Nagy Sndor Sport Szakpszicholgus SPORTPSZICHOLGIA Semmelweis Egyetem ltalnos

  • Slides: 38
Download presentation
Nagy Sándor Sport Szakpszichológus SPORTPSZICHOLÓGIA Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sportsebészeti és sportorvostani Tanszéki

Nagy Sándor Sport Szakpszichológus SPORTPSZICHOLÓGIA Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sportsebészeti és sportorvostani Tanszéki Csoport Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézet és Baleseti Központ Tanszékvezető, Szakmai Igazgató: Prof. Dr. Hangody László egyetemi tanár Tanszéki csoportvezető: Prof. Dr. Berkes István 1145 Budapest, Uzsoki u. 29. -41. , Tel: + 1 - 467 -3851, Email: trauma_office@med. semmelweis-univ. hu

TÉMÁK § A sportpszichológia meghatározása, elméleti és gyakorlati feladatai § Lelki zavarok a sportban,

TÉMÁK § A sportpszichológia meghatározása, elméleti és gyakorlati feladatai § Lelki zavarok a sportban, sportolók gyakori pszichológiai problémái A sportpszichológusi munka menete egyéni- és csapat sportoknál § Gyakorlati sportpszichológia, mint a teljesítmények pszichológiája § Csúcsteljesítmények mentális modelljei a sportban § A siker kultúrája sportszervezetekben § A sikeres sportolók személyisége § A csapatsportok pszichológiai folyamatai § Csapattá fejlődés § A sérülések pszichológiája § Stressz, elfáradás és a sérülés § A sérülésből való visszatérés

MI A SPORTPSZICHOLÓGIA? • Alkalmazott tudomány. • A sportpszichológia a fizikai aktivitás (versenysport, szabadidősport,

MI A SPORTPSZICHOLÓGIA? • Alkalmazott tudomány. • A sportpszichológia a fizikai aktivitás (versenysport, szabadidősport, testnevelés) lélektani hatásainak vizsgálatával foglalkozó tudomány. • A sportoló ember személyiségével, a sporttevékenység pszichológiai jellemzőivel foglalkozik. • Az egyéni- és csapatsport teljesítmények pszichikus összetevőit vizsgálja, azokat fejleszti a pszichológia módszereivel.

A SPORTPSZICHOLÓGIA ELMÉLETI FELADATAI • A sportolói személyiség feltárása • A motiváció és teljesítmény-motiváció

A SPORTPSZICHOLÓGIA ELMÉLETI FELADATAI • A sportolói személyiség feltárása • A motiváció és teljesítmény-motiváció vizsgálata • A sportolóra és a sporttevékenységre ható környezeti (tárgyi, személyi) hatások elemzése • Az edzés és versenyzés folyamatainak megismerése • A sport és személyiség kölcsönhatásainak tanulmányozása • A teljesítmény-növelés módszereinek kidolgozása és kutatása • A fittség és a jó-közérzet kialakítás módszereinek vizsgálata

A SPORTPSZICHOLÓGIA GYAKORLATI FELADATAI • Az egyes sportágak pszichológiai profiljának feltárása • A sportolók

A SPORTPSZICHOLÓGIA GYAKORLATI FELADATAI • Az egyes sportágak pszichológiai profiljának feltárása • A sportolók pszichológiai alkalmasságának és beválásának megállapítása (UP- kiválasztás és képzés) • A sportolók pszichológiai felkészítése • A sport-teljesítmény pszichológiai összetevőinek feltárása • Optimális fejlesztés (optimális versenyállapot elérésének segítése) • Csapatépítés, a csapat-struktúra pszichológiai vizsgálata és elemzése • A sportkarrier kritikus helyzeteinek kezelése

TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 Sportpszichológia SPORTÁGI PROFILOK Taktikai gondolkodást igénylő sportágak: labdajátékok,

TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 Sportpszichológia SPORTÁGI PROFILOK Taktikai gondolkodást igénylő sportágak: labdajátékok, sakk, vívás, tenisz, stb. Állóképességi sportágak: úszás, kajakkenu, evezés, futás, stb. Művészi sportágak: torna, ritmikus gimnasztika, műugrás, műúszás, műkorcsolya. Küzdő sportágak: ökölvívás, cselgáncs, birkózás, vívás, stb.

Sportpszichológia TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 A TELJESÍTŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZÓ LELKI TÉNYEZŐK Lelki zavarra

Sportpszichológia TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 A TELJESÍTŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZÓ LELKI TÉNYEZŐK Lelki zavarra utaló jelzések/tünetek: - teljesítmény csökkenés - indokolatlanul nagy izgalom verseny előtt - fokozott ingerültség, érzékenység - vádaskodás - elbizonytalanodás, visszahúzódás - sporttevékenység feladásának fontolgatása - monotónia tűrés csökkenése - figyelem koncentrációjának csökkenése - céltalanság, céltévesztés, alvás és étkezési zavar - önértékelési bizonytalanság, saját maga leértékelése - alvás és étkezési zavar

SPORTOLÓK LEGGYAKORIBB PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI Inkonzisztens teljesítmény Elakadás (teljesítmény-megtorpanás) Teljesítmény-szorongás kezelése Mentális hibák elkövetése A

SPORTOLÓK LEGGYAKORIBB PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI Inkonzisztens teljesítmény Elakadás (teljesítmény-megtorpanás) Teljesítmény-szorongás kezelése Mentális hibák elkövetése A koncentráció akadálya, vagy hiánya A kudarc feldolgozása Alul-motiváltság Edzővel való kapcsolat, konfliktus Megküzdés a személyes problémákkal • Kiégés, telítődés • • •

Sportpszichológia TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 A SIKERES SPORTOLÓK PSZICHOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI • •

Sportpszichológia TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 A SIKERES SPORTOLÓK PSZICHOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI • • • Optimális önbizalomszint Figyelem-összpontosítás Önkontroll Pozitív képzetek és gondolatok kialakítására Elkötelezettség és eltökéltség Céltudatosság Gondolkodást kontrolláló stratégiák ismerete Jól kidolgozott versenyterv Optimális motivációs feszültség Sikerorientált személyiség Negatív hatások semlegesítésének képessége

A SPORTPSZICHOLÓGUS MUNKATERÜLETEI CSAPATOKNÁL TELJESÍTMÉNYKULTÚRA MENTÁLIS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS EGYÉNI TELJESÍTMÉNY CSAPATÉPÍTÉS • Víziók • Értékek

A SPORTPSZICHOLÓGUS MUNKATERÜLETEI CSAPATOKNÁL TELJESÍTMÉNYKULTÚRA MENTÁLIS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS EGYÉNI TELJESÍTMÉNY CSAPATÉPÍTÉS • Víziók • Értékek • Vezetés • Kommunikáció • Tehetségmenedzselés • Teljesítményprofilozás • Célkitűzés • Koncentráció • Mindfulness, jóga • Relaxáció • Légzés-kontroll • Aktiváció • Belső-beszéd • Vizualizáció • Rituálék • Én-tudatosság • Ön-menedzselés • Önbizalom • Energiamenedzselés • Társadalmi tudatosság • Ön-irányítás • Mások vezetése • Krízis-megbeszélés • Bizalomépítés • Csapat-visszajelzés • Csapat-identitás és kohézió • Konfliktusmenedzsment • Győztes-formula

A SPORTPSZICHOLÓGIAI MUNKA MENETE • • Első interjú Diagnosztika (pszichológiai tesztek felvétele és kiértékelése).

A SPORTPSZICHOLÓGIAI MUNKA MENETE • • Első interjú Diagnosztika (pszichológiai tesztek felvétele és kiértékelése). Sportpszichológiai munkaterv kidolgozás, a célok megfogalmazása. Heti 1 x 1 óra foglalkozás, konzultáció. – bevezető szakasz: Módszerek/technikák elsajátítása. – átmeneti szakasz: A módszerek beépítése az edzésbe, versenyzésbe. – működési szakasz: Alkalmazás. Folyamatos felkészülés, otthoni és edzés körülmények. Edzőtábori körülmények közötti rendszeres gyakorlás, konzultáció. Segítségnyújtás a mérkőzések/versenyek előtt, alatt és után. A folyamat állandó monitorozása, a tapasztalatok visszacsatolása.

A GYAKORLATI SPORTPSZICHOLÓGIA • Lényegében a sport-teljesítmények pszichológiai tényezőivel (azok optimalizálásával/maximalizálásával) foglalkozik • Az

A GYAKORLATI SPORTPSZICHOLÓGIA • Lényegében a sport-teljesítmények pszichológiai tényezőivel (azok optimalizálásával/maximalizálásával) foglalkozik • Az élsportban a teljesítőképesség fejlesztése történik pszichológiai módszerekkel. 1. Az erősségek megtartása mellett a gyenge oldal fejlesztése 2. A magas szintű teljesítőképesség stabilizálása

CSÚCSTELJESÍTMÉNY MODELLEK A SPORTBAN • • • Kétoldalú modell: (Schilling – Gubelmann) Három tényezős

CSÚCSTELJESÍTMÉNY MODELLEK A SPORTBAN • • • Kétoldalú modell: (Schilling – Gubelmann) Három tényezős modell: (Gary Beale) Sprtágspecifikus modell „ 4 C” – Lelki állóképesség modell (Gregg Swanson) Többtényezős modell

CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK (Schilling – Gubelmann, 1982) TESTI ÉS LELKI FOLYAMATOK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE Fizikai funkciók

CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK (Schilling – Gubelmann, 1982) TESTI ÉS LELKI FOLYAMATOK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE Fizikai funkciók Mentális funkciók Egyéni csúcsteljesítmény szint LELKI TESTI Pszicho-motoros funkciók

CSÚCSTELJESÍTMÉNY – MODELL (Gary Beale, 1986) Sierra Center for Peak Performance in Reno, Nevada,

CSÚCSTELJESÍTMÉNY – MODELL (Gary Beale, 1986) Sierra Center for Peak Performance in Reno, Nevada, USA CSÚCSTELJESÍTMÉNY 2. Motiváció 1. Képességek 3. Koncentráció

CSÚCSTELJESÍTMÉNY A SPORTBAN Sportágspecifikus pszichológia - A sportághoz szükséges készségek - Az adott sportág

CSÚCSTELJESÍTMÉNY A SPORTBAN Sportágspecifikus pszichológia - A sportághoz szükséges készségek - Az adott sportág pszichológiai követelményei Sportági készségek Fizikai fittség Mentáli s erő

MENTÁLIS ERŐ 1. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 2. CÉLTUDATOSSÁG 3. BÁTORSÁG 4. GYŐZTES MENTALITÁS 5. OPTIMIZMUS 6.

MENTÁLIS ERŐ 1. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 2. CÉLTUDATOSSÁG 3. BÁTORSÁG 4. GYŐZTES MENTALITÁS 5. OPTIMIZMUS 6. KOCKÁZATVÁLLALÁS 7. RUGALMASSÁG 8. FÓKUSZÁLTSÁG 9. TANULÁS 10. IGÉNYSZINT – Mindig vállald magad – Soha ne add fel (ne lépj ki. . ) – Légy bátor cselekedni – Beállítódás a versenyre / edzésekre – Minden dologban maradj pozitív – Ha az esélyt jelent a győzelemre – Mindig „pattanj vissza” – Zavarok esetén is tartsd a fókuszt – A hibákat visszajelzésnek tekintsd – Magas színvonalat várj el magadtól (a társaidtól is)

A LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG 4’C MODELLJE Gregg Swanson LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG 1. 2. 3. 4. KIHÍVÁS

A LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG 4’C MODELLJE Gregg Swanson LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG 1. 2. 3. 4. KIHÍVÁS ÖNBIZALOM KONTROLL ELKÖTELEZŐDÉS http: //www. warriormindcoach. com

A CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK ÉS A JÓL-LÉT PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI Jól-lét és csúcs-teljesítmény S> ZT É >F

A CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK ÉS A JÓL-LÉT PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI Jól-lét és csúcs-teljesítmény S> ZT É >F EJL ES Személyiség és Identitás < ÉS SZT Életmód, mint élsportolói és Élet-képességek Nem-sport Környezet Társadalom Tanulás/ Munka E EJL Sportkörnyezet Edzés Verseny Sportpszichológiai coaching <F Kulcsemberek (Csapattársak, versenyzők, mások) Kulcsemberek (Család Partner Barátok Mások)

CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK ÖSSZETEVŐI (Christopher Willis, 2015) - A csúcs-teljesítmények létrejöttét a KÖRNYEZETi (sportés nem sport-)

CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK ÖSSZETEVŐI (Christopher Willis, 2015) - A csúcs-teljesítmények létrejöttét a KÖRNYEZETi (sportés nem sport-) tényezők jelentősen befolyásolják - A személyiség, az életmód, és a mentális felkészülés a fejlesztésben fontos szerepet játszanak Alapvető faktorok a csúcsteljesítmények eléréséhez: • A csúcsteljesítmények és a „jól-lét” egyéni pszichológiai összetevői • A siker kultúrája egy csapatban • A kiválóság kultúrája egy sportszervezetben

A SIKER KULTÚRÁJA SPORTSZERVEZETEKBEN • A győzelem/SIKER a csapat- és egyéni sportokban (is) CSAPATMUNKA.

A SIKER KULTÚRÁJA SPORTSZERVEZETEKBEN • A győzelem/SIKER a csapat- és egyéni sportokban (is) CSAPATMUNKA. • Egy sportcsapat sikere megköveteli, hogy időt és energiát kell fordítani a KULTÚRA ÉPÍTÉSére, amely elvezet a sikerhez. • A kultúra a kifejezi egy csapat ÉRTÉKeit, ATTITŰDjeit, és HIEDELMEIt a sportágról és a versenyről. • A kultúra alapja az azonosított KÜLDETÉSTUDAT és a KÖZÖS CÉLOK (pl. a célok irányulhatnak a kvalifikációs tornákra, és azok döntőire, vagy a trófeák/címek elnyerésére).

CSAPATOK PSZICHOLÓGIÁJA

CSAPATOK PSZICHOLÓGIÁJA

A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS (Bruce Tuckman) 4. TELJESÍTÉS 3. NORMALIZÁLÓDÁS 1. ALAKULÁS 2. VIHARZÁS

A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS (Bruce Tuckman) 4. TELJESÍTÉS 3. NORMALIZÁLÓDÁS 1. ALAKULÁS 2. VIHARZÁS

A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS FOLYAMATA Alakulás: A csapat tagjai meg. ISMERKEDNEK a csapat többi tagjával.

A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS FOLYAMATA Alakulás: A csapat tagjai meg. ISMERKEDNEK a csapat többi tagjával. A csapat tagjai társas ÖSSZEHASONLÍTÁSOKat végeznek, felmérik a többiek erősségeit és gyengeségeit. Viharzás: A második szakasz fő jellemzője az ellenállás, hogy kontrollálják a csoportot, és konfliktusokat. HATALMI HARCOK is előfordulhatnak, mint egyének, valamint a formális és informális vezetők. Mindenki létrehozza saját státuszát és szerepét a csoporton belül. Ebben a szakaszban, a csapat tagjainak nyíltan kell kommunikálniuk. Normaképződés: Ebben a szakaszban, a konfliktusok megoldása történik, és az EGYSÉG ÉRZÉSE formálódik. A játékosok együtt dolgozni a közös célok eléréséhez. CSAPATSZEREPEK STABILIZÁLÓDNAK, és a tisztelet alakul ki az egyes játékosok között. Egyéni hozzájárulások a csapat teljesítményéhez. Teljesítés: Csapat tagjai egy csatornába terelik az energiáikat a csapatsiker érdekében. STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁK MEGOLDÓDNAK, és a személyközi kapcsolatok már stabilizálódtak. A szerepek jól meghatározottak, és A JÁTÉKOSOK SEGÍTIK EGYMÁST A SIKERÉRT ELSŐDLEGES CÉL A CSAPAT SIKERE!!

A KIVÁLÓSÁG ÉS BIZALOM vs. EZEK HIÁNYÁNAK JELEI A BIZALOM JELEI A BIZALMATLANSÁG JELEI

A KIVÁLÓSÁG ÉS BIZALOM vs. EZEK HIÁNYÁNAK JELEI A BIZALOM JELEI A BIZALMATLANSÁG JELEI Nyílt KOMMUNIKÁCIÓ és információ Lecsökken a kommunikáció MEGOLDÁSKERESŐ megbeszélések a különböző csoportok között A kritika és a hibáztatás növekedik Törekednek CSÖKKENTENI AZ EGYENLŐTLENSÉGET és státuszkülönbséget A tisztelet csökken, folyamatos bírálatok INSPIRÁLÓ CÉLOK kommunikációja Az elszigetelődés növekszik - klikkesedés Az ASPIRÁCIÓs szint emelése Az aspiráció emelkedés befelé irányul – az emberek magukba fordulnak DICSÉRIK, akik megfelelnek a magas színvonalnak A belső harcok kiéleződnek KEZDEMÉNYEZÉSek, pl. jutalmak Csökkennek a kezdeményezések A POZITÍVUMOK megerősítése A negativitás elterjed

TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 Sportpszichológia AZ EDZŐ VEZETÉSI STÍLUSA Autokratikus: Az alapvető

TÁMOP 4. 1. 2. E-13/KONV-2013 -0010 Sportpszichológia AZ EDZŐ VEZETÉSI STÍLUSA Autokratikus: Az alapvető kérdések eldöntésében egyeztetés nélkül, önhatalmúlag dönt és utasít. Demokratikus: Szélsőségektől mentes, az önkéntességre, a belátásra épül. A vezetés eszköze leggyakrabban a meggyőzés. Megengedő: A vezető beleolvad az irányított csoportba, nem értékel.

A SÉRÜLÉSEK PSZICHOLÓGIÁJA A sérülések előfordulása fizikailag és pszichológiailag is hatással van a sportolókra.

A SÉRÜLÉSEK PSZICHOLÓGIÁJA A sérülések előfordulása fizikailag és pszichológiailag is hatással van a sportolókra. SPORTSÉRÜLÉSEK PSZICHOLÓGIAI HATÁSA: 1. A sérülés, mint érzelmi trauma 2. A felépüléshez és rehabilitációhoz kapcsolódó pszichológiai tényezők 3. A sérülés pszichológiai hatása a sportoló jövőjére

A FÁRADÁS ÉS TELÍTŐDÉS PSZICHOLÓGIAI TÜNETEI • • • Hibás észlelés Érzéki csalódás Figyelemzavar

A FÁRADÁS ÉS TELÍTŐDÉS PSZICHOLÓGIAI TÜNETEI • • • Hibás észlelés Érzéki csalódás Figyelemzavar Memória zavar Reakcióidők növekedése Lelassult gondolkodás Fantáziátlanság Hibás döntések Nem megfelelő mozdulatok Mozgáskoordinációs zavarok Asszociációs működés csökkenése SÉRÜLÉS…

SPORTSÉRÜLÉSEK ÉS A STRESSZ SZEMÉLYISÉGFAKTOROK Lehetséges STRESSZ HELYZETEK STRESSZOROK története Jellemvonások észlelése Stressz válaszok

SPORTSÉRÜLÉSEK ÉS A STRESSZ SZEMÉLYISÉGFAKTOROK Lehetséges STRESSZ HELYZETEK STRESSZOROK története Jellemvonások észlelése Stressz válaszok MEGKÜZDÉS forrásai Figyelem v. zavar Izom. Növekvő feszültség állapot-szorongás PSZICHOLÓGIAI KÉPESSÉGEK, beavatkozások SÉRÜLÉS

A FELÉPÜLÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK • Kutatások szerint a pozitív hozzáállás fenntartása, a társas

A FELÉPÜLÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK • Kutatások szerint a pozitív hozzáállás fenntartása, a társas támasz és a különböző mentális készségek alkalmazása (pl. cél-meghatározás, vizualizáció, és oktatás) rövidebb rehabilitációhoz vezetnek. • Összehasonlítottak lassan és gyorsan gyógyuló sérülteket azt találták, hogy a gyorsabban gyógyulók (Jevleva és Orlick, 1999. )

A GYORSABBAN GYÓGYULÓ SPORTOLÓK: • • • Személyes felelősséget vállaltak a gyógyulásukért Erős volt

A GYORSABBAN GYÓGYULÓ SPORTOLÓK: • • • Személyes felelősséget vállaltak a gyógyulásukért Erős volt a vágy és eltökéltség Több társas támogatást igényeltek A pozitív hozzáállásukat fenn tudták tartani Kreatív vizualizációkat használtak Kevésbé féltek a visszatérés utáni újbóli sérüléstől

MENTÁLIS KÉSZSÉGEK 1. EDUKÁCIÓ (a játékosok képzése) 2. GOAL-SETTING (cél-kialakítás) 3. VIZUALIZÁCIÓ

MENTÁLIS KÉSZSÉGEK 1. EDUKÁCIÓ (a játékosok képzése) 2. GOAL-SETTING (cél-kialakítás) 3. VIZUALIZÁCIÓ

AZ EDUKÁCIÓS BEAVATKOZÁS SZEREPE 1. Lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a helyzetükkel 2. Negatívabb

AZ EDUKÁCIÓS BEAVATKOZÁS SZEREPE 1. Lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a helyzetükkel 2. Negatívabb érzelmek és motivációhiány miatt fontos a rehab. korai szakaszában, hogy beavatkozzunk 3. Fontos az orvosok anatómiai leírást nyújtsanak a sérülésről és a helyreállítás menetrendjéről 4. Szükséges, hogy tudják, hogy nem csak a sérülés termel fájdalmat, hanem a rehabilitáció is 5. A sportolóknak meg kell tanulniuk, hogy ne használjanak túlzott mértékben fájdalomcsillapítókat, (ismerjék fel a sérülési fájdalmakat, és a rehabilitációs fájdalmakat is) 6. Fel kell készíteni őket a negatív érzelmekkel való szembenézésre (frusztráció, düh, vagy a hangulati ingadozások) 7. Az is szükséges, hogy tudatában legyenek a szerepükkel a rehabilitációs programban 8. Korlátozza az érzelmeket és attitűdöket jellemző tagadási- és szorongási fázisokat (pl. a szorongás, a depresszió, az ellenállások, és önbizalomvesztés), így csökkenti azok időtartamát 9. Az oktatás jelentős megküzdési attitűdöt vetít előre.

A CÉL-MEGHATÁROZÁS FOLYAMATA (Taylor és Taylor, 1997) A „GOAL-SETTING” folyamat: 1. Megbeszélés a sportoló

A CÉL-MEGHATÁROZÁS FOLYAMATA (Taylor és Taylor, 1997) A „GOAL-SETTING” folyamat: 1. Megbeszélés a sportoló között, ahol a rehabilitációs folyamat kritikus fizikai aspektusait tárják fel 2. Egyértelmű célmeghatározás - az egyes fizikai komponensek felhasználásában - beleértve mozgási tartományt, az erőt, a stabilitást, a kitartást, a rugalmasságot, valamint minden egyéb vonatkozó fizikai paramétert. - a pszichológiai célokat is hasonló módon meg kell vitatni. 3. A célok időnkénti felülvizsgálata, és értékelése - a sportolók gyógyszerelését végző szakembereknek is rendszeresen, hogy az hatékony legyen.

VIZUALIZÁCIÓ • A VIZUALIZÁCIÓ LEHET A LEGERŐSEBB MENTÁLIS ESZKÖZ, AMELY A JÁTÉKOSOK RENDELKEZÉSÉRE ÁLL

VIZUALIZÁCIÓ • A VIZUALIZÁCIÓ LEHET A LEGERŐSEBB MENTÁLIS ESZKÖZ, AMELY A JÁTÉKOSOK RENDELKEZÉSÉRE ÁLL • Sok sportoló értékeli a MENTÁLIS KÉPEKKEL való munka hasznosságát a sportteljesítményre • Képekkel le lehet írni, olyan tevékenységet, amely magába foglal, és létrehoz egyértelmű sporthelyzeteket: – Ez jelentheti a helyszínt, mozgásokat, a teljesítményt, a feltételeket, az embereket, és az érzelmeket és érzéseket.

VIZUALIZÁCIÓ A REHABILITÁCIÓBAN • A rehabilitációjában alkalmazva, úgy tekinthetünk a vizualizációra, mint egy olyan

VIZUALIZÁCIÓ A REHABILITÁCIÓBAN • A rehabilitációjában alkalmazva, úgy tekinthetünk a vizualizációra, mint egy olyan állapotra, amelyben a játékos létrehozhat képeket: 1. a gyógyulási folyamatról, 2. a sérült testrész teljes meggyógyulásáról, és 3. a normális működési szintre történő visszaállításról • A rehabilitációs GYAKORLATOK foglalkoznak a fájdalommal, illetve a sérüléshez, és a helyreállítási folyamathoz társított összes érzelemmel is.

MULTI-DISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉS • A PSZICHOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK akkor a legsikeresebbek, ha egy szélesebb rehabilitációs program

MULTI-DISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉS • A PSZICHOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK akkor a legsikeresebbek, ha egy szélesebb rehabilitációs program részeként alkalmazzák! • Egy sérült játékos pszichológiai szükséglete az, hogy az orvosoknak és a stáb munkatársainak figyelembe kell venniük azt, hogy az EGÉSZ EMBERT KEZELIK, NEM CSAK A SÉRÜLÉST. és ezáltal egy HOLISZTIKUS megközelítést alkalmaznak a felépüléshez. • A csapatorvosoknak vezető szerepet kellene játszaniuk abban, hogy ápolják a rehabilitációban ezt a MULTI-DISZCIPLINÁRIS megközelítést.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!