Nemzeti Innovcis Rendszer a TvolKeleten KNA Ksztettk Burghard

Nemzeti Innovációs Rendszer a Távol-Keleten - KÍNA Készítették: Burghard Tamás Farkas György Katona Dániel Kertész Péter

Technológiai innováció az Új Ázsiában I. l Az innováció modelljei - Lineáris folyamat (RDT&E: kutatás, fejlesztés, teszt, értékelés) - Nemzeti rendszer - Szektorális rendszer - Ideológiai rendszer

Technológiai innováció az Új Ázsiában II. l l Ázsiában a nemzeti innovációs rendszerek különböző formákat ölthetnek, annak függvényében, hogy milyen ideológiát követ a technológia megszerzése és terjesztése Techno-national (Dél-Korea, Japán) Techno-hybrid (Malajzia, Tajvan, Thaiföld) Techno-global (Kína, Szingapúr)

Kínai NIR - Áttekintés l l l NIR a tervgazdálkodásban NIR az átmeneti időszakban A jelenlegi állapot Erősségek és gyengeségek Új stratégiák

NIR a tervgazdálkodásban (1949 -78) l l A gazdaság legfőbb adminisztrátora és koordinátora a központi kormányzat A vállalatok nem végeztek K+F tevékenységet Alkalmazott kutatási intézeteket hoztak létre, hogy a kormányzati igényeknek megfelelően végezzenek kutatásokat a vállalatoknak Az egyetemek főleg oktatást, valamint alap- és alkalmazott kutatást végeztek

NIR az átmeneti időszakban (1978 -2000) l l A kínai kormányzat eltökélt szándéka a technológia, mint fő termelési tényező alkalmazása Különböző jutalmazó politikák indításával ösztönzik a mérnököket saját technológia-alapú cég alapítására Egy akadémia, két intézmény Harmadrészt egyetemek

A jelenlegi állapot l l A helyi kormányzatok több pénzt juttattak K+F-re az elmúlt néhány évben, mint a központi kormányzat K+F teljesítményben kifejezve, a vállalatok váltak domináns erővé

Erősségek l l l Az innováció és a high-tech ipar napirendre került az adminisztráció különböző szintjein A high-tech ipar gyökeret eresztett Teljes körű kapcsolat az egyetemek, a kutató intézetek és az ipar között Ehhez megvan a tudományos-technológiai alap és a humán erőforrás Komparatív előny néhány területen, mint pl. a biológiai alapkutatás esetében

Gyengeségek l l l Állami cégek gyenge ösztönzése az innovációra Gyenge innovációs képesség a műszaki szektorban Top-down programok túlsúlya A költségvetési verseny a kormányszervek között kevésbé hatékonnyá teszi a pénzt Hasonló programok indítása – alacsony koordináció Különböző szektorok elhanyagolása (agrár, egészség, környezetvédelem, tudományos-technológiai infrastruktúra)

Új stratégiák l l l Szabadalmak Ipari szabványok Emberi tehetség Egyetemek és az ipar még nagyobb együttműködése Tudományos Akadémia új programja a tudásteremtésre Külföldi K+F vonzása

A kínai NIR felépítése - Áttekintés l l l A NIR váza A 3 fő csoport és szerepük változása A kínai NIR stakeholderei

A Nemzeti Innovációs Rendszer váza l l l A szocialista államberendezés, illetve a tervgazdálkodás „szülötte” Legfelül az Állami Tanács Állami szintű különböző Bizottságok Állami szintű vállalatok, kutató- és oktató intézetek Tartományi szintű vállalatok, kutató- és oktató intézetek

A 3 fő csoport l l l Vállalatok Különböző kormányzati szervek Alárendelt szervezetek (kutató és oktató)

Vállalatok l l l Az 1978 -as reform előtt nem „igazi” vállalatok Kifejezetten csak gyárak voltak Állami és közös tulajdonban Semmilyen piaci döntésre nem volt szükség A változás után önállósulás Magán, illetve külföldi tulajdonba is kerülhettek

Kormányzati szervek I. l l l A reform előtt teljes irányítás A piacosodással csökkent a hatalmuk Döntés alacsonyabb szintre került

Kormányzati szervek II. l l l l SSTC – Állami Tudományos és Technológiai Bizottság SPC – Állami Tervezési Bizottság SEd. C – Állami Oktatási Bizottság SEC – Állami Gazdasági Bizottság SCRES – Bizottság a gazdasági rendszer átstrukturálására NRCSTD – National Research Center for Science and Technology for Development Az újonnan létrehozott NNSF

Alárendelt szervezetek l l A funkcióikban nem sok változás Míg korábban a fentről jövő „parancsokat” teljesítették, állami pénzalapokból, 1978 után egy „horizontális nyitás” történt A piaci igények teljesítése, az igénylők által finanszírozva Az állami támogatás mérséklésével ösztönözték, hogy máshonnan szerezzenek forrást (szabadalmak, megrendelések stb. )

Összefoglalva l l l A fő változás a horizontális kapcsolatok megjelenése a vállalatok és az alárendelt szervezetek között Az állami dominancia mérséklődése Az aktív szereplők a piac résztvevői lettek

A kínai NIR stakeholderei I. l l l Elsődleges aktorok – az alapvető tevékenységeket végzők (oktatás, kutatás, kivitelezés, végfelhasználás, kapcsolattartás) Másodlagos aktorok – direkt, vagy indirekt módon hatnak az elsődleges aktorok viselkedésére, vagy kapcsolataira Intézmények – jogszabályok, a „keret”

A kínai NIR stakeholderei II. l l l Legnagyobb változás az elsődleges aktorok közötti tevékenység-elosztásban történt Míg korábban a K+F tevékenységet csak a Tudományos Akadémia valamint ipari kutató intézetek végeztek, a reform után az egyetemek és a vállalatok is bekapcsolódtak A kapcsolattartás a korábbi állami intézmények egyeduralma után kiterjedt az egyetemekre, vállalatokra illetve az Akadémiára

A kínai NIR stakeholderei III. l l A tudományos társadalom szervei (CAST) Pénzügyi intézetek Szabályozó testületek (szellemi tulajdon, egészség, biztonság, környezet védelmére létrehozott szervek) Szabványok, hitelesítés intézetei

Forrás l l „Joint seminar on strategies for knowledge based economy in China and Korea 16 -17 October 2002” c. előadás (Liu Xielin) „Technology innovation in a New Asia” presentation to the MISTI-Singapore Forum, April 17 2002 (William W. Keller) „Comparing innovation systems: a framework and application to China’s transitional context”, Research Policy 30 (2001) pp. 1091 -1114 (Liu Xielin & Steven White) www. idrc. ca

Köszönjük a figyelmet!