműködő légtelenítés, § Ü ürítőzár, § VZ válaszzár nyomásövezeti zónahatáron,

§ c) a csővezeték névleges átmérője (DN) mmben, § d) távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról, és elölről; az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni, balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya, § e) utalás a vezeték üzemeltetőjére (az A és a B jelű tábla esetén).

a felirati mezők tartalmának részletezése a „D” jelű táblák ábrái alapján: a szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint; § T tűzcsap, § M medence, § h. T habtűzcsap, § E 52 mm kiömlőnyílású tűzcsap, § K kút,

A vízforrás jellemző adatai; § ba) a T után levő szám annak a nyomócsőnek a névleges átmérőjét (DN) jelenti mm-ben, amelyről a megjelölt tűzcsap a vizet kapja; ebből a számból következtetni lehet a tűzcsap vízhozamára, § bb) az M után levő szám - 999 m 3 -ig - a medence űrtartalmát jelenti m 3 -ben. 999 m 3 -nél nagyobb űrtartalmú medence jelölése a következő; § bba) 1000 -1999 m 3 -ig a harmadik számjegy helyére 1, § bbb) 2000 -2999 m 3 -ig a harmadik számjegy helyére 2, § bbc) 3000 -3999 m 3 -ig a harmadik számjegy helyére 3 kerül, és így tovább, az első két számjegy helye, pedig üresen marad;

§ a K után levő szám a kút átlagos vízszintjének a talajszinttől mért mélységét jelenti m-ben (Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszinttől mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos vízfelszíne ennél mélyebben van), § c) távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról, és elölről; az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni, balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya,

§. ha a csővezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé „I” betűt (az ipari víz rövidítését) kell tenni (IZ, IT), § 2. 1. 7. a háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje vagy alája írt számokkal, jobbra, balra, és előre; a kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja, § 2. 1. 8. Az „E” betűt a tábla alsó sarkában kell elhelyezni.

ELHELYEZÉS § A táblát céljának megfelelő helyen, 1, 5 m és 2 m közötti magasságban, maradóan és jól látható módon kell felerősíteni. Felerősítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson. Föld alatti vagy föld feletti tűzcsap vagy habtűzcsap jelzésére a táblát a tűzcsaphoz tartozó szerelvényszekrény felett kell elhelyezni. § A medence tábláján, ha a medencében szívócső van, amelyhez a tűzoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelző számok a szívócső távolságát, egyéb esetben pedig, a szívóakna fedélnek a táblától mért távolságát kell megadni. § Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti tűzcsapot, oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást. § Nem kell külön táblával megjelölni a fali tűzcsapot.

A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA

§ Felülvizsgálatot, karbantartást, javítást csak külön jogszabályban meghatározott szakvizsgával rendelkező személy végezhet. § A vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza: § a) a vízkivételi hely egyértelmű azonosítását, § b) az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, javítás időpontját, § c) az ellenőrzést, felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, megállapításait, § d) a javítást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát és a javítás megnevezését.

A TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOK ELLENŐRZÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ELVÉGZENDŐ ÁLTALÁNOS FELADATOK § A tűzoltó vízforrások ellenőrzése, karbantartása és felülvizsgálata során minden esetben meg kell vizsgálni, vagy el kell végezni: a) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, b) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, c) értelemszerűen a vízkivételi helyeknek az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, d) a vízhálózatról működő vízforrások esetében a hálózat átöblítését a tiszta víz megjelenéséig, e) a korrózió elleni védelem épségét, a védelem sérülése esetén annak javítását.

Karbantartási igazoló címke § § § Felülvizsgálva Karbantartás típusa: Karbantartó szervezet neve, címe: Karbantartást végző személy neve, aláírása: Karbantartás ideje: Érvényes / Gültig bis / Valid to:

Falitűzcsap-szekrények § MSZ EN 671 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. Gyári gyártásellenőrzés A gyártónak FPC ( Fabric product control) rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak biztosítására, hogy a piacon elhelyezett termék megfelel a megadott teljesítmény jellemzőknek. Az FPC rendszernek eljárásokból, rendszeres ellen-őrzésekből, vizsgálatokból, és az eredmények értékeléséből és felhasználásából kell állnia.

§ Beépített tűzoltó berendezések: tömlődob alaktartó tömlővel; falitűzcsap-szekrények lapos tömlővel (továbbiakban: falitűzcsap-szekrények). § A falitűzcsap-szekrényeket és tartozékait félévenként kell karbantartani, ellenőrizni, évente felülvizsgálni és egyes tartozékokat ötévenként nyomáspróbázni, § a féléves ellenőrzés, karbantartás során az előbbiekben meghatározott általános feladatokon felül legalább ellenőrizni kell: a) a falitűzcsap-szekrények akadálytalan megközelíthetőségét, b) az ajtók, kiforgatható tartók értelemszerű és megfelelő működtethetőségét, c) a szerelvények épségét, működtethetőségét, d) a tartozékok meglétét,

§ a féléves karbantartás során, az általános feladatokon felül legalább el kell végezni: § a) a gyártó által előírt karbantartásokat, javításokat, § b) a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlő áthajtogatását. § amennyiben a falitűzcsap szekrények éves felülvizsgálatát a vonatkozó MSZ EN 671 -3 szabvány előírásai szerint végzik el és dokumentálják, úgy azt megfelelőnek kell tekinteni. A szabványtól eltérő felülvizsgálati eljárás egyenértékűségét az OKF állapítja meg.

A falitűzcsap-szekrények tartozékát képező alaktartó és lapos tömlők ötéves nyomáspróbázása esetén: a) amennyiben a falitűzcsap-szekrények tartozékát képező alaktartó tömlők MSZ EN 694 és az MSZ EN 14540 szabványnak megfelelő lapos tömlők nyomáspróbáját a vonatkozó MSZ EN 671 -3 szabvány előírásai szerint végzik el és dokumentálják, úgy azt megfelelőnek kell tekinteni; a szabványtól eltérő felülvizsgálati eljárás egyenértékűségének megállapítására az OKF jogosult; b) amennyiben a falitűzcsap-szekrényben nem az MSZ EN 14540 szabványnak megfelelő szivárgásmentes lapos tömlő van elhelyezve, úgy a nyomáspróbát el kell elvégezni, c) az alaktartó és lapos tömlőkön a nyomáspróba jelölését el kell helyezni § a javítás, karbantartás, felülvizsgálat elvégzését követően a falitűzcsap-szekrényeket ellenőrző plombával kell ellátni.

FELÜLVIZSGÁLAT, IDŐSZAKOS NYOMÁSPRÓBA. § A használatba vett tömlőszerelvényt minden olyan használati alkalmat követően, amikor sérülés gyanítható, vagy javítás után, valamint a gyártó által megadott, de legalább a vonatkozó jogszabály által meghatározott gyakorisággal felül kell vizsgálni, és időszakos nyomáspróbának alávetni. § A felülvizsgálat és nyomáspróba menete: § a tömlőszerelvényt tisztítás után szemrevételezéssel kell ellenőrizni; a sérült köpenyű, a kapocs bekötéseknél erősen kopott tömlőt javítani vagy selejtezni kell; ellenőrizni kell a tömlőn és a kapcsokon a jogszabály által előírt feliratok meglétét; az előírt jelölések hiányában a tömlőszerelvényt biztonságossági okokból nem szabad nyomáspróbázni,

Az időszakos felülvizsgálat nyomáspróba értékei. § Névleges belső átmérő mm-ben. Nyomás (MPa) 25 -75 1, 5 110 1, 2 125 – 152 1, 0 § magasabb nyomású lapos tömlőket a gyártó által meghatározott legnagyobb megengedett üzemi nyomáson § A tömlőszerelvény megfelelő, ha a vizsgálati idő alatt a kapcsoknál, bekötéseknél és a tömlő köpenyén szivárgás, valamint a tömlő köpenyén repedés, rendellenes deformáció nem észlelhető. A nem megfelelő tömlőt javítani vagy selejtezni kell. Ezen követelménynek megfelelő tömlők javíthatóak.

§ A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba után a tömlőn a gyártó által meghatározott, a tároláshoz előírt karbantartási műveleteket el kell végezni. § A felülvizsgálat és az időszakos nyomáspróba elvégzését a tömlőn a gyártói jelölés után kell jelölni. A jelölésnek legalább tartalmaznia kell: a) a felülvizsgálat évét, hónapját, b) a felülvizsgáló nevét, védjegyét, vagy jelzetét. § A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba elvégzését a felülvizsgáló külön jogszabály alapján köteles dokumentálni.

Fali tűzcsap és szekrény száraz felszálló vezetékkel (továbbiakban: száraz tüzivízvezeték rendszer): § a száraz tüzivíz-vezeték rendszert legalább félévenként kell ellenőrizni, karbantartani, felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni § a tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat el kell távolítani, § a teljes száraz tüzivíz-vezeték rendszert 5 évenként vízzel nyomáspróbázni kell; a próbanyomás értéke - a betápláló csonknál mérve - 1, 5 MPa; a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.

§ a féléves ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat során az 1. rész III. fejezete 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül ellenőrizni kell; a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét, b) a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét, c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét, d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését, e) a szerelvények épségét, működtethetőségét, f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét, g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét, h) a csővezeték légteleníthetőségét,

Föld alatti és föld feletti tűzcsapok (továbbiakban: tűzcsapok): MSZ EN 14384 Föld feletti tűzcsapok. § A Tűzcsap telepítés célja, olyan csatlakozás (azaz tűzcsap) létrehozása a vízhálózathoz, amelyhez a tűzoltó csatlakoztatni tudja a tűzoltó berendezést. A felszín feletti tűzcsapok egy vagy több szelepből és a talajszint alól oszlopos alakban kiemelkedő kifolyócsonkból állnak. § Ez az európai szabvány az olyan tűzoltási rendeltetésű felszín feletti tűzcsapokra vonatkozó követelményeket, vizsgálati módszereket, és megjelölést ír elő

§ amelyeket a vízelosztó rendszerbe kell telepíteni § amelyek mérete DN 80, DN 100 és DN 150 § amelyek PN 16 megengedhető üzemi nyomásra alkalmasak, ürítő berendezéssel vagy anélkül. § amelyekre függőleges vagy vízszintes, karimás, csőkarmantyús vagy csőcsonkos befolyó csonkot szereltek. § amelyeken egy vagy két kifolyócsonk van, és a kifolyócsonkok megfelelnek a nemzeti előírásoknak § amelyek gömbházas szelep vagy tolózár típusúak.

§ 5. 11. MSZ EN 14339 Föld alatti tűzcsapok, tűzcsapszekrények és fedelek. § Ez az európai szabvány az olyan tűzoltási rendeltetésű felszín alatti tűzcsapokra vonatkozó követelményeket , vizsgálati módszereket és megjelölést ír elő § amelyeket a vízelosztó rendszerekbe kell telepíteni § amely mérete DN 80 és DN 100 § amelyek 10 bar, 16 bar vagy 25 bar megengedhető üzemi nyomásra alkalmasak ürítő § berendezéssel vagy anélkül.

§ az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett mérésről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell a szükséges oltóvíz mennyiség meglétét; a mérést az épület, építmény 100 m -es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni; amennyiben az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozam mérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozzon

§ a föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként ellenőrizni, karbantartatni és évente felülvizsgálni kell; § a féléves ellenőrzést, karbantartást a gyártó előírásai és a meghatározott általános feladatok alapján kell elvégezni, § az éves felülvizsgálat során a féléves ellenőrzés, karbantartás feladatain felül legalább ellenőrizni kell a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét, a tömítések épségét, állapotát; a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét, tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, az elveszés elleni biztosítás meglétét; a biztonsági ház(ak) állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát; a kupakkapcsok levétele után a tűzcsap szelep működtetésével a tűzcsap üzemképesség; a tűzcsapban mérhető statikus nyomást; mindkét csonkon egyidejűleg mérve a tűzcsap vízszállítását; a víztelenítő rendszer működését, § a föld alatti tűzcsapokat legalább félévente kell ellenőrizni, karbantartani és évente felülvizsgálni,

§ az ellenőrzést és karbantartást a gyártó előírásainak megfelelően és az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatok alapján kell végrehajtani, és ezen felül legalább el kell végezni a tűzcsap környezetének tisztítását; a tűzcsap szekrényének megfelelő nyithatóságának ellenőrzését; a tűzcsap szekrényének kitisztítását; a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes zárósapka állapotának, földalatti tűzcsapkulccsal történő nyithatóságának ellenőrzését; a ház, és a szelep szivárgásának ellenőrzését; a víztelenítő rendszer ellenőrzését; a csatlakozó menet zsírzását, § a tűzcsapszekrény megfelelő nyithatóságának ellenőrzésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését,

§ az éves felülvizsgálat során a féléves ellenőrzés, karbantartás feladatain felül legalább ellenőrizni kell a csatlakozófej állapotát, idomszerrel a menet épségét, a tömítő felület állapotát; üzempróbával a tűzcsap megfelelő működését; a tűzcsapban mérhető statikus nyomást; a tűzcsap vízszállítását; a víztelenítő rendszer működését, § amennyiben a tűzcsap vízszállítását ugrómagasság méréssel végzik, az ugrómagasság alapján meghatározható vízmennyiség értékeit a következő táblázat tartalmazza.

Ugrómagasság (méter) Kivehető vízmennyiség(liter/perc) 0, 01 -0, 1 0, 61 -0, 7 0, 91 -1, 00 1, 21 -1, 30 1, 5 1, 8 3, 5 150 -400 1050 -1100 1275 -1325 1475 -1500 1600 1800 2500

Szerelvényszekrények tűzcsapokhoz: § a szerelvényszekrényeket és tartozékait legalább félévente kell ellenőrizni, évente ellenőrizni és karbantartani, és egyes tartozékokat ötévenként felülvizsgálni és nyomáspróbázni, § az időszakos ellenőrzés gyakoriságának megállapításakor figyelembe kell venni a kérdéses szekrény környezeti körülményeit és/vagy tűzveszélyt és kockázatot, de a legalább félévenkénti ellenőrzés a következőkre kell, hogy kiterjedjen az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül; a) a szerelvény szekrény megfelelő helyen van-e, b) a szekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e, c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e, d) a szekrény sérülésmentes, ajtaja megfelelően és szabadon nyitható-e, e) a szükséges szerelvények megtalálhatók-e, f) a szerelvények megfelelően rögzítettek-e, g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a szekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken,

§ a tárolt felszerelés és a szekrény sérülésmentes legyen, nem lehet rozsdás vagy lyukas; a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket át kell hajtogatni; az áthajtogatás során szemrevételezéssel ellenőrizni kell a tömlő állapotát; a sérült, szennyeződött tömlőt cserélni kell, § az éves ellenőrzés és karbantartás során az általános és a féléves feladatokon felül a szekrényben elhelyezett szerelvények állapotát ellenőrizni kell, gyakorlati próbával a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs, vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát (a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem megengedett); ha szükséges az állványcső megfelelő működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát; a sugárcső megfelelősségét, biztonságos és könnyű működtethetőségét,

§ a szekrényen és a felszereléseken a gyártó által előírt karbantartásokat el kell végezni, § a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített tartozékokat cserélni kell. § A szerelvényszekrények egyes tartozékait 5 évenként kell felülvizsgálni és nyomáspróbázni, § amennyiben a szerelvényszekrényben szivárgásmentes lapos tömlők vannak elhelyezve azok nyomáspróbáját, ellenőrizni szükséges • MSZ 9772 Állványcső felszín alatti tűzcsapokhoz § E szabvány a felszín alatti tűzcsap és tűzoltó tömlők csatlakoztatásához szükséges. a tűzcsapból vízvételezésre alkalmas csatlakozó elem (állványcső) változatait, kialakítását, hidraulikai követelményeit és nyomás állóságát, valamint a vizsgálati módszereket és felülvizsgálatát írja elő. § A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön idomszerrel ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét; a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a szerelvények zárt állásában 1, 0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni, a vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a kiömlő ágakon szivárgás nem tapasztalható, § az ellenőrzéseket és karbantartásokat az MSZ EN 671 -3 7. pont szerint vagy az OKF által megállapított egyenértékű módon kell dokumentálni, § a tűzvédelemnek az ellenőrzés és karbantartás ideje alatt az MSZ EN 671 -3 8. pontnak, vagy az OKF által megállapítottaknak kell megfelelnie.

Medencék, tartályok (továbbiakban: víztárolók) és egyéb vízforrások: § a víztárolókat félévente kell ellenőrizni, karbantartani, ötévenként felülvizsgálni és egyes elemeket nyomáspróbázni, § a féléves ellenőrzés és karbantartás során a meghatározott általános feladatokon felül meg kell vizsgálni a víztárolók vízszintjét (vízmennyiségét), az utántöltésre való szerelvények állapotát, szükség szerint a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképességét, § fémből készült tartályok esetén azokat szükség szerint rozsdátlanítani és festeni kell, § az ötéves felülvizsgálat során az általános és féléves feladatokon felül el kell végezni; a) a víztároló leürítését, tisztítását, b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását, c) a szívóvezeték nyomáspróbáját, d) a fémszerkezetek festését, e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját,

§. a szívóvezeték nyomáspróbáját a szívókosár nélküli, lezárt szívóvezetéken vízzel kell elvégezni, a próbanyomás értéke 1, 5 MPa, időtartama 5 perc, a nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett. § szükség esetén a víztárolót algátlanítani, takarítani, iszaptalanítani kell, nagymértékű szivárgás észlelése esetén a szivárgást meg kell szüntetni § egyéb víztároló (víztornyok, vízművek tárolói) esetén félévenként ellenőrizni kell a szívócső meglétét, karbantartottságát, a tűzoltásra tartalékolt (előírt) víz meglétét és a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségét. § A természetes vízforrások (folyó, patak, tó stb. ) vízkivételi helyek szerelvényeinek és felszereléseinek vizsgálatakor, ellenőrzésekor az előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni

A TŰZOLTÓ KAPCSOK CSOPORTOSÍTÁSA MSZ 1094 Kapocskulcsok tűzoltó kapcsokhoz E szabvány a tűzoltó kapcsok összekapcsolására alkalmas kapocskulcsok csoportosítását, kialakítását és tűzvédelmi műszaki követelményeit írja elő. Csoportosítása: • az összes tűzoltó kapocshoz alkalmazható legyen • több kapocsmérethez alkalmazható kombinált, • egy vagy több kapocsmérethez alkalmazható különleges kivitelűek lehetnek. A kapocskulcs kialakítása feleljen meg a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos követelményeknek. § Típus szerint (a kapocstípusok a felhasználástól és a rendeltetéstől függően): a) tömlőkapocs a tűzoltó tömlők bekötésére és csatlakoztatására alkalmas szerelvény, b) csonkkapocs a menetes csővégre szerelhető szerelvény, c) kupakkapocs a tűzoltó vízforrások lezárására alkalmas szerelvény, d) áttétkapocs a különböző méretű csatlakozófejek összekapcsolására alkalmazható közdarab. § Méret szerint: § a tömlőkapcsok méretjele, a csatlakoztatható tűzoltótömlő és a hozzá tartozó kapocs legkisebb belső átmérője az 1. rész IV. fejezetének 1. táblázata szerint

Méretjel A tömlő névleges átmérője [mm] (vonatkozó szabvány szerint) 125 -A 110 -A 75 -B 52 -C 25 -D 38 -E 38 -H 125 110 75 52 25 38 38

Tömlőkapocs 1. Kapocstest 2. Bekötőhüvely 3. Rögzítőgyűrű 4. Tömítőgyűrű Csonkkapocs 1. Kapocstest 2. Tömítőgumi 3. Tömítés Kupakkapocs 1. Kapocstest 2. Kupak 3. Tömítőgumi 4. Rögzítőgyűrű Áttéti kapocs 1 Kapocstest (nagyobb ) 2 Kapocstest (kisebb) 3 Közbetét 4, 5 Tömítőgyűrű 6 Rögzítőgyűrű 7 Biztosítócsavar

A TŰZOLTÓ KAPCSOK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI § A kapcsok üzemi nyomása min. 1, 6 MPa, a 38 -H jelű kapcsok üzemi nyomása min. 4, 0 MPa. § Az 1, 6 MPa üzemi nyomású kapcsokat az MSZ EN 573 14 szabványsorozat szerinti ötvözött alumíniumból vagy az MSZ EN 1706 szerinti ötvözött alumínium öntvényből, vagy azzal mechanikai tulajdonságaiban egyenértékű anyagból kell készíteni; a 38 -H jelű kapcsok anyagát a szilárdsági követelmények figyelembevételével a gyártó határozza meg. § A kapcsok kapocstestén jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni: a) a gyártó nevét vagy jelét, b) a gyártás évét, c) a kapocs méretjelét

A MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK § Az ma. kupakkapocs üzemi nyomása min. 1, 0 MPa, az üzemi nyomás alatti zárást a kapocs -20 és +40°C hőmérsékleti tartományban biztosítsa. § Az ma. kupakkapcsok kapocstestén jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni: § a) a gyártó nevét vagy jelét, § b) a gyártás évét, § c) a kapocs méretjelét, § d) a megengedett legnagyobb üzemi nyomás értékét. § 4. 2. A kapcsokon a kapocs tulajdonosát fel lehet tüntetni. § A ma. kupakkapcsok a legfeljebb 1, 0 MPa megengedett legnagyobb nyomású vízhálózatoknál alkalmazhatóak.

§ ÁLLVÁNYCSŐ FÖLD ALATTI TŰZCSAPHOZ § Az állványcső készülhet 2 db B-75 méretjelű (megnevezése „B” állványcső) vagy 2 db C-52 méretjelű (megnevezése „C” állványcső) csonkkapoccsal szerelt kifolyónyílással. § A csonkkapocsnak a hatályos jogszabály, honosított szabványnak kell megfelelnie. § A kiömlőágakban egy-egy, egymástól függetlenül működtethető elzárószerelvényt kell beépíteni § A csonkkapcsokat elfordulás ellen rögzíteni kell. § Az állványcsőtörzshöz a szerelvényház elforgathatóan csatlakozzon. § Az állványcsőtörzs merev markolattal legyen ellátva. § Az állványcső alsó részére (csatlakozó) feleljen meg a földalatti tűzcsaphoz történő csatlakoztathatóság érdekében a földalatti tűzcsapokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény előírásainak.

MSZ 9774 Osztó tűzoltó tömlőkhöz E szabvány a tűzoltó tömlőben áramló oltóanyag mennyiség több ágra való szétválasztására alkalmas osztó kialakítását és vizsgálati követelményeit és felülvizsgálatát írja elő. Az állványcső elzáró szerelvényei zárt állapotban 1, 0 MPa túlnyomás esetén nem szivároghatnak A szerelvényházon az alábbi adatokat kell maradandóan feltüntetni: a) a gyártó nevét vagy jelét, b) a gyártás évét, hónapját, c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jel

PÓTÁLLVÁNYCSŐ FÖLD ALATTI TŰZCSAPHOZ A pótállványcső a földalatti tűzcsaphoz csatlakoztatható közbetétből és egy 75 -B méretű csonkkapocsból összeállított, elzáró szerelvény nélküli áttét. Jelölések: 1. Csonkkapocs B-75 2. Tömítőgumi 3. Trapézmenetes közbetét 4. Tömítőgumi A közbetéten az alábbi adatokat kell maradandóan feltüntetni: a) a gyártó nevét vagy jelét, b) a gyártás évét, hónapját, c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

• MSZ 1014 Pót állványcső felszín alatti tűzcsaphoz § E szabvány a felszín alatti tűzcsapokhoz csatlakoztatható pót állványcső kialakítását, hidraulika jellemzőit, nyomás állóságát és a vizsgálati módszert írja elő. § A pót állványcsövet úgy kell kialakítani, hogy a legkisebb átfolyó keresztmetszetet a csonkkapocs megengedett legkisebb belső átmérőjénél lévő keresztmetszettel egyenlő vagy ennél nagyobb legyen. § Megjelölés: § • • • A közbetéten az alábbi adatokat kell maradóan feltüntetni. a gyártó nevét vagy jelét a gyártás évét, hónapját e szabványra való hivatkozást

GYŰJTŐ TŰZOLTÓTÖMLŐHÖZ A gyűjtő beömlő ágaira 75 -B méretjelű, a kiömlő ágra pedig, 110 -A méretjelű csonkkapcsot kell szerelni a vonatkozó jogszabály, műszaki követelmény, honosított szabvány követelményei szerint. A csonkkapcsokat úgy kell rögzíteni, hogy az megakadályozza elfordulásukat. A gyűjtő elzáró szerelvényei zárt állapotban 1, 0 MPa túlnyomás esetén nem szivároghatnak. A gyűjtő házán jól láthatóan és maradandó módon fel kell tüntetni: a) gyártó nevét vagy jelét, b) gyártás évét, c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

§ MSZ 9775 Gyűjtő tűzoltó tömlőkhöz § E szabvány két 75 mm belső átmérőjű tűzoltó tömlő szerelvényben áramló oltóanyagáram egyesítésére alkalmas gyűjtő kialakítását és vizsgálati követelményeit és felülvizsgálatait írja elő. §

A TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI § A sugárcső megengedett legnagyobb üzemi nyomása 1, 6 MPa. § A tűzoltó sugárcsövének és tartozékai anyagának, valamint az alkalmazott bevonatoknak korrózióállónak kell lennie. A sugárcső markolatát, vagy a kezelő által használt elemeit, a használatot könnyítő bevonattal kell ellátni, a kialakítása tegye lehetővé a biztos kézben tartást. § A tűzoltó sugárcső kivitele szerint lehet: a) egyszerű sugárcső (jele: E), b) többcélú sugárcső (jele: T). § A sugárcső megengedett legnagyobb üzemi nyomása 1, 6 MPa.

§ MSZ 9789 Nehéz és középhabbal oltó kézi habsugár csövek kialakítása, teljesítmény követelményei és vizsgálati módszerei. § E szabvány kézi, nehéz és középhab fejlesztésére alkalmas 1000 l/minnél kisebb teljesítményű légbekeveréses hab sugárcsövek kialakítási és teljesítmény követelményeit írja elő, amelyek az MSZ EN 1568 szabványsorozat szerinti habképző anyag- koncentrátumokkal hab fejlesztésére használhatók.

§ A sugárcsőnek elzárhatónak kell lennie. A sugárcsövön csak egy elzárási lehetőség alakítható ki. § Az egyszerű sugárcső legalább az alábbi üzemmódokkal rendelkezzen: a) zárt állás, b) szórt sugár, és c) kötött sugár. § A többcélú sugárcső a fenti sugárképek előállítása mellett legyen alkalmas egyidejű védőfüggöny képzésére is. Amennyiben a sugárcső a többi üzemmód mellett egyidejű védőfüggöny képzésére is alkalmas, a kialakításához felhasznált folyadékmennyiség 15%-nál nagyobb mértékben ne csökkentse a védőfüggönnyel együttesen alkalmazott hatásos sugártávolságot.

§ A tűzoltó sugárcső beállítási helyzete és jelölése: § a forgathatóan beállítható sugárcsövek nyitási és zárási iránya legyen megjelölve, § a karos kezelésű sugárcsöveken a zárt, kötött valamint a szórt beállítási helyzetet jelölni kell, § a kombinált (különösen a karral zárható, de a sugárképek beállítására forgatható) kialakítás esetén a nyit-zár állást, valamint a különböző sugárképek beállítását jelölni kell, § a sugárcsövön a jelöléseket használati helyzetben jól olvashatóan és maradandó módon kell feltüntetni, § A sugárcsövet a teljesítményének megfelelően 75 -B; 52 -C; 38 -E vagy 25 -D méretjelű csonkkapoccsal kell ellátni § A sugárcsövön balesetveszélyes kialakítás, különösen élek, sarkok nem lehetnek § A menetes kötéseket lelazulás ellen biztosítani kell. Amennyiben a biztosítás ragasztásos eljárással megoldott, úgy az alkalmazott ragasztóanyag nevét, típusát a műszaki leírásban és a karbantartási utasításban meg kell adni.

A sugárcsövön, maradó módon és jól olvashatóan fel kell tüntetni az alábbiakat: a) a gyártó nevét vagy jelét, b) a gyártás évét, c) üzemi nyomását és az ahhoz tartozó teljesítményadatokat, d) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

A FÖLD FELETTI TŰZCSAPOK MSZ EN 14384 szabvány alapján § A föld feletti (a továbbiakban: ff. ) tűzcsapok kialakítására és méreteire a vonatkozó jogszabály, hatályos honosított, harmonizált szabvány az irányadó. § A gyártói előírások szerint telepített ff. tűzcsapoknak a felső kifolyócsonkok középvonalának magassága a talajszinttől mérve 650 és 900 mm közé kell esnie. § A tűzcsap szelepét a hatályos tűzvédelmi műszaki követelményben meghatározott ff. tűzcsapkulccsal kell működtetni. § Az ff. tűzcsapok kifolyócsonkjaira, a tűzoltó kapcsokra a vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény szerinti csonkkapcsot (a továbbiakban: csonkkapocs) kell szerelni. A csonkkapcsot meglazulás, elfordulás ellen biztosítani kell. § A közterületen telepített ff. tűzcsapokon legalább 2 db, a tűzoltó kapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelményben előírt 75 -B méretű csonkkapocsnak kell lennie.

§ A csonkkapcsokat elveszés ellen biztosított kupakkapoccsal kell lezárni. § A kupakkapocs anyaga 1, 6 MPa üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag feleljen meg tűzoltó kapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelményeknek. § A legfeljebb 1, 0 MPa üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében a hatályos tűzvédelmi műszaki követelménynek megfelelő műanyag kupakkapocs is alkalmazható. § A kupakkapcsok kialakítása feleljen meg a tűzoltó kapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelménynek. Eltérő kialakítás estén biztosítani kell, hogy az ff. tűzcsapkulccsal a kupakkapocs biztonságosan nyitható és zárható legyen. § Az ff. tűzcsap ellátható biztonsági házzal vagy házakkal. A házat úgy kell kialakítani, hogy az ff. tűzcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárható legyen, a tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatását és a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok használatát ne akadályozza. § A száraz típusú ff. tűzcsapokat önműködő víztelenítő rendszerrel kell ellátni.

A ff. tűzcsap talajszint feletti részét piros színű bevonattal kell ellátni. A jól láthatóság érdekében a fejrész alatt 50 mm-re egy 100 mm szélességű fehér csík elhelyezése ajánlott. A korrózióálló acélból és a horganyzott acélcsőből készült tűzcsapházakat nem kell bevonattal ellátni, de a piros fejrész alatt közvetlenül körben egy 100 mm széles fehér és alatta egy 50 mm széles piros kombinációból álló jelölést kell elhelyezni. Az ff. tűzcsaphoz magyar nyelvű telepítési utasítást kell a vásárló rendelkezésére bocsátani.

FÖLD ALATTI TŰZCSAP ÉS TŰZCSAPSZEKRÉNY § MSZ EN 14339 szabvány alapján § A fa. tűzcsap csatlakozó fejszerelvényét menetesre kell kialakítani. Minimális menethossz 45 mm. A fejszerelvény homlokfelületén tömítés felfekvésére alkalmas sík felületet kell kialakítani. § Az fa. tűzcsap fejszerelvényét szennyeződés bejutása ellen záró-, vagy védősapkával kell ellátni. A záró- vagy védősapkának az fa. tűzcsapkulccsal nyithatónak kell lennie. § Az fa. tűzcsapszekrénynek fa. tűzcsapkulccsal nyithatónak kell lennie. A nyitott szekrény fedele a tűzcsap rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja

§ MSZ EN 15182 -1 Kézi tűzoltó sugárcsövek § Ezt az európai szabványt azzal a céllal dolgozták ki, hogy minimális biztonsági szintet és teljesítmény kritériumokat írjon elő. § Ez az európai szabvány a kézi sugárcsövekre vonatkozik: • biztonsági követelmények • teljesítmény követelmények • vizsgálati módszerek • osztályba sorolás és megnevezés (a sugárcsöveket az A melléklet szerint kell osztályozni). • használati és karbantartási utasítások • megjelölés § Minden egyes sugárcsövet használati utasítással és karbantartási kézikönyvvel kell szállítani.

Föld alatti Föld feletti A tűzcsapkulcson, maradandó módon kell jelölni: a) a gyártó nevét vagy jelét, b) a gyártás évét

A TŰZOLTÓ KAPCSOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRA ALKALMAZHATÓ KAPOCSKULCSOK (a továbbiakban: kapocskulcsok) CSOPORTOSÍTÁSA § A kapocskulcsok felhasználástól és a rendeltetéstől függően: a) minden tűzoltó kapocshoz alkalmazható egyetemes, b) több kapocsmérethez alkalmazható kombinált, c) egy vagy több kapocsmérethez alkalmazható speciális kivitelűek lehetnek.

SZERELVÉNYSZEKRÉNYEK FÖLD ALATTI ÉS FÖLD FELETTI TŰZCSAPOKHOZ § A szerelvényszekrény anyagának nem éghető anyagúnak kell lennie. § Az fa. tűzcsap és az ff. tűzcsap szerelvényeinek elhelyezésére használatos szerelvényszekrény kivitele szerint lehet: a) függeszthető, b) falba süllyesztett. § A szerelvények (tartozékok) úgy legyenek a szerelvényszekrényekben rögzítve, hogy tegyék lehetővé a gyors kiemelést. A szerelvények a szekrény aljával nem érintkezhetnek. A szerelvények tartóelemeinek megfelelő szilárdságúnak kell lennie. A tartóelemek szilárdsága megfelelő, ha 5 perc vizsgálati idő alatt a szerelvények a tartóelemből nem mozdulnak ki. A tartóelemek maradó alakváltozása nem megengedett.

§ A függeszthető szerelvényszekrény hátlapján, felül két, alul legalább egy rögzítési pontnak (fül, furat stb. ) kell lennie. A falba süllyesztett szekrényt maradó módon rögzíteni kell. § A szerelvényszekrény jól szellőztetettnek kell lennie és a belső vízelvezetést is lehetővé kell tenni. Amennyiben a szerelvények tárolására a szekrény alján elhelyezett tartókat alkalmaznak, azok behelyezett állapotukban nem akadályozhatják a szekrény szellőzését és a szabad vízelvezetést. A szerelvényszekrény jól szellőztetettnek minősül, ha a vízelvezető-szellőző nyílások területe az alsó zárólemez belső alapterületének legalább 0, 2%-a. A vízelvezetést gyakorlati próbával kell ellenőrizni. § A szerelvényszekrényeknek legyen ajtaja, ami zárható kivitelű is lehet. § A zárható szerelvényszekrényeket vésznyitó berendezéssel kell ellátni. A zárat törhető anyagú tárcsa is védheti. Ha a vésznyitás elérését törhető üvegtárcsa védi, ezt úgy kell kialakítani, hogy a nyitóberendezés működtetésekor és széttörésekor ne maradjanak vissza kiálló részek vagy éles élek, amelyek sérüléseket okozhatnak. A felülvizsgálat felügyelet és karbantartás céljából a zár kulccsal nyitható legyen.

§ A szekrények más oltóberendezést, valamint tűzjelzéshez kézi jelzésadót is tartalmazhatnak, ha ezek a berendezések a tartozékok kivételét a szerelvényszekrényből nem korlátozzák, vagy akadályozzák. § A szerelvényszekrény ajtók legalább 150°-ban nyithatóak legyenek, és ne akadályozzák a tartozékok kivételét. § Az ajtónak kellően merevnek, nyithatóságának és zárhatóságának kifogástalannak kell lennie. (Amennyiben az ajtó redőny, úgy annak egy kézzel nyithatónak kell lennie. ) Az ajtó merevsége akkor megfelelő, ha 5 perc vizsgálati idő elteltével terhelés nélkül zárható marad. Csapóajtó kialakítása nem megengedett. § Az ajtó felső részén jól olvasható, minimum 60 mm magas betűkkel TŰZCSAPSZERELVÉNYEK feliratot kell elhelyezni. A felirat kialakítása történhet festéssel, öntapadó fóliával, vagy bármilyen maradandó módon történő feliratozással. A felirat színe a háttér színtől eltérő legyen a jól láthatóság érdekében.

§ Amennyiben a szerelvényszekrények más oltóberendezést, vagy tűzjelzéshez kézi jelzésadót is tartalmaznak, azok megnevezését is jól láthatóan fel kell tüntetni § A szerelvényszekrényen, maradandó módon és jól olvashatóan fel kell tüntetni az alábbiakat: § a) a gyártó nevét vagy jelét, § b) a gyártás évét, hónapját, § c) a termék tanúsítvány vagy engedélyszámát, § d) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.