Kltsgvetsi irnyok 2012 Banai Pter Ben Tartalom Tzolt

Költségvetési irányok - 2012 Banai Péter Benő

Tartalom • Tűzoltó munka – a 2010 -es költségvetés „örökségének” rendbetétele • Szerkezeti reformok – a Széll Kálmán Terv • Országvédelmi költségvetés 2012 – a nemzetközi válság hatásainak elhárítása • Közpénzügyi horgony az Alaptörvényben 2

A parlamenti ciklusok keresztje – a hiány Intézkedések nélkül 3

A 2010. évi hiány kordában tartása Tervezett ESA hiánycél, 2010, % of GDP -3, 8 Notifikált hiánycél -4, 2 A cél tartása érdekében év közben hozott intézkedések: Július Kiadáscsökkentő intézkedések júliusban 0, 3 Pótlólagos bevételi intézkedések (bankadón kívül) 0, 1 Bankadó 0, 6 Társasági adó kulcs csökkentése az 500 millió alatti nyereséget kimutató társaságoknak -0, 2 Október Ágazati különadók októberben 0, 6 A magánnyugdíjpénztári tagdíjak átirányítása az állami pillérbe 0, 3 December Befagyasztás Összesen Megj: GDP -0, 9% helyett 1, 2%-os növekedés – e nélkül 7 % fölött alakulhatott volna a hiány. 0, 4 -6, 3 4

10 éves eurókötvény hozamok (%) 5

Függés a külső forrásoktól 2007 2008 2009 2010 2011 Devizaadósság 4 472, 6 6 774, 8 8 466, 7 8 842, 8 9 526, 4 Forint 11 103, 8 11 250, 6 10 476, 2 10 978, 2 10 374, 5 3 241, 3 2 458, 9 2 155, 5 2 532, 7 3 894, 9 15 576, 4 18 025, 4 18 942, 9 19 821, 0 19 900, 9 ebből külföldi Összesen Külföldiek részesedése a magyar állam hitelezői közt 49, 5% 51, 2% 56, 1% 57, 4% 6

Szerkezeti problémák • Hasonló országokhoz képest magas inaktivitás • Munkára ellenösztönző támogatások hasonló országokhoz képest magas szintje • Magas foglalkoztatást, fizikai- és humántőke beruházást visszafogó TÁSA és Szja kulcsok • Alacsony gazdasági növekedés – hosszú távon növekvő/lassan csökkenő adósság • Az államháztartási kiadások rossz struktúrája (magas szociális, közszolgáltatási és kamatkiadások) Átmeneti szükségintézkedések kiváltása tartós szerkezeti reformokkal 7

Foglalkoztatási ráta, 2010 Forrás: Eurostat 8

Lassú elmozdulás: főbb funkciók szerint (GDP%) 9

A Széll Kálmán Terv és költségvetési hatásai, Mrd Ft 2012. 2013. 195 213 2. Nyugdíjrendszer reformja 93 129 3. Közösségi közlekedés 45 60 4. Felsőoktatás 12 38 5. Gyógyszerkassza 83 120 6. Állami és önkormányzati finanszírozás 32 122 7. Az államadósság csökkentő alap befizetései (elektronikus útdíj bevezetése, bankadó és tása kulcs csökkentés elhalasztása) 90 220 550 902 1. Foglalkoztatás és munkaerőpiac Összesen Megjegyzés: az intézkedések nélküli pályához viszonyított javulás 10

Középpontban a munkára ösztönzés Munkajövedelem Közmunkával szerezhető jövedelem Segélyek 11

Makropálya 2009 2010 2011 2012 tény GDP -6, 7 1, 2 1, 9 1, 5 Háztartások fogyasztási kiadása -8, 1 -2, 1 0, 7 0, 2 Bruttó állóeszköz felhalmozás -8, 0 -5, 6 -2, 0 3, 2 Export -9, 6 14, 1 8, 8 8, 4 Import -14, 6 12, 0 7, 7 8, 1 Fogyasztói árszínvonal változása, évi átlag, % 4, 2 4, 9 3, 8 4, 2 Foglalkoztatottak száma -2, 5 0, 0 0, 7 1, 5 ebből: versenyszféra -3, 6 -1, 0 1, 5 0, 9 ebből: közszféra 0, 6 2, 9 -1, 6 3, 2 prognózis 12

Országvédelmi Költségvetés 2012: Öt cél • A nyugdíjrendszer átalakításának befejezése • Az egészségügyi alap „saját lábra állítása” • Az arányos adózás általánossá tétele és az adózásban még meglévő kiskapuk bezárása • Segélyek világából a munka világába való visszaáramlás megindítása • Az euró-válság negatív hatásainak elhárítása 13

Sarokszámok 2, 5%-os GDP arányos államháztartási hiány 300 milliárdos tartalék 750 milliárd forintos egyenlegjavulás új intézkedésekkel* – Bevételi oldalon 445 -450 milliárdos növekmény, – Kiadási oldalon 300 milliárdos csökkenés. *Széll Kálmán Terv és az erre épülő Konvergencia Program intézkedései nélkül (Stabilitási Alap törlése; bér, dologi, szociális, családi támogatások nominális szinten tartása) 14

Kiadásoldali intézkedések • • • A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok, vagyon-kiadások csökkentése (249, 3 milliárd forint ) Helyi önkormányzatok által folyósított szociális támogatások átalakítása (28, 4 milliárd Ft) Utazási költségtérítés kedvezményeinek szűkítése, menetrend összehangolás (26 milliárd Ft) DE! Start-munkaprogram jelentős kiadásai Uniós támogatások növekvő összegei (Új Széchenyi Terv) További prioritások megőrzése 15

Bevételoldali intézkedések • • Személyi jövedelemadó rendszer átalakításának folytatása Áfa-emelés és fordított áfa a mezőgazdasági termékekre Jövedéki adó, cégautó, játékadó emelés Egészségügyi Alap bevételeinek emelése: járulékemelés, baleseti adó bevezetése 16

A legjelentősebb kiadásoldali kiigazítások Európában 17

A kiadásoldali intézkedések szerepe • • Európai összehasonlításban is igen jelentős csökkentés Időszak egészében szinte kizárólag kiadásoldali a kiigazítás Bevételi intézkedések súlyát mesterségesen nagynak mutatja a válság (potenciális GDP-t használva kisebb a bevételi oldal emelkedése időszak elején) Potenciális GDP-hez célszerű viszonyítani az arányokat 18

A kormányzati szektor főösszegei 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 GDP % Konszolidált elsődleges kiadások 48, 0 45, 7 44, 7 46, 0 45, 5 44, 0 44, 2 Konszolidált bevételek 42, 6 44, 8 45, 1 46, 1 45, 4 51, 7 45, 7 a potenciális GDP %-ában Konszolidált elsődleges kiadások 50, 8 47, 8 46, 3 44, 0 43, 5 42, 7 Konszolidált bevételek 45, 1 46, 9 46, 7 44, 0 43, 4 49, 8 44, 1 19

Az adósságcsökkentő politika eddigi sikerei és a további feladatok A görög út elkerülése – de a perifériák kockázata 20

21

Deficitben az EU első harmadában 22

Elsődleges egyenlegben még jobb helyezés 23

CDS felárak az EU periférián 24

A közpénzügyek tartós rendbetétele Alaptörvény • • • Csak olyan központi költségvetés fogadható el, amely nem eredményezi az államadósság növekedését Amíg a GDP 50% alá nem csökken az államadósság, addig csak olyan központi költségvetés fogadható el, amely az államadósság csökkenését eredményezi Kormány-felhatalmazás a helyi önkormányzati eladósodás korlátozására 25

Hátrányok: Pro-ciklikus szabályok? • • • Az adósságcsökkentés prioritásának demonstrálása Felelőtlen költségvetési politika esetén az EU és a hitelezők nem tolerálják az egyébként indokolt anticiklikus gazdaságpolitikát (inercia) Menekülési záradék – korábbi közpénzügyi szabályrendszerben nem volt Új szabályok szerinti megengedhető deficit illeszkedik a maastrichti kritériumhoz és a középtávú célhoz (MTO): nem eredményez pro-ciklikusabb költségvetés-politikát Árfolyam-ingadozás viszont valóban prociklikus többletkiigazítási igényt okozhat az új rendszerben 26

Új Alaptörvény szerinti deficitküszöbök Infláció: 3% 27

2012: strukturális javulás (kikerülés a pro-ciklikusság ingájából) 28

Köszönöm a figyelmet! 29