Az utols nagy ugrs A bioszfra talakts nagy

Az utolsó(? ) nagy ugrás • A bioszféra átalakítás nagy ugrásai az emberiség történetében – 1. A tűzhasználat – 2. A nyelv megszületése – 3. A mezőgazdaság kialakulása – 4. A civilizációk (államok) létrejötte – 5. Az európai hódítások – 6. A technikai-tudományos-energetikai forradalom (a továbbiakban: TTEF)

A működési elv: • B = P x Op x (T + S + G) • ahol: • • • B a bioszféra átalakítás mértéke P a népességszám Op az egy főre eső gazdasági teljesítmény mértéke T a technológia természetátalakító képességének nagysága S a gazdasági szerkezet (adott gazdaságban milyen arányban vannak jelen természetátalakító gazdasági ágazatok) • G a gazdaság földrajzi mintázata – a gazdasági folyamatok egyes fázisainak térbeli távolsága (kitermelés -feldolgozás fogyasztás helyszínei)

TTEF időszakára vetítve: • T – technológia – pl. : » vasút » gőzeke • S – mezőgazdaság – pl. : » » » erdőirtás mocsarak lecsapolása folyószabályozás – árterek megszüntetése öntözés műtrágyázás – Ipar pl. : » kőszén, majd egyéb fosszilis energiahordozók kibányászása, elégetése » ércek bányászása majd feldolgozása • G – térbeli távolságok pl. : » nyersanyag: a gyarmatokon » feldolgozás: pl. Anglia » fogyasztás: pl. Európa kontinens/gyarmatok • P↑ x Op↑ x (T↑ + S↑ + G↑) = B↑↑↑

A TTEF kiváltó tényezői: • 1. A tudomány fejlődése a középkortól kezdődően. • 2. A technika komplexitásának növekedése a középkortól kezdődően. • 3. A fosszilis energiahordozók használatának elterjedése. → fokozódik a természeti erőforrások felhasználása → fokozódik a környezet szennyezése

A TTEF jelenségei: 1. A fosszilis energiahordozók használatának elterjedése 2. A piacgazdaság megjelenése 3. A gyarmatosítás és világkereskedelem fokozódása 4. A vegyipar kifejlődése és elterjedése 5. A mezőgazdaság és a halászat iparosítása 6. Urbanizáció 7. Az értékrend és világnézet megváltozása 8. Az emberi kórokozók visszaszorítása

2. A piacgazdaság megjelenése A gép drága, a gépi termelés csak nagy tömegben kifizetődő → felvevő piacok szükségesek A természet: kifogyhatatlan erőforrás, fiktív árucikk (fa, szén, olaj, kő, stb. ) ↓ alárendelődik a piaci mechanizmusoknak és érdekeknek Társadalmi változás: korábban: a társadalom ellenőrizte a gazdaságot indíték: az élet fenntartása eszköz: a gazdasági termelés a TTEF korától: a társadalom alárendelődött a piacnak indíték: a piaci növekedés, nyereségszerzés eszköz: az élet ennek megfelelő átalakítása - munkaidő-szabályozás - az oktatás megfelelő megszervezése (teljesítmény-orientáltság) - stb.

3. A gyarmatosítás és világkereskedelem fokozódása 1. Távoli területek kerülnek kapcsolatba egymással. 2. Transzkontinentális és globális szállítási hálózatok kialakulása. 3. Önellátó társadalmak → egysíkú nyersanyag-előállítás → kiszolgáltatottság 4. Az atlanti civilizáció kifosztja a gyarmatok erőforrásait. 5. Hasznos és káros idegen élőlények célzott és véletlen elterjesztése.

6. Urbanizáció – az „új város” alapok • Politikai alapja: – A céhek eltörlése és a munkásosztály létbizonytalanságának fenntartása – A munkaerő és az árueladás versenyre nyitott piacának létrehozása – Külföldi gyarmatok uralása nyersanyagok beszerzéséhez • Gazdasági alapja: – Szénbányák kiaknázása – Mértéktelenül felfokozott vastermelés – A gépi erő (gőzgép) hasznosítása • • Fő elemei: a gyár + a vasút + a nyomornegyed Népmozgások – faluról városra → sokmillió ember eltávolodott a természeti környezettől

6. Urbanizáció – az „új város” 1. Városok terjeszkedése: – Mezőgazdasági földek rovására – Természetes élőhelyek 2. Élet – csak külső erőforrások bevonásával → kiszolgáltatottság 3. Tápanyagok természetes körforgásának felborulása falun: hulladék – visszaforgatható trágya, újrahasznosítható anyag nincs, vagy minimális a szemét városon: hulladék –szennycsatorna szeméttelep → szemét és hulladéktermelés = hulladékterhelés + vidék tápanyagforrásainak kimerülése 4. Szennyezés: - víz - talaj - levegő - zaj - később: fény 5. Tudatváltozás: a természeti környezet elemeinek módosult látásmódja (állatok, növények természetes igényeinek mellőzése – „házi kedvencek bérházban" esete)

7. Értékrend, világnézet 1. Korábban: anyagi világ + szellemi világ → szerves egység (organikus világnézet) ↓ a világ, a természet „szent” 2. Új világnézet: - René Descartes: - az anyag és a szellem két külön valóság → a természet deszakralizációja - az anyagi világ matematikai törvényszerűségek alapján működő gépezet - a tudomány révén az ember urává, birtokosává válhat a természetnek - Isaac Newton: newtoni fizika → organikus világnézet helyett kidolgozta a mechanisztikus természetszemlélet matematikai szabályait (pl. laissez faire elv a gazdaságban)