LOGISZTIKA s a SZLLTMNYOZS A logisztika s a
- Slides: 9
LOGISZTIKA és a SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
A logisztika és a szállítmányozás kapcsolata Logisztika: az áru, az élőmunka, az információ és a pénz egymással összefüggő megfelelően szervezett és koordinált áramlása a gazdasági folyamatokban. A logisztikai folyamat: beszerzés, a raktár- és készletgazdálkodás, a termelés a kiszolgálás, az áruelosztás a kereskedelem és az értékesítés összefüggő rendszere. A logisztikai rendszer feladata: a termelő, termékkibocsátó, a kereskedő és a fogyasztó érdekeit egy kézben összpontosítva, a mely a termék sorsát a nyersanyagtól kezdve annak elkészülésétől a fogyasztóhoz juttatásáig irányítsa. Ez legtöbbször a termelőüzem vagy a szállítmányozó feladata.
A logisztika és a szállítmányozás kapcsolata A logisztikai szolgáltató központokban működő szállítmányozó szerepe: a többi szolgáltatóval (hatóságok, bankok, biztosítók stb. ) hosszú távra szóló megállapodás alapján kooperál. Az áru tulajdonosától úgynevezett kereskedelmi feladatot vesz át, pl. egyeztet az áru fogadójával az áruféleségekre, az ütemezésre vonatkozóan, felel az áru minőségéért, nem csak a fuvarozás és a raktározás közben, hanem az ellátási folyamat teljes láncolatában. Ebben a rendszerben a szállítmányozó egy informatikai háló része is, az árut nyomon követheti az előértesítéstől a kiszolgáltatásig
Csomagolás, egységrakományképzés Csomagolás: a gyártótól a fogyasztóig úgy kell eljuttatni az árut, hogy az ne sérüljön, ne tegyen kárt más áruban – a fuvarozásnak, szállítmányozásnak egyik alapja. - Egységrakomány-képzés: az egységrakomány-képző eszközökben történő fuvarozás lehetővé teszi , hogy a termékeket megbontás nélkül, az áruvédelmet biztosító eszközben fuvarozzák a felhasználás helyére, vagy közbenső raktárba. Feladatuk: biztosítják a küldemény külső, egységes méretét, lehetőséget adnak a megbontás nélküli tárolásra, segítik a fuvareszközök és tárolóeszközök jó kihasználtságát, halmozhatók és stabilak, többször felhasználhatók.
Csomagolás, egységrakományképzés Egységrakomány-képző eszközök: Rakodólapok Konténerek Logisztikboxok
Szokások és szokványok a nemzetközi kereskedelemben Kereskedelmi szokás az ügyleti kapcsolatoknak bárminő olyan gyakorlata vagy rendje, melynek megtartása – bizonyos helyeken, - bizonyos szakmában, - bizonyos tevékenységi körben annyira állandó jellegű, hogy természetessé teszi az ilyen gyakorlat, rend megtartását az adott ügylettel kapcsolatban. Ezeket az írásba foglalt szokásokat nevezzük szokványoknak.
INCOTERMS-szokvány A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) fogalmazta meg 1936 ban Párizsban, 25 ország képviselőinek jelenlétében , később többször módosították. INCOTERMS : a külkereskedelmi forgalomban a teljesítési hely, idő, felelősség és kockázat átszállásának egyértelmű meghatározásához szükség van egy a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott, minden piaci szereplő által azonosan értelmezhető szabályozásra. Ezt a célt szolgálják az INCOTERMS klauzulái (paritásai). A INCOTERMS klauzulái meghatározzák: - a fuvarparitást, - a teljesítés helyét, - az eladó és a vevő felelősségét, kötelezettségét, jogait.
INCOTERMS Fuvarparitás: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre. Teljesítés helye: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Egypontos klauzulák: (E, F, D csoport): a költség és a kockázat ugyanazon földrajzi ponton száll át. Kétpontos klauzulák: (C csoport): a költség és a kockázat eltérő földrajzi ponton száll át. Multimodális klauzulák: minden fuvarozási módnál használható (EXW, FCA, CPT, CIP, DAF, DDU, DDP) Tengeri, belvízi klauzulák: FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ
INCOTERMS 2000 Részletesen lásd: www. direkt-kurier. hu/incoterms. html oldalon.