NAGY FLDI LGKRZS Tanknyv Munkafzet 3839 oldal LGNYOMSI

NAGY FÖLDI LÉGKÖRZÉS Tankönyv: Munkafüzet 3839. oldal

LÉGNYOMÁSI ÖVEK KIALAKULÁSA A A geoid alakú Földön eltérő a FÖLDÖN felmelegedés. Egyenlítő környéke kapja a legtöbb hőt, és leggyengébb a sarkvidékeken a felmelegedés. Az eltérő felmelegedés miatt a sarkokon magas, az Egyenlítőnél o Alacsony légnyomású övek alakulnak alacsony ki a a 60 szélességi köröknél, és magasak a 30 o szélességi köröknél. légnyomás értéke. Kialakulásuk a futóáramlásokban képződő ciklonokkal és anticiklonokkal hozható kapcsolatba.

FUTÓÁRAMLÁSOK A TROPOSZFÉRA FELSŐ HATÁRÁN 300 -500 KM –S SEBESSÉGGEL SZÁLGULDOZNAK

SZÉLRENDSZEREK A NAGY FÖLDI LÉGKÖRZÉSBEN A Földünket körülvevő légrétegek állandó mozgásban vannak. A mozgások szabályszerűségeket mutatnak. A légtömegek mozgásának rendszerét nagy földi légkörzésnek nevezzük. A légkörzés egyszerűbb lenne, ha a Föld nem forogna: az Egyenlítőnél felmelegedő és felemelkedő levegő a sarkok felé áramlana, és ott lehűlve visszatérne az Egyenlítőhöz

Coriolis-erő A Föld forgásából származó kitérítő erő, a Coriolis-erő mindkét félgömbön módosítja a légáramlások útját. Északi félgömbön jobb kéz, déli félgömbön bal kéz felé!

ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS LÉNYEGE: Az eltérő légnyomású területek közötti légcsere.

A passzátszelek Az Egyenlítő és a 30 o szélességek közötti trópusi övezetben a felszín közeli levegő az Egyenlítő felé áramlik. Ez a szél az északi félgömbön ÉK-i, a délin DK -i irányú passzátszél.

Az Egyenlítőnél a felmelegedés és a passzátszelek összeáramlása miatt a levegő felemelkedik és 2 -4 km-es magasságban szétáramlik, majd a 30 o szélességi körök tájékán leszállásra kényszerül. Az Egyenlítőnél a feláramlás miatt szélcsend van, állandó a felhőképződés, zápor, zivatar. A 30 o-nál a magas nyomású övezetben szélcsendes, derült idő van.

Nyugatias szelek A 30 o és a 60 o szélességi kör közötti terület a nyugatias szelek öve. A nyugatról érkező szelek az óceánok fölött vízgőzzel telítődnek, s a kontinensek nyugati oldalát csapadékkal öntözik. A mérsékelt övezetben így Ny -ról K felé csökken a csapadék mennyisége.

Sarki szelek A pólusok környékén a nehéz, hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás. A magas nyomású övektől északra és délre áramlik ki a levegő, de a Coriolis-erő hatására ÉK-i, illetve DK-i sarki széllé válik

FELADAT: Asszociációs feladat: Melyik szélrendszerre vonatkoznak a megállapítások? Írja a szélrendszer neve után a rá jellemző megállapítások sorszámát! (Egy szám több helyre is kerülhet. ) A)A passzát szélrendszerre: B) A nyugatias szélrendszerre: C) A sarki szélrendszerre: D) Mindháromra: E) Egyikre sem: l. Irányuk ÉK-i vagy DK-i 2. A magaslégkör nagy sebességű, az egész Földet körülfutó szelei. 8. Csaknem állandóan fújó szelek, irányuk, sebességük alig változik. 3. Az Egyenlítőtől a 30" szélességi körig fújnak 4. A 30 -60" szélességi körök között fújó szelek 5. Az eltérő nyomású területek közötti légcsere. 6. Területükön a ciklonok és az anticiklonok az időjárás alakítói. 7. A troposzféra alsó és középső rétegeire jellemzők. 9. Hőmérsékleti hatásra alakultak ki 10. Télen a szárazföld felől, nyáron a tenger felől érkeznek.

Megoldás: A: 1, 3, 8, B: 4, 6 C: 1 D: 5, 7, 9, E: 2, 10 HÁZI FELADAT: Mf:

FOLYTATJUK TÉMA: NAGYFÖLDI LÉGKÖRZÉS 2. 1. FELELTETÉS 2. . ÖNÁLLÓ MUNKA, ÖNELLENŐRZÉSSEL!!!! 1. Vizsgálja meg a légnyomásra és a szélre vonatkozó állításokat! Írja I (igaz) vagy H (hamis) betűt az állítások elé! … 1. A légnyomás a nyugalomban lévő levegő egységnyi felületre eső súlya. … 2. A légnyomás értéke független a tengerszint feletti magasságtól. … 3. A magasabb hőmérsékletű levegő légnyomása alacsonyabb, az alacsony hőmérsékletű levegőé magasabb. … 4. A légnyomáskülönbségeket a légmozgások egyenlítik ki. … 5. A levegőtömegek az alacsonyabb légnyomású területekről a magasabb légnyomású területek felé áramlanak. … 6. A légnyomás értéke az adott hely földrajzi szélességétől függ. … 7. A légnyomásváltozások alapvetően a levegő hőmérséklet-különbségeiből következnek. … 8. A légtömegek földfelszínnel párhuzamos mozgása a szél. … 9. A keleti szél keleti irányba fúj.

ÖNELLENŐRZÉS! 2. !!! Figyelmesen 1. I tanulmányozza 2. az alábbi H térképet, majd 3. I válaszoljon a 4. I kérdésekre! 5. H 6. H 7. I 8. I 9. H 1. Mit jelölnek a betűk? A…………………. B…………………. . C………… 2. Hogyan változik a légnyomás a „D” helyig? 3. Az ábrázolt légköri képződmény neve: ……… 4. Milyen irányú a levegő függőleges mozgása a képződmény belsejében? …………… 5. Mi a számmal jelölt (pl. 1008) vonalak neve? Szakkifejezéssel válaszoljon!. . . . . Mit jelent? Fogalmazza meg!. . . .

ÖNELLENŐRZÉS! !!! 2. feladat: 1. A. hidegfront B. melegfront C. okklúziós front 2. csökken 3. ciklon 4. felszálló 5. izobár vonal Megfogalmazás: Az azonos légnyomású pontokat összeköt, önmagába visszatér görbe vonal. SMILE-VAL FEJEZZE KI MENNYIRE ELÉGEDETT A MUNKÁJÁVAL!

MONSZUN SZÉLRENDSZE R Tk: 104 -106. oldal Mf. 39. oldal Monszunnak az évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket nevezzük, ahol az irányváltás legalább 120 fokos. Monszun szél a trópusokon és a mérsékelt övezetben is előfordul, de kialakulásuk oka különböző.

1. TRÓPUSI MONSZUN Termikus egyenlítő vagy hőmérsékleti A hőmérsékleti egyenlítő futása a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése miatt nem párhuzamos az Egyenlítővel. A Föld évszakosan legmelegebb pontjait összekötő izotermavonalat hőmérsékleti egyenlítőnek nevezzük. A termikus egyenlítő az északi félgömb nyarán északabbra, a déli félgömb nyarán délebbre húzódik az Egyenlítőnél.

1. Nyári félév: az északi félgömbön délnyugati monszun nyári félévben a termikus egyenlítő az északi félgömbön húzódik A déli félgömbről induló délkeleti passzátszél a hőmérsékleti egyenlítő felé tartva átlépi a csillagászati Egyenlítőt. Az északi félgömbre átlépve a szél iránya a Coriolis erő hatására megváltozik, jobb irányba térül el - > délnyugati irányú lesz. Ez a délnyugati szél az Indiai óceán fölött áthaladva megtelik nedvességgel. A szárazföldi fennsík felemelkedésre készteti, melyben a nagy nedvességtartalom miatt erős felhőés csapadékképződés indul meg.

2. Téli félév: az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön északnyugati monszun Télen a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik. Ezért az északkeleti passzát veszi vissza az uralmat. India esetében ez a szél száraz, kontinentális területek felől érkezik, ezért vízgőzben szegény. Csapadékot nem hoz, így Indiában télen szárazság van. Az északkeleti passzátszél az Egyenlítőn áthaladva a déli félgömbön balra térül el, így északnyugati irányúvá válik. Ez a szél Észak-Ausztrália térségében hoz bőséges csapadékot.

2. A mérsékelt övezeti monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok évszakosan eltérő hőmérséklete határozza meg. Ez a jelenség a szárazföldek keleti peremén alakulhat ki, e területekre ugyanis a kontinensen átkelő nyugati szél már száraz légtömegként érkezik meg, illetve nyáron a kontinens belső területein az erős felmelegedés miatt kialakult alacsony nyomás vonzza az óceáni légtömegeket. A legszabályosabban Ázsia keleti partvidékén alakul ki, de megfigyelhető Észak-Amerikában is.

OLDJUK MEG A MUNKAFÜZET 39. O. 2. FELADATÁT! FORRÓÖVEZETI MONSZUN A C E G I MÉRSÉKELT ÖVEZETI MONSZUN D F B H J

A TANKÖNYV 105. O. A HELYI SZELEK CÍMŰ FEJEZET ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSA Készítsen jegyzetet! 1. Mit nevezünk helyi szélnek? 2. Kialakulásának oka: 3. Sorolja fel legalább 3 -at!!! a) b) c) 4. Rajzoljon le egyet közülük!

Helyi szelek Amely kisebb területen eltér az általános légnyomáseloszlásnak megfelelő széltől. A földfelszín eltérő felmelegedése miatt létrejövő légnyomáskülönbségek miatt alakulnak ki. Ilyenek: • parti szél • hegyi-völgyi szél • főn meleg, száraz bukószél, Alpok • sirokkó meleg, páradús szél, Földközi-tenger • nemere erős, viharos, hideg szél, Erdély • bóra száraz, hideg szél, Adria • misztrál téli szél, Ny-Mediterráneum • számum forró, sivatagi vihar, Szahara

Hegy-völgyi szél napszakos szélrendszer, nappal a szél a hegytető felé fúj, éjszaka fordítva. nagy besugárzás→ erős szél nappal: völgyi (20 km/h) éjszaka: hegyi (12 km/h) oka: hőmérsékletkülönbség

PARTI SZÉL Napszakosan váltakozó irányú szél. Kialakulását ugyanúgy a vízfelszín és a szárazföld eltérő felmelegedése okozza, mint a mérsékelt övi monszunszelek esetében, de a lépték sokkal kisebb, a nappal és az éjszaka közötti hőmérséklet különbség a kiváltó ok. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Éjjel a helyzet fordított a helyzet

Bora: Dalmát tengerpartjának hideg ÉK-i szele ősszel és télen. Viharos erejű. Misztrál: É-i szél, a Rhone völgyében, Lyon-öbölbe fut ki. Nagyon erős, lökéses, száraz, hideg szél.

Sirokkó: Meleg D-DK-i szél. Szaharából érkezik, eredetileg száraz, poros szél. Földközi tengeren vízfelvétel→sok csapadék Nemere: Erdélyben ÉK-K-i Kárpátok felől tavasszal lecsapó zord bukószél, heves porviharok, télen hóviharok.

HÁZI FELADAT: FELKÉSZÜLNI SZÓBELI FELELETRE! MUNKAFÜZET: 39/1. 4 FELADATA JÓ TANULÁST MINDENKINEK!

TK: 107 -109. KÜLSŐ FELSZÍNFORMÁLÓ A Föld felszínét a belső és külső erők ERŐK együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat. A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

A külső erők: Øaz időjárási elemek napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék Øa víz (tenger, folyók), Øa jég (jégtakarók, gleccserek), Øaz élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája, Øvalamint a tömegmozgások.

A külső erők munkája 3 részfolyamatból áll: Fontos! Ølepusztítás, Jegyzeteljen! Øelszállítás (együtt: denudáció) és Øépítés (akkumuláció).

A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük A szél felszínformáló tevékenységének feltételei: Munkafüzet 1. feladata!!!! Ø száraz vagy félszáraz klíma : kevés csapadék, gyakran fújó szelek Ø gyér növényzet vagy növényzettelen felszín Ø finomszemcsés törmelék , általában homok szemcseméretű

A szél pusztító tevékenysége: olvassuk el a tk. Szövegét! Kifúvás = defláció: a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből deflációs medencében a visszamaradt tanúhegyek. kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a deflációs medence alján forrás vagy tó jelenik meg, ez az oázis.

Szélmarás : a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. Miközben a maga a csiszoló anyag is kopik, aprózódik. Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák.

A szél építő tevékenysége a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza: homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei Munkafüzet 2. feladata

Bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák barkánok: 100 -200 méter hosszú, 3 -15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek

hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől 100 -200 km hosszúságig terjedhetnek, 50 -100 méter körüli a magasságuk) keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre.

HÁZI FELADAT: MF: 3 -4. FELADATA A LÉGSZENNYEZÉS NEM ISMER HATÁROKAT! TK 111 -113. OLDALÁNAK ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSA A MUNKAFÜZET FELADATAI ALAPJÁN! Határidő 1. hét!