Vese vizeletelvezet rendszer medencefenk Zsiros Viktria Semmelweis Egyetem

Vese, vizeletelvezető rendszer, medencefenék Zsiros Viktória Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2018. 04. 09.

A kiválasztó szervrendszer részei 1. Két vese a vizelet képzés helye 2. Két ureter a vesékből vezetik a vizeletet a hólyagba 3. Húgyhólyag vizelet tárolás 4. Urethra a vizeletet a külvilág felé vezeti

A vese funkciója A) A káros anyagok eltávolítása B) A vízháztartás egyensúlyának fenntartása C) A sóháztartás egyensúlyának fenntartása D) A vérnyomás szabályozása E) A sav-bázis egyensúly szabályozása F) Erythropoietin, renin termelés

A vese • Páros szerv, amely a gerinc két oldalán helyezkedik el a hasüregben, de a hashártya mögött (retroperitonealisan) • Tömege kb. 130 -140 g • Bab alakú, függőlegeshez közelálló tengellyel • Convex lateralis, conkáv mediális; mediális oldalán hilummal • Apikális csúcsán a mellékvese helyezkedik el • A jobb vese lentebb helyezkedik el a máj jelenléte miatt Vese vetülete a háton -craniálisan: 12. thoracalis csigolya -caudálisan: 3. lumbalis csigolya

A vesék retroperitonealis helyzete viscarális lemeze a peritóneumnak (zsigerek felszínét borító lemez) Peritonem ürege (a zsigeri és fali peritonealis lemez által közrezárt térség) parietalis lemeze a peritóneumnak ( fali lemez) vesék Retroperitoneum: a hashártya (pontosabban a dorsalis parietalis hashártya lemeze) mögötti térség

„Szomszédos” szervek vetületei Ventrális aspektus Jobb Bal Dorsalis aspektus

A vese tokjai pararenalis zsír fascia renalis capsula adiposa capsula fibrosa vese 1. Capsula fibrosa - rostos tok 2. Capsula adiposa - perirenalis zsírszövet - beterjed a sinus renalisba (a veseöbölbe) 3. Fascia renalis - kötőszövetes membrán – elválasztja a perirenális zsíszövetet a pararenálistól - vesét érintő sebészi beavatkozásnál nyílást kell ejteni - a fascia renalis nyitott distálisan az ureter körül!!

Vese – makroszkópia Vizelet elvezető • Calyx minor, major • Pelvis renalis (vesemedence) • Urether • Húgyhólyag • Urethra Vizelet képző • Sinus renalis (zsír tölti ki) • Vese parenchyma

Vese – makroszkópia Külső struktúrák: Hilus renalis: 1. Vena renalis 2. Arteria renalis 3. Urether Belső struktúrák: 1. Cortex 2. Medulla 3. Calyx minor (kiskehely) 4. Calyx major (nagykehely) 5. Pelvis renalis

Vese struktúrája efferens arteriola afferens arteriola kéregállomány a. , v. interlobularis vese glomerulus a. , v. arcuata velőállomány vese piramis a. , v. interlobaris a. renalis v. renalis medulláris kapillárishálózat papilla renalis zsírszövet ductus papillaris

Nephron • vese strukturális és funkcionális egysége: primer vizelet képzése majd végleges vizelet kialakítása • vesetestecske (corpusculum renale Malpighi)→ primer vizelet (kéregállomány) • vesecsatorna (tubulus renalis) → végleges vizelet (velőállomány) PHYSIOLOGY OF ADULT HOMO SAPIENS - URINARY APPARATUS http: //www. ufrgs. br/imunovet/molecular_immunology/kidney. html Vizelet képzés a vérből történik!!!

A szűrlet (később vizelet) képzése során a felesleges víz, ionok, bizonyos gyógyszerek, illetve festékanyagok (urobilonogén) kerülnek kiválasztásra. Ezek eltávolítása mellett nélkülözhetetlen az anyagcsere bomlástermékek kiürítése is. Ezek közül a legfontosabbak a karbamid és a húgysav. Ezek az anyagok a májban alakulnak ki. A karbamid a fehérjék bontása során, míg a húgysav a nukleotidok bázisaiból képződnek. • A szűrlet fehérjementes vérplazma, és a vesetestecskékben keletkezik. • A vér nagyobb ozmotikus nyomása miatt a szűrletből a víz jelentős része passzívan visszaszívódik. Az ionok (főleg Na+-ionok) többsége aktív transzporttal jutnak vissza a vérbe. • A nefron csatornarendszerének sejtjei aktív kiválasztást is végeznek (egyes gyógyszerek, festékek, szteroidok itt hagyják el a szervezetet). • A Henle-kacs leszálló ága a víz, míg felszálló ága az ionok számára átjárható. • A két szakaszban az ellentétes irányban mozgó folyadék anyagai fokozatosan átrendeződhetnek (ellenáramlás elve), ezért a kacs visszafordulásánál a legtöményebb a szűrlet. • A homeosztázis beállítása az elvezető csatorna további szakaszán történik. Itt is zajlik visszaszívás és kiválasztás, de azt különböző hormonok (a víz esetében - elsősorban az antidiuretikus hormon; ADH) befolyásolják. • A homeosztázis leglényegesebb tényezői közül csak a testfolyadék hőmérsékletének beállítását nem végzi a vese. (wikipedia – kiválasztó szervrendszer)

Vesetestecske (Corpusculum renale Malpighi) I. Bowman-tok • a vesecsatornácska labdaszerűen kitágult és önmagába visszatüremkedett vak vége → parietális lemez (egyrétegű laphám) → visceralis lemez (podocyták) → Bowman-tok üreg Glomerulus • artériás kapillárishálózat • arteriola afferens és efferens, be- és kilépés az érpólusnál • fenesztrált endothelium (5 -70 k. Da közötti molekulák jutnak át, 70 k. Da feletti vérfehérjék már nem) http: //php. med. unsw. edu. au/embryology/i ndex. php? title=File: Nephron_histology. jpg# filehistory

Tubulus renalis felosztható: 1. proximalis csatorna: → pars convoluta → pars recta 3. distalis csatorna: → pars recta → pars convoluta 2. tubulus intermedius: → pars descendens → pars ascendens 4. összekötő csatorna Proximális csatorna cortex • egyrétegű kefeszegélyes köbhám • basalis csíkolat Vékony segmentum • alacsony, organellumokban szegény laphám • leszálló szárban a sejtek membránjában akvaporin-1→ H 2 O felvétel medulla Distális tubulus • köbhámsejtek • kefeszegély nincs • bisális csíkolat fejlett Gyűjtőcsatorna • kefeszegély nélküli köbös sejtek • membránjukban vízcsatornák→ víz visszaszívás http: //php. med. unsw. edu. au/embryology/index. php? title=Fil e: Nephron_histology. jpg#filehistory Medical Illustration Source book: Andrea Charest portfolio http: //www. medillsb. com/Artist. Portfolio. Thumbs. aspx? AID=5281 Cortextől a medulla felé haladva az interstitium ozmotikus nyomása nő→passzív H 2 O felvétel!!

A vese erei a. renalis és v. renalis a. renalis →aa. interlobares → aa. arcuatae→ aa. interlobulares → vasa afferentia→ vasa efferentia → vv. interlobulares → vv. arcuatea → vv. Interlobares → v. renalis

Vesemedence (pyelon) • Legyezőszerűen elágazó izmos falú tömlő, amely a vesesinusban helyezkedik el • Elkeskenyedő része a vesekapun ívszerűen áthajolva megy át az ureterbe • Ágai az ún. vesekelyhek (calyx): nagykelyhek (3) és kiskelyhek (3 x 3), befogadnak 1 (néha 2) vesepapillát

A vese kelyhek (calyx) és a vesemedence (pelvis renalis) infundibula -A koncentrált vizeletet a vese parenchyma gyűjtőcsatornái ( amelyek a papilla renalis csúcsán nyílnak) a calyx minorba vezetik → tölcsér alakú nyúlvány -szomszédos calyces minores összenyílnak →calyx major-t formálva -Calyces majoris az infundibulumba vezetik a vizeletet -pelvis renalis – az alsó és felső infundibulum egyesülése - pelvis renalis- tölcséralakú elvékonyodik hilus renalison áthaladva az ureterben folytatódik

Húgyvezeték (ureter) • 30 cm hosszú, 5 mm vastag nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső • A vesemedencét a húgyhólyaggal köti össze • Két szakaszát különböztetjük meg: – hasüregi szakasz (pars abdominalis) – kismedencei szakasz (pars pelvina) • Nevezetes kereszteződései: 1. a. testicularis ill. a. ovarica 2. a. iliaca interna 3. ondóvezeték ill. a. uterina • Vérellátása: a környező szervek által alkotott érhálózatból • A húgyvezeték nem passzívan vezeti le a vizeletet, hanem a falában található simaizomzat perisztaltikus mozgásával továbbítja a vizeletet a húgyhólyagba. (wikipedia – kiválasztó szervrendszer) ureter ductus defferens

Húgyhólyag (vesica urinaria) • • • a vizelet tárolására szolgál üreges izmos falú szerv

Vesica urinaria 1. Infraperitoneális 2. Apex, fundus, basis 3. Trigonum vesicae: 2 ureter benyílása és urethra belső nyílása 4. Hám: urothelium 5. Átlagos űrtartalom: 300 ml

• vesemedence • húgyvezeték • húgyhólyag Urothelium (átmeneti hám) Ernyősejtek Körtesejtek Basalis réteg (henger v. köbhám)

Férfi húgycső • Kb. 20 cm hosszú, „S” alakban görbült, nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső • Belső és külső nyílás • Részei: – pars prostatica, – pars membranacea, – pars cavernosa • Cowper mirigyek: a pars membranacea-ba nyílnak, síkosító hatású váladék • Belső záróizom: simaizom, akaratlagosan nem működtethető • Külső záróizom: harántcsíkolt izom, akaratlagos

A női húgycső • • • Rövid, kb 3 -4 cm hosszú, tágulékony nyálkahártyával bélelt cső, erős izomzattal bír Belső és külső nyílás (vestibulum vaginae-be nyílik) A hüvely elülső falával szorosan összenőtt Belső záróizom: simaizom, akaratlagosan nem működtethető Külső záróizom: harántcsíkolt izom, akaratlagos mozgás (diaphragma urogenitale átfúrása)

Medencefenék Diaphragma pelvis: függőleges, tölcsér alakú struktúra, amit a m. levator ani hoz létre. Három részből épül fel: • m. iliococcygeus • m. ischiococcygeus • m. pubococcygeus Nyílásai: • Hiatus genitalis • Hiatus analis

Diaphragma pelvis (inferior nézet)

Medencefenék Diaphragma urogenitale: vízszintes, trapéz alakú lemez, amit a m. transversus perinei profundus hoz létre. Tartalmazza a m. sphincter urethraet- vizeletürítési kontroll. Nyílásai: • húgycsőnek+ hüvelynek (nő) • húgycsőnek (férfi)

Diaphragma urogenitale

FORRÁSOK: • Google • Wikipedia • Funkcionális anatómia!! • kezdő kép: http: //napidoktor. hu • záró kép: http: //naturahirek. com

Köszönöm a figyelmet!