Tzolts vzelltsa Tpllsi mdok Tzolt vzforrsok Kirkezst kvet

Tűzoltás vízellátása Táplálási módok Tűzoltó vízforrások

Kiérkezést követő felderítésnél feladat: • A szükséges oltóvíz mennyiségének a meghatározása • A tűz és az oltóvíz utánpótlás helyének és távolságának felmérése • A tűzeset és az oltóvíz nyerőhely szintkülönbségének megállapítása

A tűzoltás vízellátása A vízforrások választásánál a tűzoltás gyorsan hatékonyan szakszerűen legyen végrehajtható. A gyorsaság ha a vízforrás a tűzhöz a lehető legközelebb van előnyös a megközelítése szivattyú közbeiktatása nélkül használható vízszintje a legkisebb távolságra van a talajszinttől. A hatékonyság ha a vízforrás szükséges mennyiségben a működés teljes ideje alatt folyamatosan biztosítja a tűzoltáshoz szükséges mennyiségű vizet. A szakszerűség ha a felszerelésekre, berendezések re a környezetre az oltásban résztvevőkre nem jelent sem nyílt, sem rejtett veszélyt

Tűzoltás vízellátási módjai • • • Tarályról történő táplálás: saját tartályvíz felhasználása ingajárattal más fecskendők által szállított víz Túlnyomásos táplálás tűzivíz rendszer tűzcsapok magastározó víztorony távolsági nyomótömlős táplálás (soros, párhuz) Felszívásos táplálás Mélyszívóval történő táplálás

Fontosabb vízforrások • Vízellátás csőhálózatról: • A vizet előfordulási helyén kezelik, majd csőhálózat segítségével a felhasználókhoz szállítják. • A víznyerési helytől az ellátási terület széléig haladó vezeték a fővezeték (főtápvezeték). Az ellátási területek felé ezekből ágaznak le a főnyomócsövek elosztó bekötővezetékek belső csőhálózatok.

Csőhálózat típusai • Alapvetően négy eltérő rendszert különböztetünk meg: • ágas • összekapcsolt • körvezetékes • vegyes rendszerű

Ágas hálózat jellemzői: 1 -fővezeték 2 -főnyomóvezeték 3 -elosztó vezeték

Ágas hálózat jellemzői: Az ellátási területen végighúzódó fővezetékről leágazó főnyomócsövek, elosztóvezetékek vakon végződnek, nincsenek egymással összekötve átmérőjük csökken. A víz mindig csak egy irányból folyik, ezért egy esetleges csőtörés miatt körültekintően kell meghatározni az ilyen vezetékre telepített fecskendők számát és helyét. • Ilyen vezetéket ma már nem telepítenek, és egyre ritkábban találkozhatunk vele

Összekapcsolt rendszerű hálózat jellemzői: • Az ágas rendszer egy javított formája. A csővégeket összekötik, és így nincs vakon végződő vezeték. Azonban az összekötések kis átmérője miatt • még mindig csak • kis vízmennyiséggel • számolhatunk. • A nyomásfokozás • nem lehetséges • Vízkivétel nem • fokozható

Körvezetékes rendszer jellemzői: A lényeg, hogy a fővezeték körbe fut, azaz önmagába visszatér; ugyanígy a csatlakozó elosztó csövek is. A legbiztosabb tűzoltó vízellátást biztosítja, még csőtörés esetén sem kell jelentős nyomásveszteséggel számolni. • A vezetékek minimális • átmérője, amelyeket • tűzivíz szolgáltatásra • is használnak, • legalább 80 mm es.

Vegyes rendszerű csőhálózat

A vízvezeték hálózat kifolyási nyomása a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál TŰZVESZÉLYESSÉGI KIFOLYÁSI OSZTÁLYBA NYOMÁS TARTOZÓ ÉRTÉKE (BÁR) LÉTESÍTMÉNYEKBEN „A” és „B” Legalább 4 bar „C” Legalább 3 bár „D” és „E” és a fali tűzcsapok Legalább 2 bár

A tűzoltó vízforrások és a táplálási módok jellemzése • • • Tűzcsapok: fali föld alatti föld feletti Sűrűn beépített területen 50 100 méterenként, külterületeken 300 400 méterenként telepítenek tűzcsapokat. • A tűzcsapok helyét szabvány szerint táblákkal jelölik.

Túlnyomásos táplálási mód • Az oltóvíz nyomással érkezik a szivattyúhoz, amit valamely külső gépi berendezés energiája állít elő. •

Fali tűzcsap Olyan tűzoltóberendezés, amely szekrényből, tömlőtartó berendezésből, kézi működteté sű elzárószelepből, tömlőkapcsokkal szerelt lapos vagy alaktartó tömlőből, és sugárcsőből áll. Típusai Tömlődob alaktartó tömlővel Fali tűzcsapszekrény tekercstömlővel

Fali tűzcsappal szembeni követelmények legalább 150 1/p. teljesítmény 2 bár nyomás • 52 mm es 'C' kapocspár • egy tűzcsap esetén a "C" tömlővel szerelt sugár a helyiség legtávolabbi pontját is elérje • egy helyiségben elhelyezett 2 tűzcsapról szerelt sugár tömör sugárképe összeérjen • A szerelvényeknek összeszerelt állapotban kell lenni, úgy, hogy csavarodásmentesen kifektethető legyen a sugárcsőnél fogva

Felszálló vezeték(nedves; száraz) Épületekben (középmagas, magas) függőleges en végigfutó csővezeték, szállítja az oltóvizet a szinteken elhelyezett csatlakozó pontokig. Szárazfelszálló esetén Gjmf szivattyújáról kell megtáplálni „ 110” es nyomócsonkon A vezetéknek vízteleníthetőnek, ill. légteleníthetőnek kell hogy legyen A csatlakozási pontok ajtajára 80 mm széles vízszintes vörös jelzőcsíkot kell festeni

Használati szabályok Át kell vizsgálni a szinteket, hogy ahol nem használjuk ott mindenütt zárva legyenek a tűzcsapok (vízkár) Függőleges vízszállítás esetén 10 méterenként 0, 1 Mpa a nyomásveszteség, tehát a fecskendő kilépőnyomásánál ezt figyelembe kell venni A szerelhető sugarak száma korlátozott a fecskendő és a felszálló vezeték tápláló csonkja közé egy osztót kell beépíteni a vízleeresztés lehetővé tételének érdekében

A nedves felszálló vezeték • A közüzemi hálózatra van kötve, és állandó nyomás alatt van. A biztonság növelése érdekében, sok esetben kézi vagy automatikus indítású nyomásfokozó szivattyú is be van építve. • Ezekkel nem sok gondunk lehet, mert a karbantartásuk a tulajdonos feladata és érdeke.

Föld alatti tűzcsap: tűzcsapszekrény • talajszint alatt telepítve zárósapka • nehéz vagy könnyű öntöttvas szekrényben • vízkivétel "állványcső" segítségével (amely 2 x 52 tűzcsapház mm vagy 2 x 75 mm es nyomócsonkkal van ellátva) Víztelenítő • nyitása T alakú furat tűzcsapkulccsal

FA. Tűzcsap ugrómagassága Az úgynevezett ugrómagasság ellenőrzésével következtethetünk a kivehető víz mennyiségére

Kivehető vízmennyiség FA tűzcsapnál Ugrómagasság (m) 0, 01 0, 11 0, 21 0, 31 0, 41 0, 51 0, 61 0, 71 0, 8 0, 9 1 1, 21 1, 3 Kivehető víz (l/perc) 150 400 450 600 630 740 850 860 950 960 1000 1050 1100 1150 1200 1275 1325 1475 1500

Követelmények a föld alatti tűzcsappal és a szerelvényszekrénnyel szemben A tcs. megfelelően tömített és szilárd legyen. A kifolyócsonkot védősapkával kell lezárni A szerelvényszekrény Ajtaja könnyen nyíljon, és retesszel zárható Szerelvényeknek tartók legyenek kialakítva 80 mm magas TŰZCSAP_SZERELVÉNYEK felirat

Szerelvényszekrény felszerelései FA. tűzcsaphoz „C” jelű álványcső – 1 db Tűzcsapkulcs FA. Tűzcsaphoz. – 1 db „C” jelű nyomótömlőkapoccsal 2 db Sugárcső „C” kapoccsal 2 db Egyetemes kapocspárkulcs FA. Tűzcsap előnyei Önműködő víztelenítéssel van ellátva, télen nem fagy be

A FA. Tűzcsap hátrányai A tűzcsapszekrény nehezen tartható tisztán Gépjárművek eltorlaszolhatják Nehezen vehető észre, télen a hó eltakarja Nehéz a hozzéférési lehetőség A táplálás biztosítása sok felszerelést igényel Nyitása tűzcsapkulccsal NYITÁS balra(óram. jár. ellentétesen) ZÁRÁS jobbra (óramutató járásával megegyező irányba)

Föld feletti tűzcsap: Előnyei: nyitófej Kifolyónyílás ajtó nyitva nem kell állványcsövet szerelni Feltűnősége miatt talajszint könnyebb feltalálni Kezelése nem olyan nehézkes fagyveszély minimális Gépkocsival, vagy más módon nem lehet szelepház eltorlaszolni, ráállni Kifolyónyílás ajtó zárva Víztelenítő furat Önműködő Víztelenítő furat

FF tűzcsap ugrótávolsága

180 fokos kifolyónyílású FF tűzcsapból kivehető vízmennyiség az ugrótávolság viszonylatában Ugrótávolság Kivehető l/perc (m) 80 mm es 0, 21 0, 3 180 250 0, 31 0, 4 260 340 0, 41 0, 5 350 420 0, 61 0, 7 510 590 0, 71 0, 8 600 670 0, 91 1 770 840 1, 11 1, 2 940 1010 2 1680 Vízmennyiség 100 mm es 270 400 530 650 790 910 920 1040 1180 1300 1440 1550 2600

FF –i tűzcsap szerelvényszekrényében szükséges felszerelések Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz 1 db „C” nyomótömlőkapoccsal 2 db „B” „C” jelű áttéti kapocs 2 db Sugárcső „C” –s Egyetemes kapocspárkulcs

FF fűzcsap Előnyei Hátrányai Előnyök: Könnyen tisztán tartható Könnyen észrevehető, hozzáférhető Az igénybevételhez kevesebb felszerelés kell Hátrányai: Télen , ha nincs víztelenítve befagyhat Könnyebben rongálódik

A tűzcsap használatának néhány szabálya: • Használat előtt rövid idejű szabad kifolyással öblíteni. Fontos!!! (a szivattyúba kerülhető szennyeződések elkerülése érdekében) • Használat utáni víztelenítés, gondos elzárás. • Téli esetleges jégtelenítés csak az előírásokban megfelelően. • Tűzcsapon megszívatni tilos!

Vízforrások jelölései TŰZCSAP jelző tábla T 100 6 2 3 2

A jelzőtáblán található betűk jelentése • T tűzcsap • h. T Habtűzcsap • K kút, mélykút • M medence • E 52 mm –es kiömlőnyílású tűzcsap (alsó sarokban)

A jelzőtáblán található számok jelentése A távolságokat jelző számok esetén a nagyobb métert a kisebb decimétert jelent A T vagy h. T betű után álló szám a tűzcsapot tápláló nyomócső belső névleges átmérője mm ben A K betű után álló szám a kút átlagos mélységét jelenti méterben Az M betű után álló szám a medence befogadóképességét jelenti m 3 ben

A jelzőtáblán található jelek jelentése • A háromágú nyíl a vízforrás helyének irányát jelöli a táblához viszonyítva • A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja. Jobbra nyitás esetén a tábla jobb alsó sarkában • Füstölgő gyárkémény jelentése az oltóvíz csővezetékben ipari víz van • Piros csíkkal áthúzott jelzőtábla a tűzcsap üzemen kívül van

T 80 52 48 E

M 200 158

Víztornyok: komoly vízmennyiségre lehet számolni nyomással érkezik a víz helyi szakember bevonása szükséges

Víztorony kialakítása

Felszívásos táplálási mód • A szívótömlőben vákuumot állítunk elő, és a vizet a légköri nyomás nyomja a szivattyúhoz

Vízforrások: • • Folyóvizek: táplálás szívótömlővel korlátlan vízmennyiség esetleg nehéz megközelítés a víz szűrése fontos! • Tavak: hasonló feltételek, mint a folyóknál • Patakok: korlátozott vagy egészen kicsit vízhozam a vízhozam növelésének érdekében lehetséges a mesterséges, ideiglenes duzzasztás

Egyéb vízforrások: • Víztároló medencék. hűtőtornyok vízmedencéi: tekintélyes vagy korlátlan vízmennyiség könnyű szivattyú telepítési lehetőség a • Kutak: típusától és az utánfolyás mennyiségétől függ, de inkább kevés vízre lehet számolni

Szívótömlővel működés: Szívótömlő anyaga: többrétegű gumi és szövet, acél huzalspirál merevítéssel Mérete: 1) 52 es kapocs 51 mm es belső átmérő (200 1/p) 2) 75 ös kapocs 65 mm es belső átmérő (400 1/p) 3) 110 es kapocs 101 mm es belső átmérő (800 1/p)

Nem szabad a szívótömlőt • mechanikai sérülésnek kitenni • földön húzni • savak, lúgok és egyéb maróhatású anyagoknak kitenni a kapocspároknál megtörni, hajlítani • nyomóvezetéknek használni

Szívótömlő használata során ügyelni kell • - a kapocspárok ütközésig való meghúzására • - a tömítőgyűrűk állapotára • - a szívótömlő megkötésére (lehetőleg ne a fecskendőhöz) • kiemelés előtt víztelenítésre (szelep, szelepkötél) • - a szűrőkosár eltömődésének lehetőségére • - a lábszelep biztonságos működésére, sérülésére • a szelepkötél laza megkötésére

A szívómélységet csökkentő körülmények • - az uralkodó légnyomás 0, 4 m • • vízhőmérséklet 0, 17 m víz mozgatásához szükséges energia 0, 2 m súrlódási veszteség 1, 2 m légtelenítési veszteség 0, 8 m 10, 33 m(elméleti szívómélység) 2, 77 m (vesztességek) = 7, 56 m gyakorlati szívómélység

Szívóvezeték maximális hosszának megállapítása G*H<60 • G geodetikus szívómélység • H szívótömlők hossza

Vízforrás távol • vízforrásra a legnagyobb teljesítményű • vízfogyasztást a legkisebbhez méretezzük • a meghatározott nyomást mindenki tartsa be • kapcsolattartás • tömlőőrök • osztó bevetése (gyors nyomás alá meghibásodás) • belépő nyomás 0, 05 0, i 5 Mpa

Szivattyúk kapcsolási módjai • Szivattyúk SORBA kapcsolása • NYOMÁSFOKOZÁS • Szivattyúk PÁRHUZAMOS • kapcsolása • VÍZMENNYISÉG NÖVELÉS