LEPIDOPTERA Lepido scale pikkely ptera szrny 2 pr

LEPIDOPTERA Lepido = scale (pikkely) ptera = szárny (2 pár szárny) Lepkék, molyok, pillangók Magyar fajok: 4 000 Leírt fajok: 180 -225 000 Méret: 2 mm – 30 cm 1 rovarok második legnagyobb rendje interferencia

Szájszerv: pödörnyelv (haustellum) ősibb csoportoknál rágó Nagy, összetett szemek 1 -1 pontszemmel 2

Ivari dimorfizmus Csáp: nőstényeknél egyszerűbb, hímeknél változatos feromonok (van olyan pók ami erre specializálódott) 3

Védekezés Aposzeizmikus szinek Tüskék szemfoltok Más mérgező utánzása Allergén szőrök cincogó hang Arctia caja 4

Mimikri 5

Peték: nagyon változatosak 6

Fejlődés: holometabolia Lárva neve: hernyó (caterpillar) rágó szájszerv, 3 pár láb toron, potrohon Táplálkozás: hernyók: növény (sok tápláléksp) imágó: nektár, pollen/izáció; - 7

Érdekes fajok • Some hawk moths have a long proboscis. • Zebra swallowtail is neat because it is stripped like a zebra. • Harvester caterpillar is cool because it eats aphids. Egyes fajok pests to human Gyűjtési módszerek: fűháló, lepkeháló fénycsapda gyümölcs-csapda feromoncsapda ölőüveg Preparálás 8

Származás Legkorábbi fosszilia: Archaedepis mane, Jura, 140 millió éves Trichopterákkal minofiletikus egységet képeznek permi fossz ős 9

Trichoptera (tegzesek) – Lepidoptera (lepkék) Közös jellegek: hernyószerű lárvák nőstény a heterogametikus ivar (rovarok körében egyedülálló) kisméretű, holocentrikus kromoszómák anális erek hurokszerű lefutása (kép) Főbb különbségek: Trichopterák szárnyai szőrösek, nem pikkelyesek kromoszóma alapszám: Trichoptera 30, Lepidoptera 31 Lepidoptera lárvák szárazföldiek Lepidoptera fitofág életmód miatt adaptív radiáció 10

Törzsfa MONOTRYSIA: nőstényeknél a párzó- és peterakó-nyílás egységes Kistermetű, aknázók vagy avarfogyasztók DITRYSIA MONOTRYSIA EXOPORIA GLOSSATA (valódi lepkék): Rágók elcsökevényesedtek, maxillák külső karélyából pödörnyelv (glossa, haustellum) ZEUGLOPTERA EXOPORIA: női ivarszerv kétnyílású Szájszerv csökevényes Lárva endophag, gyökerekben Szárnyaikat jugum (karéj) kapcsolja össze Állkapcsos molyok: kifejlett egyedek: rágók, állkapcsok felismerhetők pollenfogyasztók 11

Gyökérrágó-lepkék– Hepialidae Első és hátsó szárnyaik erezete hasonló. Csápjuk rövid. Pödörnyelvük csökevényes. Hernyóik általában gyökerekben élnek. Élőhely: gyomos területek, rétek, ligetek. Tápnövény: komló, kálmos, sárgarépa, fejes saláta, burgonya. Repülési idő: alkonyat, este. Szárnypikkelyeik gyakran fémesen csillognak. A hímek csápjai feltűnően hosszúak, többszörösen meghaladják az állat testének hosszát. 1. Nagy gyökérrágó lepke – Hepialus humuli 2. Hosszúcsápú molyok– Adelidae Élőhely: tölgyesek szegélye, tisztások. Kedveli a napfényt. Tápnövény: kezdetben tölgy- és bükkfa levél, később a hernyó talajlakó stádiumában algákkal, gombákkal és hullott falevelekkel táplálkozik. Rajzási idő: május, június. Egyebek: általában több (40 -50) példány is összejön egy kiválasztott helyen, ahol lassan, ügyetlenül repkednek és hosszú csápjaikkal minduntalan beleakadnak az ágak, levelek szövevényébe. 12

Zsákhordó-molyok– Psychidae 3. Barna zsákhordólepke– Sterrhopteryx fusca Morfológia: A hímek jelentéktelen külsejű, szürkésbarna, rajzolat nélküli lepkék, a nőstények szárnyatlanok. Elterjedés: Közép-Európa. Élőhely: nincs jellemző élőhelye, erdős, bokros helyeken, réteken egyaránt megtalálható. Tápnövény: a hernyó polifág táplálkozású. Rajzási idő: június, július. Repülési idő: az imágók csak néhány óráig vannak életben. Egyebek: a hernyó augusztustól májusig táplálkozik. A nőstény még párzáskor és petézéskor sem hagyja el zsákját. 13

Valódi molyok– Tineidae 4. Ruhamoly – Tineola biselliella Morfológia: rajzolat nélküli elülső szárnya sárgás színű. Az imágó szájszervei csökevényesek. Elterjedés: világszerte elterjedt. Élőhely: synantrop faj. Táplálék: gyapjúval, szőrmével táplálkozik. Repülési idő: fűtött helyeken egész évben repül. Egyebek: a hernyók a táplálékukból készítik lakócsövüket, ezért annak színe megegyezik a megrágott ruhákéval. A lakócsővel együtt mozognak és bábozódás idején sem hagyják el. A nőstény textíliákra petézik. 14

Farontólepkék– Cossidae 5. Kis farontólepke (=alma-farontólepke) – Zeuzera pyrina Morfológia: fehér színű elülső szárnya feketén pettyezett. Elterjedés: Közép- és Dél-Európa, Észak- Afrika, Ázsia mérsékelt égövi területei, Észak-Amerika Élőhely: gyümölcsösök, kertek, szőlőhegyek, bokros egelők. Tápnövény: alma, dió, hárs és még sok más növény. Rajzási idő: a nyári hónapokban. Repülési idő: az imágó éjszaka repül. Egyebek: hernyója a fák törzsébe járatokat fúr, amivel a fa pusztulását is okozhatja. Éjjel aktív, nappal rejtőzködik. 15

6. Nagy farontólepke – Cossus cossus Morfológia: nagy, robusztus lepke. Teste ujjnyi vastag. Szárnyainak színe a fák kérgét mintázza. Elterjedés: Európa, Észak-Afrika, Ázsia mérsékelt égövi területei. Élőhely: felhagyott gyümölcsösök, erdős területek. Tápnövény: hernyója számos lombhullató fa törzsében rág járatokat, beleértve a gyümölcsfákat is, de leginkább a fűzeket kedveli. Rajzási idő: június, július. Repülési idő: éjszaka. Egyebek: nappal fatörzseken pihen, ahol mintázata miatt igen nehéz felfedezni. Fejlődése 3 -4 évet is igénybe vesz. Általában a földben készít bábkamrát. 16

Üvegszárnyú lepkék– Sesiidae 7. Darázslepke – Sesia apiformis Élőhely: erdőszéleken, fasorok, sövények közelében repül, ha azokban tápnövényei is előfordulnak. Tápnövény: főként puhafák (fűzfa és nyárfa Fajok) gyökerében és törzsében rág járatokat a kéreg közelében. Néha mélyebbre hatol. Egyebek: veszélyt sejtető megjelenése ellenére teljesen ártalmatlan állat. A hernyó két évig fejlődik, majd a harmadik év tavaszán a felszínre rágja magát és a fa kérgén, vagy a földben bábozódik. Faiskolákban károkat okozhat. 17

Csüngőlepkék– Zygaenidae 8. Acélszínű csüngőlepke – Zygaena filipendula Morfológia: hat sötétpiros folt díszíti. Hátsó szárnya sötétpiros, keskeny fekete szegéllyel. Élőhely: virágos rétek, mezők, kaszálók, sziklagyepek, homokdűnék, erdei tisztások. Tápnövény: a pillangós virágú sárga koronafürt és a szarvaskerep levelei. Rajzási idő: a nyári hónapokban repül. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: lassan repül. Ha veszélyt érez, sárgás, olajszerű nedvet présel ki magából. Hernyója egyszer áttelel és a második év tavaszán bábozódik. 18

Lonc- csüngőlepke -Zygaena lonicerae Fehérgyűrűs csüngőlepke - Zygaena carnicolica Változékony csüngőlepke – Zygaena ephialtes 19

Zygaena_ephialtes Zygaena_purpuralis 20

Sodrólepkék– Tortricidae 9. Almamoly – Cydia pomonella Morfológia: „molylepke” méretű faj. Széles, sötétbarna elülső szárnyának középső harmadában szürke harántsáv húzódik. Elterjedés: a világon mindenütt él, ahol almát termesztenek. Élőhely: gyümölcsösök, szőlőhegyek, kertek. Tápnövény: alma, körte, birs, stb. , továbbá különböző csonthéjas termésű gyümölcsfák levelei. Még dión is megfigyelték. Rajzási idő: tavasszal, az almafák virágzása után repül, de számára kedvező években egy őszi nemzedéke is megjelenhet. Repülési idő: alkonyatkor és sötétben. Egyebek: az imágó petéit egyenként rakja le a tápnövény levelére, vagy a termőre. A kikelő hernyók befúrják magukat a magházba, kirágják, majd újabb magházat keresnek fel. Általában 2 -3 magházat tesznek tönkre. Hernyója a fakéreg repedéseiben telel át. 21

Fényiloncák –Pyralidae 10. Lisztmoly – Ephestia kuehniella Morfológia: kicsiny, sárgásszürke állat. Nem lehet ránézésre, „röptében” azonosítani, mert sok hasonló megjelenésű fajt ismerünk. Elterjedés: világszerte elterjedt (? ). Élőhely: élelmiszerraktárak, lakások éléskamrái. Táplálék: liszt, korpa, zabpehely és más őrlemények. Rajzási idő: egész évben folyamatosan rajzik. Repülési idő: sötétben repül. Egyebek: hernyója un. készletkártevő. A lisztet szövedékével összecsomósítja. Ürülékét nem lehet kiszitálni. Az imágó nem táplálkozik. 22

Tűzmolyok– Crambidae 11. Kukoricamoly – Ostrinia nubilalis Morfológia: sárgás, vagy szürkésbarna elülső szárnyán zegzugos, fehér sávok vannak. Hátsó szárnya sárgával szegélyezett. Elterjedés: Európában őshonos, később emberi közreműködéssel világszerte elterjedt. Élőhely: kukoricaföldeken él. Tápnövény: kukorica. Rajzási idő: június. Repülési idő: éjszaka. Egyebek: veszélyes mezőgazdasági kártevő. Hernyója először a kukorica levelét és virágát rágja, majd a szár belső szöveteire tér át. Egy hernyó több kukoricában is károsíthat. Az elszáradt kukoricaszárban telel át, majd májusban bebábozódik és júniusban kel ki. Ezért kell a termés betakarítása után, legkésőbb májusig a kukoricaszárat is eltakarítani. Erre törvényi előírás is van. 23

Pohókok– Lasiocampidae 12. Gyűrűslepke – Malacosoma neustrium Morfológia: közepes méretű, okkersárga lepke. Elterjedés: Európa, Közép-Ázsia. Élőhely: erdők, sövények, gyümölcsösök, kertek. Tápnövény: több lombhullató, köztük gyümölcsfák mellett főként a galagonyák, az alma és a kökény leveleit fogyasztja a hernyó. Rajzási idő: júniustól augusztusig. Repülési idő: csak éjszaka repül. Egyebek: Éjszaka táplálkoznak, a nappalt selymes szövedékükből készített fészkükben töltik. A csoport tagjai nagyjából egyszerre vedlenek és minden vedlést követően új fészket készítenek. Az utolsó vedlés után hagyják el egymást. A hernyók kora tavasszal kelnek és nem szélednek szét. A duzzadó rügyeket kezdik rágni, később a zsenge levéllemezekre térnek át. Mivel csoportokban maradnak, teljesen tarra rághatják a fák lombozatát. 24

13. Tölgylevélpohók – Gastropacha quercifolia Morfológia: a lepke nyugalomban alakjával és színével lehullott falevélre hasonlít. Elterjedés: Európában Skandináviától az Ibériai-félszigetig, kelet felé Japánig mindenütt megtalálható. Élőhely: erdős, ligetes területek és gyümölcsösök. Tápnövény: kökény, galagonya, alma, cseresznyefa, mogyoró, kutyabenge, fűzek levelei. Nevével ellentétben tölgylevelet nem fogyaszt. Rajzási idő: májustól augusztusig két nemzedéke is kifejlődhet. Repülési idő: éjszaka aktív. Egyebek: Dél-Európában károkat is okozhat a gyümölcsösökben. Imágói áttelelhetnek. 25

14. Málnapohók – Macrothylatia rubi Morfológia: a nőstény lepke kb. másfélszer nagyobb a hímnél. Melegbarna, lekerekített szárnyaik mintázat nélküliek, mindössze az elülső szárny közepén húzódik két vékony, v ilágos csík. Elterjedés: Európától Közép-Ázsiáig megtalálható. Élőhely: erdők szegélye, sövények, ligetek, fenyérek (savanyú talajon fejlődő, főként hangából, csarabból álló vegetáció). Tápnövény: csarab, szeder, áfonya Rajzási idő: tavasszal és nyár elején repül. Repülési idő: a hím nappal és éjszaka egyaránt, a nőstény csak sötétben aktív. 26

15. Fenyőpohók – Dendrolimus pini Morfológia: a hím kisebb, elülső szárnya mintázott, a nőstény szürke. Elterjedés: Európa, Észak-Afrika. Élőhely: fenyvesek. Tápnövény: Pinus- és Abies-fajok. Rajzási idő: nyáron repül. Repülési idő: éjszaka aktív. Egyebek: fenyvesekben kárt tehet. 27

Éjjelipávaszemek – Saturniidae 16. Nagy éjjelipávaszem – Saturnia pyri Morfológia: A legnagyobb őshonos európai lepke, szárnyainak fesztávja kb. 16 cm. Elterjedés: Közép-Európa déli része, a Földközi-tenger vidéke. Élőhely: gyümölcsösök, nyílt, ligetes területek. Tápnövény: kökény, kőris és gyümölcsfák levelei. Rajzási idő: május. Repülési idő: csak éjszaka aktív. Egyebek: a denevérek néha beszakítják szárnyait. A nőstényeket feromonjaik nyomán kilométerekről is megtalálhatják a hímek. Hernyója kb. 10 cm-es, hüvelykujj vastagságú, világoszöld színű, piros és kék szemölcsökkel díszített. 28

17. Japán selyempávaszem – Antherea yamamai Morfológia: okkersárga alapszínű szárnyaik fesztávja 16 cm. A szemfoltok közepe üvegszerűen áttetsző. Elterjedés: Kelet-Ázsia. Élőhely: tölgyesek. Tápnövény: tölgy fajok. Rajzási idő: nyári hónapok. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: hernyója olyan gubót sző, amely alkalmasnak tűnt a selyemgyártásra. Ezért tenyésztési célból Ausztriába telepítették. Néhány példány azonban megszökött a kísérleti telepről és a faj azóta terjed Közép-Európában. Magyarországon 1956 -ban jelent meg. 29

Szenderek– Sphingidae 18. Fagyalszender – Sphinx ligustri Morfológia: a lepke torán feltűnő, piros-fekete haránt csíkozás látható. Elterjedés: Európában az északi területek kivételével mindenütt gyakori. Élőhely: nyílt és bokros területek, lombhullató erdők szegélye, kertek, szőlőhegyek, parkok. Tápnövény: fagyal, orgona, kőris, hóbogyó. Rajzási idő: májustól júliusig. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: hernyója a föld alatt bábozódik, gyakran 10 cm-nél is mélyebben. A kifejlett 30 lepke – más szender fajokhoz hasonlóan - vándorol.

19. Halálfejes lepke – Acherontia atropos Morfológia: torán jellegzetes, koponyára emlékeztető, sárga színű rajzolat látható. Fekete csápjainak hegye fehér. Elterjedés: Afrikától Észak-Iránig, ill. Európa. Élőhely: virágos rétek, gyümölcsösök, gyomos területek, kertek. Tápnövény: a burgonyafélék családjának egyes fajai (pl. burgonya, csattanó maszlag, nadragulya, ördögcérna). Rajzási idő: hazánkban április és szeptember között észlelhető. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: igazi vándorlepke. Észak-Afrikában és Dél-Európában áttelelnek példányai, majd tavasszal észak felé indulnak és Skandináviáig is eljuthatnak. Az imágók fák kicsorgó nedveit szívják, vagy méhkaptárokba hatolnak, ahol akár 2 cm 3 mézet is felszívhatnak. Mézszívás közben olyan cincogó hangot hallatnak, mint a amilyet méhek szoktak, amikor „lefújják” a támadási riadót. Ha a rablás után nem sikerül megtalálniuk a kaptár kijáratát, a méhek agyonszurkálják őket és tetemeiket viasszal vonják be. Ha a lepkét megfogjuk, éles, visító hangot hallat. Pödörnyelve rövid, széles, lapos és erős, akár vérző sebet is okozhat. Védett faj. 31

20. Kutyatejszender – Hyles euphorbiae Morfológia: elülső szárnya zöldes, a hátsón piros folt látható. Elterjedés: Európa, Ázsia. Kanadába is behurcolták. Élőhely: réteken, mezőkön. Tápnövény: kutyatej fajok, de főként a farkas kutyatej. Rajzási idő: egy kora nyári és egy őszi nemzedéke van. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: hernyója feltűnően szép, fekete alapon vörös szalagok díszítik, közöttük krém-sárga és vörös pettyekkel. 32

21. Kacsafarku szeder – Macroglossum stellatarum Morfológia: a szenderekhez képest teste kicsi. első szárnya barnás-szürke, a hátsó narancssárga. Potroha feltűnően lapos, fekete szőrpamacsban végződik. Elterjedés: Európa. Élőhely: nincs speciális élőhelye, bárhol előfordulhat, ahol táplálékot talál. Tápnövény: hernyója galaj, müge és csillaghúr fajokon él. Rajzási idő: május-június. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a nálunk májusban felbukkanó példányok délről érkeznek. Ezek utódai fejlődnek ki augusztus-szeptember idején. E kettő között, nyár derekán szintén megjelennek egyedei, melyek a délen kifejlődött második nemzedék elvándorló képviselői. Egy részük ősszel visszavándorol. Néhány szerencsés példány Magyarországon is kitelelhet (épületekben), melyek márciusban szárnyra kelnek. A lepke a kolibrikhoz hasonlóan a virágok előtt lebeg és hosszú pödörnyelvét a virágok kelyhébe nyújtva szívja a nektárt. 33

Folyófűszender – Agrius convolvuli Oleanderszender – Daphis neri 34

Hársfaszender – Mimas tiliae 35

Busalepkék – Hesperidae 22. Kis busalepke – Pyrus malvae Morfológia: kicsiny lepke, fekete alapszínű szárnyait sok négyszögletes, fehér folt tarkítja. Elterjedés: Skandinávia kivételével Európa-szerte elterjedt. Élőhely: mezők, hegyvidéki rétek, erdei tisztások, utak széle. Tápnövény: szamóca, pimpó, mályva és legyezőfű fajok. Rajzási idő: áprilistól augusztusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: röpte surranó, gyors, egyenes vonalú. Barna busalepke – Thymelicus sylvestris 36

Mályva busalepke – Charchadorus alceae 37

Pillangók – Papilionidae 23. Fecskefarkú lepke – Papilio machaon Morfológia: hátsó szárnyainak nyúlványa rövid. Elterjedés: Észak-Afrika és Európa. Élőhely: virágos helyeken, 2000 m magasságig. Tápnövény: vadmurok, kapor és más ernyős virágzatú növények. Rajzási idő: áprilistól szeptemberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: megritkult, védett faj. Fekete harántsávokkal díszített, zöld színű hernyója, ha megijesztik a feje mögött egy kis villa alakú, piros szarvacskát nyom ki magából, melynek színével és kellemetlen szagával elriasztja támadóját. A lepke jellegzetesen vitorlázik, de ha megijed, felgyorsít. 38

24. Kardoslepke – Iphiclides podalirius Morfológia: : hátsó szárnyainak nyúlványa hosszú, vékony, szablya alakú. Elterjedés: Közép-, Dél- és Kelet-Európa. Élőhely: virágos rétek, gyümölcsösök, kertek, temetők, hegyi kaszálók, 1600 m-es magasságig. Tápnövény: kökény, cseresznye és más gyümölcs fajok, főleg csonthéjasok levelei. Rajzási idő: márciustól szeptemberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: megritkult, védett faj. Fejmagasságban vitorlázva, vagy magasabban gyorsan repül. Általában két nemzedéke van. 39

25. Farkasalma-lepke – Zerynthia polyxena Morfológia: hátsó szárnyain nincs nyúlvány. Elterjedés: Délkelet-Európa. Szlovákiánál északabbra nem hatol. Élőhely: meleg, napsütötte helyeken elvileg mindenütt megtalálható, ahol tápnövénye is nő. Tápnövény: farkasalma. Rajzási idő: április-május. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: megritkult, védett faj. 40

26. Kis Apolló-lepke - Parnassius mnemosyne Morfológia: krétafehér szárnyain két fekete folt van. Az elülső szárnyak csúcsát nem fedik pikkelyek, a szárny itt üvegszerűen átlátszó. A hátsó szárnyon nincs nyúlvány. Elterjedés: Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig élnek populációi. Élőhely: lomberdők tisztásain, szegélyén fordul elő. Tápnövény: odvas keltike. Rajzási idő: áprilistól júniusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: hazánkban megritkult, védett faj. Magas hegységekben 6000 m-ig felhatol. Csak melegben repül. P. apolló 41

Fehérlepkék – Pieridae 27. Citromlepke – Gonopteryx rhamni Morfológia: a hím élénk citromsárga, a nőstény fakó halvány zöld. Elterjedés: Skandinávia kivételével Európa. Élőhely: rétek, ligetes területek, erdei tisztások, kertek, sövények. Tápnövény: varjútövis és kutyabenge. Rajzási idő: március, majd júniustól szeptemberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: gyors, erőteljes röptű faj. A nyári nemzedék példányai áttelelnek és az első enyhébb, melegebb napokon előjönnek. Első tavaszi lepkék közé tartoznak. 42

28. Galagonyalepke – Aporia crataegi Morfológia: nagy, hófehér szárnyain nincs rajzolat, az erek viszont finom fekete rajzolatként tűnnek elő. A kis Apolló-lepkére hasonlít. Elterjedés: Közép- és Dél-Európa. Élőhely: réteken, legelőkön, nyílt területeken, gyümölcsösökben. Tápnövény: galagonya, kökény és egyes gyümölcsfák levele. Rajzási idő: májustól júliusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: régen veszélyes kártevőnek számított, a vegyszeres növényvédelem miatt azonban napjainkra ritkábbá vált, mint egyes védett tarkalepkénk. Csoportosan táplálkozó hernyóik gyakran teljesen tarra rágták a gyümölcsfákat. Vérvörös ürülékük, melyet a népnyelv „véreső”-nek nevezett még a talajt és az aljnövényzetet is vörösre színezte 43

29. Káposztalepke – Pieris brassicae Morfológia: halványsárga elülső szárnyaik csúcsán erőteljes fekete rajzolat látható. A nőstények elülső szárnyát még két fekete petty is díszíti. s Elterjedés: Észak-Afrika, továbbá Skandinávia kivételével Európától a Himalájáig. Élőhely: rétek, erdei tisztások, kertek, mezőgazdasági területek, szőlőhegyek. Tápnövény: keresztesvirágúak, főleg a káposzta, de táplálkozik a sarkantyúka (Tropaeolum) leveleivel is. Rajzási idő: áprilistól októberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: régebben gyakori volt, napjainkra megritkult. Nagy létszámú populációit külföldről ide vándorló csapatai is duzzasztották. Ha elszaporodtak kékeszöld, sárgás rajzolatú hernyói, a káposzta leveleinek csak vastag, főbb ereit hagyták meg. Évente három nemzedéke is kifejlődik. 44

30. Répalepke – Pieris rapae Morfológia: Hasonlít a káposztalepkéhez, de annál kisebb és szárnyainak fekete rajzolata is halványabb. Elterjedés: Európától Japánig őshonos, továbbá behurcolták Észak. Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra. Élőhely: virágos helyen mindenütt. Tápnövény: keresztesek, sarkantyúka Rajzási idő: márciustól októberig 3 -4 nemzedéke is kifejlődik. Repülési idő: nappal repül Egyebe: a leggyakoribb nappali lepkénk közé tartozik. 31. Repcelepke – Pieris napi Morfológia: A répalepkékhez hasonlít, de attól egyértelműen megkülönbözteti az erek mentén látható erős fekete behintés a szárnyak fonákján. Elterjedés: Európa, Szibéria, Japán, Észak- Afrika, észak- Amerika. Élőhely: rétek, erdei tisztások, erdő szegélye, kertek, gyümölcsösök. Tápnövény: keresztesek főként a repce, a kányazsombor és a szaporca zsombor. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a leggyakoribb nappali lepkénk közé tartozik. Gyakran nagy tömegben tűnik fel. 45

32. Rezedalepke – Pontia daplidice Morfológia: Elülső szárnyának fekete sejtvégi foltját egy vékony fehér vonal osztja ketté. Elterjedés: elsősorban Észak-Afrikában és Európa déli részén él, ahonnét nagy területekre is elvándorol. Élőhely: száraz réteken, parlagokon, kertekben, mezőgazdasági területeken repül. Tápnövény: több keresztes virágú növény, többek közt rezeda, ikravirág és vadrepce. Rajzási idő: februártól októberig három nemzedéke fejlődik ki. Repülési idő: nappal repül 46

33. Hajnalpírlepke – Anthocaris cardamines Morfológia: Mindkét nem szárnyának fonákját zöldes színű márványozott mintázat díszíti. A hímek elülső szárnyának külső fele élénk narancssárga (ez a „hajnalpírfolt”), a nőstényeké fehér. Elterjedés: Európa, Skandinávia és Spanyolország kivételével, továbbá Ázsia mérsékelt éghajlatú területei Kínán át Japánig. Élőhely: erdei tisztások, gazdag flórájú nedves rétek, hegyi kaszálók 2000 m magasságig. Tápnövény: a hernyó kakukktorma, holdviola, hagymaszagú kányazsombor és más keresztes virágú növények magtokjain él Rajzási idő: áprilistól júniusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: nagyon szép lepke (de ezt nem kell megtanulni) 47

34. Kéneslepke – Colias hyale Morfológia: a hím élénk kénsárga, a nőstény fehér, zöldes árnyalattal. Elterjedés: Európából és Dél-Oroszországból vándorol nagyon sokfelé. Élőhely: lucerna- és lóhereföldeken, virágos réteken, hegyi kaszálókon 2000 m-es magasságig. Tápnövény: lucerna, lóhere, bükköny és koronafürt fajok. Rajzási idő: áprilistól októberig 2 -nemzedéke fejlődik ki Repülési idő: nappal repül. Egyebek: gyors röptű faj. 48

35. Sáfránylepke – Colias croceus Morfológia: mindkét nem szárnyainak alapszíne narancssárga, de a nősténynek egy változata kénsárga Elterjedés: Dél- Európából indulnak vándorló példányai a kontinens számos területére, többek közt hazánkba is. Élőhely: parlagon hagyott területek, sziklás hegyoldalak, száraz meleg rétek. Tápnövény: pillangósok, pl. patkócim és különböző herefélék. Rajzási idő: tavasztól őszig. Repülési idő: nappal repül. 49

Boglárkalepkék – Lycaenidae 36. Ezüstös boglárka – Plebejus argus Morfológia: hátsó szárnya fonákjának szegélyfolt sorában a foltok közepét ezüstös pikkelyek díszítik. A hímek szürkéskékek, a nőstények barnák. Elterjedés: Skandinávia kivételével Európa szerte elterjedt. Élőhely: réteken, utak mentén, száraz, napos területeken repül. Tápnövény: pillangósok, pl. zanót, kerep, csarab. Rajzási idő: áprilistól augusztusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a nyári melegben gyakran tömegével gyűlnek össze a langyos pocsolyák mentén. A hernyók 11 -dik szelvényén egy kis mirigy édes váladékot termel. Egyes hangyák annyira szeretik ezt a váladékot nyalogatni, 50 hogy mindig a hernyó közelében tartózkodnak, védelmezik és még a hangyabolyba is lecipelik.

37. Közönséges boglárka – Polyommatus Morfológia: a hím kék, a nőstény barna, utóbbi szárnyai szegélyén piros foltsort visel. Mindkét nem hátsó szárnyának fonákján kicsiny, fehér háromszög látható. Elterjedés: Eurázsia. Élőhely: száraz rétek, erdő szegélyek. Tápnövény: pillangósok, pl. szarvaskerep, tövises iglice, herefélék. Rajzási idő: áprilistól októberig három nemzedéke fejlődik ki. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: az egyik leggyakoribb boglárkalepkénk. Hernyója szintén rendelkezik édes váladékot termelő miriggyel. Lepkészek szerint legkönnyebben úgy lehet megtalálni az ilyen hernyókat, ha a tápnövényen szaladgáló hangyákat keressük, ezeket ugyanis könnyebb észrevenni. 51

38. Nagy tűzlepke – Lycana dispar Morfológia: a hím szárnyai fémesen csillogó narancssárgák. A nőstény első szárnya barna foltokkal tarkított, a hátsó alapszíne barna, narancssárga szegéllyel. Elterjedés: Eurázsia. Élőhely: láprétek, mocsárrétek, üde hegyi rétek. Tápnövény: különböző keserűfüvek és sóskák. Rajzási idő: májustól szeptemberig két nemzedéke fejlődik ki. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: Védett faj 52

Tarkalepkék – Nymhpalidae Elülső lábuk csökevényes. Pödörnyelvük jól fejlett. Szárnyaikon élénk színfoltok vannak: vörös, fekete, fehér, kék, sárga, gyöngyház, stb. Hernyóik tüskések. Újabban ebbe a családba sorolják a szemeslepkéket (subfamilia: Satyrinae) is, melyek valamelyik szárnyukon legalább egy szemfoltot viselnek. 39. C-betűs lepke – Comma c-album Morfológia: szárnyainak szegélye erősen csipkézett, szinte tépettnek látszik. Hátsó szárnyának fonákján ezüstös C- alakú rajzolat látható. Elterjedés: Európától Szibérián át Japánig él. Élőhely: erdei tisztások, erdők szegélye, irtásrétek, virágoskertek. Tápnövény: csalán, szeder fajok, komló, szil. Rajzási idő: az áttelelt példányok februártól májusig, az új nemzedék júniustól októberig repül. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: Védett faj 53

40. Kis rókalepke – Aglais urticae Morfológia: elülső szárnyának szegélyén kicsiny, sapka alakú kék foltok helyezkednek el. Elterjedés: Európától Szibérián át Japánig él. Élőhely: virágos rétek, utak szegélye, kertek, gyümölcsösök. Tápnövény: nagy csalán. Rajzási idő: az áttelelt példányok már februárban megjelenhetnek, ezek utódai júniustól szeptemberig repülnek. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: hernyói csoportosan fejlődnek. Ha megzavarják őket, testük elülső részével jobbra-balra csapkodnak. Érintésre összegömbölyödve a földre ejtik magukat. Az imágók nektárral táplálkoznak. 54

41. Nagy rókalepke – Nymphalis polychloros Morfológia: elülső szárnyának szegélyén nincsenek kék foltok. Nagyobb termetű a Kis rókalepkénél. Elterjedés: Közép- és Dél-Európa. Élőhely: erdők közelében, szegélyén, tisztásokon repül. Tápnövény: szil, fűz és nyár fajok. Rajzási idő: az áttelelt példányok utódai júniustól szeptemberig repülnek. Repülési idő: nappal repül. 55 Egyebek: a fiatal hernyók közös szövedékben élnek, a nagyobbak szétszélednek. Európa szerte megritkult.

Gyászlepke – N. antiopa 56

42. Nappali pávaszem – Inachis io Morfológia: mindkét szárnyán nagy, feltűnő szemfolt látható. Szárnyainak fonákja majdnem teljesen fekete. Elterjedés: Európa, továbbá Ázsia mérsékelt éghajlatú területein át Japánig él. Élőhely: virágos rétek, gyümölcsösök, kertek, erdők szegélye. Tápnövény: nagy csalán és komló. Rajzási idő: az áttelelt példányok kora tavasszal, utódaik júniustól augusztusig repülnek. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: két nemzedéke fejlődik. Védett faj, bár szinte mindenütt előfordul. Fekete, tüskés hernyói csoportosan fejlődnek 57

43. Admirális lepke – Vanessa atalanta Morfológia: fekete szárnyait piros és fehér foltok díszítik. Elterjedés: Európa, Észak-Afrika, Ázsia, Észak- Amerika Élőhely: szinte mindenütt felbukkanhat, de főként erdős területeken, gyümölcsösökben, kertekben. Hegyvidékeken 2000 m-es magasságig hatol fel. Tápnövény: nagy csalán. Rajzási idő: az áttelelt példányok kora tavasszal, utódaik júniustól szeptemberig repülnek. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a lepkék kedvelik a lehullott, erjedő gyümölcsöket. Szüret idején a szőlőhegyi gyümölcsfák alatt a hullott körtén, almán, szilván, vagy cefrén szívogat. Ha megzavarják, gyors, erőteljes csapásokkal elrepül, de hamarosan visszatér. 58

44. Bogáncslepke – Cynthia cardui Morfológia: téglavörös alapszínű szárnyait fekete, fehér, kék foltok tarkítják. Hátsó szárnyának fonákja márványosan mintázott. Elterjedés: Dél- Amerika kivételével világszerte elterjedt. Élőhely: bárhol felbukkanhat, de főként mezőkön, kertekben, gyümölcsösökben tűnik fel. Tápnövény: hernyója bojtorján és bogáncs fajokon él, de csalánon és csillagfürtön is látták már. Rajzási idő: a délről érkező példányok áprilismájusban jelennek meg. Ezek utódai júniustól szeptemberig láthatók, majd délre vándorolnak. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: tipikus vándorlepke. Nálunk nem képes áttelelni. 59

45. Nagy gyöngyházlepke – Argynnis paphia Morfológia: hátsó szárnyának fonákját gyöngyházfényű sávok díszítik. Elterjedés: Eurázsia mérsékelt éghajlatú területei. Skandináviából és Dél-Spanyolországból hiányzik. Élőhely: erdei faj, tisztásokon, erdei utakon látható. . Rajzási idő: július-augusztus Repülési idő: nappal repül. Tápnövény: hernyója ibolya és szeder fajokon él Egyebek: aktivitását a levegő hőmérséklete erősen befolyásolja: általában csak 18 -25 0 C között mozog. Szexuális viselkedését vizuális, taktilis és kémiai ingerek egyaránt befolyásolják. Párosodása során 4 órán át is tarthat, mialatt az összekapcsolódott pár néha felrepül. Petéit ibolyatövek közelében álló fák kérgének repedéseibe rakja. A kikelő kis hernyók elfogyasztják a petonokat, majd szövedéket készítenek, melyben áttelelnek. 60

46. Pókhálós lepke – Araschnia levana Morfológia: az első nemzedék alapszíne vörös, a másodiké fekete, vörösbarna rajzolattal, a harmadiké fekete, rajzolat nélkül. Elterjedés: Közép-Európától Japánig. Élőhely: erdőlakó faj, tisztásokon, erdőszélen, utak mentén ligetes területeken él. Tápnövény: nagy csalán. Rajzási idő: áprilistól szeptemberig repül. Repülési idő: nappali faj. Egyebek: legismertebb tulajdonsága a szezonális dimorfizmus, ami azt jelenti, hogy a tavaszi és a két nyári nemzedékének rajzolata eltérő Tavaszi -, nyári alak 61

Kis fehérsávos lepke – Nephis sappho 62

47. Kis színjátszólepke – Apatura ilia Morfológia: szárnyait különböző irányokból nézve az lilának, kéknek, barnának látszik. Elterjedés: Dél-és Közép-Európa. Élőhely: ártéri puha ligeterdők, patakvölgyek. Tápnövény: nyár-és fűzfa fajok. Rajzási idő: május-június és augusztus-szeptember. Repülési idő: nappali faj. Egyebek: síkvidéken két, hegyvidéken egy nemzedéke fejlődik. A hernyó telel át. 63

48. Nagy ökörszemlepke – Maniola jurtina Morfológia: sötétbarna elülső szárnyainak csúcsán egy kicsiny, fekete szemfolt van, fehér pupillával, mind a szárny színén, mind fonákján. Elterjedés: a legészakibb területeket kivéve Európa és észak-Afrika. Élőhely: erdei tisztások, erdőszélek, rétek, kaszálók, utak szegélye, gyümölcsösök, városi parkok. Tápnövény: fűfélék Rajzási idő: júniustól szeptemberig. Repülési idő: nappali faj. Egyebek: borús és napsütéses időben egyaránt repül. Lombos erdeink egyik legjellemzőbb faja. 64

49. Sakktáblalepke – Melanargia galathea Morfológia: szárnyain szabálytalan fekete-fehér foltok váltják egymást Szemfoltokat a szárny fonákja viseli Elterjedés: Nyugat-Európától a Kaukázusig. Élőhely: akácosok, erdei tisztások, erdő szélek, virágos rétek, hegyi kaszálók. 1700 m magasságig. Tápnövény: réti komócsin, tarackbúza és csomós ebir. Rajzási idő: júniustól szeptemberig Repülési idő: nappal repül. 65

50. Fehéröves szemeslepke – Brintesia circe Morfológia: fekete alapszínű szárnyainak színén és fonákján egyaránt fehér harántszalag húzódik. Elterjedés: Dél- és közép-Európa. Észak-nyugatra is elvándorol, de Hollandiát, vagy a Brit szigeteket ritkán éri el. Élőhely: tölgyerdők tisztásai, köves lejtők, sziklagyepek. Tápnövény: rozsnokok és perjék. Rajzási idő: júniustól augusztusig. Repülési idő: nappal repül. 66

51. Kis szénalepke – Coenonympha pamphilus Morfológia: kicsiny, világosbarna, rajzolat nélküli lepke. Elterjedés: Észak-Afrika és Európa, a legészakibb területek kivételével. Élőhely: szinte minden füves helyen él. Tápnövény: nyári perje. Rajzási idő: májustól októberig. Repülési idő: nappal repül. 67

52. Erdei szemeslepke – Pararge aegeria Morfológia: sötétbarna alapon sárgás foltokkal tarkított. Elterjedés: Észak-Afrika és Európa, a legészakibb területek kivételével. Kelet felé Irán és az Ural jelölhető meg elterjedésének határaként. Élőhely: ritkás erdők, erdei utak, tisztások. Tápnövény: csomós ebir és a közönséges tarackbúza. Rajzási idő: márciustól októberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: azokat a helyeket kedveli, ahol a napfény a levelek között átszűrődve mozaikosan világítja meg a talajt. Szárnyainak mintázata remekül beleolvad az ilyen környezetbe. 68

Araszolók – Geometridae Széles szárnyú, filigrán alkatú lepkék. Zömük éjjel aktív. Szárnyaik rajzolata elmosódott vonalakból, pettyekből áll („fröcskölt mintázat”). A család a nevét hernyói mozgásáról kapta. A hernyók potroháról hiányoznak a középső lábak (3 pár), csak a 6. és az utolsó szelvényeken vannak meg. emiatt jellegzetesen araszolva mozognak. 53. Köszméte araszoló – Abraxas grossulariata Morfológia: sárga potrohán fekete pettyek sorakoznak. Nagy, fehér szárnyait szintén fekete pettyek díszítik. Elterjedés: Európa, Szibéria. Élőhely: erdőszegélyek, gyümölcsösök, kertek. Egyebek: nagyon gyenge repülő. Hernyója lehullott falevelek között telel át. Tápnövény: kökény, galagonya, kecskerágó, ribizli, egres (köszméte). Rajzási idő: június, július. Repülési idő: éjjel és nappal egyaránt repül. 69

54. Nagy téliaraszoló – Erannis defoliaria Morfológia: a nőstény szárnyai csökevényesek, inkább lárvára, mintsem lepkére emlékeztet. Elterjedés: Európa. Élőhely. erdők, gyümölcsösök. Tápnövény: tölgy, szil, gyümölcsfák. Rajzási idő: októbertől decemberig. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: a nőstényt a hím keresi fel, majd az avarban párosodnak. A nőstény főként rügyekre rakja le petéit, majd elpusztul. A tavasszal kikelő pici hernyók hosszú selyemszálat bocsátanak ki, ezen lógnak, amíg a szél le nem szakítja és el nem sodorja őket. Gyakori faj és néha annyira elszaporodhat hogy a fákról az összes levelet lerághatják. A hernyó vészhelyzetben megmerevedik és csak hátsó, faroklábával kapaszkodva mozdulatlanul várja a veszély elmúltát. Ilyenkor megtévesztésig hasonlít egy faágra. 70

55. Nyírfaaraszoló, Szürke pettyesaraszoló – Biston betularia Morfológia: két formája van: a fehér alapon fekete fröcskölt, pettyes rajzolatú és a teljesen fekete változat Elterjedés: Spanyolhon kivételével Európától japánig él. Élőhely: erdők, parkok. Tápnövény: szinte minden lombhullató fa lombján megél. Rajzási idő: májustól augusztusig. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: a világos forma fehér nyár, nyír kérgére szállva alig vehető észre. A fekete formájára jóval erősebb szelekciós nyomás nehezedik. Utóbbit 1859 -ben fedezték fel észak-Angliában. Ez a forma az iparosodás- és a környezetszennyezés- előtörésével egyre gyakoribb lett, ugyanis az ipartelepek környékén a fákat vastagon borította a korom. A feketére változott fák kérgén már a fehér alapszínű lepkét lehet könnyebben észrevenni, Így a rovarevő madarak képében jelentkező szelekció most ezt a formát sújtotta keményebben. Ezt nevezik „ipari melanizmus”-nak. Az elmúlt néhány évtizedben a Környezetvédelmi mozgalmak megerősödése és hatékony működése következtében újra megfordulni látszik a trend és megint a világos forma 71

Púposszövők – Notodontidae Több ezer fajukból 34 él Magyarországon. Elülső szárnyuk hátsó peremén egy pikkelyfog található, mely a pihenő, összecsukott szárnyú állatokon a hát vonalából kicsiny púpként emelkedik ki. Fejüket dús szőrzet borítja. Erdőlakó állatok. 56. Sárgafoltos púposszövő – Phalera bucephala Morfológia: elülső szárnya csúcsán nagy sárga folt látható. Elterjedés: Európa és Ázsia mérsékelt égövi területeinek lomberdőzónája. Élőhely: elegyes lomberdők, árterek, ligeterdők, ültetett nyárasok. Tápnövény: fűz, nyár, hárs, tölgy, nyír. Rajzási idő: májustól augusztusig. Repülési idő: éjjel repül. Egyebek: síkvidéken két nemzedéke fejlődik(május-június és júliusaugusztus). Hegyvidéken csak egy (június-augusztus). A hernyó áttelel. 72

57. Búcsújáró lepke – Thaumetopoea processionea Morfológia: első szárnyai sötét, a hátsók piszkos-szürkék. Potrohuk végén jellegzetes szőrpamacs van. Elterjedés: Nyugat-Európától Kisázsiáig. Élőhely: zárt tölgyesek. Tápnövény: tölgy fajok. Rajzási idő: július-szeptember. Repülési idő: éjjel repül. Egyebek: a múlt században és a századforduló idején nagy károkat okozott tölgyeseinkben. Nyár végén lerakott petéi telelnek át. A hernyók nappal gyermekfej nagyságú fészkeikben tartózkodnak. Éjszaka hosszú sorokba rendeződve indulnak táplálkozni. Mindegyik hernyó az előtte haladó potrohának végébe kapaszkodik, de a sort egy vékony selyemfonál is összeköti. A hernyók szőre súlyos bőrgyulladást okoz, így a hernyóik által megszállt erdőrészletek az ember és a legtöbb állat számára is megközelíthetetlenek. A kakukk károsodás nélkül el tudja fogyasztani a hernyókat 73

Gyapjaslepkék – Lymantridae 3000 fajukból hazánkban 14 él. Közepes, vagy annál kisebb termetűek. Fejük kicsi, pödörnyelvük hiányzik, vagy csökevényes. A hím csápja kétsorosan, a nőstényé egysorosan fésűs. Széles szárnyaik csúcsa lekerekített. petéző nőstény 58. Gyapjaslepke – Lymantria dispar Morfológia: a hím kisebb termetű, világosbarna, a nőstény piszkosfehér, elülső szárnyán elmosódó mintázattal. Elterjedés: Európa és Ázsia, de Észak-Amerikába is behurcolták. Élőhely: ahol fák vannak, elvileg mindenütt előfordulhat. Tápnövény: a fagyal és a vadkörte kivételével valamennyi tűlevelű és lombhullató fa. Rajzási idő: júniustól szeptemberig. Repülési idő: éjszaka és nappal egyaránt repül. Egyebek: gyakran bekövetkezik a faj populációinak népesség-robbanása (gradáció)Ekkor a tonnányi mennyiségben megjelenő hernyók minden útjukba eső fát tarrá rágnak. A nőstény röpképtelen. Petéit farpamacsa szőrzetével vonja be. A kikelő hernyók szőrei között levegővel telt gömböcskék vannak, melyek könnyűvé teszik az állatot, így az a szél szárnyán messze sodródhat. hím 74

Medvelepkék - Arctiidae Vaskos hernyóik dús, sűrű szőrzettel rendelkeznek („papmacska”). Élénk, nappal is repülő állatok. Több fajuk élénk színezettel rendelkezik, gyakori a vörös, a sárga és a fekete. Nálunk 55 fajuk él. A nőstény csápja serteszerű, a hímé fésűs. Vészhelyzetben több fajuk imágója ragacsos, olajos váladékot bocsát ki, amit a vész elmúltával visszaszippantanak. 59. Amerikai fehér medvelepke – Hypantria cunea Zöldes-sárga, szőrös hernyói hatalmas szövedékeket, „hernyófészket” hoznak létre. Őszi bábja telel Morfológia: egész test és szárnyai is fehérek, utóbbiakon néhány kisebb fekete át. folt látható. Elterjedés: Észak-Amerika, Európa, Japán. Élőhely: gyümölcsösök, kertek, erdők. Tápnövény: szilva, alma, eperfa, cseresznye, dió, kőrislevelű juhar, stb. Rajzási idő: április-május és július–szeptember. Repülési idő: éjjel repül. Egyebek: Magyarországra Észak-Amerikából került, 1940 -ben, országszerte elterjedt. 75

60. Közönséges medvelepke – Arctica caja Morfológia: csokibarna elülső szárnyát csontszínű csíkok szabdalják. Piros színű hátsó szárnyán 4 -5 kékes-fekete folt van. Elterjedés: Európától Szibérián át japánig. Élőhely: erdők, gyümölcsösök, kertek, parkok. Nedves helyen gyakori. Tápnövény: szeder, rekettye, kökény, stb. Rajzási idő: júniustól szeptemberig. Repülési idő: késő éjjel. hosszú, feketésbarna és vörösbarna szőrzettel borított hernyóját „papmacska”-nak is nevezik. A szőlőn néha kárt okoz 76

Jakablepke - Tyria jacobaeae 77

61. Csíkos medvelepke - Euplagia quadripunctaria Morfológia: fekete elülső szárnyát sárgás-fehér csíkok díszítik. Hátsó szárnya vörös, fekete foltokkal. Elterjedés: Európa, Kis-Ázsia, Irán. Élőhely: kertek, parkok, erdőszélek, napos, meleg helyek. . Tápnövény: pitypang, útifű és árvacsalán fajok. Rajzási idő: július végétől szeptember elejéig. Repülési idő: éjszaka aktív, de ha felverik, nappal is repül. Egyebek: egyedei minden évben tömegesen vándorolnak az adriai Rodosz szigetére, ahol a híres „Pillangók völgye”-ben gyűlnek össze. 62. Sárgaöves álcsüngőlepke- Syntomis phegea Morfológia: fekete szárnyain fehér pettyek láthatók. Torán egy sárga folt, potrohán élénk-sárga sáv húzódik. Elterjedés: Európa déli részén. Élőhely: erdőkben, tisztásokon. Tápnövény: Ördögszem, pitypang, mohák, zuzmók. Rajzási idő: Júniustól augusztusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: lassan, lomhán repül. Az imágó gyakran üldögél kakukkfüvek és a levendula virágain. A hernyó telel át. 78

Bagolylepkék - Noctuidae Fajokban ez a leggazdagabb lepkecsalád. Sok ezer fajukból nálunk több. Mint 400 él. Elülső szárnyukon csap, -kör és vesefoltot figyelhetünk meg, míg a szárny külső szegélyén általában zegzugos rajzolat húzódik. Színezetük nagyon változatos. Pödörnyelvük és hallószervük fejlett. Hernyóik csupaszok. Több kártevő fej is ismert közöttük 63. Gammalepke- Autographa gamma Morfológia: szürkés-barna elülső szárnyain ezüst színű foltocska látható. Elterjedés: az északi félgömb legnagyobb része. Élőhely: mezőgazdasági területek, kertek, füves puszták. Tápnövény: sok konyhakerti növény pl. borsó, saláta, továbbá len, kender, cukorrépa. Rajzási idő: június-augusztus és szeptember-október. Repülési idő. Éjszaka repül, de ha felzavarják, nappal is szárnyra kap. Egyebek: vándorlepke. Több ezres csapatainak első példányai tavasszal, a Földközi-tenger vidékéről vándorolnak hozzánk. A tél közeledtével ellenkező irányba, dél felé indulnak Hernyója a tápnövényen szőtt gubóban bábozódik. 79

64. Felkiáltójeles bagolylepke - Agrotis exclamationis Morfológia: tejeskávé színű elülső szárnyán fekete, felkiáltójelre emlékeztető rajzolat látható. Elterjedés: Európa. Élőhely: szántóföldek környéke, kertek. Tápnövény: különböző lágyszárú növények és fűfélék. Rajzási idő: májustól augusztusig. Repülési idő: éjjel repül. Egyebek: az egyik leggyakoribb lepkénk. 80

65. Közönséges övesbagoly - Catocala elocata Morfológia: az elülső szárny szürke, zegzugos rajzolattal. A hátsó szárny vörös, széles, fekete harántszalaggal. Elterjedés: Közép-és Dél-Európa, Kis-Ázsia, Kurdisztán. Élőhely: ártéri erdők, ligetek, kertek, gyümölcsösök. Tápnövény: fűz-és nyárfa fajok. Rajzási idő: júliustól októberig. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: nappal szárnyait összecsukva pihen. Ilyenkor a fatörzsön ülő lepkét nehéz észrevenni, mert tökéletesen beleolvad környezetébe. Ha veszélyt érez, elülső szárnyainak szétrebbentésével elővillantja feltűnő, vörös színű hátsó szárnyait, ezzel próbálja elijeszteni támadóját. 81

Gyűjtési módszerek • lepkeháló • feromoncsapda • gyümölcs csapda • hernyó • fénycsapda 82