NVNYI SZVETEK OSZTDSZVETEK csoportost s a megjelens az

NÖVÉNYI SZÖVETEK OSZTÓDÓSZÖVETEK csoportosít ás a) megjelenés az egyedfejlődés során ÁLLANDÓSULT SZÖVETEK bőrszövet szállítószövet ősmerisztéma elsődleges merisztéma (bőrszövetképző, szállítószövetképző, alapszövetképző) másodlagos merisztéma b) elhelyezkedés szerint csúcsmerisztém a oldalmerisztém a közbeiktatott (interkaláris) merisztéma DIFFERENCIÁLÓDÁS DEDIFFERENCIÁLÓDÁS alapszövete k

OSZTÓDÓSZÖVETEK hajtáscsúcsban gyökércsúcsban kambium (oldalmerisztéma)

BŐRSZÖVET

gázcserenyílás

BŐRSZÖVETI FÜGGELÉKEK mirigyszőr gyökérszőr csillagszőr mirigyszőr

SZÁLLÍTÓSZÖVET FARÉSZ HÁNCSRÉSZ merisztéma ↓ faparenchima sejtek ↓ vízszállító csövek merisztéma ↓ háncsparenchima sejtek ↓ rostacsövek a szilárdítást segítik: farostok háncsrostok (len, kender, stb. )

A farész (xylem) • Alkotórészei: – Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek; egymás feletti végeik ferdék – Vízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek – Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé – A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás

• A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak Kambium és farész

A háncsrész (phloem) • Alkotórészei: – Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő sejtek; – Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak – Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész – Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak

• A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak • Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne • Pl: gyökérben • Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benne – Kollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész • Kétszikűek szárában

– Kollaterális zárt: farész + háncsrész • Egyszikűek szárában, • zsúrlókban, • levelekben – Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik • Páfrányok gyöktörzsében – Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el • Korpafüvek szárában

Az alapszövetek • A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet • Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok • Változatos működésű • Típusai: – Táplálékkészítő – Raktározó – Víztartó – Átszellőztető – Mechanikai – Kiválasztó és váladéktartó

Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet sejtjeiben sok színtest fotoszintetizál lehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésű főként lomblevelekben található

Raktározó alapszövet tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktároz fénytől elzárt növényi részekben gyakori (mag, gumó, gyökér)

Víztartó alapszövet sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag található pozsgás növények szárában, levelében

Átszellőztető alapszövet sok a sejtközötti járat, gázcserét szolgálja vízi és mocsári növények szárában, levelében

Szilárdító alapszövet hajtás szilárdítását végzik állhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima (len) apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima (levendula)

Kiválasztó alapszövet feleslegessé vált anyagokat választja ki és tárolja pl. illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok

NÖVÉNYI SZERVEK Gyökér alapfunkciók: • víz- és ásványi sók felvétele • rögzítés

típusai főgyökérrendszer mellékgyökérrendszer

Módosulások (járulékos funkciók) raktározás támasztás vízfelvétel levegőből levegőztetés

Szár alapfunkciók: • a levelek rögzítése • anyagszállítás a többi szerv között egyszikű keresztmetszet kétszikű

Szármódosulások hagyma gyöktörzs (rizóma) gumó inda hagymagumó na, meg a kaktuszok!

A szár másodlagos vastagodása

Levél alapfunkciók: • fotoszintézis • párologtatás • gázcsere

Levélmódosulások kaktusz tüskéje pálhalevél pozsgás levél valamint: szőlőkacs és társai színes fellevél

Virág Korlátolt növekedésű, törpe szártagú szaporító hajtás a virág alkotói: ivarlevelek termő(levél) porzó(levél) takarólevelek csészelevél → csésze és sziromlevél → párta vagy lepellevél → lepel ivar szerint: • kétivarú (hímnős) • egyivarú • egylaki • kétlaki

HETEROSPÓRÁS HARASZTOK NYITVATERMŐK ZÁRVATERMŐK porzólevél ↓ pollen-anyasejt ↓ pollen ↓ petesejt porzó ↓ pollen-anyasejt ↓ pollen ↓ petesejt termőlevél ↓ embriózsák-anyasejt ↓ embriózsák ↓ petesejt termő ↓ embriózsák-anyasejt ↓ embriózsák ↓ petesejt mikrospórát termő levél ↓ mikrospóra ↓ mikroelőtelep ↓ hímivarsejt makrospórát termő levél ↓ makrospóra ↓ makroelőtelep ↓ petesejt

Porzó

Termő

A zárvatermők törzse: egyszikűek és kétszikűek osztálya

Egyszikűek o. a magban 1 sziklevél Kétszikűek o. a magban 2 sziklevél

Egyszikűek o. mellékgyökérzet Kétszikűek o. főgyökérzet

Egyszikűek o. zömmel lágy szár Kétszikűek o. lágy vagy fás szár

Egyszikűek o. szállítónyalábok szórtan Kétszikűek o. szállítónyalábok körben

Egyszikűek o. mellékeres levél Kétszikűek o. főeres levél

Egyszikűek o. levélhüvely Kétszikűek o. levélalap, levélnyél

Egyszikűek o. sztómák a levélfonákán és színén is Kétszikűek o. sztómák csak a levélfonákon

Egyszikűek o. egynemű virágtakaró (lepel) Kétszikűek o. kétnemű virágtakaró (csésze + párta)

Egyszikűek o. virágrészek száma: 3 vagy többszöröse Kétszikűek o. virágrészek száma: 4, 5 vagy ezek többszöröse

Ivartalan szaporítási módok Szemzés Bujtás Oltás Dugványozás hajtásdarabokkal

Növényi hormonok auxin(ok): a sejtek megnyúlásának fokozása Paál Árpád kísérletei:

további hormonok gibberellinek: szártagok megnyúlásának fokozása citokininek: serkentik a sejtosztódást abszcizinsav: a növekedést gátolja (levélhullás) etilén: a növekedést gátolja (termésérés) brasszikoszteroidok: általános serkentő hormonok

Növényi mozgások tropizmus: inger irányától függő helyzetváltoztató mozgás (növekedési mozgások) pozitív: azonos irányba negatív: ellentétes irányba az inger lehet pl. fény → fotogravitáció → gravi- vagy geovíz → hidronasztia: inger irányától független helyzetváltoztató mozgás (pl. virágok nyitásazárása) tigmo-, termo-, stb.

GOMBÁK országa Nem állat: helytülő van sejtfala spórával szaporodik Nem növény: nem fotoszintetizál heterotróf sejtfalban kitin Életmód: • szaprofitonok • paraziták A gombafajok száma a világon kb. 100. 000. Polifiletikus társaság Testszerveződésük: • plazmódium – soksejtmagvú plazma • hifafonalak (micélium) – fonalszerű szilárd sejtfalú sejtek • sarjadzó (vagy élesztőtípus) – laza sejtláncok, a sejtekben gyakran sok sejtmag van (= polienergidás sejt).

Szaporodásuk: Ivartalanul • Bimbózással vagy sarjadzással – élesztőgombák • Hifafeldarabolódással, telepdarabok leválásával • Spórákkal - ez az ivartalan főszaporodásmód Ivarosan - sokféle szaporodásmód § Gametogámia – mozgó ivarsejtek egyesülése. Az alacsonyabbrendű • gombákra jellemző § Gametangiogámia – egy vagy soksejtű ivarszervek egyesülése. A magasabb szerveződésűekre jellemző § Szomatogámia (= hifogámia) – hiányoznak a gaméták vagy az ivarszervek. Az ivaros folyamat a szomatikus sejtek egyesülése. A fejlettebb gombákra jellemző.

Nyálkagombák

MOSZATGOMBÁK Főbb fajok: • Halpenész - vizi szaprofiton • Szőlőperonoszpóra, dohányperonoszpóra • Fejespenész • Indáspenész – Rhizopus nigricans, „penészes kenyér” Peronoszpóra/Plasmopara viticola Fejespenész/Mucor

Aszkuszos gombák Élesztőgombák Sörélesztő Penészgombák Ecsetpenész – Penicillium-fajok: P. notatum, P. roqueforti, penészes citrom Kannapenész – Aspergillus-fajok, penészes befőtt, lekvár Lisztharmatfélék Maggombák Anyarozs (Claviceps purpurea) Csészegombák Szürkepenész (Botrytis cinerea), - rothadás vagy aszúsodás Monilia „penészvánkos” Ízletes kucsmagomba Piros csészegomba

Aszkospóra-képződés

Élesztőgomba/Saccharomyces Szarvasgomba ecsetpenész Csészegomba/Peziza anyarozs ízletes kucsmagomba

Bazídiumos gombák

Bazidiospóra-képződés