Az antik mvszet Grg mvszet A nagy breds
Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés” Sumer szobor. Kr. e. 2150 k. Marathóni ifjú. Kr. e. 340 k. Papnő. Egyiptom, Újbirodalom, Kr. e. 1200 k.
TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK n n Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció Kr e. II. évezred közepe – akhájok; Kr. e. 1100 mükénéi bronzkori kultúra Kr. e. VIII. sz. : a hellén poliszrendszer kiépülése, az ókori görög kultúra és művészet felvirágzása Művészeti korszakolás: q Kr. e. 1100 – Kr. e. 700: geometrikus kor q Kr. e. 700 – Kr. e. 480 az archaikus művészet korszaka q Kr. e. 480 – Kr. e. 323: klasszikus művészet (Athén Periklész korában) q Kr. e. IV. sz. végétől. hellenisztikus kor (K r. e. II. sz. közepe: római hódítás) A hellén kultúra elterjedése a Mediterráneumban
A krétai művészet Kr. e. 1700 – 1400 Freskótöredékek a knósszoszi palotából
Geometrikus stílus (Kr. e. 1100 – Kr. e. 700)
A klasszikus dór templom (Kr. e. V. sz. )
A dór oszloprend n n arányrendszer : a vallásfilozófiai HARMÓNIA-tan művészi megvalósítása Szerkezeti és formai méretek egységes, matematikailag meghatározott arányrendbe illeszkednek Az arányrend alapja: az oszlop, az oszlop alsó keresztmetszetének sugara. gör. embatész lat. modulus ( a kannelurák éleit érintő kör sugara) – az egész templom méretarányainak alapegysége. Tümpanon /oromzat párkány Fríz: triglif és metopé architráv Oszlopfő: Abakusz ekhinusz modul
A görög oszloprendek: dór, ión, korinthoszi
A görög templom ikonográfiai programja Olümpia, Zeusz-templom Kr. e. 470 – 456 Dór peripterosz (6 x 13 oszlop)
Olümpia, Zeusz-templom tümpanonjai Oinomaos és Pelops kocsiversenye A kentaurok és lapithák harca
Olümpia, Zeusz templom ny. -i tümpanon Apollón és egy kentaur.
Az olümpiai Zeusz templom belső tere, rekonstrukciós rajz
A görög szobrászat változásai Kr. e. VI – IV. sz. között Archaikus – klasszikus – hellenisztikus stílus
Klasszikus ábrázoló művészet – „az elbeszélés homéroszi szabadsága” Gombrich Frontális nalakformálás Archaikus – fogalmi Kontraposzt (konceptuális) művészet testhelyzet Anavüsszoszi Kurosz, sírszobor, Attika, Kr. e. 530 Polükleitosz: Lándzsavivő Kr. e. 450 k. (római másolat)
Aiginai bronzszobrok, Kr. e. V. sz. közepe Poszeidón (? ) Kocsihajtó, részlet (Kr. e. 470 k. )
A periklészi „aranykor” szobrászata – a klasszikus görög művészet Mürón: Diszkoszvető Kr. e. 450. k. (másolat) Szandálkötő Niké – Athéné-Niké templom márvány mellvéd domborműve
Térábrázolás a görög festészetben Szobrászműhely. Görög tál, Kr. e. 480. k.
Antik festészet (görög festmények, római másolatok) Perszephoné és Dionüszosz. Vörös alakos görög váza, Kr. e. 5. sz. Gráciák. Görög eredeti után készült Pompeji freskó (Nápoly)
A „tudott” és a „látott” dolgok képi megjelenítése Egyiptomi festmény (Tó) Két dimenzió Síkhatás Legnagyobb felületek törvénye „Konceptuális művészet” (Gombrich): a látvánnyal kapcsolatos tudás ábrázolása A Tó című egyiptomi festmény „átfogalmazása” (Artner Tivadar) Három dimenzió Térhatás Takarásban, rövidülésben való ábrázolás Látványcentrikus ábrázolás Az ábrázolási hagyományok változása: történetileg alakuló, konkrét funkcióhoz kapcsolódó folyamat nem „fejlődéstörténet”. Ld. Platón esztétikai ítélete (Az állam 598 b)
Athén, Parthenón, Kr. e. 447 - 432 az oszlopok alsó átmérője: kb. 1, 905 m (modul: 1 m; oszlopmagasság 11 modul) építészek: Iktinosz, Kallikratész; szobrászati munkák: Pheidiász
Athén, Akropolisz, Periklész-kor A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja 8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31 m x 70 m téglalap
Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenón nagy frízén
Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Nyugati fríz, a lovasok menete
Késő-klasszikus és a hellenisztikus stílus Kr. e. IV. sz. makedón hódítás: a görög művészet és kultúra szétterjedése: hellénizmus Praxitelész: Hermész és Dionüszosz. Kr. e. IV. sz. Belvedere-i Apollón; Milói Vénusz (Kr. e. IV. sz. közepén készült görög szobrok római
Hellenisztikus szobrászat Libával játszó kisfiú. Kr. e. 2. sz-i bronzszobor római másolata Piacra igyekvő öregasszony. Kr. e. 2. sz-i római másolat
A hellenisztikus művészet stílusjegyei: mozgalmasság, szenvedély érzékeltetése Rhodoszi iskola Laokoón szoborcsoport. Kr. e. 1. sz. Farnese bika. Kr. e. 1. sz.
Pergamoni Zeusz-oltár Kr. e. 180 Gigantomachia. Dombormű-részlet a Pergamoni oltárról
Róma, Fórum Romanum rekonstrukciós rajz
Római templomépítészet Augustus temploma, Nimes, Kr. e. 16
Róma, Colosseum
– az építéstechnológia csúcsteljesítményei; máig álló kőépületek – boltozási technika alkalmazása (nagy terek áthidalása) Trier, 2 -3 sz-i római erőd Pont du Gard vízvezeték
Római portrészobrászat – élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Kr. e. 3. , 2. sz. Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz.
Római portrészobrászat Pompeius Magnus. Kr. e. 1. sz. Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége Caracalla portréja. 3. sz. eleje
Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.
Római freskófestészet Római freskó Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus)
Róma, Pantheon, 170 k.
A Pantheon tér- és tömegalakítása (alaprajz és metszet)
Késő római építészet Maxentius bazilikája. 4. század eleje Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300
- Slides: 37