Differencilds s kiegyenltds az ipari Britanniban ksztettk Burghard

Differenciálódás és kiegyenlítődés az ipari Britanniában készítették: Burghard Tamás és Halmai Csongor forrás: Horváth Gyula: Európai regionális politika

A területi megosztottság kialakulása GB-ban • XX. sz. elején GB elvesztette ipari monoplóliumát • UK-n belül erősödő nemzeti függetlenségi törekvések • központi befolyás erősödése • kedvezményezett: London és környéke • I. vh. után: É-D megosztottság (=>térkép)

• Londonon kívül: diverzifikálatlan, monokultúrás nehézipar (textil, acél, szén); nehezen alkalmazkodtak ('29 -'33) • munkanélküliség: országos átlag: 23%, néhol 40 -70% is volt. Ld: munkanélküliség országos megoszlása • 1921 -51 között 2 millióan vándoroltak délre

A migrációt támogató állami intézkedések • 1928: Ipari Áthelyezési Tanács: támogatta a délre települők átképzését (hanyatlóknak rossz) • 1929: Pótadó Elengedési Törvény (hanyatlóknak jó) célja: a munkanélküliség helyi támogatásához ne a helyi adókat kelljen növelni • 1930 -ban már a központi költségvetés 39%-át szociális kiadásokra fordították

1934: Különleges Területek (Fejlesztési) Törvénye • Ez az első központi regionális program Európában! • oka: Dél már nem bírta a nagy zsúfoltságot. • eredménye: különleges elbírálás Dél-Wales-nek, ÉK-Angliának, Ny-Cumberland-nek és Közép. Skóciának • Lásd: térkép • A kimaradók erősen tiltakoztak • 2 millió fontos össztámogatás 90%-a Skócia szennyvízhálózatára ment el, 10 % fejlesztőközpontokra

1936: Különleges Területek Helyreállításáról szóló törvény • Angol Bank nyújthat hitelt kisvállalkozóknak • csekély eredmény: továbbra is délre települ az ipar. • 1938 -ig 21 millió font támogatás, ebből 60% infrastruktúrafejlesztés, 40% ipartelepítésre ment • 12 ezer új munkahely • az eredmények oka nem csak a központi támogatás, hanem a háborús konjunktúra is • 1940 Barlow-jelentés: nem csak támogatásokat, hanem restrikciós intézkedéseket is megfogalmaz

A regionális politika kiteljesedő eszközrendszere NB-ban • politikai váltógazdálkodás: Munkáspárt és Konzervatív Párt között • ‘ 34 -es törvény helyett: Iparfejlesztési Törvény • nagyobb, összefüggő fejlesztési területek kijelölése: a kedvezményezettek köre 4 -ről 6. 5 millióra nőtt. • A törvény eszközrendszere: földterület-vásárlás, ipari üzemek létesítése, hitelnyújtás, infrastruktúra, talajmeliorizáció • évi 9. 3 millió font ráfordítás

…további törvények: • 1947: Város- és Vidéktervezési Törvény • 1946: Új Városok Törvénye: demográfiai nyomás mérséklésére új, modern városok alapítása • 1951: Konzervatív Párt győz, déli fejlesztéseket preferál, újra munkaerő-vándorlás • 1960: 3. iparfejlesztési törvény: a 4. 5%-os munkanélküliségű területeket fejlesztési körzetté minősítette

1964: Munkáspárt radikális változások: • 11 tervezési régióra osztották az országot (lásd: könyv 8. ábra) • Minden régióban: regionális gazdaságtervezési tanács és -igazgatóság. Tanács: kormány tanácsadó intézménye, Igazgatóság: ágazati koordinációs tervező. • Újra ipartelepítési szigorítások, délen erősödik a tercier és kvaterner szektor. • Félelem: nehogy tőkeintenzív, munkahelyet kevéssé teremtő beruházások legyenek, ezért foglalkoztatási prémiumot fizetett a kormány, ettől multiplikátor hatást vártak. • Támogatásra fordított eszközök nőttek, a kedvezményben részesített területek szűkültek.

…további intézkedések: • 1970: Konzervatív Párt: passzív politika: munkaerő-átképzés támogatása, • 1974: Munkáspárt kerül hatalomra. 1980 -ban már 600 millió font fejlesztési támogatás • olajsokk nyomán válság: egyre inkább vállalatmegmentés a cél, és nem új fejlesztés • 1976: újra 1 millió fölötti a munkanélküliek száma • Az aktív reg. pol. fokozatosan veszített erejéből, a csúcstechnológia fellendülése miatt újra a főváros a modernizáció fő motorja

A keynesiánus reg. pol. mérlege • Mindkét párt jelszava: "egy ország - egy nemzet", központi erőforrások felhasználásával. Csak az eszközeik mások. A munkáspárt déli erőforrások északra telepítésével is operált. Legfontosabb cél a népességstabilizáció volt. • Mind az ösztönző, mind a restriktív eszközök a külső érdekeltségű vállalatok dominanciáját hozták - sajnos. • A brit reg. pol. fő eszköze a Regionális Fejlesztési Támogatás volt. • 20 év alatt Londonban megszűnt 300 ezer hivatali és 650 ezer ipari munkahely, a főváros lakossága 1. 3 millió fővel csökkent, bár ezalatt a déli régió népessége nőtt, tehát Londonból csak a környékre, és nem Északra települtek a vállalatok.

• A reg. pol. erősen ipari orientációjú volt. • Meglévő ipari struktúrát konzervált, nem pedig új, fejlődő iparágakat honosított meg. • A nagyvállalatok megmentése csak az üzembezárás elodázására elég. • infrastruktúra-fejlesztési program: autópálya program: 20 év alatt 2850 km autópálya és 5000 km főút • Teljesült a cél: minden 80. 000 lakosnál népesebb város 16 km-es körzetében legyen autópálya • Tehát egyértelműen pozitívak a keynesiánus reg. pol. eredményei: jövedelmi különbségek csökkentek, migráció lelassult, konurbanizációk zsúfoltsága mérséklődött.

A reg. pol. hibái • • • minden iparfejlesztést egyformán kezelt egyre kevésbé volt képes munkahelyeket teremteni hatékonyságmérés nélkül adott kedvezményeket konzerválta a tradicionális ipart a reg. támogatások és az infrastruktúra nem volt egymással összehangolva • hosszú távon nem volt kiszámítható • a támogatások felhasználását nem ellenőrizték megfelelően

…a jövő elkezdődött… 1983 -tól a konzervatív kormány átértékelte a tradicionális reg. pol. eredményeit és kudarcait, majd átalakította azt…

A Thatcher kormány öröksége (’ 79) • • magas infláció 1, 6 millió munkanélküli állandósult sztrájkok hanyatló életszínvonal • a jóléti állammodellen változtatni kell • paradigmaváltás szükséges!

Térformáló tényezők a 70 -es évektől • Dezindusztrializáció ellentmondásos folyamatok • technológiai innováció új hulláma K+F igényes ágazatok növekedése térbeli koncentráció • Tercierizáció különösen fontos, mivel felszívja a munkaerőt, ami felszabadul az iparban • állami beavatkozás újrafogalmazása privatizáció

A munkáspárti és a konzervatív reg. politika összevetése

Nyertes és vesztes régiók • Wash-Severn fejlődési tengely • Alapvető különbségek a régi és az új depressziós körzetek között - az északi depresszió sokkal kiterjedtebb - szinte az egész brit ipart átfogja • Ennek okai és magyarázatai - klasszikus ipar válsága - K+F, szolgáltatások előtérbe kerülése

Regionális szerkezetátalakítás, mint politikai cél • A reg. és a nemzeti gazd. pol. viszonya • a depressziós körzetek kezelése: 2 irányzat • Újraiparosítás hívei: csúcstechnológiai komplexumok elterjesztése • A hagyományos ipar fejleszthető: - új technológiák - magánszektor tercierizációja - intézményrendszer fejlesztése - munkaerő átképzése - tőkepiacok fejlesztése Így eljutunk az általános társadalmi, műszaki és strukturális megújuláshoz!

A három párt 90 -es évekbeli regionális álláspontja • Unitárius nemzetállam? • Konzervatívok reformelképzelések • Munkáspártiak • Liberális Demokrata Pártiak

Vitaindító kérdések • Melyik irányzat elképzelései jobbak? • Szükség van-e 3 -4 kijelölt fejlesztendő régióra? • Létezik-e új gazdaság, ha igen, szükség van-e a régire? THE END