A mszaki rajz valamilyen informcihordozn rgztett egyezmnyes szablyoknak

§ A műszaki rajz valamilyen információhordozón rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos § A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció elsődleges formája § A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a tervező elképzeléseit, elgondolásait rögzíti és közvetíti a gépen dolgozó, illetve a szerelést és ellenőrzést végző dolgozónak. § A rajznak egyszerűnek, és egyértelműnek kell lennie.

Szakma szerint • Építész rajz • Géprajz • Villamos rajz • • Célja szerint Kidolgozás módja szerint Elvi rajz Műhelyrajz Hálózati rajz Kapcsolási rajz • Vázlatrajz • Szerkesztett rajz • Ceruzarajz • Tusrajz

Műhelyrajz Alkatrészrajz Összeállítási rajz Részösszeállítási rajz Csoportösszeállítási rajz Teljes összeállítási rajz

§ Tömegszerű gyártásban elvárjuk a különböző jellemzők állandóságát § A termékek jellemzőinek egységesítését szabványosításnak nevezzük § Az egységes értelmezést az egységes jelképrendszer biztosítja (pl. jelentéstartalommal ruházunk fel vonalakat)

�A szabvány 1: „elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendezőhatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. ” 1 a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény

A szabványok alkalmazásának előnyei: • rendeltetésszerű használatra való alkalmasság: anyagösszetétel előírása, szakítószilárdság, folyáshatár, stb. • kompatibilitás: összetartozó elemek méreteinek összehangolása, pl. : csap-persely átmérők, tűrések, • csereszabatosság: pl. : villanyégő foglalat • termékvédelem: csomagolási, szállítási, kezelési, előírások, • kölcsönös megértés: egységes jelek, műszaki rajz szabványok • azonosíthatóság: tevékenység és eredmény összemérhető • vizsgálatok: a vizsgálatok eredményei összehasonlíthatók, • választékrendezés: gazdaságos méretsorok: tengelycsonk méretek, csavarméretek, • biztonság és környezetvédelem : a termékek és működésük a környezetet nem veszélyeztethetik, pl. : érintésvédelem,

A SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA: ÖNKÉNTES! „E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása a törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. ” DE! Bizonyos esetekben kötelezően betartandók: • Szerződések: ha a szerződő felek kikötik a szabvány kötelező alkalmazását. • Bírósági perek: ha a vitatott kérdéssel kapcsolatban létezik szabvány, akkor a bíróság az abban foglaltakat tekinti mérvadónak, még ha annak alkalmazása önkéntes is. • Jogszabállyal kötelezővé tett szabványok.

Hatókörét tekintve a szabványokat öt csoportba lehet sorolni: � Vállalati szabványok: termelési költségek csökkentése, nyereségmaximalizálás érdekében történik. Alkalmazkodik a váll. színvonalához. � Szakmai szabványok: az azonos szakmához tartozók közös megállapodása � Nemzeti szabványok: országonként eltérő, de felhasználhatják magasabb szintek is. (Szerve Mo. -on: Magyar Szabványügyi Testület Jele: MSZ) � Regionális szabványok: nem kötelező erejűek, egy nagyobb gazdasági területet foglal magába � Nemzetközi szabványok: az összes résztvevőt érinti Két legnagyobb szerve: ISO (Nemzetközi szabvány) IEC (Elektronikai bizottság)

A nemzeti szabványosítás célja A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni: a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását, b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben, c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését, e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot, f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását, g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.

Egyes szabványfajták kapcsolódása: MSZ: nemzeti szabvány ISO: nemzetközi szabvány EN: európai szabvány MSZ EN: európai uniós szabvány honosítása MSZ ISO: nemzetközi szabvány honosítása MSZ IEC: nemzetközi szabvány honosítása (elektrotechnika) MSZ EN ISO: az Európai Unió által is elfogadott nemzetközi szabvány.

Magyar szabvány jele Európai uniós szabvány jele Nemzetközi szabvány jele Azonosító szám Kibocsátás éve MSZ EN ISO 5457: 2000 Termékek műszaki dokumentációja. A rajzlapok kialakítása és méretei Cím (Szabvány megnevezése)

§ MSZT honlap http: //www. mszt. hu/web/guest/ingyenes-szabvanylista

MSZ EN ISO 5457: 2000

§ A műszaki dokumentumokat az azonosítás, az adminisztráció és az értelmezés céljából feliratmezővel látják el. § Egy vagy több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú mező § Ezek további mezőkre oszthatók § Szükséges információ § Azonosító mező § Kiegészítő információk

Azonosító mező: § Nyilvántartási vagy azonosítási szám (rajzszám) § A rajz címe (megnevezés) § A rajz törvényes tulajdonosának neve

Azonosító mező: § MSZ EN ISO 5457 § Az olvasási irányból nézve a feliratmező jobb alsó sarkában kell elhelyezni § A rajzterületet keretező vonallal azonos vonalvastagságú folytonos vonallal kell keretezni

Kiegészítő információk: § Jelek: vetítési módra utaló jelkép, fő méretarány, . . . § Műszaki információk: alak és helyzettűrések jelölése, felületkikészítés módja, . . . § Adminisztrációs információk: rajzlap mérete, módosítási jel, . . .

§ A műszaki rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészek teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez § Általában a rajz része, de lehet külön lap is

Műszaki rajzban használható vonalak (MSZ ISO 128)

Vonalfajták

Vékony vonalak

Tagoló vonalak

Méretvonalak

Méret-segédvonalak

Mutatóvonalak

Vonalzat

Ismétlődő elemek belső burkolóvonala

Vastag vonalak

Kontúrvonalak

Felületek határvonalai

Az adott nézeten látható élek

A nézési iránnyal párhuzamos felületek éle

Éles vonalú (nem legömbölyített) áthatások

Ismétlődő elemek külső burkolóvonala

Metszetek nyomvonalának végei

Szabadkézzel rajzolt (tört) vonalak

Alkatrész elhagyott részének határa

Kitörés határa

Résznézet határvonala

Szaggatott vonalak

Nem látható, de az egyértelműséghez fontos élek ábrázolása (kerülni kell!)

Pont-vonalak

Forgástestek tengelye (középvonala)

Szimmetrikus alkatrészek középvonala

Osztókörök középvonala

Furatok középvonala és szimmetriatengelyei

Szelvények nyomvonala

VASTAG PONTVONAL Hőkezelt, kikészített felület jelölésére

Kétpont-vonalak

Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

Csatlakozó alkatrészek körvonala

Alkatrész kiterített (gyártás előtti) alakjának körvonala

Igények: § Olvashatóság § Egységesség Típusai: § Álló § Dőlt

§ Alkatrészeket nem lehet mindig a természetes nagyságukban rajzolni § Kicsinyítünk, nagyítunk § Definíció: Méretaránynak a rajzon mérhető teljes (törés nélküli) hosszméret és a valóságos tárgy ugyanezen hosszméretének arányát nevezzük.

Méretarányt csak az MSZ ISO 5455: 1992 szerint lehet választani! � Természetes nagyság: 1: 1 � Kicsinyítés: 1: 2, 1: 5, 1: 10, 1: 20, 1: 50, 1: 100, 1: 200, 1: 500, 1: 1000, 1: 2000, 1: 5000, 1: 10000 � Nagyítás: 50: 1, 20: 1, 10: 1, 5: 1, 2: 1 Feliratmezőben fel kell tüntetni! Egy rajzon belül többféle méretarányt is lehet alkalmazni ()

M 1: 2 M 1: 1 M 2: 1

§ Térbeli alakzatok síkban való ábrázolásához vetületi ábrázolást kell alkalmazni. § A rajznak a tárgy háromirányú kiterjedését síkbeli ábrával kell meghatároznia. § A síkbeli ábra a tárgynak síkra vetített képe, vetülete § Vetítési módok: § Centrális § Párhuzamos

Centrális (Perspektíva): § Egy pontból induló vetítősugarak § A „C” pont véges közelségben van § Szemléletes ábra nagy tárgyakhoz § A vetületi képek torzulnak Műszaki rajzok készítésére nem alkalmas!!

Műszaki rajzok készítésére alkalmas!! Párhuzamos: § A vetítési középpont a végtelenben § Vetítő egyenesek párhuzamosak § Vetítő egyenesek a képsíkra lehetnek: § merőlegesek § ferde szögűek Műszaki rajzok készítésére nem alkalmas!!

Egyméretű (izometrikus) axonometria a) egymással 120 -os szöget bezáró három tengely; b) mindhárom tengely irányában azonos méret.

Kétméretű axonometria

Frontális axonometria

Monge féle kétképsíkos ábrázolás:

Három képsíkos ábrázolás:

Nézetek létrehozása:

A VETÜLETKÉPZÉS SZEMPONTJAI

AZ ALKATRÉSZ BEÁLLÍTÁSA A KÉPSÍKOKHOZ KÉPEST —Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) —Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen —Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek —Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma —Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges —Minél kevesebb, annál jobb

NÉZETEK

A nézet: a tárgy kontúrvonalait, közbenső éleit és egyéb részleteket ábrázoló vetület (az alkatrész valódi alakjának vetületei). A nézetkészítés célja: az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE • a tárgyat a képsíkrendszerben úgy kell elhelyezni, hogy a vetületeket lehetőleg valódi nagyságban lehessen látni, torzult méretet a rajzon nem lehet megadni. • a képsíkokat mindig csak odaképzeljük, de a géprajzban sohasem ábrázoljuk (képsíktengelyt nem rajzolunk).

A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE A tárgy és a képsík egymáshoz viszonyított helyzete kétféle lehet (MSZ EN ISO 5456: 2000): • az európai vetítési mód • az amerikai vetítési mód

AZ a képsík a szemlélő szempontjából a tárgy mögött helyezkedik el („E” módszer),

Európai nézetrend: Jelölése:

AZ AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD: a képsík a szemlélő és a tárgy között helyezkedik el („A” módszer).

Amerikai nézetrend: Jelölése:

KÜLÖNLEGES NÉZETEK

A rendezett vetületektől eltérő nézetelhelyezés Célja: a rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása Indoka: nincs hely ott, ahova tenni kellene Jelölése: nézési irány megadásával

Résznézet Célja: valamely részlet torzulásmentes ábrázolása Elhelyezése: a nézetrendtől eltérően (a tárgyrészlet IV. képe) Jelölése: nézési irány megadásával

Részvetület (az érdektelen részletet elhagyjuk)

Helyi nézet Célja: valamely részlet „kiegészítő” magyarázata

Helyi nézet

Kiemelt részlet Célja: valamely a részlet kinagyítása

Kiemelt részlet

A METSZETEK

A metszetkészítés célja üreges alkatrészek belső részleteinek megjelenítése Metszet: a tárgy képzeletbeli metszősíkkal való metszése, majd a metszősík és a szemünk közötti részek eltávolítása után készített vetület, amely a metszősíkba eső és a metszősík mögött lévő részeket ábrázolja.

A metszetkészítés lépései 1. Az alkatrész képzeletbeli elmetszése a metszősík mentén 2. Az elülső (nézőhöz közelebb álló) rész képzeletbeli elhagyása 3. A maradék rész ábrázolása nézetként 4. Az elmetszett anyag jelölése

A METSZETEK KELETKEZÉSE az S 3 síkkal készített hosszmetszetet, az S 2 síkkal készített keresztmetszetet, az S 1 síkkal készített szintmetszetet.

AZ ELMETSZETT TEST ANYAGÁNAK JELÖLÉSE

A METSZETT FELÜLET JELÖLÉSE A metszett felületeket (a metszet szelvényét): a kontúrvonalhoz, vagy a közép-, ill. tengelyvonalhoz 45°-os szög alatt hajló, egymással párhuzamos vékony folytonos vonallal rajzolt vonalzattal jelöljük. A vonalzat sűrűsége a metszett felület nagyságához igazodóan kb. 1, 5 -10 mm (a minimális távolság a kontúrvonal vastagságának kétszerese).

A vonalzat rajzolási szabályai Vonalvastagság: Vékony Dőlésszög: a kontúrhoz képest 45 o Vonalak sűrűsége: 1 -10 mm , a vastagvonalnak legalább kétszerese) Egy alkatrész metszetei azonosan vonalazandók

Több látható alkatrész VONALZATA Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

VONALZAT egyszerűsítések Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell. (Köztük 0, 7 mm-es rés hagyandó)

A METSZETEK HELYÉNEK JELÖLÉSE

Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha — a metszősík szimmetriasík, — csak egy metszet készül a tárgyról, — a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

Jelölni kell a nyomvonalat, ha — a metszősík helye nem egyértelmű, vagy — több metszősík van.

A METSZETEK FAJTÁI A metszetet készülhet egy metszősíkkal: egyszerű metszet Ez terjedelme szerint lehet: • teljes metszet, • félmetszet, • részmetszet, kitörés. Két vagy több metszősíkkal készült metszet: összetett metszet. Ez lehet: • lépcsős metszet, – a metszősíkok párhuzamosak, • befordított metszet, – két vagy (ritkán) három összefüggő síkkal való metszés.

Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

Teljes metszet elforgatva

Félmetszet

Félnézet-félmetszet

Metszetkészítés, ha a szimmetriatengelyre látható él esik

Kitörés

Lépcsős metszet

Beforgatott metszet

Mikor nem rajzolunk metszeteket? amikor a metszet nem mutat többet, mint a nézet, esetleg félreértésre adhatna okot.

Hossztengelyükkel párhuzamosan nem metszhető alkatrészek Csavar Csapszeg Ék, retesz Szegecs tömör alkatrészeket (tengely, csavar, szegecs, csapszeg, ék, retesz stb. ) hossztengelyükkel párhuzamos síkkal nem metszünk

Bordák, küllők bordákat, küllőket nézetben kell rajzolni a hosszmetszet rajzán is. (Keresztmetszetben a bordát és a küllőt is lehet metszeni. )

SZELVÉNYEK Szelvény: a metszetnek a metszősíkban levő része.

A szelvénykészítés célja: az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

„Széteső” szelvények ábrázolása Ábrázolási előírás: A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni

A SZELVÉNYEK ELHELYEZÉSI MÓDJAI

Szelvény a nézet közelében, pontvonallal azonosítva

Szelvény betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

Beforgatott szelvény Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva (Azonosításra nincs szükség)

Szelvénysorozat I. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

Szelvénysorozat II. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű