rtkteremt folyamatok menedzsmentje II elads Logisztika ltestmnyelhelyezs fenntartskarbantarts
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje II. előadás Logisztika, létesítmény-elhelyezés, fenntartás-karbantartás, minőségügy
Logisztika fogalma • Logisztika – menedzserszemlélet – áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának • - tervezése • - szabályozása • - megvalósítása – célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése
A logisztika története • A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. • VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866 -912) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól. „ • A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779 -1869), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya. " • A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl
A gazdasági logisztika • A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötveneshatvanas éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját. • Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén. • A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: – I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció optimalizálása, – II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében, – III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer Integrated Manufacturing) – IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment
A logisztikai szemlélet jellemzői
A logisztika területei - Makrologisztika • Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is. • A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: – - az ipari-, – - a mezőgazdasági-, – - a szállítási-, – - a kereskedelmi-, – - a katonai logisztikát • Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni – "városi (city) logisztikát". – "kikötői logisztika", – export-" ill. "import-logisztika" – stb
A logisztika területei - Mikrologisztika • A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: – - a beszerzési logisztikát, – - a termelési logisztikát, – - az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát. • Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik. ) • Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: – - beszerzés, – - anyaggazdálkodás, – - disztribúció.
Kearney-féle logisztikai mátrix
A vállalati logisztika területei
A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai
Hagyományos és "just in time" beszállítás
Értékesítési logisztika
Logisztikai költségek aránya az iparban Európában (%)
A logisztikai költségek alakulása Németországban (1990 -2000) az összköltség százalékában
Logisztikai költségek elkülönítési lehetősége
A logisztikai szolgáltatások • a. ) Fő funkciók – A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók – Szállítási funkció • b. ) Mellékfunkciók – Átrakási funkciók – Raktározási funkció – Csomagolási funkció – Manipulációs funkció – Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók • c. ) Kiegészítő funkciók – Az eladást elősegítő funkciók – Vevőszolgálat – Szállítmánybiztosítás – Vámkezelés
Logisztikai területek • Szállítmányozás a szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb. ) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. • Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb. )
Elektronikus úton történő szállítás Előny Rendkívül olcsó • Időigénye elhanyagolható • Házon belülre érkezik Hátrány • Csak szoftveres termékek és adatok • Csak kiépített hálózat esetén • Lopás veszélye nagy
• Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja • konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat • tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. A kombinált forgalom növelésének célkitűzései • a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése • a közutak zsúfoltságának csökkentése • a közlekedésbiztonság növelése • a közutak elhasználódásának késleltetése • kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás • a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása • a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai • konténeres szállítás • közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) • közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) • folyami-tengeri kombinált szállítás
Árueljuttatási rendszerek a. ) közvetlen vagy direkt forgalom b. ) vonali forgalom c. ) árugyűjtő és áru-terítő rendszer d. ) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere e. ) "hub and spoke" rendszer
Árueljuttatási rendszerek 1
Árueljuttatási rendszerek 2
Árueljuttatási rendszerek 3
Árueljuttatási rendszerek 4
Raktározás, disztribúciós központok • Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árút az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak. • Megkülönböztethető – termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, – piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.
Közraktár • A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb. ) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást. • A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árújához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).
Egységrakomány • Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek – - biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard), – - lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra, – - segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, – - halmozhatók, stabilak, – - többször felhasználhatók. • Fajtái: – raklapok, – konténerek, – logisztoboxok, – egyéb egységrakomány-képző eszközök • sling=lapos tálca pántokkal átfogva, • big-bag=zárható, szabványos táska, • bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)
Logisztikai központ Típusai: • Az áruforgalmi központok speciális, csomópont -orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek. • A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.
Telephelyválasztás
A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak • A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik legtipikusabb esete, mert • a telephelyválasztás során nyert előnyök vagy hátrányok hosszú időn át meghatározzák a vállalat gazdasági eredményeit.
A klasszikus telephelyelméletek 1 J. H. von Thünnen (1783 - 1850) az autark állam gazdaságának térbeli modelljét írta le a XIX. században empirikus tapasztalatainak alapján.
A klasszikus telephelyelméletek 2 • Walter Roscher telephelyelméletének (1865) lényege hogy a telepítendő termelés igénystruktúrájának legmegfelelőbb befogadó struktúrát kell keresni. • Walter Launhardt telepítési elméletében (1882) elsősorban a távolságproblémára koncentrál. Elmélete szerint a termelést három fő komponense - a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac - által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell telepíteni.
A klasszikus telephelyelméletek 3 • Alfred Weber "tiszta telephelyelmélete" (1909) szerint a telephely-kiválasztás alapelve a termelési költségek minimalizálása. Az ideális telephely az a minimum pont, ahol valamennyi termelési tényező a legkevesebb költségráfordítással biztosítható. A költségcsökkentés legfőbb eszköze a szállítási költségek leszorítása. . • August Lösch térgazdasági iskolája (1940) a telephelykiválasztás célját a nyereség maximalizálásában határozta meg. • Walter Isard a telephely kiválasztás céljaként, az összes tényező optimalizálását jelöli meg. Az elmélet fontos eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és az infrastruktúra szerepének felismerése.
A telepítési döntések szintjei • A telepítési döntéseknek három szintje különböztethető meg: – nagytérségi, – középtérségi és a – mikrotérségi szintek. • A nagytérség alatt egész kontinenst, vagy annak nagyobb regionális részét, esetenként egy nagy nemzetközi viziút által integrált vonzáskörzetet, de gyakran csak egy ország nagyobb társadalmigazdasági területi egységét értik. • Középtérség alatt megye nagyságú, vagy két-három megyényi körzeteket (kb. NUTS II) szoktak érteni, de gyakran megyénél kisebb területet is így azonosítanak. (Pl. a Duna-Tisza köze illetve Bács. Kiskun megye 3 középtájra osztható: a Duna-Tisza közi homokhátságra, a Duna menti síkságra és a bácskai löszhátra) • Mikrotérségen általában egy konkrét települést és annak agglomerációját szokták érteni.
A telepítési tényezők alapján megkülönböztethető iparágak • - nyersanyagigényes iparágak = egyes élelmiszeripari - pl. cukorgyártás, konzervipar - és könnyűipari - pl. cellulózipar ágazatok • - energiaigényes iparágak = pl. alumíniumkohászat • - vízigényes iparágak = pl. erőművek, kohászat, vegyipar, gyógyszeripar, papíripar, egyes élelmiszeripari ágak (sörgyártás, konzervipar, hú-, cukoripar) • - szállításigényes iparágak = pl. kohászat, cukoripar, műtrágyagyártás • - munkaerő-igényes iparágak = pl. textilgyárak, konfekcióüzemek, cipőgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók, húsipar) • - tőkeigényes iparágak = pl. erőművek, petrolkémiai ipar, hajó, repülő- és gépkocsi gyártás, komputertechnika
A telepítési nyereség • A telepítési nyereség egy új üzem által elérhető (vagy elért) nyereségnek az a része, amely alapvetően nem az üzemen belül folyó tevékenység gazdasági eredményeire, hanem a főbb telepítési tényezők előnyösebb megválasztására, megszerzésére vagy folyamatos beszerzési lehetőségeire vezethető vissza. • A telepítési nyereség általában csak egy "átlagos iparági telephelyi adottságokhoz" viszonyítva értelmezhető. Fontos eleme lehet az állami beavatkozás - pl. adópolitika, állami infrastruktúra fejlesztés, természetvédelmi korlátozás stb.
A telepítési nyereség komponensei • - a telekvásárlásból vagy terület-igénybevételi költségekből elérhető megtakarítás, • - a vízbeszerzésben, a vízellátásban és szennyvízelvezetésben elérhető költségmegtakarítás, • - az energiaellátásban elérhető megtakarítás, • - a munkaerő-ellátásban elérhető költségmegtakarítás, • - a települési háttér fejlettségének költségkímélő képessége (óvoda, bölcsőde, iskola, kereskedelem, egészségügy stb. ) • - a szállítási költségekben és a közeli kooperációban rejlő megtakarítási lehetőségek,
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 1 A telephely kiválasztás célja három költségtípus minimalizálása: - helyi költségek: a telepítéssel kapcsolatos költségek (pl. a föld, az építkezés, a munkaerő költsége, az állam és a helyi önkormányzat felé történő kiadások) • - elosztási költségek: a termékek vevőhöz való eljuttatásának, terjesztésének költségei • - anyagköltségek: a termelési inputok beszerzési költségei, az inputok beszerzésének átfutási ideje
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 2 • Lineáris programozással: • az un. "szállítási probléma" módszerét alkalmazva lehet a költségminimalizálás szempontjából optimális helyet kiválasztani, - azt a helyet választva ki, ahol a létesítmény összes szállítási költsége a legkisebb. (Hátránya, hogy az alternatív telephelyeket előbb be kell azonosítani. )
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 3 Gravitációs központ módszer: egy adott létesítmény elhelyezését lehet meghatározni már létező létesítmények körében a létesítmények közti távolságok és a szállított mennyiségek függvényében. (Pl. köztes raktárak, vagy elosztási központok helyének kiválasztására) • A gravitációs központot azok az x és y koordináták jellemzik, ahol a szállítási költségek minimálisak. A gravitációs központ x és y koordinátáinak meghatározása: • • • Cx =gravitációs központ x koordinátája Cy= gravitációs központ y koordinátája dix = az i-edik létesítmény x koordinátája diy = az i-edik létesítmény y koordinátája Vi = az i-edik létesítményből, vagy az oda szállított termékek mennyisége
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 4 • A szolgáltató szervezetek telephelyválasztása elsősorban a vevőkörhöz való közelség alapján történik, s az erőforrás-megfontolások csak másodlagosak. • A szolgáltató szervezetek telepítése esetében az alapvető kérdés az, hogy hány szolgáltató egységet létesítsenek egy földrajzi körzetben, s hová helyezzék azokat. A problémának általában igen sok megoldása lehetséges, s az optimális megoldás megtalálása rendkívül időigényes. Ezért általában megelégednek egy kielégítő megoldás kiválasztásával. Az esetek döntő többségében szimulációval oldják meg a problémát.
A létesítmény tervezése 1 • Minél nagyobb kibocsátású egy üzem annál kisebb az egységnyi outputra jutó átlagköltség, - ugyanis minden kibocsátott egységgel csökken az egységre jutó fix költség.
A létesítmény tervezése 2 A létesítmény tervezés hosszú távú kapacitástervezés, amikor a létesítmény méretéről, időzítéséről és elhelyezéséről döntenek. A létesítmény tervezésére vonatkozó stratégiai döntést meghatározó legfontosabb tényezők: • - előre jelzett kereslet • - a létesítmények költsége • - a versenytársak várható viselkedése ( Gyors reagálás óvatos beruházási politikát indokolhat) • - üzleti stratégia (Hol a hangsúly: költségminimalizáláson vagy a kiszolgálási színvonalon, vagy a rugalmasságon. ) • - nemzetközi szempontok (A létesítmények elhelyezésének szempontjai is globalizálódnak - a globálisan legjobb stratégiai előnyöket kínáló elhelyezés megtalálása)
A létesítmények típusai - termékorientált létesítmények: egy termék, vagy termékcsalád termelését végzik rendszerint nagy piacok számára, (alacsony szállítási költségek és a nagy méretgazdasági előnyök esetében) - piacorientált létesítmények: azon a piacon helyezkednek el, amit kiszolgálnak, (pl. nem szállítható szolgáltatások, nagy szállítási költségű termékek, az egyedi rendelést kielégítő termékek, a vevői igényekre történő gyors reagálást igénylő termelés stb. ) - folyamatorientált létesítmények: egy, vagy maximum két technológián alapulnak, amely technológiai azonban számos termék előállítására képes, ( ezek a termékek általában alkatrészek, vagy részegységek, amelyeket más létesítményekbe további feldolgozásra szállítanak - pl. autóipar) - általános célú létesítmények: többfajta terméket állítanak elő több folyamat segítségével, (pl. kisvállalkozások, amelyeknek nincs elég tőkéjük a specializációra)
Létesítmény-beruházási, kapacitás-bővítési döntés-előkészítés, döntés ÁKFN struktúrán alapuló gazdaságossági számítások alapján • A műszaki fejlesztések, és/vagy beruházások, és/vagy szervezési intézkedések hatékonyságának megítélésére az ÁKFN (Ár-Költség-Fedzet Nyereség) struktúrájára épülő gazdaságossági számításokat használjuk. • Az ÁKFN-struktúrára épülő gazdaságossági számítások alapelve, hogy elemezni kell a gazdaságossági számítás tárgyát képező beavatkozás - valamint annak tovagyűrűződő következményeinek - számszerűsíthető hatásait az ÁKFN-struktúra komponenseire. Fel kell tárni a tervezett beavatkozás hatásterületeit, s azok hatását a költség-fedezet struktúrára
A fenntartás tevékenységei A fenntartás: mindazok a műszaki, szervezési, gazdasági feladatok, amelyek az előírt megbízhatóság, üzembiztonság, illetve az üzemeltetés gazdaságosságának feltételeit megteremtik.
Az állóeszközök újratermelési ciklusa
A karbantartás Karbantartás: az a fenntartási tevékenység, amelyet az állóeszköz üzemképessége és rendeltetésszerű használati állapotának megőrzése érdekében végzünk.
Karbantartás fogalmai • A DIN szabvány szerint : - a karbantartás azon intézkedések összessége, melyek a kívánt állapot megóvására, helyreállítására, illetve a meglévő állapot megítélésére irányulnak. • A karbantartás három fő ága – a felülvizsgálat (ellenőrzés, mérés), – a gondozás(kezelés) és – a helyreállítás (javítás), melyek magukba foglalják a karbantartás céljának a vállalkozás céljával való egyeztetését azaz a megfelelő karbantartási stratégia megállapítását és alkalmazását is. • Karbantartási rendszer: milyen kezdeményezés alapján, mikor, milyen tartalommal és gyakorisággal, milyen intézkedéseket kell végrehajtani. • Karbantartási stratégia: hosszabb távú elgondolás, hogy a karbantartás tárgyát képező eszközök funkcióképességét milyen karbantartási rendszerek, módszerek alkalmazásával fogják megoldani. • Karbantartási filozófia: a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere
Karbantartási stratégiák
A karbantartással kapcsolatos fogalmak • Felügyelet : - ellenőrző vizsgálatok, mérések a meglévő tényleges állapot megállapításának, értékelésének céljából. • Gondozás (ápolás) : - a berendezés előírt állapotának megóvására, szinten tartására irányuló tevékenység. • Helyreállítás : - az eredeti állapot visszaállítására irányuló tevékenység, amely magába foglalja a javításokat, az alkatrészek cseréjét, a főbb üzemi paraméterek beállítását • Vizsgálat : - a könnyen hozzáférhető alkatrészek állapotának, elhasználódásának mértékét ellenőrzik, általában szétszerelés nélkül, főleg szemrevételezéssel és egyszerűbb mérőeszközökkel végzik. • Fővizsgálat : - szétszereléssel, megbontással alaposan ellenőrzik valamennyi alkatrész állapotát, kopását, ilyenkor a kisebb hibák kijavítására és a főbb paraméterek beszabályozására is sort kerítenek. • Javításnak : - azt a karbantartási műveletet tekintjük, amely részleges, vagy teljes szétszereléssel és az alkatrészek megjavításával, cseréjével a berendezés üzemképességét fokozza • Kisjavítás : - a gép könnyen hozzáférhető alkatrészeit cseréljük, vagy megjavítjuk, munkaigénye a teljes felújításnak csak kb. 10 -15 %-át teszi ki. • Közepes javítás : - a gépet teljesen, vagy részlegesen szétszerelik, a kopott, hibás alkatrészeket cserélik, illetve felújítják. A berendezés használhatósága megközelíti az új berendezését, a munkaidő szükséglet kb. fele a teljes felújításnak. • Általános javítás : - a teljes szétszerelést, a hibás vagy kopott alkatrészek cseréjét, felújítását jelenti. A gépet az új gépnek meg-felelő műszaki állapotban helyezik ismét üzembe, használhatósága, pontossága, teljesítő képessége az új berendezéssel egyenértékű. Nevezik nagyjavításnak, generáljavításnak is.
Karbantartási rendszerek
Az egyszerű és az időszakos karbantartási rendszer Egyszerű karbantartási rendszer jellemzői: • a szükségszerinti javítást a meghibásodás bekövetkezése után végzik, • a hibás fődarabokat, alkatrészeit kicserélik vagy megjavítják • Előnye: az alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók • Hátránya: a javítás előre nem tervezhető, átfutási idő hosszú, további károsodás, nagy javítókapacitás, nagy alkatrészkészlet, költséges Időszakos karbantartási rendszer • célja a szükséges biztonság mértékéig, a gazdaságosság határain belül az üzembiztonság állandó fenntartása. • mint tervszerű megelőző karbantartás, előírt időközökben (előre mereven meghatározott időpontokban, ciklusrend szerint) végzett karbantartás és javítás • a ciklusrendet hibaelemzéssel az egyes meghatározott alkatrészek élettartama szerint alakítják ki • a ciklusrend: időtől (naptári), vagy teljesítménytől (futás km. , üzemóra) függő • előnye, hogy lehetővé teszi a pontos javítási terv és tartalékalkat rész készletigény összeállítását. • hátránya, hogy nagyok a javítás költségei, hiszen az előirányzott munkálatokat az elhasználódás mértékétől függetlenül el kell végezni • hátrány csökkenthető: fődarab ciklusrend, felülvizsgálattal módosított ciklusrend alkalmazásával
Állapotfüggő és szabványos karbantartási rendszer Állapotfüggő karbantartási rendszer • A jármű, gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét. • a rendszeres vizsgálatok eredményeként csökkenthető a váratlan meghibásodások és a nagyjavítások száma, a nagyjavítások közötti ciklusidő növelhető. • a felülvizsgálatok időközeinek helyessége és a vizsgálatot végzők szakmai képessége nagymértékben befolyásolja hatékonyságát. Szabványos karbantartási rendszer • a jármű, gép, berendezés egyes alkatrészeinek, fődarabjainak élettartamára normatívák készülnek, • az előirt időpontban az alkatrészt, részegységet az elhasználódás mértékétől függetlenül ki kell cserélni ill. javítani, • előnye: az abszolút üzembiztonság • hátránya: költséges, gondos tervezőmunkát igényel, • Alkalmazása a nagy megbízhatóságot igénylő berendezéseknél (repülőgépek, kazánok, emelő-berendezések, . . )
Minőségügy
A minőség fogalma • a minőség ". . . egy termék vagy szolgáltatás jellemzőinek és sajátosságainak összessége, amelyek hatással bírnak kinyilvánított vagy vélelmezett szükségletek kielégítésére (ISO 8402 -1986)" • a minőség „a felhasználói követelmények kielégítése” és „a célnak megfelelőség” • a minőség egy cél elérésének az eszköze, nevezetesen az ügyfél (customer) elégedettségének az elnyerése egy termék vagy szolgáltatás minden tekintetében
A minőség fogalma • "a minőség (quality) egy termék (vagy szolgáltatás) olyan tulajdonságainak összessége, amelyek meghatározott vagy elvárható igényeket elégítenek ki. Ezek lehetnek objektív (szerződésben, előírásban vagy elfogadott mintadarabbal meghatározott) követelmények, de lehetnek szubjektív alapon nyugvó követelmények is, mint például a >>használatra való alkalmasság<<. • a minőség részben objektív, mérhető, részben szubjektív tulajdonságok összessége • Az ádáz nemzetközi versenyhelyzetben küzdő menedzsereket egyre inkább a minőség stratégiai definíciója foglalkoztatja: a vevők igényeinek kielégítése. "
A minőség menedzsmentjének történelmi előzményei 1. • • • F. W. Taylor (1856 -1915) - "A tudományos vezetés alapelvei" A taylorizmus alapelvei: - Ne a munkásra bízzuk a feladatvégzés technológiájának kialakítását, - a munka-tevékenységeket elemezni kell, ez alapján előre meg kell tervezni, s elő kell írni tevékenység részleteit. - A munkásokat az adott munkatevékenységre - alkalmassági vizsgálattal - kell kiválasztani, s be kell tanítani a munkavégzésre. - Együttműködésre van szükség a munkás és a menedzser között. Taylorizmus módszerei: – egységesítés, szabványosítás – munkaelemzés – feladat szerinti vezetés, – funkcionális vezetés
A minőség menedzsmentjének történelmi előzményei 2. • W. A. Shewhart (1891 -1967) – (statisztikus) "A gyáripari termékek gazdasági minőség-ellenőrzése" • Shewhart állapította meg először, hogy a gyártás minden területén léteznek eltérések a tervezettől, s ezeket a statisztika eszközeivel értelmezni lehet és le lehet írni. Meghatározta a mintavétel szabályait is. • W. E. Deming (aki 1900 -ban született) - ugyancsak statisztikusként kezdte. Később a menedzsment problémáival és a minőség menedzselésével foglalkozott. • Hangsúlyozza, hogy a minőség elsősorban a felsőbb szintű menedzsment tetteinek, döntéseinek - s nem a munkások cselekedeteinek a következménye. A munka rendszere határozza meg azt, hogy a munkát hogyan végzik, - rendszert pedig a menedzsment teremt.
A minőség menedzsmentjének történelmi előzményei 3. • J. M. Juran (1900 -ban született Romániában, s 1912 -től élt az USA-ban) három alapvető menedzseri folyamatot határoz meg a minőségmenedzseléssel kapcsolatban: • - minőségtervezés: a vevők azonosítása, a vevőknek a termékek, szolgáltatások tulajdonságaival kapcsolatos elvárásainak azonosítása, ezen tulajdonságokat meghatározó folyamatok azonosítása, • - minőség-ellenőrzés: a termékek vizsgálata, s összevetik a vevők igényeivel, - hibák felismerése és kijavítása • - a minőség tökéletesítése: a fenntartó mechanizmusok és olyan állandó struktúra létrehozása, amelyek a minőséget folyamatosan fenntartják, tökéletesítik
A minőség menedzsmentjének történelmi előzményei 4. • Ph. B. Crosby - "A minőség ingyen van" (1979) - minőséggel kapcsolatos elmélete tizennégy tételben összegződik, amelyek a következő négy alapvető tétel ("abszolútiumok") köré épül: • 1. ) a minőség definiciója: az igényeknek való megfelelés - ez a deffinició alapvetően stratégiai jellegű, mivel célja a vevő igényeinek, elvárásainak - azok teljes körének - megértése, s a saját szervezet olyan alakítása, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. • 2. ) a minőségi rendszer a vevők igényeinek kielégítésére való törekvés következtében megelőzés , - s nem az ellenőrzés. A munkás nem ad ki kezéből hibás terméket- hiszen maga felel annak minőségéért -, így kevés ellenőr kell. • 3. ) A teljesítmény szintje a nulla hiba. A nulla tévedésnek kell céllá lenni. • 4. ) A minőség mértéke megegyezik a minőség költségével. Az időben felismert hiba kijavításának költsége megtérül. Ezt figyelembe kell venni, mind a beruházások, mind a tevékenységek tervezése során. A minőség költsége egy-egy vállalat jövedelmének 20 -30 %ára is rúghat.
A minőség menedzsmentjének történelmi előzményei 5. • A. V. Feigenbaum szerint nem születhet minőség a gyártás terén, ha a termékeket rosszul tervezték, kevéssé átgondolt módon, nem megfelelő piacokon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevőkapcsolat. Tehát valamennyi vállalati funkció felelős a minőségért - ez az eszme vált közismertté, mint a teljes körü minőség-ellenőrzés (Total Quality Management) elve.
A minőségkoncepciók fejlődése A minőség öt megközelítésmódja (D. Garvin): • Transzcendens megközelítés: a minőséget nem lehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja; • Termék alapú megközelítés: a minőség meghatározott tulajdonság jelenléte, vagy hiánya; • Termelés alapú megközelítés: a minőség egy adott termék vagy szolgáltatás megfelelése előre meghatározott kívánalmaknak; • Felhasználói alapú megközelítés: a minőség a vevők igényeinek, elvárásainak a kielégítése; • Érték alapú megközelítés: elfogadható költségért meghatározott tulajdonságokat;
A TQM logikai sémája
A teljesítmény mérés három szintje • folyamatmérés - a munkafolyamat műveleteit, tényezőit stb. definiálják és mérik • végtermékmérésű - a végtermék, vagy szolgáltatás sajátos jellemzőit, tulajdonságait definiálják és mérik • végeredménymérés - a folyamat végső hatását a vevőre definiálják és mérik
A termék-, szolgáltatás jellemzők minőségének definíciói 1 -2 1. ) Gyorsabb, jobb, olcsóbb - a vevői elvárások három dimenziója: • az idő, • az ár, • a minőség. 2. ) A minőség nyolc dimenziója • teljesítmény – a termék elsődleges jellemzői • különleges tulajdonságok – másodlagos jellemzők • megbízhatóság • megfelelés – a célzott (tervezett) és a működési jellemző viszonya • tartósság • szervízelhetőség • esztétika • a minőség észlelése – a hírnév
A termék-, szolgáltatás jellemzők minőségének definíciói 3 • • • 3. ) A szolgáltatás minőségének tíz meghatározó eleme Megbízhatóság Alkalmazkodóképesség Hozzáértés Elérhetőség Udvariasság Kommunikáció Hitelesség (szavahihetőség, tisztesség, hírnév) Biztonság A vevő megértése Kézzelfogható tényezők – megjelenésmód
A szolgáltatás minőségének öt meghatározó eleme • Megbízhatóság – a képesség, hogy az ígért szolgáltatást pontosan végzik • Bizalom – az alkalmazottak tudása és udvariassága, valamint készségük, hogy bizalomgerjesztők, hitelt érdemlők legyenek • Kézzel fogható tényezők – a szolgáltató helyiség külső képe, a felszerelés, a személyzet megjelenése • Empátia – törődés, egyénre szabott odafigyelés a vevőre • Alkalmazkodó képesség – hajlandóság a vevők segítésére és gyors szolgáltatás nyújtása
A folyamatok és a folyamatjavítás • A munkafolyamat az embereknek, anyagoknak, módszereknek és gépeknek időbeni egymásutániságát feltételező integrációja, abból a célból, hogy értéktöbbletet tartalmazó végterméket állítsanak elő a vevők számára. • A folyamatmenedzselés hat összetevője: – a gazda kijelölése; – a tervezés; – az ellenőrzés; – a mérés; – a javítás; – az optimalizálás.
A kulcsfontosságú folyamatok • Négy alap folyamat: – – A vevők megtalálása és odavonzása Termékek és szolgáltatások előállítása Szétosztás és szállítás Vevők támogatása • Hét kiegészítő folyamat: – – – – Piac kifejlesztés és megismerés Emberek odavonzása, fejlesztése és megtartása Vagyontárgyak védelme K+F Pénz begyűjtés és felhasználás Üzleti tervezés Információ nyújtás
A folyamatjavítás hat lépése • • • a probléma definiálása a folyamatok azonosítása és dokumentálása a teljesítmény mérése a miértek (összefüggések) megértése új eszmék kifejlesztése és kipróbálása megoldások gyakorlatba ültetése és értékelése
A TQM hat alapvető kérdése • • • miért létezünk, mi a célunk? = KÜLDETÉS (misszió) Milyenek leszünk a jövőben? Mivé akarunk válni? = LÁTOMÁS (vízió) Miben hiszünk, és mi az aminek betartását mindenkitől elvárjuk? = ÉRTÉKEK Milyen irányelveket tudunk mutatni a szervezetben dolgozó egyéneknek, hogy mi módon nyújtsák a termékeket és szolgáltatásokat a vevőknek? = ÜZLETPOLITIKA Melyek azok a hosszú és rövid távú eredmények, amelyek képessé tesznek minket arra, hogy teljesítsük küldetésünket és valóra váltsuk látomásunkat? = CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Hogyan fogunk haladni látomásunk felés és beteljesíteni céljainkat és célkitűzéseinket = MÓDSZEREK
TQM alapelvek • Filozófiája: hiba okok megelőzése. • Módszere: a vezetőség aktív stratégiai irányítása, közreműködése. • Kiterjedése: valamennyi dolgozóra. • Gazdasági szerepe: a hatékonyság mérése a minőségköltségek segítségével. • Következménye: hibamentes tevékenység. • Szabályozott terület: a vállalat egésze. • Célja: állandó javítás.
Minőségirányítási rendszer 1 • - A minőségirányítási rendszerek korai működésére számtalan történelmi példa hozható a Bibliától kezdve, Hammurabi babiloni király törvénykönyvén, I. Péter cár hadiipari rendeletein keresztül egészen a mai napig. • - Elsősorban a hadi megrendelések során merült fel az igény a folyamatok stabilan, reprodukálhatóságára, az azonos minőségi színvonalú folyamatokra, a hibázás lehetőségének minimalizálására.
Minőségirányítási rendszer 2 • - AQAP (NATO) szabványokban jelent meg először a minőségbiztosítási rendszer elvei • - az 1976 -ban, a Nagy-Britanniában kibocsátott BS 5750 volt az első, széles körben használható minőségbiztosítási szabvány, • - ezt 1987 -ben követett a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO/TC 176 műszaki bizottsága által kidolgozott ISO 9000 szabványsorozat. (ISO: = International Organisation for Standartization)
Minőségirányítási rendszer 3 • - Az ISO 9000: 1994. az alábbi szabványokat tartalmazza: • - A legátfogóbb az ISO 9001 -es, amely a tervezéstől a vevőszolgálatig nyújt követelményeket • - a kutatás-fejlesztés kivételével mindent lefed az ISO 9002 -es, míg • - az ISO 9003 -as csupán a végellenőrzésre és az értékesítésre koncentrál)
Minőségirányítási rendszer 4 • - 2000 -ben korszerűsítették a szabványokat. Megszüntették az 1994. évi ISO 9001, 9002 és 9003 szabványokat, helyükre egyetlen-egy szabványt emelt, a teljesen átszerkesztett és kiegészített ISO 9001: 2000 szabványt. • - A Magyar Szabványügyi Testület 2001. márciusában adta ki • - az MSZ EN ISO 9000: 2001 "Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár", • - az MSZ EN ISO 9001: 2001 "Minőségirányítási rendszerek. Követelmények", és • - az MSZ EN ISO 9004: 2001 "Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez" szabványokat.
A minőségügyi rendszerek dokumentációs szintjei • Minőség politika szintje: a vezetés nyilatkozata a minőséggel kapcsolatos álláspontjáról • Minőségügyi kézikönyv: a követelmények, felelősségek, hatáskörök rögzítése • Eljárásleírások kézikönyve: végrehajtási folyamatok szabályozása • Munkautasítások: a termék gyártásának, illetve a szolgáltatás részletes szabályozása • Bizonylatok, feljegyzések, nyilvántartások: információ rögzítésének, nyilvántartásának, kezelésének szabályozása
A rendszer bevezetésének lépései 1. Felkészítő tréning - a minőségügyi rendszerek irányításához, kialakításához működtetéséhez szükséges alapismeretek megtanítása 2. Helyzetfelmérés - a cég minőséggel kapcsolatos tevékenységének, dokumentumainak felülvizsgálata 3. Dokumentációs rendszer kidolgozása 4. Bevezetés, működtetés 5. , Bevezetés előtti előtanúsítás – 3 hónap után a működő minőségbiztosítási rendszereknél lehetőség van tanúsítás megszerzésére. Az előtanúsítás célja a rendszer hatékonyságának és megfelelőségének felmérése.
Auditálás • Ha a vállalat az ISO-szabványoknak megfelelő minőségbiztosítás mellett dönt, akkor az általa kidolgozott és működtetett rendszert független szervezetek ellenőrzik. • Ezek a szervezetek képviselik a vállalati minőségbiztosítási rendszer vizsgálatánál a vevők érdekeit.
Tehát mi az ISO ? • Írd le mit csinálsz • Csináld azt amit leírtál • Lényegében inkább felelősségbiztosítási rendszer, ahol a felelős azonosítható!
HACCP • A HACCP nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén. • HACCP =: Hazard Analysis Critical Control Point, = Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok. ) • A HACCP rendszert a hatvanas években az amerikai űrkutatási program keretében fejlesztették ki, azzal a céllal, hogy az űrhajósokat szennyezés mentes, biztonságos élelmiszerekkel lássák el az űrutazás során, amit a hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekkel nem lehetett biztosítani. Az új szemléletű élelmiszer-biztonsági rendszer elveit 1971 -ben hozták nyilvánosságra.
A HACCP rendszer kialakításának alapelvei • • • veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása kritikus határérték(ek) megállapítása a CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása helyesbítő tevékenység meghatározása eltérés esetén igazolási eljárások, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer működik • dokumentáció létrehozása minden eljárásról és nyilvántartásról.
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 94