Mszaki rajz A mszaki rajz a mrnkk kztti

Műszaki rajz A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció elsődleges formája A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a tervező elképzeléseit, elgondolásait rögzíti és közvetíti a gépen dolgozó, illetve a szerelést és ellenőrzést végző dolgozónak. A rajznak egyszerűnek, féreérthetetlennek és egyértelműnek kell lennie.

Rajzlapok A rajzok egységes és gazdaságos tárolása megkívánja, hogy méretük szabványos legyen. Jel Méret Terület (m 2) Keret A 0 841 x 1189 1 10 A 1 841 x 594 1/2 10 A 2 420 x 594 1/4 10 A 3 420 x 297 1/8 10 A 4 210 x 297 1/16 5

Szövegmező

Darabjegyzék

Méretarány Nagyítás 2: 1, 5: 1, 10: 1, 20: 1, 50: 1, 100: 1 Természetes nagyság 1: 1 Kicsinyítés 1: 2, 1: 5, 1: 10, 1: 20, 1: 50, 1: 100

Összeállítási rajz A rajzon ábrázolt elemek összefüggését az összeállítási rajz adja meg. Az összeállítási rajzon adjuk meg • az összeszerelendő alkatrészek helyzetét, • a szerelés után megmunkálandó felületek méretét és adatait és • a tételszámokat. Megadhatjuk továbbá • a mozgó alkatrészek szélső helyzetét, illetve • a csatlakozó alkatrészeket.

Összeállítási rajz

Összeállítási rajz

Alkatrészrajz Az egyes elemek gyártási követelményeit az alkatrészrajzok tartalmazzák Az alkatrészrajz az munkadarab szerelésre kész állapotát ábrázolja. Annyi adatot kell megadni, amennyi a gyártáshoz és az ellenőrzéshez szükséges

Alkatrészrajz

Szabványos betűk

Szabványos számok

A szabványírás jellemző méretei

A szabványírás jellemző méretei

A műszaki rajz vonalai Vonalcsoportok Megnevezés Vékony 1 2 3 4 5 a b a b a b 0, 13 0, 18 0, 25 0, 35 0, 50 0, 70 Vastag 0, 35 0, 50 0, 70 1, 00 1, 40 Kiemelt 0, 70 1, 00 1, 40 2, 00

Vetületek

Vetületek Európai nézetrend

Vetületek Utaló jel az európai vetítési módra

Vetületek Amerikai nézetrend

Vetületek Utaló jel az amerikai vetítési módra

Vonalak

Vonalak

Vonalak

Vonalak

Vetületek

Vetületek

Nézetek

Nézetek

Metszetek

Metszetek

Metszetek

Vonalkázás

Vonalkázás

Egyszerű metszet

Metszősík jelölése

Metszősík jelölése

Metszősík jelölése

Befordított metszet

Lépcsős metszet

Félnézet-félmetszet

Kitörés

Szelvény

Szelvény

Nem metszhető elemek Ha a metszősík egy elem (borda, rúd, küllő) hossztengelyén halad keresztül, és a metszet nem mutat többet a nézeti képnél, akkor az elemet nézetben kell hagyni.

Csavarmenet ábrázolása

Menetes orsó

Menetes furat

Menetes furat

Menetes csatlakozás

Csavarkötés

A méretmegadás elemei

Mérethatároló nyilak

Méretszámok Méretvonal fölött 0, 5 -1, 5 mm-re, legkisebb magasság 2, 5 mm

Méretszámok

Méretszám kiegészítők

Menet méretezése

A mérethálózat felépítése

A mérethálózat felépítése

A mérethálózat felépítése

A mérethálózat felépítése

A mérethálózat felépítése

Egyszerűsített méretmegadás Éltompítás

Egyszerűsített méretmegadás Furatok

Valóságos test térbeli kiterjedése A valóságos test a vetületekkel meghatározott mértani testtől többé kevésbé eltér, nem mérethű, nem szabályos és a felülete nem sima. A tervezőnek ezeket a szabálytalanságokat figyelembe kell vennie, és bizonyos mértékig meg kell engednie. A rajzokon elő kell írni: • a megkívánt felület minőséget (érdesség); • a méretek megengedett eltéréseit (mérettűrés); • a megengedett alakeltérést (alaktűrés); • a felületek helyzetének megengedett eltérését (helyzettűrés). A megengedett eltéréseket egyszerűsítve, legtöbbször jelképesen írjuk elő.

Felületi érdesség Az érdesség a munkadarab valóságos felületének kistérközű, különféle jellegzetes mintázatot mutató ismétlődő egyenetlensége. Leggyakrabban az átlagos érdességgel (Ra) jellemezzük.

Felületi érdesség A megmunkálási mód közömbös. Forgácsoló megmunkálás. Forgácsolásmentes megmunkálás.

Felületi érdesség

Felületi érdesség Az átlagos érdesség számértékeit a következő táblázatból kell választani. A pirossal jelölt számértékeket előnyben kell részesíteni. Ra, µm - 100 10, 0 1, 00 0, 100 0, 010 - 80 8, 0 0, 80 0, 008 - 63 6, 3 0, 63 0, 063 - - 50 5, 0 0, 50 0, 050 - 400 40 4, 0 0, 40 0, 040 - 320 32 3, 2 0, 32 0, 032 - 250 25 2, 5 0, 25 0, 025 - 200 20 2, 0 0, 20 0, 020 - 160 16 1, 6 0, 16 0, 016 - 125 12, 5 1, 25 0, 125 0, 012 -

Felületi érdesség Kiemelt érdességi jel, ha a rajzon minden felület azonos érdességű. A leggyakrabban ismétlődő érdesség kiemelése.

Mérettűrések Az alkatrészek méretei sohasem állíthatók elő tökéletes pontossággal. A tényleges méretek bizonyos határok között szóródnak. Ennek oka az alkatrész anyaga, a gyártás körülményei, a gép pontossága, a melegedésből adódó méretváltozás stb.

Mérettűrések A tűrésmezőt a tűrés nagyságával arányos szélessége (T), és az alapvonalhoz viszonyított fekvése (E) jellemzi. A tűrés a tűrésnagyság és az alapeltérés meghatározásával számítható. A tűrés nagysága a névleges méret tűrésegységének (i) és a hozzá tartozó minőségnek (q) a függvénye.

Mérettűrések A tűrésegység (i) csak a névleges mérettől függ, értéke tapasztalati úton meghatározott összefüggéssel számítható. A minőségi tényező (q) nagysága csak a minőségtől függ. Valamennyi mérettartomány részére 19 minőség van rendszeresítve. Az alapeltérések számértékei szintén tapasztalati képletekkel határozhatók meg. A névleges méretek függvényében megállapított alapeltéréseket betűk jelölik. A csapokhoz (külső méretekhez) tartozókat kis betűk, a lyukakhoz (belső méretekhez) tartozókat nagy betűk.

Mérettűrések A h betűjelű csapok és a H betűjelű lyukak nulla alapeltérésűek, és a tűrésmező mindig az anyag irányában helyezkedik el.

Mérettűrések A tűrésezett méret előírható: • a névleges mérettel és a hozzá írt felső és alsó határeltéréssel; • a névleges mérettel és a szabványos tűrésjellel. A szabványos tűrésjel a tűrés elhelyezkedésének (alapeltérésének betűjeléből és a minőség (a tűrésnagyság) számjelének együttes megadásából áll.

Mérettűrések megadása

Illesztések Az illesztés két, közös alapméretű csatlakozó alkatrész tűréseit tartalmazó előírás.

Illesztési rendszerek Alaplyukrendszer A különböző játékokat és fedéseket különböző tűrésű csapoknak egy alaplyukkal való párosítása útján képezik. Alapcsaprendszer A különböző játékokat és fedéseket különböző tűrésű lyukaknak egy alapcsappal való párosítása útján képezik.

Illesztések megadása

2. rajzfeladat

Villamos rendszerek rajzai

Alapfogalmak A villamos rajz olyan szerkesztési dokumentáció, ami rajzjelekkel (grafikus formában, esetleg beágyazott szöveggel kiegészítve) ábrázolja az objektum alkotórészeit és a közöttük lévő kapcsolatot. Objektum: A leírt berendezés, készülék stb. gyűjtőfogalma. Minden objektum részegységekből épül fel, amelyeket elemek alkotnak. Elem: Az objektum azon legegyszerűbb része, amelynek önálló funkciója és rajzjele van, további önálló funkciójú részekre már nem bontható. Részegység: Az egy szerkezetbe foglalt elemek összessége.

A villamos rajzok csoportosítása A villamos rajzok az egyes elemek egymáshoz való csatlakoztatása szempontjából lehetnek egy- vagy többvonalas kapcsolási rajzok. Többvonalas kapcsolási rajz Az egyes csatlakozási pontokat önálló vonallal köti össze. Egyértelmű, de összetett berendezés esetén „kusza” lehet. Egyvonalas kapcsolási rajz Több, egymással funkcionális vagy logikai kapcsolatban lévő vezetéket egyetlen vonallal ábrázol. Áttekinthető, de nehezebb a hibakeresés.

A villamos rajzok csoportosítása A villamos rajzok más felosztás szerint lehetnek funkcionálisak vagy topológikusak. Funkcionális rajz: Az elemek szimbólumai úgy helyezkednek el, hogy a köztük lévő funkcionális kapcsolat felismerhető legyen (pl. szokásos kapcsolási rajz). Topológikus rajz: Az elemek szimbólumai úgy helyezkednek el, hogy az egymáshoz viszonyított rajzbeli helyzetük megfelel az elem tényleges fizikai elhelyezkedésének (pl. épület villamos hálózatának rajza).

A villamos rajzok fajtái A berendezésre vonatkozó információk különböző rajzfajtákkal adhatók meg. A fő rajzfajták: • Tömbvázlat • Elvi rajz • Kapcsolási rajz • Méretezési részletrajz • Elvi huzalozási rajz • Általános kapcsolási vázlat • Bekötési rajz • Elrendezési rajz • Szerelési rajz • Állapotdiagram • Idődiagram • NYÁK rajz • Beültetési (szerelési rajz)

Tömbvázlat Az objektum részeit téglalapokkal jelölve megadja az egyes részek rendeltetését és egymáshoz való kapcsolódását. Az egyes részek jellemzőit a téglalapokban szöveges formában tartalmazza Az objektum általános felépítésének bemutatásra szolgál.

Elvi rajz A tömbvázlat speciális változata, amelyben a téglalapok helyett szabványos rajzjeleket alkalmazunk. Az objektum működési elvét ismertető, a berendezés minden elemét és azok kapcsolatát tartalmazó egyvonalas rajz.

Kapcsolási rajz Az objektumban vagy annak egyes részeiben lezajló folyamatokat rajzjelekkel leíró rajz, amelyben végigkövethető a berendezés működése. Az objektum elméleti (ideális) működését írja le nem veszi figyelembe a megvalósítás során fellépő hatásokat.

Méretezési részletrajz Az objektum funkcionális részeinek és azok jellemzőinek elemzéséhez, méretezéséhez, tervezéséhez készített részletrajz vagy vázlat. A méretezési részletrajz általában a méretezéshez szükséges adatokkal kiegészített kapcsolási rajz.

Méretezési részletrajz A méretezési részletrajz a szükséges információkkal kiegészített szokásos rajzjelekből (az ún. tervjelekből áll).

Elvi huzalozási rajz Az objektumot alkotó részegységek csatlakozásait, a vezetékeket, kábeleket és azok csatlakozásait megadó rajz.

Általános kapcsolási vázlat A részegségek elemeit és az üzemeltetés helyén a közöttük lévő kapcsolatokat bemutató rajz. Általában nem (vagy csak részben) szabványos rajzjeleket használ. Háztartási gépek, szórakoztató elektronikai berendezések rajzai készülnek így.

Bekötési rajz Az objektum külső csatlakozásainak rajza.

Elrendezési rajz Az objektumot alkotó elemek vagy részegységek viszonylagos elhelyezését mutató, szükség esetén villamos kapcsolatokat is tartalmazó rajz.

Szerelési rajz Az objektum elemeinek vagy részegységeinek elhelyezkedését meghatározó, szükség esetén villamos kapcsolatokat is tartalmazó rajz.

Állapotdiagram Irányítási rendszer vagy áramkör egyes működési állapotait, azok sorrendjét és az állapotváltozások feltételeit tartalmazó diagram vagy táblázat. Főleg sorrendi digitális rendszerek, ill. számítógépes rendszerek működéséhez leírásához szükséges információkat tartalmaz.

Idődiagram Az objektum egyes elemeinek illetve részegységeinek, valamint azok jeleinek időbeni viszonyait leíró diagram. Főleg digitális és számítógépes rendszerek leírásában van jelentősége.

NYÁK rajz A nyomtatott áramköri kártyák rajzi dokumentációja • a mesterrajzból (fóliarajzból), • a furatozási rajzból, • a kivágási (bemetszési) rajzból, • a felirati rajzból és • a beültetési rajzból áll.

Vonalak Vonalcsoportok Megnevezés Vékony 1 2 3 4 5 a b a b a b 0, 13 0, 18 0, 25 0, 35 0, 50 0, 70 Vastag 0, 35 0, 50 0, 70 1, 00 1, 40 Kiemelt 0, 70 1, 00 1, 40 2, 00

Vonalak Vékony Vastag Kiemelt Folytonos vonal Áramkörök, és vezetékezés általában, funkcionális kapcsolatok, segédáramkörök Funkcionális kapcsolás, kábelezés alaprajzon, fő áramkörök, gyűjtősínek, elosztó vezetékek, kábel és vezetékkötegek, modulok Megkülönbeztetett vezetékek a kábelezésben, többmodulos részegység, diagram Kettős folytonos egyenes vonal Mechanikai kapcsolat Folytonos tört vonal Az ábrázolt rész határa Szaggatott vonal Nem villamos kapcsolatok, árnyékolás Diagram Pontvonal Egységek, funkcionális csoportok kiemelése Elsődleges függvénykapcsolat diagramon Pontsorvonal Elemek vagy áramkörök ismétlődése vagy folytatása más helyen

Szövegek A rajzon normál és kiemelt méretű szövegek (rajzfeliratok, méretadatok) fordulhatnak elő. A szöveg mérete a 2, 5 – 3, 5 – 5, 0 – 7, 0 sorozatból választható, összhangban a vonalvastagságokkal. A kiemelt szöveg mérete mindig egy fokozattal nagyobb a normál méretnél.

Vezetékek rajzolása A rajzon a vezetékekkel összekapcsolt elemekből álló berendezést vonallak összekapcsolt rajzjelekkel ábrázoljuk. A rajzjeleket összekötő vonalak vízszintesek vagy függőlegesek lehetnek (a ferde vonalak használatát lehetőleg kerülni kell). A vonalakat minél kevesebb töréssel, keresztezéssel kell megrajzolni.

Vezetékek rajzolása Nagyobb távolságot áthidaló vonalak helyett használhatunk megszakított vonalakat.

Vezetékek rajzolása Több, egymás mellett futó vezeték összevonható egyetlen vonalba (csoportba). Speciális eset az egyvonalas ábrázolás, ahol az egy irányba futó, azonos hosszúságú, párhuzamos vezetékeket fogjuk össze egyetlen vonalba.

Alkatrészek ábrázolása A berendezés egyes elemeit szabványos rajzjelekkel ábrázoljuk. A rajzjelek jelentését a méretük nem befolyásolja. Ha szükséges, a rajzjelek arányosan kicsinyíthetők vagy nagyíthatók. Egy rajzon belül az azonos alkatrészek rajzjelei azonos méretűek legyenek. Minden rajzjel, rajzelem (vonal, pont) középpontjai közötti távolság legalább az alkalmazott vonalvastagság háromszorosa legyen (gyakorlatban min. 0. 8 mm).

Villamos rajzjelek A rajzjelek tükrözhetők vagy elforgathatók. Az elforgatás mértéke 90°, 180° (esetleg 45°) lehet.

Villamos rajzjelek Optoelektromos eszközök rajzjelének elforgatása esetén nem változhat meg a sugárzás jelképének a rajzlap kereteihez viszonyított helyzete.

Villamos rajzjelek Ha egy adott funkcióhoz nincsen szabványos rajzjel, akkor lehetőségünk van új rajzjel definiálására. Az új rajzjel nem egyezhet meg egyetlen szabványos rajzjellel sem, és egy szabad rajzterületen elhelyezett jelmagyarázattal pontosan definiálni kell.

Villamos rajzjelek MSZ EN 60617 -2: 2000 Villamos rajzjelek. 2. rész: A jelek elemei, minősítő jelek és egyéb, általános rendeltetésű jelek (IEC 617 -2: 1996) MSZ EN 60617 -3: 2000 Villamos rajzjelek. 3. rész: Vezetők és csatlakozók (IEC 617 -3: 1996) MSZ EN 60617 -4: 2000 Villamos rajzjelek. 4. rész: Passzív alkatrészek (IEC 617 -4: 1996) MSZ EN 60617 -5: 2000 Villamos rajzjelek. 5. rész: Félvezetők és elektroncsövek (IEC 617 -5: 1996) MSZ EN 60617 -6: 2000 Villamos rajzjelek. 6. rész: Villamos energia termelése és átalakítása (IEC 6176: 1996) MSZ EN 60617 -7: 2000 Villamos rajzjelek. 7. rész: Kapcsoló-, működtető- és védőkészülékek (IEC 6177: 1996) MSZ EN 60617 -8: 2000 Villamos rajzjelek. 8. rész: Mérőműszerek, jelzőlámpák és jelzőkészülékek (IEC 617 -8: 1996) MSZ EN 60617 -9: 2000 Angol nyelvű! Villamos rajzjelek. 9. rész: Hírközlés: Kapcsolókészülékek és perifériás berendezések (IEC 60617 -9: 1996) MSZ EN 60617 -10: 2000 Angol nyelvű! Villamos rajzjelek. 10. rész: Hírközlés: Adatátvitel (IEC 60617 -10: 1996) MSZ EN 60617 -11: 2000 Angol nyelvű! Villamos rajzjelek. 11. rész: Építészeti és topográfiai létesítési tervek és rajzok (IEC 60617 -11: 1996) MSZ EN 60617 -12: 2000 Angol nyelvű! Villamos rajzjelek. 12. rész: Bináris logikai elemek (IEC 60617 -12: 1997)

Vezetékek

Áramforrások

Feszültség- és áramrendszerek

Kapocsjelölések

Kondenzátorok

Ellenállások, potenciométerek

Tekercsek, transzformátorok

Fényforrások

Csatlakozások

Elektroakusztikai átalakítók

Erősítők

Félvezetők

Félvezetők

Mérőműszerek

CAD rendszerek

Definíciók: CAD (Computer-Aided Design) = számítógéppel segített tervezés Egy technológia, mely számítógéprendszerek használatával segíti egy terv létrehozását, módosítását, analizálását és optimalizálását. A CAD legalapvetőbb feladata a termék geometriájának definiálása mivel a geometria nélkülözhetetlen a termékciklusban található összes későbbi művelet számára. CAE (Computer-Aided Engineering) = számítógéppel segített fejlesztés Egy technológia, mely számítógéprendszerek használatával analizálja a CAD geometriát, lehetővé téve a termék viselkedésének szimulációját és tanulmányozását, így a terv javítható és optimalizálható. CAM (Computer-Aided Manufacturing) = számítógéppel segített gyártás Egy technológia, mely számítógéprendszerek használatával megtervezi, kezeli és vezérli a gyártási műveleteket.

Rajzolórendszerek Olyan programok, amelyek lehetővé teszik géprajzok, építészeti rajzok, műszaki rajzok, elektromos kapcsolási rajzok és különféle egyéb rajzok létrehozását és módosítását, a tervező interaktív adatbevitelének megfelelően. Interaktív modellező rendszerek (szerkesztőrendszerek), amivel síkbeli objektumok írhatók le.

Rajzolórendszerek Fő funkciók: • alapelemek létrehozása • alapelemek szerkesztése (törlés, vágás, törés, hosszabbítás transzformálás) • műszaki rajz készítés • réteg- és csoportkezelés • szemléltetés • rajzkezelés

Alapelemek pont poligon szakasz töröttvonal körív interpoláló és aproximáló görbék kör kúpszelet

Transzformációk • eltolás • elforgatás • tükrözés • kicsinyítés • nagyítás • skálázás

Műszaki rajz készítés méretezés felirat címke nyíl sraffozás

Réteg- és csoportkezelés több alapelem együttesen manipulálása megkönnyíti a munkát • rétegek, szintek, fóliák használata • csoportok alkalmazása

Szemléltetés • vizuális visszacsatolás gyors és pontos • képmező, ablak • zoom, pan

Rajzkezelés • mentés • visszatöltés • exportálás • importálás • szabványos fáljformátumok: o IGES (Initial Graphics Exhange Specification) o STEP o DWG, DXF

Geometriai modellező rendszerek Olyan szoftver eszközök, melyek lehetővé teszik térbeli alakzatok manipulálását. Ezek a rendszerek a fizikai modell készítéséhez hasonló környezetet biztosítanak. Drótvázmodellező rendszerek Felületmodellező rendszerek Testmodellező rendszerek

Drótvázmodellező rendszerek A drótvázmodellező rendszerek az alakzatokat azok jellemző vonalaival és azok végpontjaival írják le. A rendszerek ezeket a vonalakat és pontokat használják fel a térbeli alakzatok megjelenítéséhez és lehetővé teszik az alakzat manipulálását a vonalak és a pontok módosításával. Előny: • Csak rendkívül egyszerű felhasználói inputot igényelnek egy alakzat létrehozásához. • Gyors vizuális visszacsatolás. Hátrány: • A csak vonalakból álló vizuális modell néha nem egyértelmű. • A matematikai leírás nem tartalmaz információkat a modellezendő objektum belső és külső határoló felületeiről.

Nem egyértelmű drótvázmodell

Felületmodellező rendszerek A felületmodellező rendszerekben a modellhez tartozó matematikai leírás a drótváz leírásban meglévő jellemző vonalak és ezek végpontjai mellett felület információkat is tartalmaz. Komplex felületekkel rendelkező modellek létrehozásának célja: • Esztétikai értékelés a modell alapján. • Szerszámpályák generálása a matematikai leírás alapján. Egy felület létrehozásának tipikus módjai: (1) az input pontok interpolálása, (2) egy megadott görbeháló interpolálása, (3) egy megadott görbe eltolása, forgatása vagy általában mozgatása.

Pont interpoláció

Görbeháló interpoláció

Görbe forgatás

Görbe transzláció

Testmodellező rendszerek Zárt térfogattal rendelkező alakzatok modellezhetők. Egy egyszerű felületcsoport vagy egy jellemző vonalcsoport nem megengedett, ha azok nem definiálnak egy zárt térfogatot. A létrehozott alakzat matematikai leírása olyan információkat tartalmaz, melyek meghatározzák vajon egy tetszőleges pont a zárt térfogaton belül, kívül vagy éppen a határoló felületen van. A testmodellező rendszerekben használatos modellezési funkciók általában öt csoportba sorolhatók: 1. 2. 3. 4. 5. Primitívlétrehozási funkciók és Bool-műveletek. A testet egy felület mozgatásával előállító funkciók. Testek módosítására szolgáló funkciók. Alacsonyszintű alapelemeket manipuláló funkciók. Alaksajátosság alapú (feature-based) modellezési funkciók.

Testprimitívek

Bool-műveletek

Mozgással létrehozott testek Vezérgörbe Pálya A létrehozott test Generáló felület 3. Szelvény 2. Szelvény Forgástengely 1. szelvény A létrehozott test Generáló felület

Módosító funkciók

Alacsonyszintű módosító funkciók