Nem mind nvut ami annak ltszik KRE Kzssgi

Nem mind névutó, ami annak látszik KRE Közösségi Napok 2020. 10. 20. Dér Csilla Ilona Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Névutók…? közel a folyóhoz a ház mögött szemben a miniszterrel termeténél fogva ebből kifolyólag kivéve a magasakat a szülei révén az üvegen belül távol a határtól

Névutók (akár) közel a folyóhoz a ház mögött szemben a miniszterrel termeténél fogva ebből kifolyólag kivéve a magasakat a szülei révén az üvegen belül távol a határtól

Adpozíció Posztpozíció = névutó Prepozíció = elöljárószó Van-e elöljárószó a magyarban? Óvatosan: „névelő” Dogma: a névutó mindig hátul áll, hiszen ha elöl állnak, elöljárószónak neveznénk. Ragvonzás és pozíció.

A magyar névutók csoportosítása Jellemzően 3 -as felosztások (Sebestyén 1965, Balogh 2000), ellentmondásosak: � egyszerű (~ ragtalan névszóhoz járuló), pl. a férje mellől � Ragvonzó, pl. a háborútól kezdve � ragos névszói névutók (+ esetenként névutószerű kifejezések) (~ birtokos személyjelet tartalmazó névutók) (pl. a bizonyítvány alapján) Két fő csoport az ALAPSZÓ alapján: � Ragot a névszón meg nem kívánó névutók (pl. a ház felett) � Ragvonzó névutók (RN, pl. a folyóhoz közel ~ közel a folyóhoz)

A magyar névutók csoportosítása Szabad váltakozást felmutató újabb „névutók”: pl. vmi fejében ~ vminek a fejében Ezek nem ragvonzók, mert: �Opcionális a rag használata, nem kötelező. �Teljesen más szerkezetben keletkeznek. �A jelzős szintagma és a névutós szerkezet határán mozognak, a genitivusragos változatban még nem névutók

A ragvonzók problematikája � Névutók egyáltalán? � Leíró grammatikák: � Ha elöl állnak, nem névutók, akkor határozószók/ ragos névszók/határozói igenevek. Elöl állva konkrét jelentésük van. ↔ Ellenpéldák. � Mozgékonyak? MNSz-vizsgálat: � Igen, de ez csak két, rögzített pozícióra korlátozódik: � a ragos névszót követő (halmozott névutó esetén van csak „beékelődés”) � A névszói szerkezetet közvetlenül megelőző (névelő, kijelölő jelzői szerepű elem előtt), pl. kivéve azt a 28 kísérőt; kivéve a csoportos beépítési kategóriába sorolt zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítéseket � A határozószókhoz, ragos névszókhoz képest kötött az RN-ek pozíciója is, vö. Ez esetben azonban a vonzat kívül áll a névutós kifejezésen.

A ragvonzó névutók kialakulása 1. Értelmezős szerkezetben: a kúton, (mégpedig) alul [van] > a kúton alul [van]; vö. D. Mátai 2003 2. Határozói igenévből határozós szerkezetben (pl. vmitől fogván, vmire nézve): a határozói igenév idővel a névszó bővítményévé, majd névutóvá vált 3. Határozói igenévből tárgyas szintagmában (pl. vmit tekintve, vmit kivéve)

Korábbi kutatások Dér (2012, 2013): MNSz-vizsgálat: 20 RN, pozíciók (100 -as random mintákon, mindkét pozícióban, névelőtlen és névelős esetek is) �Sosem áll elöl: mindhárom forrásszófajból! *alul vmin *fogva vminél *illetően vmit *kifolyólag vmiből *vonatkozóan vmire �Ritka kezdő pozícióban (1– 20 találat): át (a) vmin (1; 1) egyetemben (a) vmivel (1; 1) innen (a) vmin (2; 3)

Korábbi kutatások �Gyakori volt kezdő pozícióban is (60– 100 találat): KIVÉVE (a) vmit/vkit (100; 81), pl. meglehetősen ágrólszakadtan festett, kivéve magát a szabót KÖZEL (a) vmihez/vkihez (100; 52), pl. leültettem közel a kályhához ELTEKINTVE a vmitől/vkitől (87; 43), pl. valójában nagyon kevés gonosz ember létezik, eltekintve a pszichopatáktól SZEMBEN a vkivel/vmivel (71; 26), pl. Ez a téma egy időben szinte mindenkit érint, szemben az egészségüggyel TÚL a vmin/vkin (60; 22), pl. Ültek ott férfiak, túl az ötvenen

Korábbi kutatások Kérdőíves vizsgálat, adatközlők grammatikalitási ítéletei (helyes, helytelen, egyéb) ugyanazon 20 RN-ről egyenként 47 db mondatban �Kezdő és hátulsó pozícióban �a példamondat első és hátsó traktusában (hátravetésként) és a pozíciókat variálva �névelős-névelőtlen változat �Konkrétabb és absztraktabb használat �kollokációk

Korábbi kutatások � Sosem fogadták el kezdő pozícióban: 0 � Ritkán fogadták el kezdő pozícióban („helytelen”; 0– 10 „helyes” minősítés): � Még nem született döntés vonatkozóan az átszervezésre. (helytelen: 99, egyéb: 1) � Fogva az előbbi okoknál nem tudunk jelen lenni az esküvőn. (helytelen: 99, egyéb: 1) � Erre vágyott fogva születésétől. (helytelen: 98, egyéb: 2) � Ennyit tudott mondani illetően a tényeket. (helytelen: 98, helyes: 2) � Kinyitott néhány bolt belül Hódmezővásárhelyen. (helytelen: 95, helyes: 4, egyéb: 1) � Kifolyólag érdemeiből kollégái többsége megszavazta neki a tiszteletdíjat. (helytelen: 95, helyes: 5, egyéb: 3) � Ez nem sok jót jelentett nézve a tagállamokra. (helytelen: 95, helyes: 4, egyéb: 1)

Korábbi kutatások �Gyakran elfogadták kezdő pozícióban is (60 -90 „helyes” minősítés): � Mindenki elázott, kivéve a korábban hazaindulókat. (helyes: 91, helytelen: 6, egyéb: 3) � Közel a határhoz már látni lehetett a magas hegyeket. (helyes: 93, helytelen: 4, egyéb: 3) � A délszláv kérdések kerültek szóba, kezdve Boszniától egészen Koszovóig. (helyes: 64, helytelen: 25, egyéb: 11) � Eltekintve egyes hibáitól nagyon szerettük Pistát. (helytelen: 69, helyes: 23, egyéb: 8)

Korábbi kutatások A 2 vizsgálat összevetése: egybevágó eredmények! 1. Az MNSz anyagában soha vagy csak ritkán megjelenő, elülső pozíciójú ragvonzó névutók zömét az adatközlők is rendszerint helytelennek minősítették: fogva, illetően, vonatkozóan, kifolyólag 2. A fordítottja is igaz volt: amelyik névutó a korpuszban nagy számban fordult elő névszó előtti helyzetben, azt az adatközlők többsége is helyesnek tartotta ebben a pozícióban: kivéve, közel, eltekintve Kivétel: szemben a főnökével neki nem volt saját véleménye. (MNSz: 71 jó, adatközlők 47%-a szerint helytelen).

Keletkezőben lévő (? ) névutók Sebestyén (1965: 169– 186): ez már 50− 60 éve is így volt ELÖL IS SZERET ÁLLNI: vmitől eltekintve ~ eltekintve vmitől vmit kivéve ~ kivéve vmit NEM ÁLL ELÖL, CSAK HÁTUL: vmit illetően vmiből kifolyólag vmire vonatkozóan

A korábbi vizsgálatok konklúziója �Az RN-ek kevésbé mozgékonyak, mint forrásszófajaik. �Az ő pozíciójuk is rögzített, de a nem RN-ekhez képest egy fokkal szabadabb, a forrásszófajokéhoz képest viszont kötöttebb. �A RN-k tarthatók névutónak, de az egyes példányok változatos viselkedésűek; prototipikusabbak azok, amelyek csak hátsó pozícióban jelennek meg. �Az RN-ek szemantikája változatos, az elöl is álló példányok esetében is megjelenik az absztrakt funkció.

Új vizsgálat: vmitől távol �Cél: sok irodalom nem veszi névutónak (vö. Sebestyén 1965: 17): a felük szerint az, a másik felük szerint nem �D. Mátai (2003): az újmagyar kortól névutó, értelmezős szerkezetben keletkezett �Formális elemzés: nem szerepel az RN-ek között, míg a vmihez közel igen (Dékány – Hegedűs 2015) �De akkor mi lenne? Határozószó? Valami más? �A felvett pozíciók és a kollokálódás alaposabb vizsgálata diakrón és szinkrón korpuszokon �Kérdés: volt-e olyan időszak, amikor következetesen tól/-től ragos névszók után jelent meg (vmitől távol)? Volt-e névutó, névutó-e ma?

Első előfordulások Jókai-kódex (1372 u. /1448 k. ): ötször szerepel, nincs -tól/től névszó a tagmondatban kkyk budoſnac kÿetlenben / es tauolualo helyekben (Jók. K. 114) kik bujdosnak kietlenben és távol (’messzi’) való helyekben

Első előfordulások Guary-kódex (1495): ha kedeg magat ſenkinek nem agga es eʒ velagtul tauul iar (Guary-kódex 27) ha kedég magát senkinek nem adja és ez velágtúl távul jár

TMK (15. sz. vége – 1772), Dömötör és mtsai 2017 37 találat, az első: Adÿg the. k. lassa ha walamÿnth. k. walamÿ zooth Thawol wehethne walamelÿkthewl. (TMK, Svetk. 131. 1569) Addig tekegyelmed lássa, ha valamint kegyelmed valami szót távol vehetne valamelyiktől

TMK (15. sz. vége – 1772), Dömötör és mtsai 2017 Az összes találat elemzése alapján: a távol 34 esetben közvetlenül megelőzi az igei/igenévi alakot (főleg a létigét) ha ura volna távol tőlle (TMK, KBosz. 19, 1584) Mi a helyzet a ragos „alapszóval”? Csak 3 -szor követi és csak 1 -szer közvetlenül Távol legyen (tőle) stb. ’ne történjen meg; eszébe ne jusson’ – a névmás nem a távol előtt áll!

MTSz (1772– 2010) 2268 db találat, kétféle elemzés: �ablativusi esetű személyes névmásokhoz (pl. tőlem) képest felvett jellemző pozíciók �Legszorosabb kollokátumok 1− 3 szónyira

MTSz. személyes névmás + távol db első adat (év) tőlem távol 5 1845 távol + személyes névmás távol tőlem db első adat (év) tőled távol 5 1798 távol tőled 3 1790 tőle távol 9 1861 távol tőle 11 1831 tőlünk távol 8 1842 távol tőlünk 6 1845 tőletek távol 0 - távol tőletek 0 - tőlük távol 4 1927 távol tőlük 4 1906 összesen 31 összesen 30 6 1859

MTSz. : eredmények �A távol + igei állítmány + tőlem stb. szerkezetek a leggyakoribbak Tisztán kenyérforradalom, az éhes gyomornak forradalma, melyben kizárólag a föld népe, a parasztság vesz részt, mig a többi munkások, a városi kézmüvesek s a gyárak munkásai teljesen távol állanak tőle. (Hazánk, 1894/2: 5)

MTSz. : eredmények Kollokációk: ablativusi esetben álló névszók Egy szónyira (mindkét irányban): 1. egymástól (pl. egymástól távol esik) 2. tőlünk, 3. tőlem, 4. tőled, 5. tőle, 6. háztól Nincs ige? esik, áll, tart, létige (lesz), marad A leggyakoribb konstrukciók: távol + ige/név + szem. névmás

MNSz 2 37400 db találat, a sajtónyelv kedveli Itt is az MTSz-mintázat látható: ablativusi névszó + távol + ige(név) Kanonikus névutói szórend, de valójában az igével mozog, annak bővítménye! Ablativusi névmásokkal viszont ez a tipikus: A profanitás mindig is távol állt tőlem. (MNSz 2, #5672927, doc#186, szépirod, Bodor, 2001) Ismét: az állítmány (igenév) előtt áll!

MNSz 2 Kollokációk: egymástól A tipikus konstrukció: távol (…) egymástól A létige helyett már: tart, áll, marad, esik A képzés megkezdődött, és már ma is látható, hogy az elképzelés és a gyakorlati kivitelezés sajnos már távol áll egymástól. (MNSz 2, #387998284, doc#2168, off_hu_ogy_032. clean, hivatalos, m agyarországi)

Konklúziók A távol nem névutóként viselkedő elemnek tűnik, átmenet a határozószók és az igekötők között. Igekötői vonása szórendi változataival igazolható: �Az állítmányt rendszerint közvetlenül megelőzi. �Szinte összes előfordulásában felváltható egy már létező igekötővel, kivéve egyes hátravetéseit és az igekötős igékkel való együttállásait (ragvonzó határozószóság): Egy kamasz lány és egy kamasz fiú ugyanazt a pornófilmet nézik tévéjükön, távol egymástól, saját szobájuk magányában. (MNSz 2, #576369392, doc#2339, press_hu_origo_filmklub_001, sajtó, magyaro rszági) �Határozószóság: személyes és kölcsönös névmási bővítmények; azokon túli bővítmények: igen távol áll egymástól

Köszönöm szépen a figyelmet! csillader@gmail. com

Felhasznált források Guary-kódex 1495 e. MTA KIK Kézirattár, K 34. Digitalizált változat: http: //realms. mtak. hu/15895/1/K_34. pdf [letöltés ideje: 2020. 04. 20. ] Jók. K. = Jókai-kódex. XIV–XV. század. A nyelvemlék betűhű olvasata és latin megfelelője, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi: P. Balázs János, Budapest: Akadémiai, 1981. (Codices Hungarici 8. ) MNSz 2 = Magyar Nemzeti Szövegtár v. 2. 0. 5. http: //clara. nytud. hu/mnsz 2 dev/index. html MTSz = Magyar Történeti Szövegtár (Nagyszótári korpusz). http: //clara. nytud. hu/mtsz/run. cgi/first_form Simor-kódex: XVI. század eleje. Régi Magyar Kódexek, 6. Közzéteszi, bevezetés, jegyzetek: Vekerdy Lilla, Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE, 1988. Sz. T. = Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Kolozsvár – Budapest: Erdélyi Múzeum. Egyesület – Akadémiai Kiadó, 2005. Anyagát gyűjtötte: Szabó T. Attila; főszerkesztő: Kósa Ferenc, a főszerkesztő munkatársai: Fazakas Emese és Zsemlyei János. TESZ = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Benkő Loránd (főszerk. ). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967– 1984. TMK = Történeti Magánéleti Korpusz. http: //tmk. nytud. hu/

Irodalom Balogh Judit 2000. A névutó. In: Keszler Borbála (szerk. ): Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 259– 263. Dékány, Éva – Hegedűs, Veronika 2015. Word order variation in Hungarian PPs. In: É. Kiss, Katalin – Surányi, Balázs – Dékány, Éva (eds): Approaches to Hungarian Volume 14. Papers from the 2013 Piliscsaba Conference. Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins. 95− 120. Dér Csilla Ilona 2012. Mennyire (prototipikus) névutók a ragvonzó névutók a magyarban? In: Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk. ): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE BTK. 11– 29. Dér Csilla Ilona 2013. A kontextus szerepe a magyar ragvonzó névutók viselkedésében. In: Csepregi Márta – Kubínyi Kata – Jari Sivonen (szerk. ): Grammatika és kontextus — új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. (Uralisztikai tanulmányok 20. ) Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. 9– 19. Dér Csilla Ilona 2020. Ragvonzó határozószó, adpozíció vagy valami más? A távol változatainak és változásainak korpuszelemzése. Kézirat.

Irodalom Dömötör Adrienne − Gugán Katalin − Novák Attila − Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85– 110. D. Mátai Mária 2003. Szófajtörténet. In: Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk. ): Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 204– 233. ; 393– 429. ; 632– 662. ; 739– 756. ; 824– 830. Sebestyén Árpád 1965. A magyar nyelv névutórendszere. Budapest: Akadémiai Kiadó.